adozona.hu
A szövetkezetekről szóló T/18205. számú törvényjavaslat indokolása
A szövetkezetekről szóló T/18205. számú törvényjavaslat indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Korunk megoldásra váró kihívásai: a társadalom polarizálódásának csökkentése, a társadalmi atomizálódás megakadályozása, a demokratikus deficit felszámolása, valamint a versenyképesség fokozása. E feladatok sikeres megoldásának feltétele, hogy a rendelkezésére álló erőforrásokat miként tudja a társadalom mobilizálni, miként képes az állam ennek az intézményes kereteit megteremteni.
Jelen történelmi időszakban, az emberekben meglévő közösség iránti szükséglet, innovációs képesség, találékonys...
A szövetkezetekről szóló T/18205. számú törvényjavaslat indokolása
Általános indokolás
Korunk megoldásra váró kihívásai: a társadalom polarizálódásának csökkentése, a társadalmi atomizálódás megakadályozása, a demokratikus deficit felszámolása, valamint a versenyképesség fokozása. E feladatok sikeres megoldásának feltétele, hogy a rendelkezésére álló erőforrásokat miként tudja a társadalom mobilizálni, miként képes az állam ennek az intézményes kereteit megteremteni.Jelen történelmi időszakban, az emberekben meglévő közösség iránti szükséglet, innovációs képesség, találékonyság és szolidaritás képezi azokat az erőforrásokat, amelyeket mobilizálni lehet. Ehhez döntően önkéntes alapon létrejövő, önszerveződő, demokratikusan irányított és az igazságosságot felvállaló szerveződések kellenek. Ilyen szerveződések a szövetkezetek.
A szövetkezeti szabályozás tartalmi körének kialakítása során számba kell venni azokat a tényezőket, amelyek kiindulópontként szolgálnak, egyben a működés keretét, adott esetben korlátait adják.
Négy alaptényezőt szükséges kiemelni. Az egyik a nemzetközi, különösképpen az európai tapasztalat, amely másfél évszázad alatt kikristályosította a szövetkezés célját, rendeltetését, a működés alapvető jellemzőit és ezen alapulva meghatározó nagyságrendű szövetkezeti hálózatok jöttek létre, amelyek hatékony működést valósítanak meg.
Az utóbbi időben több nemzetközi fórum napirendjén szerepelt a szövetkezés ügye. Ezek a fórumok a szövetkezeteket, a globalizálódó világ korrekciós mechanizmusaként fogják fel. (pl.: Egyesült Nemzetek Szervezete 56. közgyűlése, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 193. számú ajánlása, Európai Unió Tanácsának rendelete, illetve irányelve, Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének állásfoglalása).
Az európai tapasztalatok számbavételekor lényeges megemlíteni azt is, hogy az Európai Unió jó néhány tagállamában (így pl. Angliában, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Belgiumban, Svédországban) a szövetkezetek a "szociális gazdaság", azaz a magántőkések és a közvállalatok szektorai melletti harmadik szektor aktív szereplői, az önsegélyező szervezetek, az alapítványok, és a gazdasági célú egyesületek mellett. A szociális gazdaság olyan vegyes motiváltságú (gazdasági, szociális, kulturális, stb.) igényeknek is teret ad, illetve olyan szükségleteknek a kielégítését valósítja meg, amelyeknek a másik két szektorban nincs létjogosultsága vagy erősen korlátozott az érvényesülésük. A szociális gazdaság jellemző alapértékei a következők: szolidaritás; szociális kohézió; szociális felelősség és elkötelezettség; demokrácia és részvétel; autonómia és függetlenség.
Az Európai Unió a szociális gazdaság fogalmát 1989-ben hivatalosan elismerte.
Az európai tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy a szövetkezetek - sajátos szerveződési és működési elveik alapján - a foglalkoztatáspolitika, a regionális, a vidékfejlesztési, az agrár-, a környezetvédelmi politika keretei között felmerülő problémák megoldásának, de legalábbis kiegyensúlyozásának az eszközét jelentik az Unió szintjén csakúgy, mint az egyes európai tagállamok viszonylatában.
Az európai tapasztalat kodifikációs megnyilvánulása az Európai Unió Tanácsának 1435/2003/EK. rendelete, az európai szövetkezetekre vonatkozóan állapít meg szabályokat, tehát a tisztán egy tagországban honos személyek által alapított szövetkezetekre nem tartalmaz kötelező rendelkezést. Ugyanakkor ésszerű az alapkérdésekben e rendelet előírásaihoz alkalmazkodni.
Az e rendeletben foglaltakon túl, figyelmet kell fordítani a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 193. számú, "a szövetkezetek támogatásáról" című ajánlására, amely - egyebek mellett - foglalkozik az állami szerepvállalással a szövetkezés előmozdításában.
A másik alaptényező a hazai szabályozás, amely a rendszerváltozást követően jelentős változáson ment keresztül, ennek ellenére nem fejezi ki megfelelően a szövetkezés lényegét, alapvető rendeltetését, sokszínűségét.
A harmadik alaptényező az 1950-es és 60-as években végbement termelőszövetkezesítés máig tartó hatása. A szövetkezeti elvek semmibe vétele, a széleskörű kényszer alkalmazása, a jelen időszakban is komoly tudati tényező, amely kétségtelenül közrehat abban, hogy a mezőgazdaság területén nem alakulnak számottevő mértékben és méretekben szövetkezetek, pedig a meglévő tulajdonosi és gazdálkodási struktúra mellett az egyetlen lehetőséget kínálják a gazdálkodási nehézségek leküzdésében.
Az új szabályozás negyedik alaptényezője, hogy az elmúlt időszakban jónéhány ügyben tetten érhető volt a szövetkezeti jogi forma keretei közötti visszaélés. Ezek az ügyek komoly társadalmi feszültséget okoztak. Az okok részben a szabályozási hiányosságokra vezethetők vissza. Így például az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2004. májusi jelentésében is rámutatott arra, hogy a szövetkezeteket érintő jogszabályi háttér több ellentmondást és szabályozatlanságot tartalmaz. Tisztázatlannak tartotta a hatóságok együttműködésének és felelősségi körének jogszabályi kereteit. Az új szabályozás fontos feladata, hogy a szövetkezeti keretek közötti működésben a minimálisra szorítsa a visszaélések lehetőségét.
A civil szférában az emberi tevékenység kifejtésének szervezeti értelemben három alaptípusa fejlődött ki:
- A tisztán gazdasági feladatokat ellátó gazdasági társaság, amely működésének vezérlő elve a minél nagyobb nyereség elérése.
- A társadalmi szervezet, amely a szociális, kulturális stb. célok mentén működik.
- A szövetkezet, amely képes ötvözni a gazdálkodási funkciót a kulturális, szociális, közösségszervező funkcióval.
A szabályozás célja ennek a kettősségnek minél tisztább és minél teljesebb tükröztetése, annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok, valamint egyesületek és más non profit szervezetek reneszánszát - ha megkésve is - kövesse a szövetkezeti mozgalom fellendülése. A szövetkezeti társulási formában rejlő erőt mutatja, hogy pl. Hollandiában a szövetkezetek átfogják a mezőgazdasági termelés 83 %-át, Franciaországban a bankszolgáltatások 50 %-át végzik, Finnországban az élelmiszer kiskereskedelemben való részesedésük mértéke 35 %, Svédországban az erőgazdálkodás 60 %-át fedik le.
A szabályozás lehetővé teszi a működés sokszínűségét, amely a tipikusnak mondható, a tagok termelését szolgáltatásaival segítő szövetkezeti forma mellett módot ad a termelő típusú szövetkezetek alapításának és működésének, a tagok szociális, egészségügyi, oktatási- és kulturális igényeinek kielégítésében közreműködő szövetkezeteknek.
A szabályozás világossá teszi a szövetkezetek és a gazdasági társaságok közötti alapvető különbséget, azt, hogy a szövetkezet nem egy speciális gazdasági társaság. Azon túlmenően, hogy mindkét esetben hasznot hajtó tevékenység folytatásáról van szó
- a gazdasági társaság egyetlen célt ismer, a nyereséget, a szövetkezet pedig a tagjai gazdasági, kulturális, szociális, oktatási szükségletei és igényei kielégítésének egységét állítja a középpontba;
- a gazdasági társaságnál a nyereség elosztása a vagyoni hozzájárulás arányában történik, a szövetkezetnél pedig a jövedelem egy része a fel nem osztható közösségi alapba kerül, a másik része a tagoknál csapódik le, részben a szövetkezettel való együttműködésük arányában, részben pedig a vagyoni hozzájárulásuk szerint;
- a gazdasági társaság általában nem képez közösségi célokat szolgáló pénzügyi forrásokat, a szövetkezetnél ezt a célt a közösségi alap szolgálja;
- a gazdasági társaság döntéshozatali rendszerében való részvételt általában a vagyoni hozzájárulás mértéke határozza meg, a szövetkezetnél pedig az egy tag - egy szavazat elv érvényesül.
Az előbbiekben összefoglalt legjelentősebb különbségek összegezéseként megállapítható: a gazdasági társaság a tőkét működteti a tulajdonos hasznára, a szövetkezet pedig az együttműködésre képes közösségekben meglévő társadalmi erőforrásokat mobilizálja. Olyan erőforrásokat, amelyek egyébként az egyének elkülönült működésével nem érvényesülnek.
A mai szövetkezeti szabályozást a szétaprózottság, a tartalmi tisztázatlanság, egyes fontos részletkérdésekben a feloldhatatlan ellentmondásosság jellemzi. Egymás mellett él két szövetkezeti törvény (1992. évi I. törvény; 2000. évi CXLI törvény), külön kormányrendelet szabályozza az oktatási intézményekhez kapcsolódó szövetkezeteket (159/2001.(IX.12.) Korm. rendelet).
Az ellentmondásos szabályanyag nem tükrözi következetesen a klasszikus szövetkezeti elveket, valamint a mai viszonyokból adódó követelményeket, ezért a szövetkezés fellendülése érdekében új szabályozásra van szükség.
Sajátosságaik miatt külön törvények rendezik a lakásszövetkezetek viszonyait, valamint a biztosító szövetkezetekre és a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményekre vonatkozó szabályokat.
A javaslat elő kívánja segíteni, hogy a szövetkezeti forma meghatározó tényező legyen egyes területeken, elsősorban az agrárnépesség, a kistelepüléseken élők, valamint a kisvállalkozásokkal rendelkezők körében.
Részletes indokolás
A törvény alkalmazási köre
(Az 1-2 §- hoz)
A javaslat a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező szövetkezetekre, valamint a szövetkezetek által létrehozott szövetségekre vonatkozó szabályokat foglalja össze, azzal a kivétellel, hogy a lakásszövetkezetek szabályozását teljes egészében külön törvényre utalja, a biztosító szövetkezetek és a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmények tekintetében pedig a törvény rendelkezéseit a külön törvényekben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel rendeli alkalmazni.(A 3-4 §- hoz)
A 3. és 4. § a szövetkezetek működése során alkalmazandó külön szabályokat nevesíti, a Polgári Törvénykönyvre és a Munka Törvénykönyvére utalva.(Az 5. §- hoz)
Az 5. § kimondja, hogy a törvény kogens szabályokat tartalmaz, amelyektől csak akkor lehet eltérni, ha ezt a törvény szövege megengedi.(A 6. §- hoz)
A 6. § a fióktelepekre vonatkozó általános szabálynak a külföldi szövetkezetek magyarországi fióktelepeire vonatkozó alkalmazását tartalmazza.A szövetkezet fogalma
(A 7. §- hoz)
A javaslat a szövetkezet fogalmi elemeit rögzíti, amely szerint a szövetkezet jogi személyiséggel rendelkezik; az alapszabályban meghatározott részjegytőkével kell megalapítani; nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működik; gazdasági és más társadalmi célja együttesen áll fenn.A szociális szövetkezet fogalma
(A 8. §-hoz)
A szövetkezeti formára vonatkozó jogfejlődés legújabb eredménye a szociális szövetkezet kialakulása, amely a klasszikus elvek szerint működő szövetkezettől annyiban tér el, hogy a tevékenységében meghatározó jellegű a társadalom leszakadó rétegei helyzetének javítására való törekvés. A javaslat a szociális szövetkezetek körébe sorolja a munkanélküli tagok számára munkafeltételeket teremtő, a tagok szociális helyzetének javítását előtérbe állító szövetkezeteket, valamint a diákok számára munkát szervező iskolaszövetkezeteket.Jognyilatkozatokkal kapcsolatos rendelkezések
(A 9. §- hoz)
A 9. § a működés törvényességének egyik fontos feltételeként előírja, hogy a különböző jognyilatkozatokat és a szövetkezet által hozott határozatokat a címzett tudomására kell hozni. Ez történhet írásban vagy más módon, de mindenképpen bizonyíthatóan. Az írásba foglalásnak létezik hagyományos formája, de az elektronikus okirat is ilyennek minősül.Fontos azt is biztosítani, hogy a címzett időben tudomást szerezzen az érdekeit befolyásoló irat tartalmáról. Ha a törvény egy adott jogcselekményre nem ír elő határidőt, azt haladéktalanul meg kell tenni.
A postai küldemények esetében a címzetthez való megérkezést a tértivevényen lévő dátum igazolja. Ajánlott küldeménynél a feladástól számított ötödik munkanapot kell a küldemény megérkezésének tekinteni. Ez utóbbi esetben van lehetőség annak bizonyítására, hogy a küldemény nem vagy nem az ötödik munkanapon érkezett meg a címzetthez.
Az alapszabályba be lehet építeni olyan rendelkezéseket, amelyek a tagsági jogok informatikai eszközök útján történő gyakorlására vonatkoznak. Ugyanakkor garanciális szabály, hogy ez a módszer nem nehezítheti vagy nem lehetetlenítheti el egyetlen tag joggyakorlását sem. Ha ez utóbbi helyzet áll fenn, az informatikai úton való joggyakorlással nem szabad élni.
II. fejezet - SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA
A szövetkezet alapításának személyi feltételei
(A 10. §- hoz)
A szövetkezet alapításának személyi feltételei között fontos szabály, hogy legalább hét alapító tagra van szükség. Az alapító taglétszám abból a megfontolásból került hét személyben meghatározásra, hogy mód legyen szövetkezeti igazgatóság és felügyelő bizottság választása esetén e testületeket szövetkezeti tagokból létrehozni. Az alapítók természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt lehetnek, azzal a korlátozással, hogy alapításkor és a működés további menetében a nem természetes személyek taglétszáma nem haladhatja meg a tagság egyharmadát.A szövetkezetek két típusánál további speciális rendelkezés, hogy szociális szövetkezet alapítása és működése esetén a tagok kizárólag természetes személyekből állhatnak, iskolaszövetkezet alapításánál azzal a kivétellel, hogy az adott oktatási intézmény a szövetkezetnek alapító tagja legyen.
A szövetkezet tagjai nagykorú és 14 évet betöltött személyek egyaránt lehetnek, az utóbbiak nyilatkozata érvényességéhez azonban a törvényes képviselőjük hozzájáruló nyilatkozatára van szükség.
Fontos rendelkezés az is, hogy a tagokat nem szabad nyilvános felhívás útján gyűjteni.
Alakuló közgyűlés
(A 11-13. §- hoz)
A szövetkezet megalakulásához alakuló közgyűlés megtartására van szükség, amelyen az összes alapító tagnak részt kell vennie.Az alakuló közgyűlés sorrendben először megválasztja a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv két hitelesítőjét, majd kimondja a szövetkezet megalakulását és elfogadja a szövetkezet alapokmányát, az alapszabályát. Az alapszabályon kívül külön is megállapítja, hogy az alapító tagok a meghatározott mértékű részjegytőke teljesítésére kötelezettséget vállalnak. Végül megválasztja a szövetkezeti működéshez szükséges testületeket (az igazgatóság elnökét és tagjait, a felügyelő bizottság tagjait) és a könyvvizsgálót, ha a számviteli törvény előírásai szerint könyvvizsgáló működtetésére szükség van, illetőleg, ha törvényi előírás hiányában az alapítók így határoznak. Az alapítók igazgatóság helyett ügyvezető elnököt is választhatnak. Az alakuló közgyűlés határoz a díjazásukról is.
Általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással kell meghozni a döntéseket, ez alól azonban két irányban kivétel van. Az egyik az, hogy az alapszabály elfogadásához valamennyi alapító tag igenlő döntésére van szükség, a másik az, hogy a vezető tisztségviselők, valamint a felügyelő bizottság tagjai megválasztása titkos szavazással történik.
Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv két hitelesítője aláír. Külön rendelkezés vonatkozik az alapszabályra, amelyet minden alapító tagnak alá kell írnia. Az alapszabály későbbi módosítását jegyzőkönyvbe lehet foglalni.
A jogi szakszerűség biztosítása érdekében az alapszabályt (későbbi módosításait) közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
Az alapszabály
(A 14. §- hoz)
Az alapszabály foglalja össze a szövetkezet szervezetével, működésével összefüggő legfontosabb rendelkezéseket. A (2) bekezdés felsorolja az alapszabály kötelező tartalmi elemeit.A szövetkezet nyilvántartásba vétele
(A 15-16 §- hoz)
A szövetkezet nyilvántartásba vételére a székhelye szerint illetékes cégbíróságnak van hatásköre. A cégbejegyzés előfeltétele, hogy a tagok a részjegytőke alapszabályban meghatározott mértékét, amely legalább a 30 %-ot el kell érje, a szövetkezet rendelkezésére bocsássák, illetőleg a nem pénzbeli hozzájárulás teljes egészét szolgáltassák.A szövetkezet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően végezhet gazdasági tevékenységet, azonban a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Ha a bejegyzési kérelmet a cégbíróság elutasítja, a gazdasági tevékenységet meg kell szüntetni. Ebben az esetben a tagok kötelesek helytállni a vállalt kötelezettségekért.
Külön figyelmet érdemel az a szabály, amely szerint, ha valamely tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, ezt a tevékenységet csak az engedély birtokában lehet megkezdeni. A javaslat az önkormányzati rendeletet ebben a vonatkozásban nem tekinti jogszabálynak. Lényegében hasonló rendelkezés vonatkozik a képesítéshez kötött tevékenység folytatására, amelyet - jogszabályi kivételtől eltekintve - csak akkor folytathat a szövetkezet, ha a tevékenységében személyesen is közreműködő tagjai, vagy munkavállalói, vagy a szövetkezettel polgári jogi szerződés alapján együttműködők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek eleget tesz.
A cégbejegyzés megtörténte előtt megkezdett működésnek az a kockázata, hogy akik a saját nevükben, de a szövetkezet javára eljárnak, korlátlanul, és egyetemlegesen felelnek a vállalt kötelezettségekért. Ez a felelősségük megszűnik, ha a szövetkezet közgyűlése a kötelezettségvállalást utólag jóváhagyja.
Törvényességi felügyelet
(A 17. §- hoz)
A szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság a rá vonatkozó külön törvény előírásainak megfelelően ellátja a szövetkezet törvényességi felügyeletét.Határozatok bírósági felülvizsgálata
(A 18. §-hoz)
A szövetkezet és testületei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát bármelyik tag kérheti abban az esetben, ha az adott határozat e törvény rendelkezéseibe, más jogszabály előírásaiba, vagy az alapszabályba ütközik.A jogbiztonság érdekét szolgálja, hogy a jogsértő határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napos jogvesztő határidő alatt lehet a szövetkezet ellen megindítani. A bíróságnak jogában áll a határozat végrehajtását felfüggeszteni. Abban az esetben, ha a bíróság helyt ad a keresetben foglaltaknak, a bírósági döntés hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik az eljárásban nem vettek részt.
Szövetkezeti jogviták
(A 19. §- hoz)
A javaslat meghatározza a szövetkezeti jogviták körét. Ide tartozik a szövetkezet és tagjai, valamint korábbi tagjai közötti, e minőségükből adódó valamennyi jogvita és a szövetkezet működésével összefüggésben a tagok között keletkezett olyan jogvita, amely összefüggésben áll az alapszabállyal vagy a szövetkezet működésével.Amennyiben a szövetkezeti jogvita perré alakul át, a szövetkezet és tagja (volt tagja) közötti jogvitát az alapszabály állandó vagy eseti választottbíráskodás elé utalhatja, a tagok egymásközti szövetkezeti jogvitáját pedig - ha a tagok legalább egyike gazdasági társaság - módjukban áll külön megállapodással állandó vagy eseti választottbíróság elé vinni.
III. fejezet - A SZÖVETKEZET ÖNKORMÁNYZATI SZERVEI
A Közgyűlés
(A 20-26 §- hoz)
A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés az a szerv, amely a szövetkezet életét, működését meghatározó legfontosabb kérdésekben jogosult és köteles a döntést meghozni. A 20. § (2) bekezdése felsorolja a közgyűlési döntést igénylő kérdéseket azzal, hogy a törvény egyéb rendelkezése, valamint a tagok elhatározásából az alapszabály kiegészítheti ezeket.A javaslat kitér arra, hogy a közgyűlést szükség szerint kell összehívni, kötelező azonban évente egy alkalommal közgyűlést tartani. Ez utóbbi rendes közgyűlésen meg kell tárgyalni legalább a számviteli törvény szerinti beszámolót, amely az adott év gazdasági lezárását jelenti. Ha olyan ügyről kell soron kívül határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a döntés meghozatala nem szenvedhet késedelmet, rendkívüli közgyűlést kell tartani. Akkor is kötelező rendkívüli közgyűlés összehívása, ha a tagok legalább 10 %-a, vagy a felügyelő bizottság, az ok megjelölésével indítványozza. A közgyűlést általában az igazgatóság hívja össze.
A javaslat részletesen tartalmazza a közgyűlés összehívásának garanciális szabályait, nevezetesen
- legalább 15 nappal korábban írásban kell összehívni,
- az alapszabály lehetővé teheti a hirdetményi úton történő összehívást is,
- a meghívónak vagy hirdetménynek a tagok számára fontos információkat tartalmaznia kell,
- a napirendre kerülő anyagokat a tagoknak meg kell küldeni.
A közgyűlés napirendjének kialakítását a tagság befolyásolhatja azzal, hogy a tagok legalább 10 %-ának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell venni.
A közgyűlés csak a napirenden szereplő ügyekben hozhat döntést.
A közgyűlésre minden tagot meg kell hívni, akik a szövetkezeti testületektől és vezető tisztségviselőktől felvilágosításokat kérhetnek. A közgyűlésen valamennyi tag indítványt tehet, és élhet szavazati jogával, feltéve, hogy az esedékes vagyoni hozzájárulását teljesítette.
A szövetkezeti közgyűlés határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. A tagok képviselő útján is részt vehetnek a közgyűlésen, akik a tagsági jogokat teljes körűen gyakorolják. Nem lehet képviselő az, aki a szövetkezetben vezető tisztségviselő, felügyelő bizottság elnöke, tagja, vagy az alapszabályban meghatározott más tisztséget tölt be, továbbá a könyvvizsgáló. Egy képviselő több tag képviseletében is eljárhat, ha az alapszabály lehetővé teszi. Fontos szabály, hogy a képviseletre vonatkozó meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell a közgyűlésen igazolni.
Abban az esetben, ha a közgyűlés határozatképtelen (mert a tagság több mint fele nem jelent meg), az azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés, amelyet 8 napon belül kell megtartani, a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlésen új döntési javaslatot nem lehet tárgysorozatba venni. Garanciát jelent az is, hogy a megismételt közgyűlésen nem lehet döntést hozni a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, jogutód nélküli megszűnéséről, felszámolásának kezdeményezéséről, illetőleg felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról, akkor sem, ha ilyen témakör az eredeti napirenden szerepelt.
A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a közgyűlés a tevékenységét - amennyiben az adott napon nem fejezi be - későbbi időpontban folytathassa és a napirendi kérdéseket megtárgyalja. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a közgyűlési meghívó vagy hirdetmény, mint lehetőséget tartalmazza. A későbbi időpontban történő folytatás során új kérdés nem vehető a közgyűlés napirendjére.
A közgyűlés általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg a határozatait, a működést leginkább befolyásoló kérdésekben való döntéshez azonban a résztvevők 2/3-ának szavazata szükséges. További szigorítást jelent, hogy az alapszabály módosításához, az egyesülésről, szétválásról, gazdasági társasággá való átalakulásról, jogutód nélküli megszüntetésről, a részjegyek névértékének megváltoztatásáról hozandó döntéshez a szövetkezet összes tagja 2/3-ának (nem pedig a közgyűlésen résztvevő tagok 2/3-ának) szavazata szükséges. Az alapszabály - adott kérdésekben - nagyobb szavazatarányt is előírhat a döntéshez.
A közgyűlés a döntéseit nyílt szavazással hozza meg, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjai megválasztása és visszahívása azonban csak titkos szavazással történhet.
A közgyűlésen történteket, a hozott határozatokat a felvett jegyzőkönyv tartalmazza. A jegyzőkönyv jelentőségéhez mérten a javaslat meghatározza annak kötelező tartalmát, annak érdekében, hogy a későbbiek során hiteles bizonyítékul szolgáljon a közgyűlés döntéseire, és azok szabályszerűségére. Külön fel kell venni jelenléti ívet, és csatolni kell a képviseleti meghatalmazásokat.
A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két szövetkezeti tag írja alá.
Az alapszabály módot adhat arra is, hogy a tagok közgyűlés összehívása nélkül döntsenek valamely kérdésben. Ebben az esetben a tagok írásban szavaznak. Ilyen formában közgyűlési döntések csak abban az esetben születhetnek, ha az alapszabály meghatározza az írásbeli szavazás eljárási szabályait és azt a módot, ahogyan a tagok a döntésről magáról és annak időpontjáról tájékoztatást kapnak. A javaslat kiemeli azokat a közgyűlési hatáskörbe tartozó kérdéseket, amelyeknél az előbbiekben említett írásbeli formát nem szabad alkalmazni. Ezek a szövetkezet működését legalapvetőbb módon befolyásoló kérdések.
A részközgyűlés
(A 27. §-hoz)
A javaslat az alapszabályra bízza annak eldöntését, hogy lehetővé teszi-e közgyűlés helyett részközgyűlések megtartását. Erre a megoldásra akkor kerülhet sor, ha a tagok száma az 500 főt meghaladja, vagy a tagok lakóhelyének, munkahelyének szétszórtsága vagy más - alapszabályban meghatározott - különleges szempont ezt indokolja. Ha az alapszabály részközgyűlésekről rendelkezik, meg kell határoznia a részközgyűlési körzetek kialakításának szabályait és a részközgyűlések megtartásának helyét is.A részközgyűléseket különböző időpontokra is össze lehet hívni a különböző helyeken, a napirendeknek azonban minden részközgyűlésen azonosnak kell lenniük. A részközgyűléseken leadott szavazatok összesítésével állapíthatók meg a közgyűlési döntések; ez a feladat az igazgatóságot terheli.
A meghozott határozatokat az összesítést követő 15 napon belül a tagokkal közölni kell, olyan módon, ahogy azt az alapszabály meghatározza.
A küldöttgyűlés
(A 28. §-hoz)
A javaslat lehetővé teszi, hogy az alapszabály küldöttgyűlés működéséről rendelkezzen. Az alapszabály rendelkezéseinek ebben az esetben meg kell határoznia a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, a küldöttek megválasztásának módját, megbízatásuk időtartamát. Fontos szabály, hogy a küldöttek létszáma 50 főnél kevesebb nem lehet.Ha részközgyűlések működtetésére is sor került, a küldöttgyűlés küldötteit a részközgyűlésen részt vevő tagok választják meg.
A küldöttgyűlés hatásköre és eljárása általában megegyezik a közgyűlésével. A javaslat néhány ponton eltérést alkalmaz, nevezetesen: a határozatképesség megállapításához a küldöttek legalább 2/3-ának jelenléte szükséges; írásbeli szavazásra nem kerülhet sor; határozatképtelenség esetén újabb küldöttgyűlést kell összehívni, amelynél ugyancsak a küldöttek legalább 2/3-ának jelenléte szükséges a határozatképesség megállapításához.
Habár a küldöttgyűlésen a tagok jogait az általuk választott küldöttek gyakorolják, a nem küldött tagok nincsenek kizárva a küldöttgyűlésekről, mert azokon tanácskozási joggal részt vehetnek.
A szövetkezet vezető tisztségviselői
(A 29-34. §-hoz)
A javaslat vezető tisztségviselőnek minősíti az igazgatóság elnökét és tagjait (az igazgatóság hiányában működő ügyvezető elnököt). A javaslat értelmében vezető tisztségviselő csak nagykorú természetes személy lehet, aki szövetkezeti tagsággal rendelkezik. A szövetkezeti tagi minőség alól az alapszabály kivételt tehet abban az esetben, ha a szövetkezet főtevékenysége különleges szakértelmet feltételező irányítást igényel.A javaslat rögzíti a kizáró okokat, illetőleg az összeférhetetlenség esetköreit. Ezek szerint nem lehet vezető tisztségviselő az, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésig, aki foglalkozástól eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll és a foglalkozástól való eltiltás a szövetkezet főtevékenységével egybeesik. Nem lehet vezető tisztségviselő az sem, aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságban volt vezető tisztségviselő, amelyet a cégbíróság a cégjegyzékből megszüntetési eljárás során törölt, a törlést követő két évig. Az alapszabály előírhat a vezetői tisztségviselők megválasztásához szakmai követelményeket is, amelyeknek meg nem felelő személyek nem választhatók meg.
A javaslat megtiltja a szövetkezet igazgatósága és felügyelő bizottsága közötti személyi összefonódást, ezért az igazgatóság elnöke és tagja (ügyvezető elnöke) nem lehet egyidejűleg az igazgatóság ellenőrzését is hivatott felügyelő bizottság tagja. Ugyanezt a tilalmat a javaslat kiterjeszti egymás közeli hozzátartozóira is.
Ha az igazgatóság működését a közgyűlés felfüggeszti, a felügyelő bizottság egyik tagját kijelölheti az igazgatóság ügyvezetési feladatainak ellátására. Az ilyen módon kijelölt felügyelő bizottsági tag az új feladata ellátásának időszakában nem vehet részt a felügyelő bizottság munkájában.
A szövetkezet vezető tisztségviselője nem lehet vezető tisztségviselő a szövetkezethez hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságban vagy szövetkezetben. Az alapszabály ettől eltérhet.
Az alapszabály megalkotásakor a tagságnak lehetősége van arra, hogy további összeférhetetlenségi eseteket határozzon meg, amelyeket a működés során be kell tartani.
A vezető tisztségviselők a tevékenységükért felelősséggel tartoznak, a kötelezettségeik megszegésével a szövetkezetnek okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint egyetemlegesen felelősek. A felelősségük akkor is a polgári jogi szabályok szerint alakul, ha egyébként munkaviszonyt létesítenek a szövetkezettel. A felelősség alól mentesíti a vezető tisztségviselőt, ha a kárt okozó határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott és a tiltakozását be is jelentette a felügyelő bizottságnak.
Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kialakulása esetén a vezető tisztségviselők a szövetkezet hitelezőnek érdekeit kötelesek elsődlegesnek tekinteni. Ha e követelményt vétkesen megszegik, külön törvény előírhatja a hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségüket.
A javaslat meghatározza a vezető tisztségviselők megbízásának megszűnési esetköreit. Külön kiemeli az összeférhetetlen helyzet kialakulását, amely esetben a megbízás megszűnik, ha a kizáró okot az adott személy 30 napon belül nem szünteti meg. A vezető tisztségviselő lemondása nincs korlátozva, ha azonban a szövetkezet működőképessége szükségessé teszi, a lemondás később válik hatályossá. Az időtartam maximum 60 nap lehet. Mindaddig, amíg a lemondás nem hatályos, a vezető tisztségviselő köteles a halaszthatatlan döntéseket meghozni, illetőleg azok meghozatalában részt venni.
Az igazgatóság
(A 35-36. §-hoz)
Az igazgatóság a szövetkezet ügyvezetését és képviseletét látja el. Az alapszabályban kell meghatározni az igazgatóság létszámát, amely legalább 3 tagú kell legyen. Az 50 főnél kisebb taglétszámú szövetkezet alapszabálya igazgatóság helyett ügyvezető elnök működéséről rendelkezhet. Ebben az esetben az ügyvezető elnök az igazgatóság hatáskörét gyakorolja. Az igazgatóság elnökét és tagjait (valamint az ügyvezető elnököt) a közgyűlés határozott vagy határozatlan időre választja. Az időtartamot az alapszabály határozza meg. Az igazgatóság testületként működik, és a hatáskörébe tartozik minden olyan döntés, amelyet a törvény vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság hatáskörébe.Az igazgatóság fontos tevékenysége a közgyűlés összehívásáról való gondoskodás, valamint a közgyűlési döntések előkészítése és a hozott döntések végrehajtása. A tevékenységéről rendszeres időközönként köteles beszámolni, legalább évente egy alkalommal a közgyűlésnek és három havonként a felügyelő bizottságnak.
A felügyelő bizottság
(A 37-40. §-hoz)
A szövetkezeteknél legalább 3 tagú felügyelő bizottság megválasztása és működése kötelező, megbízása határozott vagy határozatlan időtartamra szólhat. Az alapszabály állapítja meg a felügyelő bizottság létszámát és azt az időtartamot, amelyre megválasztható. A felügyelő bizottságnak kiemelkedő feladata van az által, hogy bármely ügyet megvizsgálhat, amely a szövetkezet szerveinek működésével vagy a gazdálkodással kapcsolatos. Kontrollálja, hogy az igazgatóság a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más szabályzatoknak megfelelően jár-e el és felhívja a megfelelő működésre. Indítványozhatja az igazgatóság, mint testület vagy egyes tagjai visszahívását, felelősségre vonását. Ugyancsak indítványozhatja a közgyűlés összehívását, és ha az igazgatóság ennek nem tesz eleget, összehívhatja a közgyűlést. Felfüggesztheti az igazgatóság működését, ha az igazgatóság tevékenysége jogszabályba ütközik, vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sérti. A felügyelő bizottság a számviteli törvény szerinti beszámolóról véleményt nyilvánít, amely nélkül a közgyűlés a beszámolóról nem hozhat határozatot. További fontos feladatait a javaslat részletesen tartalmazza.A felügyelő bizottság informáltságát biztosítani kell, ezért a vezető tisztségviselőktől és a munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, amelyeket az érintett személyek nem tagadhatnak meg. A bizottság tagjai a szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. Ha a felügyelő bizottság indítványt tesz, arról a szövetkezeti testületek és vezető tisztségviselők kötelesek az alapszabályban meghatározott időn belül állást foglalni. A felügyelő bizottság a tevékenységéről évente legalább egy alkalommal beszámol a közgyűlésnek.
A könyvvizsgáló
(A 41. §-hoz)
A javaslat értelmében könyvvizsgálót csak akkor köteles a szövetkezet alkalmazni, ha a működését a számviteli törvény előírja. A könyvvizsgálót is határozott vagy határozatlan időtartamra lehet választani. Az alapszabály rögzíti az időtartamot. Természetesen könyvvizsgáló választása mellett akkor is dönthet a szövetkezet, ha egyébként a számviteli törvény értelmében nem kötelező. Figyelemmel arra, hogy a könyvvizsgáló a szövetkezeti gazdálkodás jogszerűségét vizsgálja, nem lehet könyvvizsgáló olyan személy, akik a szövetkezet tagja, vezető tisztségviselője, illetőleg ezek közeli hozzátartozója.A könyvvizsgáló betekinthet a szövetkezet könyveibe, az érdekeltektől felvilágosítást kérhet, a szövetkezet pénzügyi helyzetével, gazdálkodásával, szerződéseivel kapcsolatos dokumentumokat megvizsgálhatja. A működése során szerzett értesüléseit üzleti titokként meg kell őriznie. A könyvvizsgáló tevékenységének eredményes ellátását szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a közgyűléseken köteles részt venni, és részt vehet az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság ülésein is. Kiemelkedő feladata a számviteli törvény szerinti beszámolóról vélemény nyilvánítása, amely nélkül a közgyűlés nem hozhat döntést.
A szövetkezet képviselete
(A 42. §-hoz)
A szövetkezetet az igazgatóság elnöke (ügyvezető elnök) és az igazgatóság tagjai képviselik harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgatóság elnöke és tagjai cégjegyzési joga a javaslat értelmében önálló. Mód van arra, hogy az igazgatóság képviseleti joggal ruházzon fel munkavállalókat is, ez esetben két személy együttes aláírással jegyezheti a szövetkezetet.Az alapszabály meghatározhat olyan ügyeket, amelyek esetén az igazgatóság képviseleti jogát a közgyűlés határozata korlátozhatja. E korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
IV. fejezet - A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI JOGVISZONY
A tagsági jogviszony létrejötte
(A 43-44. §-hoz)
A szövetkezeti tagsági jogviszony két módon keletkezhet, egyrészt azáltal, hogy az adott személy részt vesz a szövetkezet alapításában, másrészt pedig a már működő szövetkezet taggá felveszi. A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél egyenlő bánásmódot kell érvényesíteni a jelentkezőkkel szemben. Ez a követelmény nem zárja ki, hogy az alapszabály meghatározzon a szövetkezet céljához igazodó olyan ismérveket, amelyeket irányadónak kell tekinteni a tagfelvételi kérelmek elbírálása során. A tag a benyújtott kérelmében írásban nyilatkozik arról, hogy az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek tartja és vállalja a szövetkezeti célok megvalósításában a vagyoni és személyes közreműködést.A kérelmek tárgyában - a befektető tagok kivételével - az igazgatóság dönt, és a döntésről értesíti a kérelmező személyt, valamint tájékoztatja a közgyűlést. A tagsági viszony létrejön az igazgatóság döntésének időpontjában, de a felek megállapodhatnak abban, hogy ennél későbbi időpontban keletkezzék a tagsági jogviszony. A tagsági viszony keletkezési időpontjának előfeltétele, hogy az új tag a részjegy összegét vagy annak azt a részét, amelyet az alapszabály egyébként a tagfelvételnél befizetési kötelezettségként megállapít, a szövetkezet részére befizesse.
Amennyiben az igazgatóság elutasítja a tagfelvételi kérelmet, a kérelmező a közgyűléshez fordulhat.
A részjegy
(A 45. §-hoz)
A részjegy jeleníti meg a tag vagyoni hozzájárulását, illetőleg kötelezettség vállalását. A javaslat meghatározza a részjegyen feltüntetésre kerülő adatokat.A tagnyilvántartás
(A 46. §-hoz)
A javaslat értelmében a tagokról nyilvántartást kell vezetni, amely a legfontosabb adatokat (név, lakcím, teljesített vagyoni hozzájárulás, tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnését időpontja) tartalmazza. Mindazok, akik az érdekeltségüket igazolni tudják, a tagnyilvántartást megtekinthetik.A tagsági jogviszony tartalma
(A 47-49. §-hoz)
A tagsági jogviszony jogok és kötelezettségek együttese. A javaslat értelmében a tag alapvető joga, hogy részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, részesedjen a gazdálkodás eredményéből, igénybe vegye a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen, tisztséget viseljen, tájékozódjon a szövetkezetet érintő tevékenységekről. Eltérő rendelkezés hiányában a tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg.A tagok kötelesek az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a vállalásuknak megfelelő módon részt venni a szövetkezet tevékenységében, védeni a szövetkezet vagyonát.
A tagok személyes közreműködése sokféle lehet. Ezért ennek módjáról a tagok a szövetkezet igazgatóságával tagsági megállapodást kötnek.
A vagyoni hozzájárulás
(Az 50-52. §-hoz)
A javaslat értelmében az alapszabály határozza meg a tagok vagyoni hozzájárulásának legkisebb mértékét. Ezt a törvény azért bízza az alapszabályra, hogy a szűkösebb anyagi feltételek lehetőség szerint ne gátolják, illetőleg ne korlátozzák a szövetkezést.A vagyoni hozzájárulás teljesítése pénzben, illetőleg nem pénzbeli módon történhet. A nem pénzbeli hozzájárulásnál követelmény, hogy az forgalomképes, vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotás, illetőleg vagyoni értékű jog, vagy elismert, illetőleg jogerős bírósági határozaton alapuló követelés legyen. Tekintettel arra, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értékének pontos megállapítása nehézkes, a javaslat előírja, hogy az ilyen hozzájárulást nyújtó tag 5 éven át helytállni tartozik a szövetkezetnek azért, hogy a hozzájárulás megjelölt értéke nem haladja meg a hozzájárulás szolgáltatásának idején fennállott értékét.
Ugyancsak az alapszabály írja elő, hogy a tag milyen számban és milyen névértékben köteles részjegyet jegyezni. Egy részjegy jegyzése törvényi követelmény, amelynek legalább 30 %-át az alapítás (belépés) időpontjában be kell fizetni. Az alapszabály ennél magasabb hányadot is előírhat. Az alapításkor (belépéskor) be nem fizetett hányadot legkésőbb 1 éven belül kell megfizetni. Az alapszabály 1 évnél rövidebb határidőt is megállapíthat. Nem pénzbeli hozzájárulás esetén, annak egészét szolgáltatni kell a belépéskor.
Valamennyi tag részjegyének névértéke azonos összegű kell legyen. A részjegy bírósági végrehajtás alá sem vonható, ha szövetkezeti tagnak harmadik személlyel szemben kötelezettsége áll fenn. Miután a részjegy vagyoni értékkel is bír, örökölhető. Az öröklés azonban nem jelenti az örökös (jogutód) szövetkezeti tagsági jogviszonyának keletkezését is. Ugyanakkor az örökös kérheti a taggá való felvételét. A javaslat lehetővé teszi a részjegy átruházását a szövetkezet másik tagjára, vagy a szövetkezetbe tagként belépő személyre.
Ha a tagsági viszony megszűnik, a volt taggal (vagy az örökösével, jogutódával, ha nem létesít tagsági viszonyt a szövetkezettel) a tagsági viszony megszűnését követő, számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon belül el kell számolni.
A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít, kivéve a közhasznú feladatot ellátó szociális szövetkezetet, ahol részesedés nem fizethető.
Tagi kölcsön
(A 53-54. §-hoz)
A javaslat lehetővé teszi, hogy a tag a szövetkezet számára kölcsönt nyújtson, azt követően, hogy a kötelező vagyoni hozzájárulását már teljesítette. A kölcsönnyújtás kamatmentesen, vagy kamat ellenében történhet. A tagi kölcsön felhasználhatóságát (és ebből következően igénybevételét) a javaslat korlátozza, mert csak a szövetkezeti célok megvalósítására szabad felhasználni és 1 éven belül vissza kell fizetni. A tagi kölcsön tekintetében az alapszabályban részletesebb rendelkezéseket kell alkotni és az igazgatóságnak külön szabályzatban kell összefoglalni az igénybevétellel kapcsolatban felmerülő kérdéseket. A tagi kölcsönök együttes összege nem lehet több a saját tőke kétszeresénél.Fontos szabály, hogy tagi kölcsön esetén a megállapodást teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba kell foglalni.
A pótbefizetés
(Az 55. §-hoz)
Pótbefizetésre akkor kerülhet sor, ha a szövetkezet veszteségének rendezése válik szükségessé, és az alapszabály egyébként rendelkezik pótbefizetésről. A tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában lehet pótbefizetésre kötelezni.Különleges figyelmet érdemel, hogy amennyiben a tag a pótbefizetési kötelezettségének a közgyűlés által meghatározott időpontig nem tesz eleget, a tagsági jogviszonya megszűnik.
A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése
(Az 56. §-hoz)
A javaslat szerint az alapszabály a szövetkezet céljaihoz igazodóan részletesen meghatározza a tag és a szövetkezet gazdasági együttműködésének módozatait, amelyek sokfélék lehetnek. Az 56. § ennek példálózó felsorolását adja. Az együttműködési módozatok közül kiemelkedik a tagok gazdasági tevékenységének elősegítése, a tagok fogyasztási szükségleteinek kielégítése, munkalehetőségek biztosítása, szociálisan hátrányos helyzetük javítása, diákok munkalehetőségének megteremtése.Személyes közreműködés és munkavégzés a szövetkezetben
(Az 57. §-hoz)
A szövetkezetnek más gazdasági tevékenységet folytató szervezettől eltérő egyik jellegzetessége, hogy a tagok személyes közreműködésre kötelezettek. A személyes közreműködés sokféle lehet, amely a szövetkezet konkrét tevékenységéhez nagymértékben igazodik. A személyes közreműködés módozatait az alapszabályban kell meghatározni.A személyes közreműködés egyik módja a munkavégzés. Az alapszabály munkavégzési kötelezettséget is előírhat. A munkavégzés többféle jogi formában, munkaszerződés, vállalkozási vagy megbízási szerződés keretében történhet. Ha az adott személy tagsági jogviszonya megszűnik, ez a körülmény - a tag halálát leszámítva - a munkaviszonyára vagy a vállalkozási, megbízási jogviszonyára nem hat ki, de ettől a felek eltérhetnek.
Juttatások és támogatások a tagok, valamint hozzátartozóik részére
(Az 58. §-hoz)
A szövetkezet fontos jellemzője, hogy a természetes személy tagjai, valamint hozzátartozóik számára meghatározott juttatásokat és támogatásokat biztosít. Ezek szociális, oktatási, kulturális jellegűek lehetnek, támogathat közművelődési vagy sporttevékenységet és egyéb a szövetkezet céljához igazodó tevékenységeket. Az alapszabály feladata a juttatás és támogatási formák meghatározása, az igénybevétel eljárási rendjének kialakítása.A juttatások és támogatások finanszírozása
(Az 59. §-hoz)
A szövetkezet az adózás utáni eredményének közgyűlés által meghatározott részét a közösségi alapba helyezi és ez az alap adja a pénzügyi bázisát a juttatások és támogatások nyújtásának.A szövetkezet adózás utáni eredményének felosztása
(A 60. §-hoz)
A közgyűlés az éves beszámoló alapján dönt az adózás utáni eredmény felhasználásáról. A javaslatot az igazgatóság készíti el és azt a felügyelő bizottság véleményezi. A döntés során a közgyűlés meghatározza, hogy az adózás utáni eredmény mekkora összege jár a befektetői részjegyek után, milyen hányadát osztja szét a tagok között a szövetkezettel való gazdasági együttműködésük arányában, milyen hányadát osztja szét a részjegyeik arányában, és milyen hányadát fordítja egyéb célra. Ezek a szabályok világosan mutatják, hogy a szövetkezeti működés során az eredményből való részesedés elsődleges szempontja a szövetkezettel megvalósult gazdasági együttműködés és nem a vagyoni hozzájárulás.A közhasznú feladatot ellátó szociális szövetkezetnél az adózás utáni eredmény szétosztása nem történhet meg, miután az eredményt a közhasznú célok megvalósítására kell fordítani.
A befektető tag
(A 61. §-hoz)
A javaslat szabályozza a befektető tag intézményét. Ahhoz, hogy valamely szövetkezetnél befektető tag működésére sor kerülhessen, az alapszabálynak ezt lehetővé kell tennie. Szociális szövetkezetnél a jellegéből adódóan nem létezhet befektető tag. Egy szövetkezetnél a tagok 10 %-át nem haladhatja meg a befektető tagok száma, illetőleg a befektetői részjegyek névértéke nem lehet több a részjegytőke 30 %-ánál.A befektető tag anyagi hozzájárulása pénzbeli és nem pénzbeli egyaránt lehet, amelynek ellenében befektetői részjegyhez jut. A befektetői részjegy a részjeggyel azonosan örökölhető, továbbá szövetkezeti tagra, másik befektető tagra, valamint olyan személyre, aki a szövetkezettel tagsági viszonyt létesít, átruházható.
A befektetői részjegy az adózás utáni eredményből jogosít részesedésre.
A befektető tag jogai és kötelezettségei nem teljesen azonosak a tagokéval. A javaslat értelmében a befektető tag köteles alapításkor (belépéskor) a befektetői részjegy teljes összegét befizetni. Befektető tag nem kötelezhető személyes közreműködésre.
A tagsági jogviszony megszűnése
(A 62-65. §-hoz)
A javaslat tételesen meghatározza a tagsági jogviszony megszűnésének eseteit és a megszűnés következményeit. Külön rendelkezik a kilépés és kizárás esetén követendő eljárásról, ez utóbbinál biztosítja a megfelelő jogorvoslati lehetőséget.A tagsági viszony megszűnését követően a volt taggal, illetőleg olyan örökösével, jogutódával, aki (amely) nem létesít tagsági jogviszonyt, az általános szabályok szerint el kell számolni. Az elszámolásra a tagsági viszony megszűnését követő, számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűléstől számított 30 napon belül kerülhet sor.
Ha a volt tag a szövetkezet használatába adott valamilyen vagyontárgyat és ez a vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll, azt a volt tag, (örökös, jogutód) részére ki kell adni. Ha azonban a használatba adott vagyontárgy elhasználódott és már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet nem köteles ellenértéket fizetni. Amennyiben az elszámolásig terjedő időre az adott vagyontárgyat a szövetkezet tovább használja, a tagsági viszony megszűnése és a kiadás közötti időszakra a szövetkezet köteles díjat fizetni, amelynek mértékére a felek megállapodása az irányadó.
V. fejezet - A SZÖVETKEZET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
A szövetkezet vagyona
(A 66-68. §-hoz)
A szövetkezet vagyona a saját tőkéje, amely tartalmazza a részjegytőkét vagy jegyzett tőkét, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkét, a tőketartalékot, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot és ezen belül a közösségi alapot, az értékelési tartalékot és végül a tárgyév mérleg szerinti eredményét.A szövetkezet saját tőkéjének egyik eleme a részjegytőke vagy jegyzett tőke, amely a tagok vagyoni hozzájárulásának összege. A befizetés teljesítését, illetőleg a teljesítésre vonatkozó kötelezettségvállalást a tagok részére kiállított részjegyek igazolják. A részjegytőkén felüli vagyon egy része fel nem oszthatóvá minősíthető a szövetkezet közgyűlésének döntése által. A fel nem osztható vagyont, amelyet a javaslat közösségi alapnak nevez, a lekötött tartalékban kell nyilvántartani. A közösségi alap a javaslat értelmében felhasználható, a felhasználásra vonatkozó szabályokat az alapszabály tartalmazza. Ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik vagy gazdasági társasággá alakul a közösségi alap akkor sem osztható fel, azt másik szövetkezet, vagy a szövetkezeti szövetség részére át kell adni, erről az alapszabályban kell rendelkezni.
A szövetkezet gazdasági tevékenysége
(A 69-71. §-hoz)
A javaslat deklarálja, hogy a szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény szövetkezet számára nem tilt. Felsorolást ad arról, hogy a főtevékenységét tekintve milyen szövetkezet működhet. A gazdálkodás biztonsága érdekében a szövetkezet gazdasági társaságba való részvételét olyan módon korlátozza, hogy tagként a felelőssége nem haladhatja meg az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás összegét. A gazdálkodás alapvető jellemzőjeként meghatározza, hogy a szövetkezet a tulajdonában álló és a használatába adott eszközökkel gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Kimondja azt is, hogy a szövetkezeti tag a szövetkezet tartozásaiért kizárólag a részjegyével (befektetési részjegyével) tartozik felelősséggel.A közösségi alapra vonatkozó külön szabályok
(A 72. §-hoz)
A javaslat az 58. § (2) bekezdésében meghatározza a közösségi alapot, mint a juttatások és támogatások fedezetét. Évenként a közgyűlés határozattal dönti el, hogy a közösségi alap milyen része használható fel a tárgyév során. A közösségi alap a tag és a szövetkezet közötti elszámolás során nem vehető figyelembe, hiszen azt valóban közösségi célokra kell felhasználni. Ha a szövetkezet gazdasági társasággá alakul, vagy jogutód nélkül megszűnik, a közösségi alapot a szövetkezet vagy a szövetkezeti szövetség részére kell átadni azt követően, hogy - megszűnés esetén - a hitelezőkkel való elszámolás megtörtént. Az átadott közösségi alapot az átvevő szervezet e törvény szerinti célra köteles felhasználni.VI. fejezet - FELELŐSSÉGI VISZONYOK A SZÖVETKEZET ÉS TAGJA TEKINTETÉBEN
A szövetkezet kártérítési felelőssége
(A 73. §-hoz)
A javaslat kimondja, hogy a szövetkezet a tagjának jogellenesen okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel, illetőleg vétkességére tekintet nélkül köteles a tag kárát megtéríteni, amely a tagot a tagsági jogviszony keretében történő munkavégzés során érte, vagy a munkahelyére szokásosan bevitt dolgokban keletkezett. Ez utóbbi felelősség nem terheli a szövetkezetet, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólagos jelleggel a tag elháríthatatlan magatartása okozta.Ha a szövetkezet nevében eljáró tag okoz kárt, a károsulttal szemben a szövetkezet felel.
A tag kártérítési felelőssége
(A 74. §-hoz)
Amennyiben a tag okoz kárt a szövetkezetnek, a polgári jog általános szabályai szerint felel. Ha azonban a tagnak a szövetkezettel munkaviszonya is fennáll, és ennek keretében okoz kárt, a Munka Törvénykönyve szabályainak alkalmazására kerül sor.VII. fejezet - A SZÖVETKEZET SZERVEZETI VÁLTOZÁSAI
Az átalakulás közös szabályai
(A 75-81. §-hoz)
A javaslat értelmében átalakulás esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokkal az eltérésekkel, amelyeket ez a fejezet tartalmaz. Az átalakulásnak többféle módja van, így átalakulásnak minősül a szövetkezet egyesülése, amely összeolvadás vagy beolvadás formájában mehet végbe, a szövetkezet szétválása, továbbá gazdasági társasággá való átalakulása. Az átalakulás megkönnyítése érdekében a javaslat ehhez adó és illetékmentességet ad.A javaslat meghatározza az átalakulás előfeltételeit, kimondva, hogy amennyiben a szövetkezet felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, átalakulásról nem lehet szó. Ugyancsak nem alakulhat át a szövetkezet mindaddig, amíg a tagok az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében nem teljesítették.
Átalakulás esetén az új szervezet a cégbejegyzését követő napon kezdheti meg a tevékenységét, mint az átalakult szövetkezet általános jogutódja.
Az átalakulásnak nem feltétele, hogy valamennyi szövetkezeti tag részese legyen az átalakult új szervezetnek. Ha egyes tagok megválnak az átalakulás során a szövetkezettől és a velük való elszámolás eredményeként meghatározott járandósághoz jutnak, ezen összeg erejéig öt évig felelnek a tagsági viszonyuk megszűnése előtt keletkezett tartozásokért.
A javaslat részletesen meghatározza az átalakulás előkészítésének, lebonyolításának mozzanatait. Ennek keretében mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a szövetkezet tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával és közülük kik azok, akik az új szervezet tagjává kívánnak válni. Az előkészítő közgyűlésen döntés születik az átalakulás formájáról is. Az előkészítő közgyűlés kötelezi az igazgatóságot, hogy meghatározott fordulónapra készítse el a szövetkezet vagyonmérleg tervezetét és az új szervezet nyitó vagyonmérleg tervezetét. Kijelöli a független könyvvizsgálót is. Rendelkezni kell az új szervezet alapszabályának, társasági szerződésének stb. elkészítéséről, valamint az új szervezetben részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról.
Az átalakulás során az új szervezetben részt venni nem kívánó tagokra jutó vagyonhányad mellett figyelemmel kell lenni az új szervezetbe egyidejűleg belépő új tagok vagyoni hozzájárulására is, valamint az esetlegesen az átalakulás feltételeként meghatározott további vagyoni hozzájárulásra. Ezen tételek miatt a záró és a nyitó vagyonmérleg-tervezetek eltérhetnek egymástól, de az eltérés egyéb okokból is keletkezhet. A vagyonmérleg-tervezetek készítésénél a számviteli törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A vagyonmérleg tervezeteket a könyvvizsgálóval és a felügyelő bizottsággal is ellenőriztetni kell. Fontos garanciális szabály, hogy a szövetkezetnél alkalmazott könyvvizsgáló ezt a feladatot nem jogosult elvégezni. A vagyon értékét, a saját tőke összegét, a könyvvizsgáló által megállapított értéknél nem szabad magasabb értékben meghatározni.
Az előkészítő közgyűlés döntései alapján elkészített dokumentumok elfogadásáról az újabb közgyűlés határoz. Annak érdekében, hogy a vagyonmérleg tervezetek tartalma ne veszítse el az aktualitását, a közgyűlés döntésének időpontja és a vagyonmérleg tervezetek fordulónapja között 3 hónapnál hosszabb idő nem telhet el, kivéve, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege képezi ezt. Ilyen esetben az időköz 6 hónapnál nem lehet hosszabb.
Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a szövetkezetnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerveket.
Azokkal a személyekkel, akik a jogutód szervezetben nem vesznek részt, az átalakulással létrejövő új szervezet számol el, a cégbejegyzését követő 30 napon belül és az ezen személyeket megillető vagyonhányadokat kiadja.
A szövetkezet az átalakulás elhatározásáról a cégközlönyben két egymást követő lapszámban közleményt köteles megjelentetni, amelynek pontos tartalmát a javaslat meghatározza.
Az átalakulással az átalakult szövetkezettel szemben fennálló követelések nem válnak lejárttá, a hitelezők azonban 30 napos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek, de csak abban az esetben, ha a jogutód szervezet saját tőkéjének összege kisebb, mint a jogelőd szövetkezeté volt.
Szövetkezetek egyesülése
(A 82. §-hoz)
A 75-81. §-ok által meghatározott általános átalakulási szabályokon túlmenően a szövetkezetek egyesülése esetén további rendelkezés, hogy két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyűlésén elhatározhatja, hogy új szövetkezetté egyesül vagy az egyik szövetkezet a másikba beolvad. Ezt követően az egyesülő szövetkezetek közös közgyűlést tartanak, amelyen az új alapszabályt megállapítják és a tisztségviselőket megválasztják.Az egyesülés elhatározása nem ütközhet a tisztességtelen magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény előírásaiba.
A szövetkezetek szétválása
(A 83-85. §-hoz)
Az átalakulás általános szabályainak alkalmazásán túlmenően a szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság 30 napon belül összehívja a szétválást előkészítő közgyűlést. Az előkészítő közgyűlésen kell dönteni a szétválás módjáról és arról, hogy a tagok közül ki, melyik szövetkezetben kíván taggá válni.Az előkészítő közgyűlés döntései alapján az igazgatóság elkészíti a vagyonmegosztási javaslatot, amelyet független könyvvizsgálóval, valamint a felügyelő bizottsággal véleményeztetni kell.
Szétválás esetén a jogok és kötelezettségek a jogutód szövetkezetekre szállnak át. A szétválás előtti kötelezettségekért az egymás közötti vagyonmegosztás arányában felelnek. Ettől - ha valamennyi hitelező hozzájárul - megállapodással eltérhetnek. Ha valamely kötelezettség a szétválást követően merült fel, akkor ezért a szövetkezetek egyetemlegesen felelnek.
A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása
(A 86-90. §-hoz)
A javaslat lehetővé teszi a szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulását, korlátolt felelősségű társasági, vagy részvénytársasági formában. Az indítványt az igazgatóság készíti el és nyújtja be az előkészítő közgyűlésre. A javaslat rendelkezik az előkészítő közgyűlés által hozott átalakulási határozat tartalmáról Kft.-vé, illetőleg Rt.-vé történő átalakulás esetén. Az átalakulás megkönnyítését szolgálja, hogy ennek során a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott pénzbeli hozzájárulás arányára és összegére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.Az átalakulás során a szövetkezet azon tagjaival, akik az átalakulás során létrejövő gazdasági társaságnak nem válnak tagjává (részvényesévé), el kell számolni.
Az átalakulás cégbejegyzése utáni feladatok
(A 91. §-hoz)
A javaslat rendelkezik arról, hogy az átalakulási folyamat befejezéseként a cégbejegyzésre kerül sor és az új szervezet (szervezetek) cégbejegyzésével egyidejűleg az átalakult szövetkezetet törölni kell a cégnyilvántartásból. Kivételt képez a kiválás, illetőleg beolvadás, mert ezekben az esetekben a jogelőd szövetkezet, illetőleg az átvevő szövetkezet nem törölhető. A cégbejegyzést követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget kell készíteni, mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan, a cégbejegyzés napjával, mint fordulónappal.VIII. fejezet - A SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSE
(A 92-95. §-hoz)
A javaslat felsorolja a szövetkezet megszűnésének esetköreit. Speciális szabályként előírja, hogy amennyiben a tagok száma a törvényi minimum alá csökken, a szövetkezet megszűnik, ha hat hónapon belül nem jelentenek be megfelelő számú tagot a cégbíróságon.IX. fejezet - SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉGEK
(A 96-98. §-hoz)
A szövetkezeti mozgalom érdekképviseletében kiemelkedő szerepet látnak el a területi és szakmai alapon szerveződő, illetőleg országos érdekképviseleti szervek. Ez utóbbiak létrehozhatják a magyar szövetkezeti mozgalom közös országos érdekképviseleti szervét. Az érdekképviseleti szervek, mint társadalmi szervezetek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltak szerint fejtik ki tevékenységüket. A javaslat felsorolja a szövetkezeti érdekképviseleti szervek tevékenységi körét, amellyel a szövetkezetek céljainak megvalósulását segítik elő. Módjukban áll szolidaritási alapot is létrehozni a támogató jellegű feladataik anyagi feltételeinek megteremtése érdekében. Az érdekképviseleti tevékenység a kormány jogalkotó szerepével kapcsolatban is megmutatkozik azáltal, hogy a javaslat szerint a szövetkezeteket vagy azok tagságát érintő jogszabály tervezetek tekintetében ki kell kérni az érintett országos érdekképviseleti szerv, valamint országos szövetség véleményét. Ha ez a vélemény nem épül be a kormány elé benyújtott javaslatba, a véleményeltérést be kell mutatni.Az érdekképviseleti szerep kiterjed jogi szabályozás kezdeményezésére is azzal, hogy az országos szövetség jogosult az érintett miniszternél jogszabály megalkotását kezdeményezni.
X. fejezet - ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
A szövetkezeti üzletrészekkel kapcsolatos rendelkezések
(A 99-106. §-hoz)
Az üzletrész intézménye idegen a szövetkezet vagyoni szerkezetétől, ezért a javaslat a még meglévő üzletrészek 2007. június 30.-ig történő megszüntetésére, illetőleg átalakított befektetési részjeggyé való átalakulására tartalmaz szabályokat. A megszüntetés a szövetkezet közgyűlésének felajánlása alapján többféle formában történhet.A javaslat rögzíti az üzletrész értékének megállapítására vonatkozó szabályt is.
Miután az üzletrész tulajdonos befektető taggá válhat, rendelkezni kell arról is, hogy ilyen esetben a befektető tagok számára és a befektetői részjegyek összértékére vonatkozó korlátozás túlléphető.
Az üzletrészből keletkezett átalakított befektetői részjegy a szövetkezetből nem vonható ki, de örökölhető és meghatározott körben átruházható. A tulajdonos a befektetői részjegyre vonatkozó szabályok szerint részesül osztalékban, de ugyanúgy viseli a veszteséget is.
Már működő szövetkezetekre vonatkozó rendelkezések
(A 107. §-hoz)
Javaslat a már működő szövetkezetek számára 2007. június 30.-ig biztosít türelmi időt, amely időszak alatt kötelesek az alapszabályukat e törvény rendelkezéseihez igazítani, vagy az átalakulás lehetőségével élni. A már működő szövetkezetekre a törvény előírásait az alapszabály megfelelő módosításától kezdődően kell alkalmazni, 2007. július 1.-től azonban valamennyi szövetkezetre e törvény előírásai vonatkoznak.A törvénynek megfelelő alapszabály módosítást nem lehet mindaddig elvégezni, amíg az adott szövetkezetnél üzletrésztőke létezik. Minden olyan kedvezmény, amely az e törvény előírásai szerint működő szövetkezeteket megilleti, a már működő szövetkezetekre csak az alapszabály megfelelő módosításának időpontjától, illetőleg - ha a módosítás korábban nem történik meg - 2007. július 1.-től terjed ki.
XI. fejezet - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
(A 108. §-hoz)
A 107. § hatályba léptető, valamint felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.Módosuló jogszabályok
(A 109-111. §-hoz)
A javaslat a Polgári Törvénykönyvnek a szövetkezet fogalmára vonatkozó rendelkezését pontosítja. Kiegészíti a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt, kimondva, hogy a közhasznú szervezetek köre kibővül a közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezettel, mint új formával. Rendhagyó módon módosul a 2007. július 1-jével hatályon kívül helyezésre kerülő 1992. évi I. törvény három rendelkezése is, annak érdekében, hogy az átalakulást elősegítse.Hatályukat vesztő jogszabályok
(A 112. §-hoz)
A javaslat felsorolja a törvény hatálybalépésével egyidejűleg, valamint 2007. június 30.-val hatályukat vesztő, szövetkezeti szabályozást tartalmazó jogszabályokat.