adozona.hu
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló T/19221. számú törvényjavaslat indokolása
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló T/19221. számú törvényjavaslat indokolása
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés, elismerve a szociális párbeszéd társadalmi szerepét, a munkavállalók és a munkáltatók alkotmányos érdekvédelmi és érdek-képviseleti jogainak biztosítására, az alábbi törvényt alkotja:
E törvény hatálya kiterjed
a) az Országos Érdekegyeztető Tanácsra (a továbbiakban: OÉT) és tagjaira, valamint
b) az országos érdekegyeztetéssel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati szervekre.
Az OÉT az országos szakszervezeti, illetve munkáltatói szövetségek (a továbbiakban: munkavállaló...
a) az Országos Érdekegyeztető Tanácsra (a továbbiakban: OÉT) és tagjaira, valamint
b) az országos érdekegyeztetéssel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati szervekre.
(2) Az OÉT intézményi keretet nyújt a kormány és a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek közötti konzultációnak, ennek keretében
a) konzultál a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci stratégiai elképzelésekről, a jövedelem-elosztást érintő legfontosabb gazdaságpolitikai, elvi, stratégiai koncepciókról;
b) véleményt formál a munkaviszonyt érintő legfontosabb jogszabályokról, illetve e jogszabályok tekintetében - törvényi rendelkezés alapján - egyetértési jogot gyakorol.
(3) A (2) bekezdésben említett kérdések körébe tartoznak különösen
a) a foglalkoztatáspolitikával,
b) a bérpolitikával,
c) a munkajogi szabályozással,
d) a munkavédelemmel,
e) a munkaügyi ellenőrzéssel,
f) a munkaügyi kapcsolatokkal,
g) az oktatás- és képzéspolitikával,
h) a szociálpolitikával,
i)a társadalombiztosítási befizetésekkel és ellátásokkal,
j) a vállalkozásokat és a munkajövedelmeket terhelő adókkal és járulékokkal,
k) az éves költségvetéssel,
l) a gazdaságpolitikával
összefüggő, a munkavállalók és munkáltatók jelentős részét érintő alapvető kérdések.
(4) Az OÉT az oldalak javaslatára konzultálhat a (2)-(3) bekezdésben szereplő tárgykört érintő európai uniós kérdésekről, tervezetekről.
a) amelynek alapszabályában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, vagy
b) amelynek alapszabályában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.
(2) Országos az az érdekképviselet, amely az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően:
a) szakszervezetekből, szakszervezeti szövetségekből, vagy
b) munkáltatókat tömörítő érdekképviseletekből, szövetségekből, illetőleg munkáltatói szervezetekből
álló tagsággal rendelkezik, és
c) tevékenységét országos szinten szervezi.
a) az a szakszervezeti szövetség, amely
aa) legalább négy nemzetgazdasági ágban és legalább tizenkét alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és
ab) tagszervezetei legalább három régióban vagy nyolc megyében működő területi szervezettel rendelkeznek, továbbá
ac) tagszervezetei együttesen legalább százötven munkáltatónál működő munkahelyi szervezettel rendelkeznek, valamint
ad) tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek;
b) az a munkáltatói szövetség, amely
ba) legalább két nemzetgazdasági ágban és legalább hat alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és
bb) tagszervezetei legalább tíz megyében működő területi szervezettel rendelkeznek, továbbá
bc) tagságát legalább ezer munkáltató, illetve vállalkozás alkotja, vagy amelynek tagsága legalább százezer főt foglalkoztat, valamint
bd) tagja az európai munkáltatói szövetségnek.
(2) A feltételek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdek-képviseleti szervezetei egymással koalícióra léphetnek.
(2) A kormányzati oldal elnöke a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, illetve megbízottja. A kormányzati oldalt a napirend szerint illetékes közigazgatási szerv vezetője vagy megbízottja képviseli.
a) konzultál;
b) tárgyalást folytat és megállapodásokat köt;
c) törvényben meghatározott esetben egyetértési jogot gyakorol;
d) ellátja az egyéb, törvényben meghatározott feladatait.
(2) Az OÉT munkavállalói, illetve munkáltatói oldala kérésére a központi közigazgatási szervek tájékoztatást kötelesek adni minden olyan gazdasági, szociálpolitikai, illetve munkaügyi kérdésben, amelyek az oldalak által képviselt érdekeket jelentősen érinthetik.
