3512 találat a(z) indoklás cimkére
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló T/280. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az 1998. január 1-jétől hatályos, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendező elve a kockázatközösség, amely alapján minden Magyarországon élő magyar állampolgár, vagy saját befizetéseivel vagy a szolidaritás elvén jogot szerez a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira. Az e körön kívüli ellátások (pénzbeli és baleseti ellátások) járulékfizetés mellett igényelhetők.
A törvény hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatj...
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló T/279. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Kormányprogram kiemelt feladatnak tekinti az élőmunkaterhek csökkentését, az arányosabb közteherviselés megvalósítását.
E célok érdekében 1999-től
- a munkáltatók társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a jelenlegi 39%-ról 33%-ra csökken. Ezen belül: az egészségbiztosítási járulék a 15%-ról 11%-ra, a nyugdíjbiztosítási járulék 24%-ról 22%-ra,
- az egészségügyi hozzájárulás összege 2.100.-Ft/főről 3.600.-Ft-ra emelkedik,
- a munkáltatók Munkerőpiaci Alaphoz történő hozzájáru...
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló T/278. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A törvényjavaslat - a jövő évre tervezett jelentős munkáltatói, társadalom-biztosítási járulékcsökkentéssel összefüggésben - javaslatot tesz az egészségügyi hozzájárulás konstrukciójának átalakítására.
A változtatás célja egyrészt a szolidaritási elv alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultak ellátása fedezetének biztosítása érdekében fizetési kötelezettség meghatározása azon jövedelmi körökre, amelyek nem viselnek társadalombiz-tosítási járulékfizetési terhet. A mai szabályozás alapján ...
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló T/274. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 1992. január 1-jén lépett hatályba. A szabályozás 1996. január 1-jétől tért át az éves adóztatási rendszerre, ami azt jelenti, hogy egész évre az fizeti az adót, aki az év első napján a gépjármű tulajdonosa. Ugyancsak ettől az évtől kezdve a belföldi gépjárművekre vonatkozó addig egységes adómértéket az önkormányzat képviselőtestülete a törvényi alsó és felső mérték között saját döntése szerint állapíthatja meg. Az alsó mértékkel számíto...
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló T/276. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A személyi jövedelemadóztatásban a legfontosabb feladatokata Kormány programjában megfogalmazott társadalompolitikai és gazdaságpolitikai célok határozzák meg. Ez mindenek előtt azt jelenti, hogy az adómértékeket, adótáblát, adójóváírást érintő adóterhelést stabilizáló-mérséklő változtatásokat a családi terhek egyenletesebb elosztását eredményező, ugyanakkor a gazdasági fejlődést elősegítő, kedvező pénzügyi gazdálkodási feltételrendszer megteremtését biztosító megoldásokkal összhangban kell m...
T/251. számú törvényjavaslat indokolással - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról
Jogszabályok és jogi tartalmak
A társadalombiztosítási alrendszer az 1997. évet 1126,8 milliárd forint bevételi és 1177,3 milliárd forint kiadási főösszeg mellett 50,5 milliárd forint hiánnyal (a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében 5,2 milliárd forint bevételi többlettel, az Egészségbiztosítási Alap esetében 55,7 milliárd forint hiánnyal) zárta.
Az 1997. évi előirányzat, illetve a módosított előirányzat és az 1997. évi teljesítés közötti eltérések alapján az összevont egyenleget a bevételek 5,5 milliárd forinttal javították,...
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló T/223. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az áfa rendszer évek óta tartó stabilitása1999 évre megőrizhető, a szabályozás érdemi átalakítására nem kerül sor.
A törvénymódosítás a szokásos éves felülvizsgálat eredményeképpen szükségessé váló kiigazításokra, pontosításokra tesz javaslatot, a kis és középvállalkozók számára adminisztratív terheket csökkentő egyszerűsítéseket tartalmaz, illetve a termékazonosító rendszer váltását célzó kormányszintű döntés áfa-rendszerbeli következményeit képezi le, a kiemelt jelentőséget tulajdonítva an...
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló T/203. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Országgyűlés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény megalkotásakor a közfeladatokhoz való arányos hozzájárulás alkotmányos követelményét, valamint az állami és önkormányzati feladatok megvalósításához szükséges bevételi forrás gyarapítását tűzte ki célul.
Az illetékek általános jellemzője, hogy mindig valamely jogintézményhez kapcsolódóan fejtik ki eseti jellegű szabályozó szerepüket. Az ún. tapadójog jellegből adódóan az illetéktörvénynek gyakorlatilag a jogrendszer egészéhez (Pt...
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosításáról szóló T/202. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A jövedéki adó új alapokra helyezett, EU konform szabályozása 1998. január 1-jén került bevezetésre. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján nagyobb, konstrukcionális változtatások nem szükségesek, a kialakított rendszer jól funkcionál. Kedvezően alakultak a jövedéki adóbevételek, az év első felében a tervezettet meghaladó növekedés következett be.
A törvényjavaslat benyújtását elsődlegesen a tételes jövedéki adók valorizálása, a jövedéki adókból származó költségvetési bevételek reálér...
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló T/207. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Javaslat alapvető szempontként a jogbiztonságot és a stabilitást veszi figyelembe a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) módosításánál. Ennek megfelelően a Javaslat nem érinti a Törvény lényeges rendelkezéseit, az adó mértéket, az adókedvezményeket, az adóelőleg és a fizetendő adó meghatározásának szabályait.
A Javaslat érdeminek minősülő változtatást csak a közhasznú társaságok és az ún. külföldön tevékenységet végzők adózására von...
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló T/171. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A részvénytársaság működése során a közgyűlésen a részvényest megillető tagsági jog a részvényhez kapcsolódó szavazati jog mértéke szerint gyakorolható.
A részvénytársaságnak az 1988. évi VI. tv. alapján elkészített alapszabálya/alapító okirata a - Ptk., mint mögöttes jogszabály 200. § (1) bekezdésében meghatározott - szerződéses szabadság elvének érvényesülésével rendelkezhetett az egyes részvényekhez fűződő szavazati jog megállapításáról. A részvények összességéből álló közgyűlés az ilyen ...
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló T/163. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) alapvető funkciója, hogy mind szélesebb körben, egységes szemlélettel határozza meg az adók és az államháztartás más bevételi jogcímeinek beszedéséhez is szükséges szabályokat, rendezze az adóhatóságok és a fizetésre kötelezettek közötti kapcsolatot, biztosítsa azokat az adótechnikai előírásokat, melyek alapján az adóhatóságok egyre korszerűbb infrastruktúrát építhetnek ki az adórendszer működtetéséhez.
A szabályozás akk...
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/164. számú törvényjavaslat indokolása
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Kt. módosításának elsődleges indoka, a meglévő termékdíjak átlagban 10 %-os valorizációja. Emellett a korábbi módosítás során történt adminisztrációs hiba, kisebb jogalkalmazási gondok kiküszöbölése, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti nemzetközi egyezmény végrehajthatóságának biztosítása is szükségessé teszi a törvény szükkörű módosítását.
Az 1995. szeptemberében hatályba lépett Kt. alanyi hatálya a belföldi előállítású termékdíjköteles termék el...
T/5395. számú törvényjavaslat indokolással - A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse korszerű és versenyképes új vállalkozások létrejöttét, fejlesztését és hozzájáruljon az ehhez szükséges tőkének kockázati tőketársaságokon és kockázati tőkealapokon keresztül történő biztosításához a következő törvényt alkotja:
E törvény hatálya kiterjed a kockázati tőketársaságok, valamint a kockázati tőkealapok, illetve a kockázati tőkealap-kezelők, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képvi...
T/4924. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről
Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy kialakítsa az egyházak anyagi függetlenségét biztosító normatív finanszírozás rendszerét, elismerve, hogy az egyházak hitéleti munkájuk mellett végzett nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyéb közcélú tevékenysége növekvő fontosságú az ország életében és eleget téve a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 23. §-ában vállalt kötelezettségének a következő törvényt alkotja:
E t...
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