(3) Az OÉT munkavállalói, illetve munkáltatói oldala véleményezi a 3. § (3) bekezdésében szereplő kérdéseket érintő jogszabály-alkotási koncepciókat, javaslatokat, törvény-tervezeteket.
(2) Az OÉT döntéséhez vagy megállapodásához valamennyi oldal támogató nyilatkozata, vagy legalább két oldal támogató nyilatkozata és a harmadik oldal tartózkodása szükséges.
(3) Az oldal döntési rendszerét maga határozza meg.
(2) Az OÉT munkáját háromoldalú Titkárság segíti. Az OÉT Titkárságába minden oldal egy-egy titkár személyére tesz javaslatot, akit a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter nevez ki. A titkárok köztisztviselők, a munkavállalói illetve munkáltatói oldal titkárának adott munkáltatói utasítás nem veszélyeztetheti a titkárnak a kormányoldaltól való független feladatellátását. A Titkárság a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium szervezeti egysége.
(3) A kormányzati oldal elnököt, a szociális partnerek soros elnököt delegálnak, akik előkészítik és koordinálják az oldal munkáját a plenáris ülésen és az ülések között.
(4) Az OÉT és oldalai működésük egyéb szabályait e törvény keretei között maguk alkotják meg.
a) az érdekképviseletek elnevezése, székhelye, képviselője neve,
b) munkáltatói érdekképviselet esetén:
ba) az adott érdekképviselethez tartozó munkáltatók neve, székhelye, törzsszáma,
bb) a munkáltatói érdekképviseletnek a munkáltató tagjainál a tárgyévet megelőző évben munkaviszonyban alkalmazásban állók átlagos statisztikai állományi létszáma,
c) munkavállalói érdekképviselet esetén azon munkáltatók neve, székhelye, statisztikai számjele, amelynél szervezettel vagy képviselővelrendelkezik.
(2) Az Országos Választási Bizottság ismételten megállapítja az OÉT-tagsághoz szükséges feltételeknek való megfelelést,
a) ha az első határozat közzétételétől számított három év elteltét követően az OÉT bármely tagja, vagy az OÉT-be jelentkező szervezet kezdeményezi,
b) de legkésőbb a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével.
(3) Az Országos Választási Bizottság jogerős határozatát közzé kell tenni a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában.
a) elősegíti az OÉT működésével összefüggő adminisztratív, gazdálkodási, pénzügyi, információs tevékenység ellátását, továbbá
b) biztosítja az OÉT működésének infrastrukturális feltételeit.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás forrása a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete, mértéke a munkáltatók és a munkavállalók által befizetett járulék 0,6%-a. Támogatás a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/A. § (1)-(2) bekezdése, valamint 43. § (2) bekezdése alkalmazásával nyújtható.
1. országos érdekegyeztetés: a szociális partnerek és a kormányzat közötti háromoldalú kommunikáció, amely magában foglalja a rendszeres információcserét, a konzultációt, a tárgyalást, valamint megállapodások létrehozását;
2. megállapodás: az OÉT tagjai által elfogadott - különösen - állásfoglalás, ajánlás, vagy cselekvési program, amely létrejöhet tárgyalás és konzultáció eredményeként is;
3. tárgyalás: olyan egyeztetés és vita, amelynél a döntés meghozatalának jogszabályban előírt, vagy az OÉT tagjai által előzetesen meghatározott feltétele a fórum egyetértése, azaz megállapodása. Így megállapodás szükséges
a) az OÉT számára törvényben rögzített egyetértési jog gyakorlásához,
b) az OÉT tagjai által előzetesen vállalt közös döntéshozatal (együttdöntés) esetén, valamint
c) az OÉT ajánlásának vagy javaslatának megfogalmazásához a döntéshozatalra feljogosított szerv vagy személy számára;
4. konzultáció: a szociális párbeszéd, illetve az országos érdekegyeztetés során folytatott, tárgyalásnak nem minősülő véleménycsere, az álláspontok érdemi megvitatása; konzultáció esetén megállapodás hiányában is lehetséges döntés;
5. szociális partnerek: az országos munkáltatói érdek-képviseleti szövetség, az országos szakszervezeti szövetség;
6.koalíció: a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdek-képviseleti szervezeteinek megállapodása annak érdekében, hogy az országos érdekegyeztetés részvételi feltételeinek való megfelelés céljából adataikat együtt kell figyelembe venni, minek következtében az OÉT-ben együttesen, egy szervezetként járnak el;
7. alkalmazásban álló: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, hivatásos (szerződéses) szolgálati viszonyban, ügyészségi, bírósági szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszonyban, a szakcsoporti tagsági viszonyban álló személy;
8. régió: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján meghatározott tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló régió.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény 12. §-a 2007. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az OÉT tagsághoz szükséges feltételeknek való megfelelést első alkalommal - kérelemre - e törvény hatálybalépését követő két éven belül meg kell állapítani. A megállapító határozat jogerőre emelkedéséig, de legkésőbb a törvény hatálybalépését követő két év leteltéig az OÉT-ben e törvény hatálybalépésekor tagsággal bíró országos érdek-képviseleti szövetségek az OÉT-ben teljes jogú tagokként vesznek részt.
a) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 230. §-ának (1) bekezdése;
b) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XX. törvény 2. §-a.
"I. fejezet
Az országos érdekegyeztetés és az ágazati szociális párbeszéd"
"(2) A Kormány az országos bértárgyalásokat évente szeptember 30-ig köteles kezdeményezni.
(3) Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodást - az Országos Érdekegyeztető Tanács döntése alapján - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter jogszabályba vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközébe foglalja.
(4) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével meghatározhatja a munkaminősítés rendszerét."
(2) Az Mt.</a> a következő 17/A-17/B. §-sal egészül ki:
"17/A. § A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati, alágazati, szakágazati (a továbbiakban együtt: ágazat) jelentőségű kérdésekben a munkavállalók és munkáltatók ágazati érdek-képviseleti szervezetei egyeztetnek.
17/B. § Az országos érdekegyeztetés, illetve az ágazati szociális párbeszéd kereteit külön törvények határozzák meg."
[(2) A Tanács feladatai közé tartozik:]
"e) a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabály-tervezetek véleményezése."
[2. § E törvényt kell alkalmazni:]
"h) a helyi népi kezdeményezésre,
i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)-i) pontban foglaltak együtt: választás], továbbá
j) az Országos Érdekegyeztető Tanácsban való részvétel feltételeinek való megfelelés megállapítására."
(2) A Ve.</a> a következő XVI/A. fejezettel, illetve 148/B. §-sal egészül ki:
"XVI/A. FEJEZET
AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL MEGÁLLAPÍTÁSA
148/B. § (1) Az Országos Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OÉT) tagság törvényes feltételeinek való megfelelés megállapítására (a továbbiakban: megállapítási eljárás) a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel e törvény következő rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni:
a) 3. §-át azzal, hogy választáson a megállapítási eljárást kell érteni,
b) 21. §-át,
c) 22-28. §-aiból az Országos Választási Bizottságra vonatkozó rendelkezéseket,
d) 29. §-át azzal, hogy jelöltön az érintett országos érdek-képviseleti szövetséget kell érteni, 29/A-29/B. §-át, valamint 29/C. §-át azzal, hogy a határozatot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal közölni kell,
e) 34. §-át, valamint
f) 77. §-ának (1)-(6) bekezdését, 78. §-át, 82 §-át azzal, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására a megállapítási eljárást kérelmező országos érdek-képviseleti szövetség, illetőleg az OÉT bármely tagja jogosult, 83. §-ának (1)-(2), valamint (4)-(7) bekezdését, továbbá 84. §-át az (5) bekezdés második mondata kivételével.
(2) A megállapítási eljárást,
a) ha azt az Országos Választási Bizottságnál az OÉT tagja, vagy olyan országos érdek-képviseleti szövetség kezdeményezi, amely az OÉT tagja kíván lenni, kérelemre, illetve
b) az Országos Választási Bizottság megelőző határozatának jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével, hivatalból
le kell folytatni.
(3) A kérelmező, illetve - hivatalból történő eljárás esetén - az Országos Választási Bizottság által erre felszólított, az OÉT-ben tagsággal rendelkező országos érdek-képviseleti szövetség a külön törvényben meghatározott adatokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg, illetve a felszólítást követő 60 napon belül az Országos Választási Bizottság részére átadja.
(4) Ha az országos érdek-képviseleti szövetség az adatokat hiányosan nyújtotta be, az Országos Választási Bizottság az adatok beérkezésétől számított tizenöt napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(5) Az Országos Választási Bizottság a külön törvény szerinti kritériumoknak való megfelelés esetén az adatok beérkezésétől számított harminc napon belül meghozott határozatával a kérelmezőt OÉT-taggá nyilvánítja, ellenkező esetben - ideértve azt az esetet is, ha a hiánypótlási határidő elteltéig a hiányos adatok pótlására nem, vagy ismét hiányosan került sor - a kérelmet elutasítja."
"(2) Az államilag támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszám megállapításával kapcsolatos kormány-előterjesztést véleményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács. Álláspontjáról, továbbá a gazdasági kamarák e tárgykörben adott véleményéről a Kormányt tájékoztatni kell."
(2) A Ftv. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak harminc tagja van. Tizenöt tagot delegál a Magyar Rektori Konferencia, három tagot a Magyar Tudományos Akadémia, öt tagot a kutatóintézetek, egy tagot az Országos Köznevelési Tanács, egy tagot az Országos Kisebbségi Bizottság, négy tagot a felsőoktatás működésében érdekelt kamarák és országos szakmai szervezetek, egy tagot az Országos Érdekegyeztető Tanács. Nem lehet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja, aki a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja, rektor, gazdasági tanács tagja, vagy köztisztviselő. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagjai közül megválasztja elnökét és más tisztségviselőit, valamint meghatározza működésének rendjét."
(3) A Ftv. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak huszonegy tagja van. Hat tagot delegálnak a kamarák, egy-egy tagot az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói, illetve munkavállalói oldala, hármat a Magyar Rektori Konferencia, kettőt a Magyar Tudományos Akadémia, kettőt az oktatási miniszter, egyet-egyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter. Nem lehet a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja, aki a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja, rektor, gazdasági tanács tagja vagy köztisztviselő. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagjai közül megválasztja elnökét és más tisztségviselőit, valamint meghatározza működési rendjét."
Jelen törvényjavaslat a fenti célt is szolgálja.
A munkaviszonnyal kapcsolatos munkáltatói és az egyéb gazdasági érdekek képviselete általában egymástól elválaszthatatlanul jelenik meg. Az országos munkavállalói érdekképviselet vonatkozásában viszont a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekek képviselete az elsődleges. Közvetlenül, vagy közvetve országos munkáltatói érdekképviselet tagja lehet minden munkáltató, amely megfelel a jogképesség munkajogi feltételének. Az országos munkavállalói érdekképviseletnek természetes személy tagja nem lehet. Az országos érdekegyeztetésben való részvétel feltétele, hogy az adott országos érdekképviselet kellő súllyal legyen jelen a hazai és a nemzetközi gazdaságban, munkaerőpiacon, illetőleg érdek-képviseleti-szakmai tevékenységben. A súly konkrét feltételeit a szociális partnerek javaslatai alapján, működésük, felépítésük eltérő jellemzőire is tekintettel állapítja meg a Javaslat.
A kormányzati oldal összetételére vonatkozó szabályozás megfogalmazása az OÉT működésének másfél évtizedes gyakorlata alapján történt.
Az átmeneti rendelkezés célja az országos érdekegyeztetés folyamatos működésének biztosítása a tagsági kritériumok Országos Választási Bizottság általi megállapításáig terjedő időszakban.
A Ve.</a> Különös Részében új fejezetben kerül sor e szabályok megfogalmazására, a Ve.</a> szabályozási metodikája szerint: a tételes szabályokban csak a specialitások jelennek meg, az egyébként alkalmazandó általános szabályok megjelölését pedig csupán felsorolja a Javaslat. Így az Általános Részből megfelelően alkalmazni kell a választási - ez esetben: megállapítási - eljárás alapelveire, a választási bizottságok jogállására, összetételére, döntésére, a tényállás megállapítására, a határozathozatalra, annak közlésére, a kifogásra és a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket.