A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló T/18197. számú törvényjavaslat indokolása

adozona.hu

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló T/18197. számú törvényjavaslat indokolása

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Polgári jog , Társasági jog
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2007.06.01
Érvényesség vége:
Jogszabály indoklása: 2006. évi V. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló T/18197. számú törvényjavaslat indokolása

(2006 . évi V. törvény)

Általános indokolás

A törvényjavaslat az anyagi jogi szabályozással összhangban, különösen a társasági jog megújulására tekintettel szabályozza újra a cégbejegyzési eljárást, tehát a cégek piacralépésének eljárásjogi feltételeit. A modern technika vívmányait maradéktalanul alkalmazva az elektronikus cégeljárás megvalósításával gyorsabbá teszi a cégbírósági eljárást, illetve megkönnyíti a céginformációhoz történő hozzáférést, ezzel javítja a cégek működésének átláthatóságát. Az üzleti partnerek, hitelezők érdekeit szem előtt tartva erősíti a cégek működése feletti kontrollt, kiteljesítve, érdemibbé téve a cégbíróságok törvényességi felügyeleti jogkörét.
A törvényjavaslat első része az alapvető rendelkezéseket, általános cégjogi alapfogalmakat (a cégbíróság és a Cégszolgálat feladatai, cégnyilvánosság, cégjegyzék, cégnév, stb.) tartalmazza.
1. Az alapvető rendelkezések között szerepel az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Cégszolgálat feladatainak meghatározása. A Cégszolgálatnak változatlanul kiemelkedő jelentősége lesz a cégnyilvánosság biztosításában azáltal, hogy céginformációt szolgáltat a cégjegyzék adatairól és az elektronikus cégiratokról, valamint a cégek beszámolóiról elektronikus úton vagy papír alapú formában, ha kérik, közhiteles módon is. Ezen túlmenően az elektronikus cégeljárás is a Cégszolgálat közreműködésével valósul meg.
A gazdasági forgalom kiszámíthatóbb, átláthatóbb működése érdekében ugyanakkor a jövőben a Cégszolgálat további feladatköröket is ellát majd. (Ezt fejezi ki elnevezésének változása is, Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatról Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatra, röviden: Cégszolgálatra.) Ezek közül kiemelkedő jelentőségű lesz az ún. hitelezővédelmi nyilvántartás működtetése.
A Szolgálat jogi tanácsadást is nyújt majd annak érdekében, hogy a mikró- és kisvállalkozások a cégalapítással, illetve a megszűntetéssel kapcsolatos információkat közérthető formában, költségmentesen megismerhessék [1. § (3) bek.].
2. Az 1. társasági jogi irányelv (68/151/EGK) módosításáról szóló 2003/58/EK irányelv értelmében biztosítani kell, hogy az irányelv hatálya alá tartozó társaságok (korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok) bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeiket elektronikus dokumentum formájában is eljuttathassák regisztráló hatóságukhoz, Magyarországon tehát a cégbírósághoz. Az irányelv értelmében a tagállamoknak e feladatot 2007. január 1-ig kell teljesíteniük, biztosítva azt is, hogy a kft.-k és rt.-k 2006. december 31-ét megelőző - legalább - 10 évben keletkezett összes irata is rendelkezésre álljon az ügyfelek számára - kérelmük esetén - elektronikus okirat formájában is.
A hatályos rendelkezések értelmében az elektronikus cégeljárás a cégbíróságokon 2005. január 1. és 2006. szeptember 1. között fokozatosan valósul meg, épül ki. A rendszer kiépülése azonban csak akkor lesz teljes körű, ha a cégbíróságok és a cégek elektronikus kommunikációja nem korlátozódik két cégformára, tehát a kft.-re és az rt.-re. Ezért a törvényjavaslat - a fokozatosság elvét változatlanul szem előtt tartva, azonban a folyamatot felgyorsítva - 2006. júliusától valamennyi gazdasági társasági forma esetében biztosítja azt a lehetőséget, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét elektronikus úton is előterjeszthesse és ennek eredményeként a cégbíróság az érintett cégeket elektronikus úton jegyezze be, tartsa nyilván. Ez értelemszerűen a cégirataik elektronikus nyilvánosságát is biztosítja (16-17. §). A törvényjavaslat értelmében ezen túlmenően 2007. január 1-től valamennyi cégforma esetében lehetővé válik a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő intézése.
Az elektronikus cégeljárás jelentősége egyébként abban is kifejezésre jut, hogy a törvényjavaslat előbb ismerteti az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárást (36-39. §), és csak ezt követően szabályozza a hagyományos, papír alapú cégeljárást.
3. A cégjogi alapfogalmak között szerepel a cégnév meghatározása. A cégek megkülönböztetésének elsődleges eszköze a minden más cég elnevezésétől különböző cégnév. A törvényjavaslat itt határozza meg az ún. előzetes cégnévfoglalásra vonatkozó eljárási szabályokat is.
Az új szabályozás alapján mód nyílik arra, hogy a cég (leendő cég) jogi képviselője legfeljebb 60 napos időszakra előzetes cégnév-foglalással éljen, azzal, hogy ha a 60 napos időszakon belül a cégbejegyzési (névváltoztatási) kérelem benyújtására nem kerül sor, úgy a névfoglalás megszűnik.
Ezzel a megoldással a társasági szerződés aláírásakor vagy az alakuló közgyűlés megtartásakor a tagok (részvényesek), valamint a jogi képviselő egyaránt biztos lehet abban, hogy az alapításról való döntés és a bejegyzési kérelem előterjesztése közötti időszakban nem történhet olyan jogilag releváns esemény, amely utóbb a cégnév megváltoztatását teheti szükségessé, illetve a lefoglalt cégnévvel a cég a nyilvántartásba bejegyezhető. Ugyanez érvényesül abban az esetben is, ha egy már működő cég kíván nevet változtatni változásbejegyzési kérelem benyújtásával. (6. §)
4. A jövőben a cégbejegyzés eljárási rendjét, a cégbíróság vizsgálatának terjedelmét nem az határozza majd meg, hogy a bejegyzendő cég rendelkezik-e jogi személyiséggel vagy sem. Az egyszerűbb, illetve a bonyolultabb megítélésű cégalapítások között ugyanis nem helyes a választóvonalat a cég jogi személyiségéhez vagy annak hiányához kötni. E helyett az egyszerűbb és gyorsabb eljárási rendben történő cégalapítást a törvényjavaslat szerint az eredményezi, ha bizonyos cégformák esetében a törvényjavaslat mellékletét képező szerződésmintát alkalmazza a bejegyzést kérő a létesítő okirata elkészítése során.
A szerződésminta alkalmazása módot ad a bejegyzési és változásbejegyzési eljárások jelentős mértékű felgyorsítására, ami egyben a cégek alapítási költségeinek csökkenését is eredményezi.
A szerződésminta a három legnagyobb számban létrejövő cégforma esetében, a közkereseti és betéti társaság esetében, valamint korlátolt felelősségű társaság esetében lesz alkalmazható. A törvényjavaslat mellékletét képező szerződésminta alkalmazása azt jelenti, hogy a leendő cég lényegében csak a saját adataival egészíti ki a formanyomtatványt. Ez a megoldás törvényi "garanciát" jelent arra vonatkozóan, hogy a társaság által benyújtott szerződés "mintegy szükségképpen" megfelel a törvényi előírásoknak, mivel a társasági szerződésben feltüntetésre kerülő adatokon, tényeken kívül az okirat mindenben megegyezik a törvény rendelkezéseivel. Ilyen esetben a cégbíróság csak azt vizsgálja, hogy a szerződésminta kitöltése a jogszabályoknak megfelelően történt-e, illetve a bejegyzési kérelem a minta alapján készült szerződéssel és a mellékletekkel összhangban áll-e [48. § (3) bek.].
5. A cégbejegyzést kérők és a cégbíróság helyzetét könnyíti meg a törvényjavaslat akkor is, amikor kimondja, hogy a cégbíróság csak olyan irat, melléklet csatolását kérheti, melynek szükségességét a törvény alapján a bejegyzést kérők maguk is tételesen ellenőrizni tudják. A mellékletek száma azonban több, tartalmuk lényegesen differenciáltabb, igazodva a törvényjavaslatban meghatározott eljárás típus alapján indokolt követelményekhez. Ez egyben áttekinthetőbbé és könnyebben kezelhetővé teszi a jogalkalmazók számára, hogy mikor milyen mellékleteket kell a bejegyzési kérelemhez csatolniuk.
6. A hatályos szabályozás alapján a jogi személyiségű cégek esetében a cégbejegyzésre, illetve a változásbejegyzési végzés meghozatalára nyitva álló határidő hosszabb, mint a jogi személyiség nélküli cégek vonatkozásában, 15 munkanap helyett 30 munkanap. A bejegyzési határidőbe a hiánypótlás időtartama nem számít bele, illetve a cégbíróság vezetőjének a határidő leteltét követően még további 8 nap áll a rendelkezésére, hogy az automatikus cégbejegyzés elkerülése érdekében a szükséges intézkedéseket megtehesse. Így a tényleges eljárás hosszabb ideig tarthat.
Figyelemmel a szerződésminták alkalmazásának lehetőségére, illetve az elektronikus cégeljárás fokozatos megvalósulására, a törvényjavaslat a bejegyzési határidők további rövidítését valósítja meg.
Amennyiben a közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság szerződésminta alapján készíti el a társasági szerződését, a cégbíróságnak a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasító végzését 3 munkanapon belül meg kell hoznia. Ebben az eljárási szakaszban a cégbíróság csak formai szempontból vizsgálja a bejegyzési kérelmet és mellékleteit. Azt veszi számba, hogy a létesítő okiratot és a 3. számú melléklet I. részében foglalt, az alapításkor szükséges, speciálisan a szerződésminta alkalmazásával összefüggő okiratokat csatolták-e.
Amennyiben a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasításra nem volt szükség, a cégbíróság a kérelem érkezését követő 5 munkanapot a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálatára fordítja és szükség esetén elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A cégbíróságnak a bejegyzésről, vagy annak elutasításáról a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül döntenie kell. (48. §)
Ha a létesítő okirat nem szerződésminta alkalmazásával készült, a cégbírósági ügyintézési határidő - a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasításra nyitva álló időtartam kivételével, amely azonos - értelemszerűen hosszabb. A hiánypótlásra felhívó végzést a bejegyzési kérelemnek és mellékleteinek érdemi vizsgálatát követő 8 munkanap alatt ki kell adni, feltéve, hogy a hiánypótlás nélküli elutasítást nem kellett alkalmazni. A cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított legkésőbb 15 munkanapon belül dönteni kell a bejegyzésről, vagy annak elutasításáról.
Közös szabály, hogy ha hiánypótlásra felhívó végzés kiadására került sor, a hiánypótlási határidő legfeljebb 45 nap lehet és a hiányok pótlásáig eltelt idő a bejegyzési határidő számításánál nem vehető figyelembe. A bejegyzési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbíróság vezetője további 3 munkanapon belül intézkedhet a bejegyzési kérelem elbírálásáról az automatikus cégbejegyzés elkerülése érdekében.
Változásbejegyzési eljárás esetén egységesen 15 munkanap az elbírálási határidő - az átalakulás cégbejegyzésének kivételével - függetlenül attól, hogy szerződésmintával alapított (működő) cégről van-e szó, vagy nem. Számos esetben ugyanis olyan változásbejegyzési kérelemről kell dönteni, ami nem függ össze a létesítő okirat módosításával (pl. üzletrész-átruházására került sor), így azonos jellegű bejegyzési kérelem és mellékletek alapján kell a határozatot meghozni. Az eljárás, a cégbíróság munkája tehát általában bonyolultabb, mint cégalapításkor (50. §).
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít - meghatározott feltételek esetén, a leendő cég választása szerint - az egyszerűsített, gyorsított cégbejegyzési eljárásra is, melynek eredményeként a bejegyzési kérelem benyújtását követő 2. munkanapon sor kerülhet a cég bejegyzésére és ezzel a teljes körű működésére.
Ezt a kivételes eljárást olyan közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság választhatja, amelyik a létesítő okiratát szerződésminta alkalmazásával készíti el, előzetes névfoglalással él és a bejegyzési kérelmét elektronikus úton terjeszti elő. Ha a bejegyzési kérelem és mellékletei megfelelnek a jogszabályoknak, a cégbíróság az érkezéstől számított 2. munkanapon a céget bejegyzi a cégnyilvántartásba. Ellenkező esetben a cégbejegyzési kérelmet elutasítja. Hiánypótlási eljárásnak tehát nincs helye, azonban az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha 8 napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését (49. §).
7. A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per eljárási rendjét illetően a törvényjavaslat számos új jogi megoldást tartalmaz, ugyanakkor változatlan szabály, hogy a perindításra a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napon belül az ügyész és az jogosult, akire a végzés rendelkezést tartalmaz.
A törvényjavaslat kimondja, hogy a cégalapítást bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a végzés hatályon kívül helyezésére csak valamely, a cégjogi szabályok közül az új Gt-be átkerült, ott meghatározott érvénytelenségi ok megállapítása esetén kerülhet sor. Más érvénytelenségi ok fennállása esetében, ha a létesítő okirat jogszabálysértő volta nem küszöbölhető ki, a perbíróság csak a jogszabálysértés tényét állapítja meg, de a bejegyző végzést nem helyezheti hatályon kívül. A perbíróság ilyen esetben felhívja a cégbíróságot a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések törvényességi felügyeleti eljárás keretében való foganatosítására.
Ezt megelőzően azonban a perben eljáró bíróság felhívja a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére, illetve a létesítő okirat érvénytelenségének kiküszöbölésére. Ha ezek az intézkedések eredményre vezetnek, a perbíróság a végzést hatályában fenntartja. Új rendelkezés, hogy a megváltozott, a jogszabályoknak megfelelő adatokat a cégbíróság jogosult a cégjegyzékbe hivatalból is bejegyezni, illetve a bíróság felhívására megteheti a törvényes állapot helyreállításához szükséges további intézkedéseket.
Ha a cég a jogszabálysértő állapotot a perben nem szünteti meg vagy a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, változásbejegyzést elrendelő végzés esetén sor kerülhet a végzés hatályon kívül helyezésére, majd az érintett cégjegyzékadatok cégbíróság által való hivatalbóli törlésére, illetve törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására (65-68. §).
8. A cégalapítás érvénytelenségére irányuló per eljárási rendjét a törvényjavaslat tartalmazza. Az érvénytelenségi okokat azonban az említettek szerint a jövőben a Gt.</a> sorolja fel az 1. sz. társasági jogi irányelv szabályainak megfelelően. A törvényjavaslat azonban ezzel egyidejűleg olyan utaló szabállyal egészül ki, amely valamennyi, a cégnyilvántartásban szereplő, nem gazdasági társaság formájú cég vonatkozásában kimondja, hogy esetükben is a Gt.</a>-ben rögzített rendelkezéseknek megfelelően kerülhet csak sor semmisségi per indítására.
Per eljárási szabályai lényegesen nem változnak. A pert a cég bejegyzését elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül az ügyész, illetve az indíthatja meg, aki a jogi érdekét valószínűsíti. A cél továbbra is az érvénytelenségi okok kiküszöbölése, amennyiben lehetséges (70. §). Ha erre nincs mód, akkor a bíróság a céget létrehozó létesítő okiratot az ítéletében megállapított időpontig hatályossá nyilvánítja, majd az ítélet alapján a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja.
9. A cégbejegyzés és a változásbejegyzés a jelenleginél egyszerűbb, kiszámíthatóbb és gyorsabb eljárást biztosító szabályozására tekintettel lehetővé válik a társaságok (cégek) működése feletti törvényességi felügyelet érdemibbé tétele. A törvényjavaslat - a gyakorlatban felmerült tapasztalatokat megfelelően hasznosítva - újraszabályozza a törvényességi felügyeleti eljárást. A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti, hogy az eljárás alapvető célja a cég törvényes működésének helyreállítása, ésszerű határidőn belül.
A törvényjavaslat kisebb módosításokkal a hatályos szabályozással egyezően sorolja fel azt, hogy mikor van helye törvényességi felügyeleti eljárásnak. Változatlan az a rendelkezés is, hogy nincs helye az eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben vagy más perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető.
A törvényjavaslat egyértelműen megkülönbözteti az eljárást, attól függően, hogy arra hivatalból vagy kérelemre kerül-e sor. Hivatalból jár el a cégbíróság, ha az eljárás szükségességét maga észleli vagy azt más bíróság kezdeményezi. Ilyen esetben az eljárás lefolytatása kötelező. Kérelemre indul az eljárás, ha azt az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv vagy olyan személy kezdeményezi, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és ezt valószínűsíti is. Az eljárásban a kérelmező félként vesz részt, ilyen esetben a törvényességi felügyeleti eljárás kontradiktórius jellegű (77. §).
A törvényes működés helyreállítása érdekében a cégbíróság intézkedési lehetőségeinek köre bővül. A cégbíróság ugyanis - többek között - legfeljebb 90 napra a cég költségére felügyelőbiztost rendelhet ki, aki megteheti azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a törvényes működés helyreállításához elengedhetetlenek. A felügyelőbiztos tevékenységéről a cégbíróságnak köteles beszámolni. Speciális a felügyelőbiztos jogköre, ha a kirendelésére azért került sor, mivel a cégnek (már) nincs vezető tisztségviselője. Ebben az esetben a felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja. Ez a minősége a cégjegyzékből is kitűnik. A felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörében azonban csak a halaszthatatlan intézkedések megtételére jogosult, pl. összehívhatja a cég legfőbb szervét új vezető tisztségviselő megválasztása érdekében (82. §).
A törvényjavaslat kimondja, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást mindaddig folytatni kell, amíg a jogszabálysértő állapot vagy helyzet fennáll. A cégbíróságnak ilyen esetben az eljárás megindításától számított 90 napon belül valamilyen intézkedést kell alkalmaznia és az egyes törvényességi felügyeleti intézkedések között 6 hónapnál hosszabb idő nem telhet el. Ha a cégbíróság - ismételt, illetve különböző - intézkedései nyomán sem biztosítható a cég törvényes működése, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől és megszűntnek nyilvánítja (84. §).
10. A törvényjavaslat néhány speciális törvényességi felügyeleti eljárást külön is nevesít.
A cég gazdálkodása átláthatóságának biztosítása érdekében a cégbíróság törvényességi intézkedéseket hozhat az éves beszámoló letétbe helyezésének (közzétételének) kikényszerítése érdekében (87. §).
Speciális törvényességi felügyeleti eljárásra ad okot, ha meghatározott személyeknek a céggel fennálló jogviszonya megszűnt, de ezt a vezető tisztségviselő a jogviszony törlése érdekében nem jelenti be a cégbíróságnak. A jövőben ilyen eljárást már nem csak a kézbesítési megbízott, illetve a volt felügyelőbizottsági tag és könyvvizsgáló kezdeményezhet, hanem valamennyi, a cégjegyzékbe bejegyzett személy, így a korábbi vezető tisztségviselő és a volt tag is (88. §).
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy amennyiben a cég a székhelyén (telephelyén, fióktelepén) nem található és a vezető tisztségviselők lakóhelye is ismeretlen, tehát a cég fantomizálódik, az ilyen esetben lefolytatandó eljárás is speciális törvényességi felügyeleti eljárás. Az eljárás megnevezése törlési eljárásról az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásra változik (a cég törlésére hivatalból ugyanis más okokból is sor kerülhet), az eljárás szabályai azonban csak kis mértékben módosulnak (89-93. §).
11. A végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket a jövőben a csődtörvény helyett a törvényjavaslat tartalmazza. A törvényjavaslat részletesen szabályozza a végelszámolás folyamatát annak elhatározásától a befejezéséig, pontosan meghatározva a végelszámoló jogállását és felelősségét (94-113. §). Fontos új rendelkezés, hogy a végelszámolást a kezdő időpontjától számított 3 éven belül be kell fejezni (jelenleg folyamatban vannak 10-12 évvel ezelőtt indult végelszámolások is). Ha a végelszámolás a törvényes határidőn belül nem fejeződik be, a cég kényszer-végelszámolás alá kerül, melyre egyébként főszabályként csak akkor kerül sor, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja a törvényességi felügyeleti eljárást követően.
A kényszer-végelszámolás során végelszámolónak a cég vezető tisztségviselője csak kivételesen rendelhető ki és a cég az eljárás folyamán nem dönthet a továbbműködésről. A kényszer-végelszámolás során a cég vagyonát csak nyilvános pályázat vagy árverés útján lehet értékesíteni (116-118. §).
Lényegesen változnak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében alkalmazható egyszerűsített végelszámolás szabályai. Az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő - a folyamat időigényét jobban figyelembe vevő - 120 napra módosul, a jelenlegi 30 napról. A végelszámolásra vonatkozó, a hitelezőknek szóló felhívást az általános szabályokkal szemben nem a cégbíróság teszi közzé a Cégközlönyben, hanem a végelszámoló. A törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha egyszerűsített végelszámolásról át kell térni az általános szabályok szerint folyó végelszámolásra pl. vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít (114-115. §).

Részletes indokolás

I. Alapvető rendelkezések

1. Cím

A cégbíróság, valamint a Cégszolgálat feladatai

Az 1. §-hoz

A törvényjavaslat az alapvető rendelkezések között első helyen a cégbíróság és a Cégszolgálat feladatait veszi sorra. Már a felsorolásokból egyértelműen megállapítható, hogy különösen a Cégszolgálat feladatköre - amellett, hogy továbbra is ellátja a hatályos szabályozás szerinti tevékenységét - jelentősen bővül, kiteljesedik. Az 1. §-ban nevesített tevékenységek, feladatok meghatározására, ismertetésére a későbbiekben részletesen sor kerül. Nincs a törvényjavaslatnak olyan fejezete, amelyben a cégbíróság vagy a Cégszolgálat (illetve mindkettő) meg nem jelenne, különböző jogok és kötelezettségek letéteményeseként.
A megyei (fővárosi) bíróságnak, mint cégbíróságnak változatlan feladata a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárások lefolytatása, ennek keretében az adatok (jogok, tények) cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve onnan való törlése, valamint a törvényben meghatározott okokból törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása. Alaptételként rögzíti a törvényjavaslat, hogy a cégbíróság jogosult az egyes cégformákra vonatkozó anyagi jogi szabályokban meghatározott ún. kisebbségi jogok gyakorlására vonatkozó, illetve a hitelezői jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálására. Jelenleg a cégbíróság e körben fennálló feladatai csak az anyagi jogszabályok hatásköri rendelkezéseiből állapíthatók meg. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat (Gt.</a>) is számos ilyen jogkört biztosít a cégbíróságnak, a kisebbségi jogokra, illetve a hitelezővédelemre vonatkozó 49-51. §-okban, az elismert vállalatcsoporttal kapcsolatos szabályozásban (62. §), illetve a cégbírósághoz fordulhat pl. a hitelező, ha a tőkeleszállítás során a részvénytársaság nem nyújtott részére megfelelő biztosítékot (274. §).
Továbbra is jelentős szerepet lát el a cégbíróság a cégjegyzék adatairól, valamint a cégiratokról történő céginformáció szolgáltatásában, a jövőben egyre nagyobb arányban elektronikus úton. Az új Gt.</a>-ben szabályozott ún. társasági jogi perek a Pp. 23. §-a alapján főszabályként a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. Ugyanez vonatkozik az egyes cégformákra irányadó más törvényekben szabályozott, a cég által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekre is. Ezeknek a pereknek az elbírálása tehát nem kifejezetten cégbírósági feladat, ezért az 1. § nem is sorolja a cégbírósági feladatok közé. Ugyanakkor nincsen akadálya annak, hogy - amennyiben annak feltételei fennállnak, illetve megteremthetőek - ezeket a pereket a megyei bíróság azon szervezeti egysége tárgyalja, amelyik leginkább ismeri a cégek működését. Ez pedig a cégbíróság.
A cégbíróság hatáskörébe tartozik változatlanul azon ügyek elbírálása is, amelyeket más, a törvényjavaslatban nem nevesített törvény utal a hatáskörébe. Ilyen törvény pl. a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény, mely - többek között - kimondja, hogy a büntetőeljárással kapcsolatos egyes intézkedéseket a cégbíróságnak a cégjegyzékbe be kell jegyeznie.
A Cégszolgálat feladatköre jelentősen bővül, a törvényjavaslat számos rendelkezése épít a tevékenységére. A Cégszolgálatnak változatlanul kiemelkedő jelentősége lesz a cégnyilvánosság biztosításában azáltal, hogy céginformációt szolgáltat a cégjegyzék adatairól és az elektronikus cégiratokról, valamint a cégek beszámolóiról elektronikus úton vagy papír alapú formában, ha kérik, közhiteles módon is. Ezen túlmenően az elektronikus cégeljárás is a Cégszolgálat közreműködésével valósul meg.
A gazdasági forgalom kiszámíthatóbb, átláthatóbb működése érdekében ugyanakkor a jövőben a Cégszolgálat további feladatköröket is ellát majd. (Ezt fejezi ki elnevezésének változása is, Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatról Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatra, röviden: Cégszolgálatra.) Ezek közül kiemelkedő jelentőségű lesz az ún. hitelezővédelmi nyilvántartás működtetése.
A hitelezővédelmi nyilvántartás kialakulásával egy olyan, bárki számára hozzáférhető, közhiteles adatbázis jön létre, amelynek célja, hogy az üzleti döntések előkészítése során a vállalkozások figyelembe vehessék azokat a tényeket, illetve adatokat, amelyek ismerete csökkentheti döntéseik kockázatát.
A nyilvántartásból tájékozódni lehet majd a felszámolás alatt álló cégek nyilvános adatairól. Ezzel összefüggésben megismerhető lesz a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező jogerős bírósági határozat, az eljárást lezáró felszámolási zárómérleg, a felszámolt cégnek a felszámolás időpontjában foglalkoztatott vezető tisztségviselőinek és vezető munkavállalóinak a személye.
Megismerhetővé válnak azok a természetes és jogi személyek is, akikkel, illetve amelyekkel szemben jogerős bírósági határozat az ún. jogellenes továbbműködtetés (wrongful trading) okán a hitelezőkkel szembeni felelősséget megállapító határozatot hozott vagy ahol a bíróság megállapította a felszámolt cég tartozásaiért fennálló korlátlan felelősséget (a korlátolt felelősség áttörésének esete).
A nyilvántartás alapján a gazdasági forgalom szereplői tudomást szerezhetnek majd arról, ha valamely céggel szemben végrehajtási eljárás indult, azzal, hogy a bírósági végrehajtó törvényi kötelezettségévé válik majd, hogy az eljárás során tett intézkedésekről (pl. árverés kitűzésének időpontja, biztosítási intézkedés foganatosítása stb.) a nyilvántartás számára adatot szolgáltasson.
A Cégszolgálat jogi tanácsadást is nyújt majd annak érdekében, hogy a mikró- és kisvállalkozások a cégalapítással, illetve megszűntetéssel kapcsolatos információkat közérthető formában, költségmentesen megismerhessék.
Új lehetőségként szabályozza a törvényjavaslat, hogy a Cégszolgálattól a jövőben kérni lehet a cég számára szükséges különböző hatósági igazolások beszerzését (cégkivonat, az adóhatóság igazolása arról, hogy a cégnek nincs adótartozása, stb.), amelyeket pl. egy közbeszerzési eljárásban a cégnek csatolnia kell. Ezeket az igazolásokat a Cégszolgálat elektronikus úton, az egyablakos rendszeren keresztül szerezheti be.
A Cégszolgálat új, a törvényjavaslatban jelzett feladatai - az adatvédelmi szempontokra is figyelemmel - törvényi szinten nyernek majd szabályozást. A rendelkezések 2007. október 1-jén lépnek hatályba.

2. Cím

A cég

A 2. §-hoz

A törvényjavaslat - lényegében a hatályos szabályozással egyezően - határozza meg a törvény hatályát, mely értelemszerűen főszabályként a cégnek minősülő szervezetekre terjed ki.
A cégtörvény hatálya a végelszámolási fejezet beépülésével ugyanakkor kiszélesedik, mivel a végelszámolási fejezet alkalmazhatóságát változatlanul biztosítani kell a jelenleg a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény hatálya alá tartozó, cégnek nem minősülő szervezetek esetében is. Ilyen pl. a magán-nyugdíjpénztár. A végelszámolásra vonatkozó rendelkezések áthelyezésére tekintettel egyébként a törvény elnevezése - a törvényjavaslat hatályba lépésével egyidejűleg - a csődeljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényre (Cstv.) változik.
A cég - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. A "cég" elnevezés gyűjtőfogalom, felöleli mindazokat a szervezeteket, illetve jogalanyokat, melyek a rájuk vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint létesíthetőek, illetve működhetnek, és e jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően főszabályként a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jönnek létre (konstitutív hatály). Ez azt jelenti, hogy a cégjegyzékbe történő bejegyzés nemcsak az érintett szervezet létrejöttét, hanem ugyanakkor egyidejűleg céggé válását is eredményezi.
A cégek közös vonása, hogy többségük üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat, illetve, hogy a cégnyilvántartásba történő bejegyzésüket jogszabály teszi kötelezővé vagy lehetővé.
A cégek meghatározó csoportját a gazdasági társaságok jelentik. Esetükben főszabályként igaz a törvényjavaslatnak az a fordulata, melynek értelmében a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jönnek létre.
Törvény azonban nem kizárólag üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására alapított jogalany cégnyilvántartásba történő bejegyzését, tehát céggé válását írhatja elő. Így a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jött létre a külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete, mely a külföldi vállalkozás számára külkereskedelmi szerződéseket közvetít, részt vesz a szerződéskötés előkészítésében, tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenységet lát el, azonban üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytat.
A törvényjavaslat kógens szabálya, hogy a cégnyilvántartásban csak az a jogalany szerepelhet, melynek bejegyzését jogszabály kötelezővé, vagy lehetővé teszi. Jelenleg csak az egyéni vállalkozó esetében nem kötelezettség, csupán lehetőség a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel történő ún. egyéni céggé válás, az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezése szerint.
A cégtörvény hatálya alá tartozó cégek köre nem konstans. Az egyes anyagi jogi szabályok rendelkezéseire tekintettel a tendencia a cégformák körének bővülése irányába mutat. A legújabb cégformák közé tartozik az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság. A közjegyzőkről szóló törvény módosítása megteremtette a közjegyzői irodát, mint önálló cégformát, illetve az európai szövetkezetre vonatkozó anyagi jogi rendelkezések közeljövőben történő hatálybalépésére tekintettel a törvényjavaslatban már helyet kapnak a nyilvántartásához szükséges cégjogi rendelkezések. A mindenkor hatályos cégtörvény feladata ugyanis, hogy új cégforma esetében - az anyagi jogi rendelkezéseknek megfelelően - meghatározza e cégforma speciális cégjegyzék adatait és a nyilvántartására vonatkozó esetleges sajátos szabályokat.
Az új cégformák megjelenése mellett esetenként sor kerül egy-egy cégforma megszűnésére is. Ez szükségessé teszi a korábban bejegyzett ilyen cégeknek a cégnyilvántartásból történő "kivezetése" érdekében átmeneti rendelkezések megalkotását, amennyiben erre a cégformát megszüntető jogszabályban nem került sor, mint pl. az oktatói munkaközösség tekintetében is [129. § (5) bekezdés].
2007. július 1-jét követően már új közhasznú társaság sem alapítható (a szerepét a nonprofit gazdasági társaság veszi át) és ettől az időponttól számított 2 éven belül a közhasznú társaságnak döntenie kell arról, hogy a társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működik tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakul, vagy jogutód nélküli megszűnését határozza el. A határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társaságot megszűntnek nyilvánítja [136. § és új Gt. 364. § (1)-(3) bekezdés].

3. Cím

A cégnév

A 3-4. §-hoz

A cégnév fogalmát, tartalmi elemeit a törvényjavaslat lényegében a hatályos szabályozással egyezően határozza meg.
Minden cégnévnek legalább a cégforma megnevezését tartalmaznia kell és azt, hogy a cég tevékenysége mire irányul. Figyelemmel arra, hogy a cégnévnek az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell, az esetek túlnyomó többségében további elem is szükséges a cégnévben e törvényi előírás érvényesüléséhez, figyelemmel a többszázezer bejegyzett cég által már "foglalt" elnevezésre. Ezt szolgálja a vezérszó.
A vezérszóra vonatkozó rendelkezések kiegészülnek azzal a követelménnyel, hogy bár a vezérszó lehet idegen nyelvű kifejezés is, azt latin betűkkel kell a kérelemben, illetve a cégjegyzékben feltüntetni. A távol-keleti tagok által alapított cégek esetében ugyanis olyan bejegyzési kérelmek is előfordulnak, amelyekben a név leírását a magyar számítógépes rendszer nem tudja kezelni.
Fontos új szabály, hogy ha a cég tagjának nevét tüntetik fel a cégnévben, a cég megkülönböztethetőségére vonatkozó követelménynek akkor is érvényesülnie kell, pl. nem szerepelhet 200 Kovács János Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a cégnyilvántartásban. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a cégtulajdonos neve nem szerepeltethető a cégjegyzékben vagy a cégnév megkülönböztetését vezérszó feltüntetésével kell biztosítani. (Természetesen ez az új rendelkezés a már bejegyzett cégnevek vonatkozásában módosítási kényszert nem keletkeztet.) Az új Gt. 4. §-a lehetővé teszi, hogy a gazdasági társaság jövedelemszerzésére nem irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására nonprofit gazdasági társaságként jöjjön létre és előírja, hogy ezt a jelleget a cégnévben fel kell tüntetni. Az a nonprofit gazdasági társaság pedig, amely közhasznú szervezetnek minősül, a közhasznú jellegre utalhat a cégnévben. Lehetséges tehát, hogy egy gazdasági társaság nonprofit jellegű és a közhasznú minősítést is megszerzi. Erre tekintettel a törvényjavaslat a cégnév szabályozása körében rendezi, hogy a nonprofit jelleget, illetve a közhasznú minősítést ebben a sorrendben, a cégforma megjelölése előtt kell a cégnévben szerepeltetni.
Változatlan szabály, hogy a történelem kiemelkedő személyiségének nevét csak a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. Az engedélyt, illetve a hozzájárulást a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell.

Az 5. §-hoz

Változatlan az a rendelkezés, hogy a cégnév utal a cég különböző létszakaira. Így a cégnévben szerepelnie kell, ha a cég bejegyzés alatt áll, a végelszámolása megkezdődött vagy a felszámolását elrendelte a bíróság.
Az előtársasági minőségre történő utalásnak: "bejegyzés alatt" ("b.a") azért is kiemelkedő a jelentősége, mivel az új Gt. 15. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az előtársasági jelleg feltüntetésének elmulasztásának elutasítása esetén a megkötött jogügyletek - amennyiben a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be - az alapítók és nem a társaság által kötött ügyleteknek minősülnek.

A 6. §-hoz

Naponta több tucat cég bejegyzése iránti kérelem érkezik a cégbírósághoz és jelentős az olyan változásbejegyzési kérelmek száma is, ami a cégnév megváltoztatására irányul.
Az a szabály, hogy két vagy több azonos nevű cég közül a választott név (rövidített név) viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a cégbejegyzést kérők közül a név "azé a cégé" amelyik korábban névfoglalással élt.
A törvényjavaslat ugyanis tartalmazza az ún. előzetes cégnévfoglalásra vonatkozó eljárási szabályokat. A jelenleg hatályos cégtörvény 15. §-ának (8) bekezdése szerint a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat csupán felvilágosítást ad - a cégbejegyzési kérelem benyújtása előtt - arról, hogy a választani kívánt elnevezés különbözik-e a már bejegyzett más cég elnevezésétől. A választott cégnéven azonban a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig más cég benyújthatja a bejegyzési kérelmét, ezáltal a késlekedő cég kénytelen új cégnevet választani.
Az új szabályozás alapján mód nyílik arra, hogy a cég (leendő cég) jogi képviselője legfeljebb 60 napos időszakra előzetes cégnév-foglalással éljen, azzal, hogy ha a 60 napos időszakon belül a cégbejegyzési (névváltoztatási) kérelem benyújtására nem kerül sor, úgy a névfoglalás megszűnik. A korábbi elképzelések szerint a cégnév-foglalás a Cégszolgálatnál történt volna. A Cégszolgálat azonban csak azt állapíthatja meg, hogy a választott cégnév nem szerepel a cégnyilvántartásban. Ez azonban még nem jelent garanciát arra, hogy a lefoglalt cégnevet a cégbíróság a bejegyzési eljárás során jóváhagyja, figyelemmel arra, hogy a cégbíróságnak vizsgálnia kell, hogy a választott cégnév egyértelműen különbözik-e a cégnyilvántartásba már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló más cég elnevezésétől. Ha az eltérés pl. csak egy betű vagy szám, a különbözőség nem állapítható meg, a választott cégnévvel a cég nem jegyezhető be. Ezért a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a cégnévfoglalási kérelem elbírálására, intézésére a cégbíróság lesz jogosult.
Ezzel a megoldással a létesítő okirat aláírásakor vagy az alakuló közgyűlés megtartásakor a tagok (részvényesek), valamint a jogi képviselő egyaránt biztosak lehetnek abban, hogy az alapításról való döntés és a bejegyzési kérelem előterjesztése közötti időszakban nem történhet olyan jogilag releváns esemény, amely utóbb a cégnév megváltoztatását teheti szükségessé, illetve a lefoglalt cégnévvel a cég a nyilvántartásba bejegyezhető. A cégnév lefoglalása ugyanakkor nem mentesíti a névfoglalással élőt az alól a kötelesség alól, hogy amennyiben a cégnévben a történelem kiemelkedő személyiségének nevét, illetve olyan elnevezést szerepeltet, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelméhez a Magyar Tudományos Akadémia engedélyét, illetve a jogosult hozzájárulását csatolja. Ugyanez érvényes abban az esetben is, ha egy már működő cég kíván nevet változtatni változásbejegyzési kérelem benyújtásával. A névfoglalási kérelemről, a névfoglalás tényének a cégnyilvántartásba történő bejegyzéséről bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is határozhat.
A cégnévfoglalásnak a bejegyzést kérő számára garanciát jelentő szabályozása különös jelentőséggel bír az egyszerűsített cégeljárásban, amikor a cégnévfoglalás kötelező.

4. Cím

A székhely, telephely, fióktelep

A 7. §-hoz

A cég székhelyére, telephelyére, fióktelepére vonatkozó szabályozás lényegében változatlan. Ennek értelmében a cég székhelye a központi ügyintézés helye, a telephely a tevékenység gyakorlásának azon helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a fióktelep pedig olyan telephely, amely más településen (adott esetben más államban) van, mint a székhely.
A magyar cég külföldön lévő fióktelepe csak akkor jegyezhető be a cégjegyzékbe, ha a cég igazolja, hogy a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették.
A forgalom biztonsága megköveteli, hogy a cég a székhelyén (telephelyén) elérhető legyen. Ennek érdekében a törvényjavaslat több rendelkezést is tartalmaz. A hatályos szabályozással összhangban a székhelyet a cégnek cégtáblával kell megjelölnie. Új előírás ugyanakkor, hogy a cégjegyzékben a székhely (telephely, fióktelep) esetében már nem csak az irányítószámot, helységet, utcát, házszámot kell feltüntetni, hanem - ha van ilyen - az emeletet és az ajtószámot is. Ugyanis pl. egy 70 lakásos társasházban, illetve irodaházban a cégnek szóló küldemények kézbesítése ennek hiányában komoly nehézséget okoz.
A technikai jellegű változtatásokon túlmenően a székhely valódiságának biztosítása érdekében is történtek lépések. Nem egyszer előfordult ugyanis, hogy a cég által székhelyként megadott címről a későbbiekben bebizonyosodik, hogy ott csak egy üres telek található, illetve - rosszhiszeműen - olyan személy lakását, irodáját tüntették fel székhelyként, aki erről mit sem tudott. Ezért a törvényjavaslat 1. számú, illetve 3. számú melléklete előírja, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez a székhelyül, telephelyül, fióktelepül szolgáló ingatlan használatára feljogosító okiratot csatolni kell. Ez lehet a cég (leendő cég) tulajdonosi minőségét tanúsító tulajdoni lap vagy a cég nevében az ingatlan tulajdonosával kötött bérleti szerződés.

5. Cím

Képviselet; cégjegyzés

A 8-9. §-hoz

Azt, hogy ki jogosult, illetve köteles a cég írásbeli képviseletére, eljárni a cég nevében, képviselni a céget harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok előtt, minden esetben az adott cégformára irányadó anyagi jogi szabályok határozzák meg. Az új Gt. 29. §-a pl. rögzíti, hogy főszabályként a vezető tisztségviselő az, aki a gazdasági társaság szervezeti képviseletére jogosult (korábban nevezték törvényes képviselőnek is). A vezető tisztségviselő képviseleti joggal ruházhatja fel a társaság munkavállalóit, ugyanakkor az ő képviseleti jogát a társasági szerződés korlátozhatja. Szövetkezet esetén az elnök, mint vezető tisztségviselő rendelkezik szervezeti képviseleti joggal, stb. A cégjegyzék fontos részét képezik a cég képviseletére jogosultakra vonatkozó adatok, ideértve e jogviszonyok keletkezésének időpontját, valamint határozott időre szóló képviselet esetén a jogviszony megszűnésének tervezett, valamint tényleges időpontját is, amennyiben a két időpont nem azonos.
A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletét, a cég nevében történő aláírásra való jogosultságot jelenti. A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti, hogy a szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet.
Változatlan szabály, hogy a cégjegyzés módja önálló vagy együttes, illetve, hogy egy személy csak egyféle módon (vagy önállóan vagy mással együttesen) jegyezheti a céget. A cégjegyzés módja a cégjegyzékből ugyancsak megállapítható.
Minden cég cégiratai között ott kell lennie valamennyi cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzésre jogosult hiteles cégaláírási nyilatkozatának, tehát a címpéldányának. Amennyiben a címpéldányt nem csatolják a bejegyzési kérelemhez, ez a körülmény a bejegyzési kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítását vonja maga után.
A hiteles cégaláírási nyilatkozat közjegyzői hitelesítéssel (záradékkal) ellátott okirat, melyben a közjegyző a cégjegyzésre jogosult aláírásának valódiságát hitelesíti, vagyis azt, hogy a személyazonosságát igazoló személy előtte, saját kezűleg írta alá az okiratot. A cégjegyzésre jogosultnak a későbbiekben úgy kell a cég nevében aláírnia, ahogyan az a címpéldányon szerepel. Így az üzleti partnerek - kétség esetén - meggyőződhetnek arról, hogy a cég nevében eljáró személy valóban jogosult-e a cégjegyzésre.
A hiteles cégaláírási nyilatkozaton a jövőben már nem kell feltüntetni a cégjegyzésre jogosult anyjának születési (leánykori) nevét, mivel erre vonatkozó adatot a személyazonosító igazolvány, illetve az útlevél nem tartalmaz. Az ilyen adatot is feltüntető okirat beszerzése pedig esetenként (pl. ha a cégjegyzésre jogosult külföldi) nehézségbe ütközik. Ugyanakkor a cégjegyzék a bejegyzési kérelemben megjelöltek szerint változatlanul tartalmazza a cégjegyzékben szereplő természetes személy anyjának születési nevét. Gyakorlati igényt elégít ki az az új rendelkezés, hogy a cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére a címpéldányon feltüntethető a cégnél ellátott feladatköre, beosztása (pl. osztályvezető).

II. A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége

1. Cím

A nyilvánosság

A 10-11. §-hoz

A cégnyilvántartás nyilvánosságára vonatkozó általános rendelkezések az elmúlt évek során kiforrottak, alapvető változtatási igény nem merült fel.
A cégnyilvántartás két részből áll: a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adatok igazolására szolgáló okiratokból, illetve egyéb, a cégre vonatkozó, közérdekről, a forgalom biztonsága céljából benyújtásra kerülő okiratokból (pl. a számviteli törvény szerinti beszámoló), összefoglaló néven cégiratokból.
Igen fontos garanciális szabály, hogy a cégjegyzék bejegyzés alatt álló, fennálló, illetve már törölt adatai egyaránt teljeskörű nyilvánosságot élveznek. Ugyanez vonatkozik a cégiratokra is, függetlenül attól, hogy azokat a cégbíróság papír alapú formában vagy elektronikus formában tartja-e nyilván.
Speciális rendelkezések vonatkoznak a törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratanyagra. A 72. § (5) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a törvényességi felügyeleti ügy iratai utólag, abban az esetben válnak nyilvánossá, ha a cégbíróság a céggel szemben - jogszabálysértésre tekintettel - intézkedést alkalmazott, vagy ha az intézkedésre csak azért nem volt szükség, mivel a cég a cégbíróság felhívására a törvényes működését helyreállította. Más esetben a törvényességi felügyeleti eljárásban keletkezett iratok nyilvánosságára a Polgári perrendtartásról szóló 1952 . évi IV. törvény (Pp.) rendelkezései irányadók. (A Pp. 119. §-ának értelmében az iratokat a felek, az ügyész és az eljárásban résztvevő egyéb személyek ismerhetik meg.)
A cégnyilvántartás nyilvánosságát a cégbíróság, a Cégszolgálat, valamint a Cégközlöny biztosítja.

2. Cím

A papír alapú, valamint az elektronikus és az elektronikus okirattá alakított cégiratok megismerése

A 12. §-hoz

A cégnyilvánosság első szintjét, a cégre vonatkozó adatok közvetlen forrását a cégbíróság jelenti. A 12. § azt az esetet szabályozza, amikor a cégbíróságon az ott nyilvántartott cég nyilvános cégiratait kívánják megtekinteni (ez ingyenesen megtehető), illetve amikor a cégjegyzék adatairól papír alapú cégmásolatot, cégkivonatot vagy cégbizonyítványt igényelnek. (Amikor ezt elektronikus úton, illetve elektronikus formában kérik, erre az esetre a 16-17. § rendelkezései irányadók.)
A törvényjavaslat a hatályos szabályozással egyezően határozza meg, hogy a cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig - a kérelemtől függően - a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). Az említett közokiratokért illetéket kell fizetni.
A törvényjavaslat kimondja, hogy a jövőben már nem csak a cég bejegyzését (a változás bejegyzését) elrendelő végzésben szerepel majd a cégbírósági bejegyzés időpontja, hanem az adat bejegyzésének, illetve törlésének időpontját az egyes adatok mellett a cégmásolatban, a cégkivonatban, illetve a cégbizonyítványban is fel kell tüntetni, így egyértelműen megállapítható, hogy az adatot, illetve annak változását a cégbíróság mikor ismerte el jogszerűnek.
Új rendelkezés az is, hogy a cégjegyzék adatairól kiállított okiraton záradék formájában azt is szerepeltetni kell, ha meghatározott cégadatokra vonatkozóan változásbejegyzési eljárás van folyamatban, melynek következtében - esetleg már a következő napon - változhat a cégjegyzék és ennek következtében pl. a cégkivonat tartalma. Ez az üzleti partnerek, hitelezők számára fontos többlet-információ lehet.
A papír alapú cégiratokról a bírósági ügyvitel szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint kérhető papír alapú másolat.

A 13. §-hoz

Míg az egyes cégbíróságokon csak az ott bejegyzett cégek adatairól kérhető céginformáció, addig a Cégszolgálat útján az ország bármely cégbíróságán nyilvántartott cég adatai megismerhetőek. A közös elektronikus rendszer segítségével ugyanis a különböző cégbíróságok adatbázisa összekapcsolódik. Ezért valamennyi cég cégjegyzékének adata rendelkezésre áll az elektronikus rendszer működéséért felelős Cégszolgálatnál. Amikor az egyes cégbíróságokon a cégadatokat rögzítik az elektronikus rendszerben, azok egyidejűleg megjelennek a Cégszolgálat adatbázisában is. Az azonos adatbázisra tekintettel a Cégszolgálat a cégbíróságok cégjegyzékeiben szereplő adatokkal betű szerint megegyező adatszolgáltatására képes. Ennél fogva - a cégbíróságok tehermentesítése érdekében - a papír alapú cégmásolat, cégkivonat és cégbizonyítvány a Cégszolgálattól is kérhető közokirati formában, költségtérítés ellenében.
Amíg a kizárólag papír alapú formában rendelkezésre álló cégiratokról csak a cégbíróságnál igényelhető céginformáció, addig az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá alakított cégiratokról a Cégszolgálat is felvilágosítást nyújt, ideértve az elektronikusan feldolgozott számviteli törvény szerinti beszámolókat, illetve 2005. szeptember 1-jétől az elektronikus úton benyújtott beszámolókat is. További szolgáltatás, hogy az elektronikus cégiratokba, illetve elektronikus formában rendelkezésre álló beszámolókba a Cégszolgálat helyiségében ingyenesen, bele lehet tekinteni. A cégnyilvánosság kiterjesztését jelenti, hogy 2007. október 1-jétől a cégjegyzékadatok, illetve az elektronikus formában rendelkezésre álló cégiratok a Cégszolgálat honlapjáról is (ingyenesen) megismerhetők lesznek.

A 14. §-hoz

Változatlan szabály, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adatok csoportosított céginformációként történő szolgáltatása csak a Cégszolgálattól kérhető.
Az egyes cégjegyzékek természetes személyekre vonatkozó adatokat is tartalmaznak, melyekhez bárki, korlátozás nélkül hozzáférhet. A teljes körű nyilvánosságot élvező cégjegyzék adatai ugyanis közérdekű adatok, ezért a cégjegyzék részeként annak minősül az abban szereplő természetes személy adata is, aki ennek tudatában alapít céget, vállal el tisztséget a cégben, stb. Ahhoz tehát, hogy valaki az egyes cégjegyzékek adataiból megismerhesse a cégben érdekelt természetes személy nevét, anyja születési nevét és lakóhelyét, nem kell az erre vonatkozó jogosultságát igazolnia és nincs szükség az érintett személy hozzájárulására sem.
A csoportosított céginformáció azonban a cégadatok nyilvánosságának minőségileg már más szintjét jelenti. Ezért amennyiben a csoportosított cégadatok kifejezetten a cégjegyzékben szereplő természetes személyre vonatkoznak, tehát arra, hogy bizonyos személy mely cégeknél tag, cégjegyzésre jogosult, lát el vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot, ez a csoportosított céginformáció a törvényjavaslat értelmében a hatályos szabályozáshoz hasonlóan - figyelemmel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992 . évi LXIII. törvény rendelkezéseire - csak meghatározott feltételek esetén teljesíthető. Az ilyen adatok csak abban az esetben kapcsolhatók össze és tehetők hozzáférhetővé, ha az érintett ehhez hozzájárul, vagy törvény ezt megengedi.
Számos szervezet számára - közfeladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvény ad lehetőséget a cégjegyzékben szereplők csoportosított személyes adataihoz való hozzáférésre, annak kezelésére. Ilyen pl. a bíróság és az ügyészség. Vannak olyan közigazgatási szervek, amelyeknek feladataik ellátásához - törvényben meghatározott esetben - ugyancsak elengedhetetlen, hogy hozzáférjenek meghatározott személyekre vonatkozó csoportosított cégadatokhoz, és a vonatkozó törvények rögzítik is az ezzel kapcsolatos jogosultságukat. Ilyen közigazgatási szervezet pl. a rendőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal, vagy a Központi Statisztikai Hivatal.
Ha a csoportosított adatokat a rendőrség igényli, ehhez főszabályként az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. Vannak azonban olyan esetek, amikor az ezzel kapcsolatos ügyintézés időtartama veszélyeztetné a folyamatban lévő eljárás eredményességét. Ezért a rendőrségről szóló törvény kimondja, hogy fegyverkereskedelemmel, pénzmosással, szervezett bűnözéssel összefüggő ügyben a csoportosított cégadatokat ügyészi jóváhagyás hiányában is ki kell adni, ha a megkeresésen a "halaszthatatlan intézkedés" jelzés szerepel.
Törvény azonban nem csak a fenti szervezetek számára biztosítja a személyre vonatkozó csoportosított cégjegyzékadatokhoz való hozzáférés jogát, hanem másoknak is, amennyiben az törvényben rögzített jogaik gyakorlásához szükséges.
A törvényjavaslat kisebb módosítást hajt végre a személyre vonatkozó csoportosított céginformációhoz történő hozzáférés szabályaiban. Így megszűnik az a nehéz értelmezhető előírás, hogy az információt kérőnek "az adott cégformára vonatkozó" törvényes jogcímet kell igazolnia. Ugyanakkor lehetőség lesz arra is, hogy törvényes érdekei védelmében vegye valaki igénybe ezt a szolgáltatást. Ahhoz pl., hogy egy cég meggyőződhessen arról, hogy a megválasztani kívánt vezető tisztségviselőnek nincsen társasági részesedése a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [új Gt. 25. § (1) bekezdés], szüksége lehet csoportosított céginformációra.
A Cégszolgálat nem hatóság. Ha az információt kérő valamely, az információhoz való jogát alátámasztó törvényben rögzített jogcímet megjelöl, a csoportosított céginformációt ki kell adnia. Az adatszolgáltatás időpontjának, jogcímének, a kért adathalmaz és az adatot felhasználó személyére vonatkozó információnak a rögzítése azonban lehetőséget biztosít az érintett személynek arra, hogy felléphessen a rosszhiszemű adatfelhasználóval szemben. Változatlan szabály, hogy törvényes jogcím hiányában a személyre vonatkozó csoportosított céginformáció csak az érintett hozzájárulásával adható ki.

A 15. §-hoz

A törvényjavaslat a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek érvényesítése céljából a cégjegyzékadatokhoz a Cégszolgálat útján történő hozzáférést főszabályként ingyenessé teszi. Ha valaki a cégjegyzék fennálló, törölt vagy bejegyzés alatt álló adatait elektronikus úton kívánja megismerni, a jövőben ilyen esetben költségtérítést nem kell fizetnie, csak a hálózat használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtérítenie, amennyiben nagyobb mennyiségben veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A limitet, amely fölött fizetni kell, miniszteri rendelet fogja meghatározni. Ha az információkérés eseti jellegű, "házi használatra" történik, ebben az esetben az elektronikus hálózat használata is ingyenes.
Hangsúlyozni kell, hogy az ilyen módon nyert céginformáció nem minősül közhitelesnek, azon a Cégszolgálat elektronikus aláírása nem szerepel és ingyenesen csak a cégjegyzékadatok ismerhetők meg. Ha az információt kérő az adatokat közokirati formában kéri vagy cégiratokhoz kíván hozzáférni, ezért továbbra is költségtérítést kell fizetnie.
Változatlan szabály, hogy ha a céginformációt - mely a cégjegyzékadatokra és a cégiratokra egyaránt vonatkozhat - a bíróság, az ügyészség, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a közigazgatási szervek vagy a gazdasági kamara közfeladatai ellátása érdekében kéri, számukra a Cégszolgálata céginformációt ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben csak az elektronikus hálózat használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtéríteni.
A törvényjavaslat a jogosultak körét bővíti. A jövőben a felszámoló is - hivatalos eljárása során - ingyenesen hozzáférhet a cégnyilvántartás adataihoz, annak érdekében, hogy információt szerezhessen a felszámolás alatt álló cég más cégben fennálló vagyoni részesedéseiről, a hitelezők nagyobb mértékű kielégítése érdekében.

A 16-17. §-hoz

2005. szeptember 1-je óta lehetőség van arra, hogy a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról a cégbíróságtól illeték ellenében, a Cégszolgálattól pedig költségtérítés fizetése esetén céginformációt lehessen kérni. (A cégjegyzékadatokhoz, valamint az elektronikus cégiratokhoz a kormányzati portál útján is hozzá lehet jutni.)
Az elektronikus okiratok körét a korlátolt felelősségű társaságok, valamint a részvénytársaságok 2005. január 1-jét követően benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeinek mellékletei jelentik, amelyeket a cégbíróság ettől az időponttól kezdődően elektronikus okirattá alakít át és ilyen módon nyilvántart, illetve azon gazdasági társaságok iratai, melyek 2005. szeptember 1-től elektronikus úton terjesztik elő bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmüket. Az elektronikus formában rendelkezésre álló cégiratok köre folyamatosan növekedni fog, figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat hatálybalépésétől, tehát 2006. július 1-től kezdődően már valamennyi gazdasági társaság választhatja az elektronikus cégeljárást, 2007. január 1-től pedig a többi cég is.
A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról - a hatályos szabályozással egyezően - papír alapú és elektronikus "másolat" egyaránt kérhető, írásban vagy elektronikus úton.
Ha papír alapú másolatot igényelnek és a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a Cégszolgálat - az 1. számú társasági jogi irányelv módosításával összhangban - az okirat hiteles másolatát adja ki, 15 napon belül.
Amennyiben az elektronikus okiratok elektronikus úton történő megküldését igénylik a cégbíróságtól vagy a Cégszolgálattól, mindkét esetben a Cégszolgálathoz kell eljuttatni a kérelmet (vagy közvetlenül, vagy a kormányzati portál útján), az illetéknek, illetve a költségtérítésnek a 37. § (4) bekezdésében meghatározott módon történt megfizetését követően, legalább fokozott biztonságú aláírással ellátva. A Cégszolgálat a kérelem érkezéséről a kérelmet benyújtó személynek elektronikus igazolást küld. Ha a céginformációt a cégbíróságtól igénylik, a Cégszolgálat az elektronikus kérelmet - informatikai szempontú vizsgálatát követően - értelemszerűen továbbítja a cégbírósághoz.
Fontos szabály, hogy a cégbíróság, illetve a Cégszolgálat - az 1. számú társasági jogi irányelvre figyelemmel - csak abban az esetben látja el a kért okiratot elektronikus aláírással és időbélyegzővel, ha ezt kifejezetten igényelték. Ebben az esetben a cégirat elektronikus közokiratnak minősül.
A módosított 1. számú társasági jogi irányelvvel összhangban változatlan szabály, hogy a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság valamennyi, 1997. január 1-je után keletkezett cégiratáról kérhető elektronikus okirati formában kiállított másolat. A 2005. január 1-je utáni időszak vonatkozásában ezek az okiratok elektronikus formában rendelkezésre állnak. Ha az ezt megelőző években keletkezett cégiratokról kérnek elektronikus másolatot, ebben az esetben a cégbíróság a papír alapú okiratot elektronikus okirattá alakítja és a kérelem érkezésétől számított 15 nap alatt - illeték ellenében - megküldi a kérelmezőnek. Ez a szolgáltatás - értelemszerűen - csak a cégbíróságtól kérhető. Papír alapú cégiratokkal ugyanis a Cégszolgálat nem rendelkezik.

3. Cím

A beszámoló letétbe helyezése és közzététele

A 18-19. §-hoz

A számviteli törvény hatálya alá tartozó, ott meghatározott egyszeres, illetve kettős könyvvitelt vezető cég köteles az éves beszámolóját - melynek kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot is tartalmaznia kell - a cégbíróságon letétbe helyezni a tárgyévet követő év május 31-éig. Ezek a beszámolók a cégnyilvántartás részét képezik és a cégbíróságokon megtekinthetőek. Egy szűkebb kör, a kettős könyvvitelt vezető cégek az éves beszámolóikat a Cégszolgálathoz is el kell, hogy juttassák, ahol azokat elektronikus úton rögzítik. A feladat teljesítése érdekében a cégnek az éves beszámolóhoz mellékelnie kell meghatározott összegű költségtérítésnek az Igazságügyi Minisztérium számlaszámára történt befizetésére vonatkozó igazolást.
A Cégszolgálathoz történő megküldéssel e cégek eleget tesznek a beszámolóik adatainak nyilvánosságra hozatalára vonatkozó törvényi követelménynek, melyet egyébként az 1. számú társasági jogi irányelv is rögzít. A Cégszolgálat fontos feladata az éves beszámolók elektronikusan rögzített adatairól való információnyújtás. Ezen túlmenően, ilyen irányú kérelem esetén biztosítani kell azokba az éves beszámolókba történő betekintés lehetőségét is, amelyek alapján az adatok számítógépre kerültek.
A számviteli törvény rendelkezéseivel összhangban a kettős könyvvezetést vezető cég az éves beszámolóját (egyszerűsített beszámolóját, konszolidált beszámolóját) 2005-ben az előtársasági létszakaszra vonatkozóan, 2006-tól kezdődően pedig az éves beszámoló tekintetében elektronikus úton is benyújthatja a Cégszolgálathoz. Ezzel a cég egyidejűleg eleget tesz a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségének, ilyen esetben tehát a beszámolót a cégbírósághoz már nem kell megküldeni letétbe helyezés céljából.
A törvényjavaslat lényegében a hatályos szabályozásnak megfelelően határozza meg az ezzel összefüggő eljárás rendjét. Az elektronikus formában rendelkezésre álló beszámolót a cég szervezeti képviselője és jogi képviselője egyaránt megküldheti a Cégszolgálathoz. Ugyanakkor, ha a beszámolót elektronikus okirattá kell alakítani, a beszámolót kizárólag a jogi képviselő továbbíthatja, mivel csak ő jogosult a papír alapú okirat elektronikus okirattá történő átalakítására, illetve köteles őrizni az eredeti okiratot.
Lényeges, a beszámoló elektronikus úton történő benyújtását ösztönző jogszabályi változás, hogy a beszámolót elegendő fokozott biztonságú aláírással ellátni, nem kell feltétlenül minősített aláírás (ez a cég szervezeti képviselőjének eljárását könnyítheti meg).
A Cégszolgálat ellenőrzi, hogy a beszámolót az arra illetékes személy nyújtotta-e be (ennek érdekében a cég jogi képviselőjének a meghatalmazását mellékelnie kell), valamint azt, hogy a benyújtott elektronikus iratok informatikai szempontból megfelelőek-e. A vizsgálat eredményéről értesíti a beszámolót benyújtó személyt, a szabályszerűen történt benyújtásról pedig a cégbíróságot is. Ezzel a beszámoló a cégbíróság és a Cégszolgálat közös adatbázisának részévé válik, arról mindkét helyen másolat kérhető, illetve a helyszínen a betekintés lehetőségét is biztosítani kell.
Ha a beszámolót nem a törvényben meghatározott személy nyújtotta be (a szervezeti képviselőre vonatkozó előírás azt a célt szolgálja, hogy kívülálló személy esetleg ne nyújthasson be meghamisított adatokat a cég lejáratása céljából), a közzétételi költségtérítést nem fizették meg, illetve az elektronikus úton megküldött irat informatikai szempontból hibás (hiányos) volt, a Cégszolgálat erről a benyújtót tájékoztatja, azzal a figyelmeztetéssel, hogy erre tekintettel a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének nem tett eleget. Ez pedig a 87. § szerinti, a beszámoló letétbe helyezésének (közzétételének) kikényszerítésére irányuló törvényességi felügyeleti eljárást vonhat maga után.

4. Cím

A cégekre vonatkozó közlemények közzététele

A 20-21. §-hoz

A cégbíróság és a Cégszolgálat mellett a cégnyilvánosság harmadik szintjét a Cégközlöny, az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapja jelenti. A cégjegyzék adatainak nyilvánosságra hozatalát, általános jellegű megismerhetőségét a Cégközlönyben való megjelenés biztosítja.
2004. január 1-je óta a Cégközlöny kizárólag CD lemezen jelenik meg, figyelemmel arra, hogy a Cégközlöny fokozatosan bővülő tartalmára tekintettel az esetenként több kötetes, több száz oldalas papír alapú kiadvány már kezelhetetlenné vált. Ugyanakkor a lemezforma nem biztosítja azt, hogy a Cégközlöny tartalma a gazdasági-üzleti élet szereplőinek könnyen elérhető legyen és lehetőleg ingyenesen rendelkezésre álljon, pedig ez - a Cégközlönyben történt közzétételekhez fűződő jogkövetkezményekre tekintettel - elengedhetetlen lenne.
Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy - a megfelelő infrastruktúra megvalósításához szükséges beruházásokra tekintettel - a Cégközlöny 2007. október 1-jétől kezdődően az erre a célra fenntartott honlapon lesz elérhető, oly módon, hogy a lapszámokba történő betekintés, informálódás, az egyes lapszámok letöltése ingyenes lesz. A Cégközlönyt úgy kell a honlapon megjeleníteni, hogy annak tartalmát illetéktelenek ne módosíthassák, ne változtathassák meg, ne távolíthassák el.
Ha valaki nem csak az egyes lapszámok tartalmára kíváncsi, hanem meghatározott szempontú csoportosított adatot akar megismerni keresőprogram segítségével (pl. azt, hogy az adott cégre vonatkozóan az elmúlt fél évben milyen cégbírósági végzések jelentek meg a Cégközlönyben), erre is lehetőség nyílik majd. Ezért a szolgáltatásért azonban miniszteri rendeletben meghatározásra kerülő költségtérítést kell majd fizetni.
A törvényjavaslat a hatályos szabályozással alapvetően megegyezően rendszerezi és sorolja fel a Cégközlönyben megjelenő, közzétételre kerülő közlemények fajtáit.
A Cégközlöny első helyen a cégekkel kapcsolatos bírósági végzéseket teszi közzé. Itt jelennek meg az új cégek bejegyzésére vonatkozó cégjegyzék-adatok. Ezt követik az egyes adatok változásait tükröző közlemények.
Az 1. sz. társasági jogi irányelv 2. cikke részletesen meghatározza, hogy a cégekkel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali kötelezettség milyen adatokra terjed ki. Elmondható, hogy ez - az irányelv értelmében - a cégjegyzék valamennyi adatát és azok változásait felöleli. A cégjegyzékadatoknak, illetve azok változásainak közzétételéhez jelentős jogkövetkezmények fűződnek a 22. §-ban foglaltak szerint. A cégjegyzék meghatározott adatainak közzététele nem a cégbíróság útján történik. A cég számlaszámaira, valamint az adószámának, statisztikai számjelének változására vonatkozó adatok - melyekkel a pénzügyi intézmény, illetve az APEH és a KSH egészíti ki a cégjegyzéket - automatikusan, bírói közreműködés nélkül kerülnek a cégjegyzékbe bejegyzésre, majd automatikusan kerül sor ezen adatoknak Cégközlönyben történő közzétételére is.
Az 1. sz. társasági jogi irányelv 3. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a hivatalos lapban nemcsak a cégjegyzék adatait kell közzétenni, hanem az ezekre vonatkozó okiratok teljes vagy kivonatos megjelentetése is szükséges, "vagy pedig az okiratoknak az aktába való elhelyezésére, illetőleg a nyilvántartásba történt bevezetésére vonatkozó közlés". Tekintettel arra, hogy a cégjegyzék adatainak igazolására vonatkozó okiratok közzététele a Cégközlönyt áttekinthetetlenné, kezelhetetlenné tenné, ezért a cégbíróság a cégbejegyző (változásbejegyző) végzésében tételesen felsorolja, hogy a határozathozatala során mely releváns okiratokat vett figyelembe (pl. a társasági szerződés módosítása, tagjegyzék, tulajdoni lap). Ez a felsorolás megjelenik a Cégközlönyben is, így az érdeklődők eldönthetik, hogy azokat meg kívánják-e tekintetni a cégiratok között vagy sem. Ezt egészíti ki az a Cégközlöny elektronikus formában történő megjelenésével az, hogy a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság adatainak közzétételével egyidejűleg a létesítő okiratuk és annak változása is közzétételre kerül, kivéve, ha az szerződésminta alapján készült. Ebben az esetben ugyanis a létesítő okirat a cégjegyzékadatokhoz képest többletinformációt nem tartalmaz.
A Cégközlönyből nemcsak a cégjegyzék adatai és azok változásai követhetők nyomon, hanem megjelenik benne valamennyi, a cég léte, működése szempontjából alapvető fontosságú bírósági határozat rendelkező része, illetve a céggel kapcsolatos eljárásról való tájékoztatás is. Így a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzésének adatai mellett a cégre vonatkozó, a hitelezők szempontjából fontos egyéb végzéseinek rendelkező részét is. Ilyen a cég bejegyzése iránti eljárást megszüntető vagy a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasító végzés, a cégalapítás érvénytelenségét megállapító határozat, a megszüntetési eljárásra vonatkozó határozatok, vagy a végelszámolás megindulását, illetve megszűnését közzétevő határozat.
Cégekre vonatkozó végzést a cég cégjegyzékét vezető cégbíróság mellett az a bíróság is közzétehet a Cégközlönyben, amely előtt a céggel szemben csődeljárás vagy felszámolási eljárás indult.
Az (5) bekezdésben felsorolt végzések közzétételének a forgalom biztonsága, a hitelezők érdekének védelem szempontjából van nagy jelentősége. Számos esetben a hitelezők a közzétételtől számított, a végzésben meghatározott határidőn belül jelenthetik be a céggel szemben követeléseiket, így pl. a végelszámolás megindulására, vagy a felszámolás kezdetére vonatkozó végzés közzététele esetén.
A magyarországi székhelyű európai egyesülésre, európai részvénytársaságra, európai szövetkezetre, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelyére, mint minden más magyar cégre irányadó, hogy cégjegyzékének adatait és azok változásait közzé kell tenni a Cégközlönyben. A vonatkozó uniós rendeletek azonban azt is előírják, hogy alapításukat és felszámolásuk befejeződését, tehát a cég törlését az Európai Unió hivatalos lapjában is közzé kell tenni, feltüntetve a bejegyzésre vonatkozó végzés számát, annak keltét, azt a tényt, hogy
az eredeti közzétételre hol (pl. Magyarországon a Cégközlönyben) került sor és meg jelölni a Cégközlönyben történt közzététel napját is.
Ezen rendelkezés azért indokolt, mivel az uniós cégek tagjai (részvényesei) különböző államokban rendelkeznek székhellyel, és pl. egy francia tag, illetve hitelező számára a Cégközlöny tanulmányozása (megértése) nem várható el. A rendeletek értelmében a törvényjavaslat kimondja, hogy az alapításra, megszűnésre vonatkozó adatokat a cégbíróság a Cégközlönyben történt közzétételt követő 30 napon belül megküldi - nyilvánosságra hozatal céljából - az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelős hivatalához.
A Cégközlönyben igen fontos szerepet töltenek be azok a közlemények, amelyeknek közzétételéről nem a bíróság gondoskodik, hanem - az anyagi jogszabályok rendelkezései szerint - közvetlenül a cég, vagy a cég tagja, illetve pl. a felszámoló. Ezek a közlemények rendszerint olyan, a cég által elhatározott változásokra, illetve döntésekre vonatkoznak, amelyeknek a hitelezői érdekek szempontjából jelentősége van, és amely változások cégbírósági bejegyzésére gyakran csak a hitelezők kielégítése, számukra megfelelő biztosíték nyújtása stb. esetén kerülhet sor. Ilyen pl. a törzstőke leszállításának elhatározása, vagy az egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos végelszámolói hirdetmény.
A vonatkozó jogszabályok általában pontosan meghatározzák ezeknek az ún. közvetlen közleményeknek a tartalmát, tehát azt, hogy milyen adatokat kell megjelentetni. Jogszabályok azt is rögzítik, hogy hány alkalommal, illetve milyen időközzel kell a közleménynek megjelennie.
Amennyiben a közlemény a jogszabályi rendelkezéseknek nem felel meg, ahhoz jogkövetkezmény nem fűződhet. Ezért a cégbíróság az ilyen hibás, hiányos közzétételt követően a céget újabb közzétételre és ennek következményeként pl. újabb árverés kitűzésére kötelezi. Ennek megelőzése, egyben a cégbíróságok munkájának elősegítése, az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében, ha a közzétételre megküldött közlemény szövegéből megállapítható, hogy az nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, az Igazságügyi Minisztérium erre változatlanul figyelmezteti a céget. A figyelmeztetést az is indokolja, hogy az Igazságügyi Minisztérium számára fontos szempont, hogy hivatalos lapjában, a Cégközlönyben a jogszabályoknak megfelelő közlemények kerüljenek közzétételre.
Amennyiben a cég a figyelmeztetést követően is ragaszkodik a szöveg közzétételéhez, tehát azon nem változtat, az Igazságügyi Minisztérium a Cégközlönyben a hitelezők, üzleti partnerek érdekében feltünteti, hogy a közleményt a figyelmeztetése ellenére jelentették meg az adott tartalommal.
A cég által közzétett közlemény megjelenésére vonatkozó lappéldány levonatát a Cégközlöny - attól függően, hogy a közleménynek hányszor kell megjelennie - az utolsó közzétételtől számított 8 napon belül megküldi a cégnek, illetve jogi képviselőjének.
A Cégközlönyben történő közzétételért költségtérítést kell fizetni. Ennek mértékére, a fizetés módjára, stb. vonatkozó részletes szabályok végrehajtási rendelet határozza meg.

5. Cím

A közhitelesség

A 22. §-hoz

A törvényjavaslat a cégtörvény hatályos rendelkezéseinek megfelelően rendelkezik a cégnyilvántartás közhitelességéről, illetve a közhiteles cégnyilvántartás alapján a Cégközlönyben történt közzétételhez fűződő jogkövetkezményekről.
Főszabályként - az 1. sz. társasági jogi irányelv 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban - a cégjegyzék adataira, illetve az adatok igazolására szolgáló, a cégbíróságon a cég cégiratai között lévő okiratokra attól az időponttól kezdődően lehet csak hivatkozni, tehát az adat harmadik személy vonatkozásában lényegében attól az időponttól kezdődően tekinthető hatályosnak, amikor az adat a Cégközlönyben közzétételre került. A Cégközlöny ugyanis mindenki számára hozzáférhető, elérhető.
Azzal a vélelemmel szemben, hogy az adatot a Cégközlönyben történt közzététele napján ismerhette meg harmadik személy, kétfajta ellenbizonyítás lehetőségét biztosítja a törvényjavaslat. Egyrészt a cég bizonyíthatja, hogy harmadik személy (a cég üzleti partnere, hitelezője) az adatot, illetve az adatra vonatkozó okiratot már korábban ismerte, mivel pl. jelen volt a cég alapításánál, a létesítő okirati aláírásánál, vagy még az adat Cégközlönyben történt közzététele előtt átadták számára a vonatkozó cégbírósági végzést. Másrészt harmadik személy is bizonyíthatja, hogy az adatot, illetve az okiratot nem állt módjában a közzétételt követően megismerni, mert pl. külföldön tartózkodott. Erre a kimentésre azonban csak a közzétételt követő 16. napig van lehetőség, ezt követően az adat - a megismerésében való esetleges további akadályoztatástól függetlenül - mindenki tekintetében hatályossá válik. A jogbiztonság ugyanis megköveteli, hogy minél rövidebb legyen az az időszak, amíg a cégadatok ismeretének hiányára hivatkozni lehet.
A Cégközlönyben való közzététel jelentőségét emeli, hogy vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a Cégközlönyben közzétett adatban bízva ellenérték fejében jogot szerez. Ugyancsak a cégjegyzékbe bejegyzett és a Cégközlönyben közzétett cégadatok közhitelességét erősíti az a rendelkezés is, amelynek értelmében a cég a közzétett cégadat hitelességében megbízó harmadik személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. Ez ugyanis többnyire a saját, jogszabályoknak meg nem felelő adatszolgáltatásának a következménye.
Az 1. sz. társasági jogi irányelv 3. cikke (6) bekezdésének értelmében az államoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy a hivatalos lapban megjelent közlemény és a cégjegyzék vonatkozó adata egymástól eltérjen. Eltérés esetén ugyanakkor a cégbíróságon vezetett cégjegyzék adata az irányadó, és harmadik személyekkel szemben a közzétételre került, hibásan megjelentetett adat nem használható fel.
Figyelemmel arra, hogy a cégjegyzék adatait, illetve azok változásait a Cégszolgálat a cégbíróságon történt bejegyzést követően a közös elektronikus hálózat útján juttatja el a Cégközlönyhöz, a Cégközlönyben megjelenő adatok betű szerint megegyeznek a cégbíróságokon nyilvántartott adatokkal. Erre tekintettel a jogszabályi rendelkezésnek gyakorlati jelentősége nincsen.
Arról is rendelkezni kellett az irányelvvel összhangban, hogy harmadik személy hivatkozhat olyan adatra, illetve okiratra, amelynek vonatkozásában a cég nem tett eleget a nyilvánosságra hozatali kötelezettségének. Ez a probléma azonban már nem technikai jellegű kérdés, mivel azt jelenti, hogy ilyen esetben már az adat cégbírósági bejelentése, cégjegyzékbe történő bejegyzése is elmaradt, ami a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kell, hogy maga után vonja.
Az 1. sz. társasági jogi irányelv 8. cikkének megfelelően a törvényjavaslat kimondja, hogy ha a cég a képviseletre jogosult személyre vonatkozó adatokat a cégbíróságnak bejelentette és az adat bejegyzésre került, illetve megjelent a Cégközlönyben, a harmadik személlyel szemben a cég a megválasztással vagy kinevezéssel kapcsolatos jogszabálysértésre (pl. hiányzik a képviselő elfogadó nyilatkozata) csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt. Ennek hiányában a cég - értelemszerűen - felel a jogellenes megválasztással vagy kinevezéssel okozott kárért.
Az 1. sz. társasági jogi irányelv 9. cikkével összhangban pedig a törvényjavaslat - a hatályos szabályozással egyezően - úgy rendelkezik, hogy a cég nem hivatkozhat harmadik személlyel szemben arra, hogy a bejegyzett képviselő hatáskörét túllépve járt el, pl. olyan ügyben hozott döntést, ami a cég más szervének hatáskörébe tartozik. A cég az ilyen szerződésből folyó kötelezettségét köteles teljesíteni, a harmadik személynek ugyanis nem feladata, hogy a cég szervezeti felépítését, a döntéshozatali mechanizmusát, a belső feladatmegosztást ellenőrizze. Ettől eltérő eset, amikor pl. a képviselő a taggyűlés törvényben meghatározott kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésben dönt. Az ilyen jogszabálysértő szerződés ugyanis a Ptk. rendelkezései szerint semmisnek minősül.

III. A cégjegyzék

A 23. §-hoz

A törvényjavaslat kimondja, hogy a cég cégjegyzékének vezetése a megyei bíróság, mint cégbíróság hatáskörébe tartozik. A cégbíróság tehát nem külön bíróság, mint pl. a munkaügyi bíróság, hanem a megyei bíróság szervezeti egysége. Főszabályként az a cégbíróság jogosult a cégeljárás lefolytatására, amelynek illetékességi területén a cég székhelye van.
Azt, hogy mi minősül a cég székhelyének, a 7. § állapítja meg. Ennek értelmében a cég székhelye a központi ügyintézés helye. A székhelynek a létesítő okiratból, illetve a bejegyzési kérelemből egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.
Az általános illetékességi szabály alól vannak kivételek, elsősorban a törvényjavaslat 54. §-ában, illetve 57-63. §-ában foglaltak szerint. Az ott meghatározott esetek - melyek az eltérő illetékességi szabály alkalmazását megalapozzák - közös jellemzője, hogy nem új cég alapítása, hanem korábban már bejegyzett cég speciális változása eredményez változást az illetékesség vonatkozásában is. Ilyen a cég székhelyének változásával, illetve a cég társasági formaváltásával, egyesülésével, szétválásával kapcsolatos eljárás.
Az illetékes cégbíróság a cég léte, működése szempontjából meghatározó jelentőségű adatokat a cégjegyzékben tartja nyilván. Alapvető jelentősége van annak, hogy milyen adatok kerülnek, illetve kerülhetnek bejegyzésre az egyes cégek cégjegyzékébe. Erre vonatkozóan a törvényjavaslat taxatív felsorolást tartalmaz. Kizárólag azok az adatok szerepelhetnek a cégjegyzékben, amelyeket a 24-29. § meghatároz.
A cégjegyzék első részében azok az adatok szerepelnek, amelyek valamennyi cég esetében kötelező elemei a cégjegyzéknek (pl. székhely). Ezt követik azok az adatok, amelyek a cégjegyzék - lehetséges - szükség szerinti elemei, melyek tehát csak abban az esetben szerepelnek a cégjegyzékben, ha a cég ilyen döntést hoz, pl. fióktelepet létesít. A cégnek ugyanis nem kötelező fiókteleppel rendelkeznie. Amennyiben azonban van fióktelepe, fel kell, hogy tüntesse azt a cégjegyzékben.
A cégjegyzékben a kötelező és lehetséges adatok után azok az adatok szerepelnek, melyeknek döntően hitelezővédelmi szempontból van jelentősége. Ilyen - többek között - a cég elleni végrehajtás elrendelése.
A cégjegyzékben ezt követően az adott cégformákra vonatkozó speciális adatok szerepelnek (pl. betéti társaság kültagjaira vonatkozó adatok, részvénytársaság esetén a részvényfajták meghatározása).
Amely adat a közhiteles cégnyilvántartásba bekerül, annak változását (megszűnését) is törvényben meghatározott időn belül be kell jelenteni és a cégjegyzékben át kell vezetni.
A cégjegyzékbe kérelemre vagy hivatalból történhet bejegyzés, melyet a cégbíróság foganatosít. Emellett kivételesen, törvényben meghatározott esetben a csődeljárást, illetve felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján automatikusan kerülnek rögzítésre az eljárásra vonatkozó adatok a cégjegyzékben, illetve más szervezet által a cégbírósághoz eljuttatott adatok is automatikusan, a törvény erejénél fogva válnak a cégjegyzék részévé (pl. az adószám és a statisztikai számjel változása). A törvényjavaslat ezzel összefüggésben általános jelleggel rögzíti, hogy ha a cégjegyzékadatot más bíróság vagy hatóság elektronikus úton juttatja el a cégbírósághoz, a nyilvántartásba vételére, tehát a cégjegyzékbe történő bejegyzésre is automatikusan, elektronikus bejegyzéssel kerül sor.
Bár a cégjegyzék felépítése megegyezik a hatályos szabályozással, szerkesztési jellegű, a kezelhetőséget megkönnyítő változást jelent ugyanakkor, hogy az egyes tartalmi elemek felsorolását (minden cég esetén kötelező adatok, a cégjegyzék szükség szerinti elemei, stb.) közvetlenül követik a meghatározott részhez fűződő értelmező rendelkezések, nem csak a cégjegyzék valamennyi cég esetében kötelező adatokat tartalmazó felsorolást követően.

1. Cím

A cégjegyzék tartalma

A 24. §-hoz

A cégjegyzék első része azokat az adatokat tartalmazza, amelyek valamennyi cég esetén a cégjegyzék kötelező részét kell, hogy képezzék. Ilyen adat - többek között - a cég cégjegyzékszáma, neve, székhelye, létesítő okiratának kelte.
A jövőben ugyanakkor már nem tartja nyilván a cégjegyzék külön rovatban a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetén az érintett állam(ok) betűjelét. Ennek a jelentősége ugyanis (ha volt korábban egyáltalán) az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően jelentősen csökkent. Az adatot azért sem szükséges nyilvántartani, mivel a cég tagjaira (esetenként részvényeseire) vonatkozó adatokból, abból, hogy a cégjegyzékben
kézbesítési megbízott szerepel, illetve a cégiratok között fellelhető, külföldi cégre vonatkozó cégkivonatból egyértelműen megállapítható, ha egy cég külföldi részvétellel működik.
A cég tevékenységére vonatkozó adatokat a cégjegyzék a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nomenklatúrának megfelelően tartalmazza, a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében (TEÁOR) 4 számjeggyel jelölt meghatározások szerint.
A cégre vonatkozóan fontos információ, hogy mi a főtevékenysége, amely alapvetően meghatározza a működését. Az új Gt. 12. §-a úgy rendelkezik, hogy a jövőben a társasági szerződésben kötelező jelleggel csak a főtevékenységet kell feltüntetni, tehát szükségtelen a társaság által folytatott vagy folytatni kívánt egyéb tevékenységi körök szerepeltetése a létesítő okiratban. (Jelenleg egyébként számos cég több tucat olyan tevékenységi kört is feltüntet a cégjegyzékben, melyet fennállása alatt egyáltalán nem végez. Ez rontja a cégnyilvántartás közhitelességét.) A gazdasági társaság természetesen bármely tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt vagy korlátoz és nincsen akadálya annak sem, hogy a cég a főtevékenység mellett további tevékenységi köröket is szerepeltessen a létesítő okiratában.
Az új Gt.</a> rendelkezéseivel összhangban a törvényjavaslat is kimondja, hogy a cégjegyzékben kötelező jelleggel csak a cég főtevékenységét kell feltüntetni. További tevékenységi köreit csak abban az esetben, ha azok a létesítő okiratban is szerepelnek.
Változatlan szabály ugyanakkor, hogy ha a cégjegyzékben a cég döntése alapján engedélyköteles tevékenységi kör szerepel, ennek folytatását a cég csak akkor kezdheti meg, ha az engedély benyújtása a cégbírósághoz megtörtént. Az engedély száma és érvényességi időtartama a cégjegyzékben feltüntetésre kerül.
A tevékenységi körök cégjegyzékben történő feltüntetésére vonatkozó új rendelkezések (nem kell a cég által folytatott valamennyi tevékenységi kört szerepeltetni a cégjegyzékben), nem teszik szükségessé átmeneti rendelkezések megalkotását. A tevékenységi kört érintő változást - pl. a cég a jövőben kizárólag a főtevékenységét kívánja feltüntetni a cégjegyzékben - ugyanis továbbra is illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon.
Nem minden cég rendelkezik a számviteli törvény szerinti jegyzett tőkével. Meghatározott tőke azonban valamennyi cég működtetéséhez szükséges, ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy az európai gazdasági egyesülés, a külföldiek magyarországi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete tekintetében a cégjegyzék jegyzett tőke rovatában azt az összeget kell feltüntetni, amit a külföldi vállalkozás a cég működéséhez rendelkezésre bocsátott.
A jegyzett tőkére vonatkozó közös szabály ugyanakkor, hogy a cégjegyzék - az új Gt.</a> rendelkezéseivel összhangban - már nem tartja nyilván a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás mértékét.
Főszabályként a cégnek a jegyzett tőkéjét forintban kell meghatároznia és ezt a cégjegyzék így tartja nyilván. A törvényjavaslat 24. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a jövőben a cégjegyzékben a jegyzett tőkét ne csak a devizakülföldi társaság és az európai részvénytársaság határozhassa meg konvertibilis valutában, hanem a számviteli törvény 20. §-ának új (4) bekezdése szerint - a cég ilyen jellegű döntése esetén - valamennyi devizakönyvvezetést alkalmazó társaság. Figyelemmel arra, hogy ez a döntés nem módosítja a jegyzett tőke mértékét, a devizakönyvvezetés alkalmazása és ennek nyomán a jegyzett tőke pénznemének változása nem a cégjegyzékbe történő bejegyzéstől, hanem már a cég döntésében meghatározott időponttól hatályosul.
Változatlan szabály, hogy a cégjegyzék kötelező eleme a cég valamennyi pénzforgalmi számlaszámára és az azokat vezető pénzügyi intézményekre vonatkozó adat, melyet az érintett pénzügyi intézmény elektronikus úton továbbít a cégbírósághoz és az adat cégjegyzékbe történő bejegyzésére és közzétételére is automatikusan kerül sor.
A cégjegyzékben minden cég esetében továbbra is szerepel a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának az időpontja. A cégalapítás bejegyzésekor a cég, illetve a cégjegyzékadatok ezzel az időponttal, ex nunc hatállyal jönnek létre.
A cégjegyzékben vezetett adatok változása esetében a cégjegyzékbe történő bejegyzés ugyancsak konstitutív hatályú, mivel a bejegyzés ténye teszi jogszerűvé azt a jogi aktust, amelyre a bejegyzés vonatkozik, ugyanakkor ebben a körben főszabályként az ex tunc, az adat módosítására visszamenőleges hatály érvényesül. A cég az elhatározott változásnak megfelelően folytatja működését.
A hatályos szabályozás ennek ellenére nem az összes, egymással összefüggő adatváltozás esetében állapítja meg a visszamenőleges hatályosságot, így azok bejegyzése során a gyakorlatban eltérő hatályossági időpontok kerülnek feltüntetésre a cégjegyzékben. Ez számos jogértelmezési vitát váltott ki.
A törvényjavaslat ezért nem rendelkezik az egyes adatok bejegyzésének hatályossági időpontjáról, az már nem része a cégjegyzéknek. Ehelyett a cégjegyzék a végzés meghozatalának időpontja mellett a végzés közzétételének napját, mint releváns időpontot tünteti fel. Az 1. sz. társasági jogi irányelv szerint ugyanis, mivel harmadik személyek a közzététellel szereznek tudomást a cégjegyzékbe történő bejegyzésről, a bejegyzett adatra jogot alapítani csak a közzétételt követően lehet. Ebből a szempontból a cégbejegyzésnek, illetve a változásbejegyzésnek a hatálya harmadik személyekkel szemben a közzététel napján áll be.
Az egyes adatváltozások hatályosságának megjelölése helyett a törvényjavaslat, ha valamely adatot illetően jogi jelentősége van annak, hogy a bejegyzést megalapozó jogviszony mikor jött létre, vagy mikor szűnt meg, cégjegyzék adott rovatában szerepelteti ezt az adatot is, ahogyan már ma is tartalmazza a cégjegyzék a cég pénzforgalmi számlaszáma megnyitásának időpontját, illetve a vezető tisztségviselők megbízatásának időtartamát.

A 25. §-hoz

A törvényjavaslat 25. §-a azokat a cégadatokat határozza meg, amelyek nem minden esetben kötelező elemei a cégjegyzéknek, hanem csak akkor kerülnek bejegyzésre, ha a cég életében - esetlegesen - speciális változás következik be, illetve ha jogszabály így rendelkezik, vagy a felek akaratából a létesítő okirat ezzel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz. Ebbe a körbe tartozik - többek között - a cég átalakulása, mint speciális változás esetén az átalakulással létrejött cég cégjegyzékében a jogelőd cég feltüntetése, illetve ha a cég az átalakulás időpontját maga határozza meg az 57. § (2) bekezdése szerint, ez az időpont is. Ha a Gt. 33. §-a alapján a felügyelőbizottság létrehozása kötelező vagy a tagok (részvényesek) ennek hiányában is felügyelőbizottságot állítanak fel, ennek az adatnak szerepelnie kell a cégjegyzékben.
Míg székhellyel valamennyi cégnek rendelkeznie kell, az már a cég elhatározásán múlik, hogy létesít-e pl. telephelyet, illetve fióktelepet vagy meghatározza-e az elnevezését idegen nyelven (vagy nyelveken), ezért az ilyen típusú adatok sem kötelező elemei a cégjegyzéknek, csak ha a cég létesítő okirata ilyen adatot tartalmaz.
A cégek többsége határozatlan időtartamra jön létre, bízva abban, hogy hosszú ideig, nyereségesen fog működni. Előfordul azonban, hogy meghatározott esemény lebonyolítására, feladat végzésére alapítanak céget (pl. egy világkiállítással összefüggő létesítmény üzemeltetésére), illetve egyéb okból előre látható, hogy a vállalkozást meddig fogják működtetni. Ilyen esetben a cég működésének (létének) pontos időtartamát a létesítő okiratban meg kell határozni és a működés befejezésének dátuma megjelenik a cégjegyzékben is.
Ha a cégben kiskorú tag (részvényes) vesz részt, helyette és nevében főszabályként törvényes képviselője (szülője) jár el. Ilyen esetben a törvényes képviselő személyét, adatait is szerepeltetni kell a cégjegyzékben. (Korábban ez az adat - indokolatlanul - a hitelezővédelem szempontjából lényeges cégjegyzékadatok között kapott helyet.)
Ha a cégjegyzékben szereplő külföldi jogi személy vagy olyan külföldi természetes személy szerepel, aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, kell hogy legyen kézbesítési megbízottja a 31. §-ban meghatározottak szerint. Ilyen esetben a kézbesítési megbízottra vonatkozó adatokat is - értelemszerűen - fel kell tüntetni a cégjegyzékben.
2007. július 1-től alapítható gazdasági társaság jövedelemszerzésre nem irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására. A nonprofit gazdasági társaság közhasznú szervezeti minőséget is szerezhet, külön törvény rendelkezései szerint. Ezért a törvényjavaslat 25. §-ának p) pontja - 2007. július 1-i hatálybalépése - meghatározza, hogy közhasznú minősítéssel rendelkező nonprofit gazdasági társaság esetében a cégjegyzéknek milyen adatokat kell tartalmaznia.
Az új Gt.</a> szabályozásával való összhang indokolja, hogy a törvényjavaslat a cégjegyzék lehetséges adatai között az elismert vállalatcsoporthoz való tartozás tényét is rögzítse. Az új Gt. 55-63. §-ának szabályozása értelmében, a számviteli törvényben foglaltak szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére köteles gazdasági társaság (uralkodó tag) és az a részvénytársaság, illetve korlátolt felelősségű társaság, amelyek felett az uralkodó tag a számviteli törvény alapján meghatározó befolyással rendelkezik (ellenőrzött társaság), egységes üzleti céljaik megvalósítására uralmi szerződés kötése útján, elismert vállalatcsoportként történő működésükről határozhatnak. A cégjegyzékben tehát szerepeltetni kell a jövőben az új Gt.</a> szabályozására tekintettel azt, hogy a cég elismert vállalatcsoport tagja, a csoporthoz tartozó cégek pontos megjelölésével együtt.

A 26. §-hoz

Igen fontos és egyre bővül a cégjegyzék azon része, amely a cég működése során felmerülő, a hitelezői érdekek szempontjából is jelentős adatokat tartalmazza. A törvényjavaslat tételesen meghatározza, hogy - külön-külön cégjegyzékrovatban - milyen, a cég működése szempontjából fontos jogokat, illetve tényeket kell feltüntetni, azt is szabályozva, hogy hivatalból vagy kérelemre (bejelentésre) történik-e a bejegyzés és azt a cégbíróság vagy más bíróság foganatosítja-e.
Az adatokat főszabályként a cégbíróság jegyzi be a cégjegyzékbe hivatalból, vagy a cégre vonatkozó perben eljáró bíróság értesítése alapján. A csődeljárás és a felszámolási eljárás megindulására, illetve befejezésére vonatkozó adatok ugyanakkor a csődeljárást, illetve felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján kerülnek rögzítésre a cégjegyzékben, figyelemmel arra, hogy a bíróságok számítógépes rendszere összekapcsolódik és a hitelezői érdek azt kívánja, hogy ezek az adatok azonnal megjelenjenek a cégjegyzékben, azt követően, hogy a megyei bíróság a csődeljárásra, illetve a felszámolás elrendelésére vonatkozóan jogerős végzést hozott. Nemcsak a felszámolás kezdetét és befejezését kell rögzíteni a cégjegyzékben, hanem a felszámolóra, illetve felszámoló biztosra vonatkozó adatokat is, valamint a törvényjavaslat szerint a jövőben e bíróság intézkedik végzésében a cég neve mellett a "felszámolás alatt" toldat bejegyzéséről és a korábbi képviseletre jogosult törlésének elrendeléséről is. Ezzel valamennyi, a felszámolással összefüggő releváns adat - a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg - a cégjegyzék részévé válik.
A fenti szabály alól kivételt jelent, ha az adat a külföldi székhelyű vállalkozás fizetésképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozik. Ezeket az adatokat a külföldi fióktelep, illetve kereskedelmi képviselet cégjegyzékébe ugyan be kell jegyezni, figyelemmel a 11. sz. társasági jogi irányelv 2. cikkére, a vonatkozó adatokkal azonban az eljárást lefolytató külföldi bíróság - értelemszerűen - nem egészítheti ki a Magyarországon vezetett cégjegyzéket. Ezért a külföldi vállalkozás fizetésképtelenségére vonatkozó adatokat a fióktelepnek kell bejelenteni a cégbíróságnál, és az adatokat ezt követően a cégbíróság teszi közzé.
A perben eljáró bíróság értesítése alapján kerül bejegyzésre a jogerős bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti (65. §), valamint a cégalapítás, illetve a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perindítás (69-70. §). Fontos új rendelkezés, hogy a perre vonatkozó adat a cég cégkivonatában csak akkor tüntethető fel, ha a per jogerősen még nem fejeződött be.
A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozható szankciói közül a legsúlyosabb a cég megszűntnek nyilvánítása. Erről az intézkedésről való tudomásszerzés - a cég várható végelszámolása, felszámolása miatt - alapvető fontosságú az üzleti partnerek, hitelezők számára. Ezért a cégbíróság a jogerős határozata alapján hivatalból intézkedik ennek a cégjegyzékbe történő bejegyzéséről.
A cégjegyzékben a cégbíróság hivatalból feltünteti, ha a cég ellen megszüntetési eljárás indul, megjelölve annak kezdő időpontját, majd a befejezését. A megszüntetési eljárásra vonatkozó cégjegyzékadat felhívhatja az üzleti partnerek, hitelezők figyelmét arra, hogy a céggel kapcsolatban bejelentéseket tehetnek, pl. az új székhelyére vonatkozóan vagy vagyontárgyait megjelölve, egyben hitelezői igényt is bejelentve.
A forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme szempontjából fontos információt jelenthet az is, ha a céggel szemben végrehajtási eljárás indul, vagy a tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása tekintetében foglalás, biztosítási intézkedés történt. A bejegyzésre hivatalból kerül sor, a végrehajtást elrendelő bíróság értesítése, illetve a bírósági végrehajtó által megküldött foglalási jegyzőkönyv alapján.
Jelenleg a hatályos cégtörvény végrehajtási rendelete mondja meg azt, hogy milyen esetben közli a bíróság és mikor a végrehajtó a cégbírósággal, ha a vonatkozó cégjegyzékadat törlésre kerülhet, mivel pl. a követelés a végrehajtás során kielégítésre került vagy a foglalás alól a vagyoni részesedést feloldották. Ezeket a rendelkezéseket a törvényjavaslat törvényi szintre emeli. Közigazgatási végrehajtás esetén új szabály, hogy a megfelelő cégjegyzékadatokkal az állami adóhatóság elektronikus úton egészíti ki a cégjegyzéket és az adat törlésére is így kerül sor.
A törvényjavaslat értelmében a cégjegyzékben fel kell tüntetni, ha a cég vagy annak tagja nemzetközi jogi kötelezettség, illetve szerződés alapján vagyoni (gazdasági) korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik és emiatt a cég működését a cégbíróság felfüggesztette, a cég vagyonára biztosítási intézkedést, illetve zárlatot rendelt el. Ha a cég igazolja, hogy a cég vagy annak tagja már nem tartozik a vagyoni (gazdasági) korlátozó intézkedés hatálya alá, az ilyen szervezeteket, illetve cégeket feltüntető listán már nem szerepel, a korlátozó intézkedés a cégjegyzékből törlésre kerül.

A 27. §-hoz

A cégjegyzék a valamennyi cég esetében kötelező, illetve a lehetséges, ún. általános adatokat követően a hatályos szabályozáshoz hasonlóan azokat a különleges adatokat tartalmazza, amelyek - a rájuk irányadó anyagi jogi szabályokra tekintettel - kifejezetten az adott cégformára vonatkoznak.
Az új Gt.</a> rendelkezéseivel összhangban a gazdasági társaságokra vonatkozó speciális adatok - értelemszerűen - részben módosultak. Így pl. közkereseti társaság és betéti társaság esetében a cégjegyzék tartalmazza a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját, mivel ennek az adatnak a forgalom biztonsága szempontjából jelentősége van. Ugyanakkor - mivel hitelezővédelmi szempontból nem releváns - elmarad a kültagok betétjének együttes összegére vonatkozó adat feltüntetése.
A korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó speciális cégjegyzékadatok között a befolyásszerzésre vonatkozó társasági jogi szabályozás változására tekintettel (új Gt. 52. §) a cégjegyzék azt tartja nyilván, ha valamelyik tag, mint konszernjogi jogosult minősített többséget biztosító befolyással, tehát közvetlenül vagy közvetve, a szavazatok 75%-ával rendelkezik. Azonban az is fontos információ lehet, ha a társaságban valakinek a szavazati joga az 50%-ot meghaladja, de a minősített többséget jelentő befolyás mértékét még nem érte el. Ezért ezt az adatot is szerepeltetni kell a cégjegyzékben. Ezen túlmenően a jövőben a cégjegyzék a korlátolt felelősségű társaság tagjának tagsági jogviszonya keletkezésének és megszűnésének dátumát is rögzíti.
Az új Gt.</a> részvénytársaságra vonatkozó fejezete lényegesen módosul a hatályos szabályozáshoz képest. Ezt követi a törvényjavaslat is, amikor meghatározza a valamennyi részvénytársaság esetén bejegyzendő cégjegyzékadatokat (részvényfajták szerint a részvények számának és névértékének meghatározása, stb.), majd külön-külön felsorolja a zártkörűen működő és a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében bejegyzésre kerülő speciális adatokat.
2007. július 1-ig még alapítható közhasznú társaság, és a cégnyilvántartásba bejegyzett ilyen társaság 2009. június 30-ig folytathatja a működését, 2009. július 1-ig azonban döntenie kell a nonprofit korlátolt felelősségű társaságként történő továbbműködéséről, más nonprofit gazdasági társasággá történő átalakulásáról, illetve a jogutód nélküli megszűnéséről. Ezért a törvényjavaslat meghatározza a közhasznú társaság esetében irányadó speciális cégjegyzékadatokat. A törvényjavaslat 27. §-ának erre vonatkozó (7) bekezdése 2009. július 1-jén hatályát veszti.
A törvényjavaslat a hatályos szabályozással lényegében egyezően határozza meg, hogy milyen speciális adatokat tart nyilván a cégjegyzék egyesülés, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe vagy közvetlen kereskedelmi képviselete, vízgazdálkodási társulat, végrehajtó iroda, illetve közjegyzői iroda esetén.

A 28-29. §-hoz

A magyarországi székhelyű, sui generis közösségi jogi jogalanyokat (európai gazdasági egyesülés, európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet) közösségi jogi jogalanyiságuk és az ebből fakadó sajátos cégeljárási rend folytán (pl. áthelyezhetik székhelyüket egy másik tagállamba jogalanyiságuk megszűnése nélkül) célszerű a többi cégformától elkülönítetten, önálló paragrafusban kezelni.
A törvényjavaslat előbb az európai gazdasági egyesülés bejegyzendő adatait határozza meg, majd az európai részvénytársaság cégjegyzékben feltüntetendő adatait rögzíti.
Az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság a rájuk irányadó közösségi rendeletek szerint (2137/85/EGK rendelet, illetve 2157/2001/EK rendelet) székhelyüket az unión belül egyik tagállamból a másikba helyezhetik át, anélkül, hogy ez által új jogalany jönne létre. A székhelyáthelyezést követően az új székhely szerinti tagállam hatóságának, hazánkban a cégbíróságnak be kell jegyeznie a céget. A cégjegyzékből ki kell derülnie, hogy adott esetben nem újonnan létrejött cégről van szó, hanem egy korábban már más tagállamban bejegyzett cég folytatja hazánkban a működését. Erre tekintettel a törvényjavaslat a hatályos szabályozással egyezően rögzíti, hogy amennyiben az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság székhelyáthelyezés következtében kéri a cégbejegyzését, a cégjegyzékben fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság korábbi nyilvántartási számát.
Harmadik személyek (hitelezők, szerződő partnerek stb.) számára alapvető jelentőségű az is, hogy amennyiben az európai gazdasági egyesülés, illetve európai részvénytársaság hazánkból helyezi át a székhelyét egy másik tagállamba, a cég hollétére vonatkozóan továbbra is közhiteles információk álljanak rendelkezésre. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy ha az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi az európai gazdasági egyesülés vagy az európai részvénytársaság új székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság nyilvántartási számát. A 2137/85/EGK rendelet 10. cikke szerint az európai gazdasági egyesülésnek a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található minden telephelyét be kell jegyezni a cégjegyzékbe, mégpedig abban a tagállamban, amelyben az adott telephely működik.
Az európai gazdasági egyesülésnek a 10. cikk szerinti telephelye nem tekinthető a törvényjavaslat 7. § (2) bekezdése szerinti telephelynek, ugyanis a cég székhelye ebben az esetben nem Magyarországon található. Ugyanakkor ez a telephely nem azonos a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvényben meghatározott külföldi vállalkozás fióktelepével sem, így a törvény hatálya az európai gazdasági egyesülés telephelyére nem terjed ki. A 10. cikkben hivatkozott telephely nyilvántartására ezért a törvényjavaslat önálló cégjegyzékrovatot tartalmaz a hatályos szabályozással egyezően, és a cégjegyzékrovat tartalma sem változik.
Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés székhelyét Magyarországra helyezi át, az európai gazdasági egyesülés és az addig külföldön lévő telephelye már azonos tagállamban található, ezért a telephely önálló nyilvántartása a továbbiakban nem indokolt, illetve nem is lehetséges. A telephelyet ezt követően az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelyének kell tekintetni, és ily módon kell nyilvántartani.
2006. augusztus 18-tól kezdődően lehetőség nyílik európai szövetkezet alapítására az 1435/2003/EK rendelet alapján. A törvényjavaslat ezért az európai szövetkezetre vonatkozó speciális cégjegyzékadatokat is meghatározza. Ezeknek jelentős része megegyezik azokkal az adatokkal, melyek a cégjegyzék az európai részvénytársaság esetén tart nyilván. A székhelyáthelyezésre vonatkozó speciális szabályokat is alkalmazni kell az európai szövetkezet vonatkozásában is.

2. Cím

A cégjegyzék adataira vonatkozó közös szabályok

A 30-31. §-hoz

Vannak olyan általános jellegű rendelkezések, amelyek a cégjegyzék egészére vonatkoznak, illetve olyan cégjegyzékadatokra, melyek akár a minden cég esetében kötelezően feltüntetendő adatok, akár az egyes cégformákra irányadó adatok között szerepelnek.
A cégnyilvántartásban szereplő cégek azonosítására, minden más cégtől való megkülönböztetésére a cégnév mellett a tíz számjegyű cégjegyzékszám szolgál. A több százezer bejegyzett cég között nincsen két azonos cégjegyzékszámmal rendelkező cég. Ezért ha a cég tagja a cégjegyzékbe bejegyzett belföldi cég, ilyenkor az ő cégjegyzékszámát is fel kell tüntetni a neve és a székhelye mellett, a hatályos szabályozással egyezően.
Nem ilyen egyszerű a helyzet a cégjegyzékben szereplő természetes személy tag, a cég képviseletére jogosult, a könyvvizsgáló stb. vonatkozásában, pedig azonosításuk elengedhetetlen pl. a Gt.</a>-ben szabályozott összeférhetetlenségi szabályok szempontjából, illetve az üzleti életben, a céggel való kapcsolattartásban vagy akár a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörének gyakorlása szempontjából.
Családi vállalkozások esetén ugyanis gyakori, hogy az apa és fia - azonos névvel és lakóhellyel - egyaránt tagjai a cégnek. A törvényjavaslat erre tekintettel változatlanul úgy rendelkezik, hogy a cégjegyzékben fel kell tüntetni a cégjegyzékben szereplő (akár belföldi, akár külföldi) természetes személy anyjának születési nevét (a korábbi terminológia szerint leánykori nevét) is.
A cégjegyzékbe bejegyzett természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek azonosíthatóságát segíti az a rendelkezés, mely meghatározza, hogy milyen módon kell a székhelyet, lakóhelyet a cégjegyzékben feltüntetni. Az irányítószám, helység, utca, házszám vagy helyrajzi szám megjelölése mellett a jövőben - ha van - az emeletet és az ajtószámot is meg kell jelölni, figyelemmel arra, hogy egy sok lakásos házban több, azonos nevű személy élhet, illetve a cégek a székhelyüket a törvényi előírás ellenére nem minden esetben jelölik meg cégtáblával. Külföldi természetes személy esetén pedig nemcsak a külföldi, hanem ha van, a belföldi lakóhelye is bejegyzendő a cégjegyzékbe. Lakóhelynek azt a helyet kell tekintetni, amelyet valaki állandó tartózkodás céljából, hosszabb időre, vagy a véglegesség szándékával választ magának, melynek címét rendszerint bejelenti a települési önkormányzat jegyzőjénél.
A törvényjavaslat - a hatályos szabályozással egyezően - kimondja, hogy ha a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon nem rendelkezik belföldi lakóhellyel, akkor kézbesítési megbízottal kell rendelkeznie, akinek adatait a cégjegyzékben fel kell tüntetni. (Korábban nem volt szükség kézbesítési megbízottra, ha a külföldi személynek volt magyarországi tartózkodási helye. A tartózkodási hely azonban bizonytalan jellegű, nem egyértelmű, pl., hogy milyen hosszú itt tartózkodás esetén beszélhetünk tartózkodási helyről. Ezért ez a törvényjavaslatból kimaradt.)
A törvényjavaslat a cég külföldi tagjaival, képviselőivel való zavartalan kapcsolattartás, a hivatalos iratok kézbesítésének megkönnyítése érdekében írja elő, hogy, ha a külföldi személy nem rendelkezik belföldi lakóhellyel, kézbesítési megbízottat kell megbíznia a neki szóló küldemények átvételére. A rendelkezés célja, hogy a cégbíróság helyzetét a külföldi taggal, vezető tisztségviselővel való érintkezésben megkönnyítse, ezáltal az adott cégeljárás lefolytatását felgyorsítsa.
A kézbesítési megbízott megbízási jogviszony keretében látja el feladatát. A kézbesítési megbízott nem csak természetes személy lehet, feltéve, hogy magyarországi székhellyel rendelkezik. Természetes személy kézbesítési megbízott esetében a magyarországi lakóhely követelmény. Mindkét esetben előírás, hogy kézbesítési megbízott olyan szervezet vagy személy lehet csak, amely (aki) nem szerepel a cégjegyzék adatai között, tehát nem tagja, vezető tisztségviselője, stb. a cégnek. A kézbesítési megbízott ugyanis csak a cégtől független személy lehet.
Ugyanakkor nem zárja ki a törvényjavaslat azt, hogy egy kézbesítési megbízott utóbb a társaság más külföldi tagja vagy vezetője részére is végezzen ilyen természetű feladatot, ha a megbízott szervezet vagy személy egyébként a cégtől független működést folytat, pl. ügyvédi iroda vagy ügyvéd.
A kézbesítési megbízottnak nem bármely irat továbbítását kell ellátnia, hanem kizárólag a cég működésével összefüggő bírósági, illetve hatósági iratok átvételére és azoknak a megbízó részére történő továbbítására jogosult, illetve köteles. A törvényjavaslat rögzíti azt a törvényi vélelmet, hogy a cégbíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak megküldött okiratot (végzést) a kézbesítéstől számított 15. napon a külföldi személy által ismertnek kell tekinteni. Azt, hogy a kézbesítési megbízott milyen esetben és hogyan kérheti e jogviszonyának a törlését a cégjegyzékből, a 88. § (2) bekezdése szabályozza.

IV. A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás

1. Cím

Közös szabályok

A 32. §-hoz

A törvényjavaslat IV. Fejezete szabályozza a cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, ezen belül a 32-35. § a közös szabályokat foglalja össze.
A törvényjavaslat szerint a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárás változatlanul bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárás, amely esetében, ha a törvényjavaslat eltérő szabályokat nem állapít meg, illetve a nemperes eljárás jellegéből más nem következik, a Polgári perrendtartás rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
A közhiteles cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, jogok és tények fennállását, ideértve azok változásait is (22. §). A cégnyilvántartás ezen funkciója csak akkor valósulhat meg, ha az egyes bejegyzési eljárások során függő jogi helyzet csak az elkerülhetetlen esetekben következik be. Ezért a törvényjavaslat megtiltja az eljárás szünetelését, illetve korlátozza a bejegyzési eljárás felfüggesztésének lehetőségét. A cég bejegyzésére irányuló eljárásban felfüggesztésnek csak átalakulás bejegyzése esetében, illetve akkor van helye, ha a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet is benyújtottak. Ebben az esetben a törvényjavaslat 78. §-a szerint a két kérelmet együtt kell elbírálni. Erre tekintettel a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás legfeljebb hatvan napra felfüggeszthető.
Változatlan az a szabály, hogy a bejegyzési eljárás során csak okirati bizonyításnak van helye, illetve az is, hogy költségmentesség, vagy illeték- és költségfeljegyzési jog nem engedélyezhető. Ugyancsak változatlan rendelkezés a kötelező jogi képviselet előírása.

A 33-34. §-hoz

A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése főszabályként kérelemre történik. A hatályos szabályozáshoz képest fontos változás, hogy bizonyos körben, különösen a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a törvényjavaslat feljogosítja az ügyben eljáró megyei bíróságot, mint cégbíróságot arra, hogy a törvényességi felügyeleti eljárása alapján, illetve más bíróságok jogerős határozata alapján hivatalból is bejegyezhessen adatokat a cégjegyzékbe vagy törölje azokat.
A cégbejegyzési, illetve a változásbejegyzési eljárás során azonban a bejegyzés vagy törlés alapvetően kérelemre történik, amelyet a cég szervezeti (törvényes) képviselője terjeszt
elő jogi képviselő útján. A cég szervezeti képviseletének módját az adott cégformára irányadó anyagi jogi szabályok rendezik.
A polgári eljárásban irányadó rendelkezési elvből következik, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Új rendelkezés ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat ennek feltételeit is meghatározza, elkerülendő, hogy a cég tagjainak, illetve az önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselőinek esetleges vitája a bejegyzési eljárás minden alap nélküli megszüntetéséhez vezethessen.
A bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje változatlanul 30 nap, amelyet a létesítő okirat aláírásától vagy elfogadásától kell számítani. Ha a cég létrejöttéhez alapítási engedély szükséges, a törvényjavaslat a hatályos szabályozásban érvényesülő határidőt megrövidítve, 15 napos előterjesztési határidőt állapít meg, amelyet az engedély kézhezvételétől kell számítani. Változatlan rendelkezés, hogy a cégbíróság jelentős pénzbírsággal sújthatja azt, aki a kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja.

A 35. §-hoz

A törvényjavaslat 35. §-a a kérelem előterjesztésének módját határozza meg. A kérelem benyújtható papír alapú formában vagy elektronikus úton is. Ez utóbbi esetben értelemszerűen elektronikus nyomtatványt kell kitölteni, és azt kell a törvényben meghatározott módon és az előírt mellékletekkel együtt előterjeszteni. A törvényjavaslat szabályozásával összhangban áll, ezért a törvényjavaslat hatályba lépése után is változatlanul alkalmazható lesz az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 40/2004. (XII. 21.) IM rendelet hatályos 5. §-ának rendelkezése, amelynek értelmében az elektronikus nyomtatványok az IM honlapjáról tölthetők le. Miután a kérelem elektronikus úton történő előterjesztésére korlátozottan, de már ma is mód van, ezek mintáját jelenleg a 8/1998. (V. 23.) IM rendelet (Cvhr.) 1. sz. melléklete tartalmazza. A nyomtatvány kitöltési rendje megegyezik a papír alapú nyomtatványra vonatkozó szabályokkal, de a kitöltést ebben az esetben számítógépes program segíti elő.
A törvényjavaslat előírja, hogy a nyomtatványt a jogi képviselő írja alá, nem a cég szervezeti képviselője, aki a jogi képviselőnek meghatalmazást ad. A kérelemben változatlanul nem kell megjelölni azokat az adatokat, amelyeket a cégbíróság hivatalból jegyez be a cégjegyzékbe.

2. Cím

A cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő benyújtása

A 36. §-hoz

Az 1. társasági jogi irányelv (68/151/EGK) módosításáról szóló 2003/58/EK irányelv értelmében biztosítani kell, hogy az irányelv hatálya alá tartozó társaságok (korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok) bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeiket elektronikus dokumentum formájában is eljuttathassák regisztráló hatóságukhoz, Magyarországon tehát a cégbírósághoz.
Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény rendelkezései értelmében az elektronikus cégeljárás a cégbíróságokon 2005. január 1. és 2006. szeptember 1. között fokozatosan valósul meg. A rendszer kiépülése azonban csak akkor lesz teljes körű, ha a cégbíróságok és a cégek elektronikus kommunikációja nem korlátozódik két cégformára, tehát a kft.-re és az rt.-re. Ezért a törvényjavaslat - a fokozatosság elvét változatlanul szem előtt tartva, azonban a folyamatot felgyorsítva - 2006. júliusától valamennyi gazdasági társasági forma esetében biztosítja azt a lehetőséget, hogy bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmüket elektronikus úton is előterjeszthessék és ennek eredményeként a cégbíróság az érintett cégeket elektronikus úton jegyezze be, tartsa nyilván. Ez értelemszerűen a cégirataik elektronikus nyilvánosságát is jelenti majd. Az 1. számú társasági jogi irányelv előírásait meghaladva a törvényjavaslat 2007. január 1-jétől kezdődően az elektronikus cégeljárás lehetőségét nemcsak a gazdasági társaságok, hanem valamennyi cégforma esetében biztosítja, annak érdekében, hogy a cégnyilvántartásban szereplő bármely cég iratai megismerhetőek legyenek elektronikus úton. Ez összhangban áll az Európai Tanács eEurope 2002, valamint eEurope 2005 akciótervében foglaltakkal.
A törvényjavaslat részben újraszabályozza az elektronikus cégeljárásról szóló 2003. évi LXXXI. törvényben, illetve az azt módosító 2004. évi LXXVII. törvényben foglalt eljárási rendet, lehetőség szerint egyszerűsítve az ott kialakított szabályokat, illetve megoldva a technikai-informatikai szabályozás kialakítása során felmerült, jogi szabályozást igénylő kérdéseket is.
Az elektronikus cégeljárás jelentősége egyébként abban is kifejezésre jut, hogy a törvényjavaslat előbb ismerteti az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtásának rendjét, és csak ezt követően szabályozza a hagyományos, papír alapú cégeljárást (36-39. §). Az új szabályozási rend jóval áttekinthetőbben és logikusabban építi fel az elektronikus kérelem előterjesztésének egymásra épülő szakaszait.
A törvényjavaslat 36. §-a összefoglalja azokat az alapvető rendelkezéseket, amelyek a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő benyújtása esetén egységesen érvényesülnek. Így a törvényjavaslat az 1. számú társasági jogi irányelv módosítása alapján világosan rögzíti, hogy ez az út a bejegyzést kérő választásától függ, ugyanakkor a cégbíróság köteles az ilyen módon benyújtott kérelmek fogadására és elbírálására. A kérelem elektronikus úton történő benyújtásakor a cégbíróság ún. alapbejegyzési kérelem esetében elektronikus tanúsítványt, változásbejegyzési kérelem esetében pedig elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. Mind a jogi képviselő, mind a cégbíróság vonatkozásában egységes követelmény, hogy az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni. A cégbíróság által küldött okirat közokiratnak minősül [lsd. Pp. 195. § (1) bek. és 196. § (1) bek. j) pont].
Értelemszerű, hogy a cégbíróság az eleve elektronikus úton érkező iratokat és a cégbíróság által így készített okiratokat elektronikus okirat formájában tartja csak nyilván. Ennek szabályait a 40. § állapítja meg.
Új rendelkezés a törvényjavaslatban, hogy a bejegyzési kérelem előterjesztője az elektronikus bejegyzési kérelem benyújtása során lehetőséget kap arra, hogy az adóhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által az általuk vezetett nyilvántartáshoz szükséges egyéb adatokat, illetve ezek változásait is a bejegyzési kérelemmel együtt juttathassa el ezekhez a szervezetekhez. Miután a bejegyzési kérelem benyújtása a Cégszolgálat útján történik, ezeket a további adatokat is a Cégszolgálat továbbítja a megfelelő szervezethez, anélkül, hogy ezek az adatok a cégnyilvántartás részévé válnának.
Az elektronikus benyújtás lehetősége megilleti azt is, akit törvény valamely irat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül, a személyében kötelez. E személy választása szerint, jogi képviselő útján ennek a kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehet.
Fontos rendelkezés, hogy a kérelem elektronikus úton való előterjesztésére csak az elsőfokú eljárásban van mód.

A 37-39. §-hoz

A törvényjavaslat 37. §-a a jogi képviselő feladatait foglalja össze az elektronikus bejegyzési kérelem előterjesztésének előkészítése során. A jogi képviselő azokat az okiratokat, amelyeket nem elektronikus okirat formájában készít el, vagy nem maga készített el, köteles elektronikus okirattá átalakítani. Természetesen a jogi képviselő azokat az elektronikus okiratokat, amelyeket ebben a formában kapott meg más szervezettől vagy hatóságtól - minősített elektronikus aláírással ellátva - elektronikus dokumentumként csatolhatja a kérelemhez. A nem elektronikus okiratként készült okiratokat a jogi képviselő külön törvényben előírt módon köteles megőrizni és a cégbíróság felhívására szükség esetén bemutatni az egyezőség megállapítása érdekében.
Az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet a jogi képviselő a Cégszolgálatnak küldi meg. A kérelem benyújtására előírt határidő szempontjából a Cégszolgálathoz való érkezés irányadó. A kérelem benyújtottnak csak akkor minősül, ha informatikai szempontból szabályszerű. Ha a kérelem informatikailag hibás vagy hiányos, a jogi képviselő erről a Cégszolgálattól fokozott biztonságú elektronikus aláírással (és időbélyegzővel) ellátott elektronikus igazolást kap, így módja van a kérelem benyújtását informatikailag kijavítva megismételni.
A már említett 40/2004. (XII. 21.) IM rendelet 9. §-ában foglalt hatályos szabályozást fenn kell tartani a törvényjavaslat hatályba lépését követően is. Ez határozza meg jelenleg, hogy milyen adatokat tartalmaz a Cégszolgálat által a jogi képviselőnek megküldött elektronikus igazolás. Megküldésének az az előfeltétele, hogy a cégbíróság is visszaigazolja elektronikus úton azt, hogy a Cégszolgálat által továbbított kérelem megérkezett hozzá. Ha cégbírósági visszaigazolás nem érkezik meg, vagy az hibás, hiányos, a Cégszolgálat a bejegyzési kérelem vagy az elektronikus úton benyújtott más irat továbbítását a cégbírósághoz ismételten megkísérli. A jogi képviselő részére a sikeres továbbítás után küldi meg az említett elektronikus igazolást.
A Cégszolgálat tehát az elektronikus úton benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek fogadó állomása. Feladata, hogy a cégbíróságok tehermentesítése érdekében a benyújtott kérelmet kizárólag informatikai szempontból megvizsgálja. A törvényjavaslat megoldása költségtakarékos, hiszen nem szükséges az ország 20 cégbíróságán az informatikai ellenőrző rendszert külön-külön kiépíteni. Ugyanakkor a Cégszolgálat semmiféle formában nem értékeli, nem bírálja el a bejegyzési kérelmeket, hiszen még azokat a kérelmeket is köteles továbbítani az illetékes cégbírósághoz, amelyeket informatikai szempontból hiányosnak vagy hibásnak talált, erre azonban a kérelem továbbításakor utalni köteles. A cégbíróság csak az olyan cégbejegyzési kérelem esetében ad ki tanúsítványt vagy változásbejegyzési kérelem esetében elektronikus igazolást a jogi képviselő részére, amely kérelem legalább informatikai szempontból megfelelőnek, szabályszerűnek minősült. A technikai-informatikai követelményeket alacsonyabb szintű, külön jogszabályok rendezik.
A cégbíróság számára megállapított ügyintézési határidő az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor az informatikailag szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. Az eljárás során hozott végzéseket a cégbíróság elektronikus úton közli a jogi képviselővel. A végzés kézbesítésének időpontja az az időpont, amely a jogi képviselő elektronikus rendszere által a cégbíróság számára kiállított visszaigazolásban szerepel. Miután a leendő cég vagy a cég olyan szervezetekkel is kapcsolatba kerül, amelyek az elektronikus levelezésre, ügyintézésre esetleg nincsenek még felkészülve, a cégbíróság a bejegyzési eljárás során keletkezett legfontosabb iratokat papír alapú formában is megküldi a jogi képviselőnek, így a tanúsítványt, a bejegyző végzést, vagy a kérelmet elutasító végzést. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények (pl. a fellebbezési határidő kezdete) azonban ebben az esetben is az elektronikus úton történő közléshez fűződnek.
A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának rendjét nem befolyásolhatja a kérelem benyújtásának módja. Ezért a törvényjavaslat előírja, hogy az elektronikusan benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem megvizsgálására, illetve elbírálására a papír alapú kérelem vonatkozásában előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A törvényjavaslat 37. § (2)-(4) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikusan benyújtott kérelem esetében milyen módon történik meg az illeték, illetve a közzétételi költségtérítés megfizetése. A fizetési rend nagyrészt megegyezik a hatályos cégtörvény, illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási jogszabály, az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásban című 15/2005. (VIII. 5.) IM rendeletben (R.) megállapított szabályokkal. A törvényjavaslat szerint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően kell a befizetési kötelezettségnek eleget tenni.
Az illetéket, illetve a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni. Az R. szabályozása alapján, amelynek a rendelkezései a törvényjavaslat hatálybalépését követően is némi pontosítással alkalmazhatók lesznek, a Cégszolgálat honlapjáról kell letölteni az illetékbefizetési utalványmintát, valamint a közzétételi költségtérítési utalványmintát. Segítséget jelent a jogalkalmazóknak, hogy az utalványminta tartalmazza a kérelem típusának megfelelően a fizetendő illeték, illetve költségtérítés összegét. A mintán szereplő ügyazonosító számra hivatkozással a megfelelő összegeket banki úton kell megfizetni a cégbíróságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára, illetve a költségtérítést az Igazságügyi Minisztérium ott vezetett számlájára. A bejegyzést kérő jogi képviselőjének minősített elektronikus aláírással ellátott kérelmére a Magyar Államkincstár egy munkanapon belül megküldi (elektronikus úton, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva) a befizetések igazolását. Az igazolást tartalmazó elektronikus okiratot a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell. (Az ügyazonosító számok alapján illeszthető egymáshoz a bejegyzési kérelem és befizetés igazolása.)
Az ismertetett elektronikus fizetési rend érvényesül minden olyan esetben, amikor valamely, a cégbírósághoz intézett kérelem vagy irat benyújtása elektronikus úton történik meg és a jogszabály fizetési kötelezettséget állapít meg. Így az illeték vagy a közzétételi költségtérítés elektronikus úton való megfizetése kötelező akkor is, ha valamely okiratról a cégbíróságtól vagy Cégszolgálattól elektronikus úton másolatot igényelnek, vagy az elektronikus okirat megküldését kérik [16. § (5) bek.].
Az elektronikus fizetési mód választható abban az esetben, ha bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem előterjesztése egyébként papír alapú formában történik meg (43. §). Ilyenkor a befizetési igazolásokat tartalmazó okiratokat papír alapú formában kell a bejegyzési kérelemhez mellékelni

3. Cím

A cégiratok elektronikus úton történő nyilvántartása

A 40. §-hoz

Az elektronikus okirat formájában benyújtott, illetve a cégbíróság által így készített okiratok nyilvántartására sajátos rendelkezések érvényesülnek. A cégbíróság vagy maga látja el az őrzési kötelezettségét, vagy archiválási szolgáltatót bíz meg a feladattal, amely külön törvény szabályai szerint jár el. A cégbíróság elektronikus okiratként is őrzi azokat az okiratokat, amelyeket az általa őrzött papír alapú okiratok alapján alakított át elektronikus okirattá [44. § (4)-(5) bek.].
Az őrzés során gondoskodni kell arról, hogy az elektronikus okiratok utólagos módosítása kizárt legyen, védeni kell azokat a jogosulatlan hozzáféréstől és a megsemmisítéstől is, ugyanakkor biztosítani kell a jogosultaknak az iratokhoz való hozzáférést.

4. Cím

A cég bejegyzésére irányuló kérelem előterjesztése papír alapú formában

A 41-43. §-hoz

A törvényjavaslat 41-43. §-ának rendelkezései a papír alapú formában benyújtott bejegyzési kérelem előterjesztésének olyan általános szabályait fogalmazzák meg, amelyek közül a 41. § (1) bekezdésének, illetve a 42. §-nak a rendelkezését a törvényjavaslat 39. § (3) bekezdése értelmében az elektronikusan előterjesztett kérelem esetében is megfelelően alkalmazni kell. Ilyen szabály, hogy a bejegyzési kérelem nyomtatványhoz valamennyi cég esetében csatolni kell a cégforma és a választott cégeljárás szerint szükséges okiratokat, mellékleteket.
A hatályos cégtörvény felsorolja a cégbejegyzési kérelem kötelező mellékleteit, melyeket minden cég esetében csatolni szükséges, hiányuk a bejegyzési kérelem hiánypótlás nélküli elutasítását vonja maga után.
A hatályos szabályozás szerint tehát valamennyi bejegyzési eljárástípus esetében egyetlen melléklet sorolja fel azokat az okiratokat, amelyek hiánya a kérelem hiánypótlás nélkül elutasításhoz vezet, és ez a melléklet egyaránt irányadó a cég bejegyzésre, illetve a változás bejegyzésére.
A törvényjavaslat követi a hatályos szabályozást abban, hogy változatlanul külön meghatározza azokat a mellékleteket, amelyek hiánya hiánypótlás nélküli elutasításhoz vezet, de ezeket a választott bejegyzési eljárástípushoz igazítja.
Koncepcionális változás, hogy a törvényjavaslat a kötelezően csatolandó iratok körét a hiánypótlásra felhívó végzés kibocsátása esetére is a választott bejegyzési eljáráshoz igazítja, az adott eljárástípus alapján határozza meg, hogy milyen okiratokat kötelező, illetve a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges csatolni.
Emellett a törvényjavaslat kimondja, hogy a cégbíróság csak olyan irat, melléklet csatolását kérheti, melynek szükségességét a törvény mellékletei alapján a bejegyzést kérők maguk is tételesen ellenőrizni tudnak.
Ez egyben azt jelenti, hogy a hatályos szabályozással szemben a törvényjavaslat mellékleteiben meg nem jelölt okirat benyújtását a cégbíróság nem írhatja elő a kérelem előterjesztője részére, illetve csak azokat az okiratokat kérheti, amelyek az adott cégeljárási típusra vonatkozó mellékletben szerepelnek. A szükséges mellékletek teljes körű meghatározása nagy felelősséget ró a jogalkotóra, ugyanakkor kétségtelenül kiszámíthatóbbá teszi a jogalkalmazók számára, hogy melyek azok az iratok, amelyeket a bejegyzési kérelemhez csatolni kell.
Nem jelent a hatályos szabályozáshoz képest változást a 41. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sem, amely a bejegyzési kérelem, illetve a csatolandó mellékletek kötelező példányszámát, és azoknak a bejegyzést kérő részére történő visszajuttatását szabályozza.
Abból a célból, hogy a létesítő okiratukat szerződésminta alkalmazásával elkészítő cégek alapítása esetén a mellékletek száma kevesebb, fajtája pedig még inkább áttekinthetőbb legyen, a törvényjavaslat önálló mellékletben határozza meg a csatolandó iratok körét (3. sz. melléklet).
Az 1. számú társasági jogi irányelv módosításának adaptálása során épült be a hatályos cégtörvénybe az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a cég a cégbejegyzési kérelméhez csatolja a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak, illetve a cégiratoknak, de legalább a létesítő okiratnak az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén készült hiteles fordítását. Ebben az esetben a cégbíróság a céget a választott idegen nyelven is nyilvántartja. A cégjegyzék tartalmazza azt a tényt, hogy a cégnek idegen nyelvű nyilvántartása is van.
A törvényjavaslat megőrzi az erre vonatkozóan nemrég kialakított szabályozás elemeit, így a törvényjavaslat a 25. § a) pontjában cégjegyzék adatként jelöli meg, hogy a cégiratok fordítása szerepel-e a cég nyilvántartásában, illetve a 42. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy milyen fordítás minősül hiteles fordításnak.
A törvényjavaslat szerint hiteles fordításnak minősül a külön jogszabályban meghatározottak (Pl. az OFFI Rt.) által készített hiteles fordítás mellett a szakfordítói igazolvánnyal rendelkező szakfordító vagy szakfordító-lektor által készített fordítás is. A 42. § (3) bekezdésében foglalt, a cégnyilvántartás közhitelességét szolgáló rendelkezést szintén a hatályos szabályozással egyezően tartalmazza a törvényjavaslat.
A hatályos szabályozás 2005. szeptember 1. napjától lehetőséget ad arra, hogy az illeték, illetve a közzétételi költségtérítés befizetése elektronikus úton történjen meg, akkor is, ha a bejegyzési kérelem előterjesztésére papír alapú formában kerül sor. A befizetési eljárás rendje egységes, akár elektronikus úton benyújtott, akár papír alapú kérelem esetében kerül sor az elektronikus fizetésre, ahogy azt a 37. §-hoz fűzött magyarázat már tartalmazza.

5. Cím

A cégbíróság feladata a cég bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását követően

A 44. §-hoz

A törvényjavaslat szerkezete úgy épül fel, hogy a törvényjavaslat előbb ismerteti a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történő benyújtásának szabályait, mivel várhatóan főszabályként érvényesül majd a bejegyzési kérelem elektronikus úton történő benyújtása. Ennek szabályozását követően rendelkezik a törvényjavaslat a papír alapú kérelem benyújtásáról és elbírálásáról. Az elbírálás rendje maga egységes, alkalmazandó az elektronikusan benyújtott kérelmekre is.
A törvényjavaslat - szemben a hatályos szabályozással - újabb tagolást végez el azzal, hogy elsőként a cég bejegyzésére, vagyis a cégalapításra vonatkozó bejegyzési kérelem elbírálásának szabályait állapítja meg, majd ezt követően rendelkezik a változásbejegyzési eljárás eltérő szabályairól, azzal, hogy főszabályként a változásbejegyzési eljárásra is a cég bejegyzésére vonatkozó eljárás rendelkezései az irányadók [50. § (1) bek.].
A törvényjavaslat a cég alapítására vonatkozó bejegyzési eljárás három típusát határozza meg. Változatlanul főszabályként kezeli azt az esetet, amikor a cég tagjai olyan létesítő okiratot készítenek, amelynek tartalmát a cégformára vonatkozó anyagi jogi szabályok keretei között maguk állapíthatják meg. Némiképp más eljárási rendet igényel az az eset, amikor az új Gt. 10. § (4) bekezdésének megengedő szabályozása alapján egyes gazdasági társasági formák (kkt., bt., kft.) tagjai úgy döntenek, hogy e törvényjavaslat mellékleteiben meghatározott valamelyik szerződésminta felhasználásával alkotják meg a létesítő okiratukat. Végül még egyszerűbb és gyorsabb lehet a cégbíróság eljárása akkor, ha a szerződésmintát alkalmazó cég a bejegyzési kérelmet elektronikus úton nyújtja be, és a törvényjavaslat által bevezetni kívánt egyszerűsített cégeljárás más feltételeit is teljesíti.
Változást jelent a hatályos szabályozáshoz képest az is, hogy a törvényjavaslat a cégbíróság bejegyzési eljárása során egységesen, minden esetben munkanapban állapítja meg az ügyintézési, eljárási határidőket. Ebben a kérdésben a hatályos szabályozás nem következetes, a munkanapban megállapított határidőket megállapító, a hatályos cégtörvényt módosító 2004. évi CXXVII. törvény alapján a hiánypótlási végzés kibocsátása és a bejegyzés elrendelése vagy elutasítása körében érvényesülnek csak ilyen határidők, ugyanakkor a hiánypótlás nélküli elutasítás körében naptári napban megállapított ügyintézési határidő szerepel 2005. január 1 napját követően benyújtott kérelmek elbírálása során is.
Az ügyintézési határidő munkanapban való meghatározására azért volt szükség, mert az említett törvény jelentősen lerövidítette a korábban érvényesülő ügyintézési határidőket, a rendelkezésre álló napoknak tehát olyanoknak kell lenniük, amelyeken a cégbíróság ténylegesen munkát végezhet.
A törvényjavaslat a nemrég bevezetett cégbírósági ügyintézési határidők vonatkozásában újabb jelentős csökkentést hajt végre, különösen a gyors cégalapítást elősegítő egyszerűsített cégeljárás körében, így a munkanapokban meghatározott határidők egységes előírását feltétlenül és következetesen érvényesíteni kell a törvényjavaslatban. Változatlan ugyanakkor az a szabály, hogy a bejegyzési kérelem előterjesztője vonatkozásában a törvényjavaslat az eljárási határidőket naptári napokban határozza meg. Ezek az eljárási határidők ugyanis jellemzően sokkal hosszabbak, mint a cégbíróságra irányadó határidők. A cégnek pl. 8 nap áll rendelkezésére a hiánypótlás nélküli elutasítást követően, hogy az elutasító végzésben megjelölt konkrét irat hiányát pótolja, illetve pl. a hiánypótlási eljárásban a hiányok pótlására akár 45 nap határidőt is kaphat.
A hatályos szabályozással egyezően tartalmazza a törvényjavaslat az ún. egyablakos rendszer működésére vonatkozó előírásokat is. A cégbíróság ennek során a kérelem benyújtásakor az állami adóhatósággal, illetve a Központi Statisztikai Hivatallal elektronikus úton közli a szükséges adatokat, amelyek - ugyanezen a módon - adják meg a cégjegyzék számára a cég adószámát (közösségi adószámát), illetve statisztikai számjelét.
A törvényjavaslat tisztázza, hogy a papír alapú kérelem benyújtása során a cégbíróság csak akkor ad ki tanúsítványt, ha a kérelem nem postán érkezik, hanem azt a cégbíróságon nyújtják be. Ellenkező esetben a cégbíróság nem köteles a tanúsítvány postázására. Elektronikusan benyújtott kérelem esetében azonban a tanúsítvány megküldése kötelező [lsd. 36. § (1) bek., 39. § (2) bek.].
A törvényjavaslat 44. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbejegyzési kérelem érkezésekor csak néhány cégjegyzékadat rögzítése történik meg. A törvényjavaslat a kifejtettek alapján a hatályos szabályozásban szereplő 2 nap helyett 2 munkanapot biztosít arra, hogy a papír alapú kérelemben szereplő további adatok is elektronikus úton rögzítésre kerüljenek. Az egyablakos rendszer útján a később a cégnyilvántartás részévé tett adatokat is közölni kell az (1) bekezdésben említett szervezetekkel.
Változatlan rendelkezés, hogy az 1. számú irányelv módosításának előírása alapján a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság bejegyzésére (változásbejegyzésére) irányuló kérelem esetében a bejegyzési kérelem valamennyi mellékletét elektronikus okirattá kell alakítani. Erre a törvényjavaslat a kérelem érkezésétől számított 2 munkanap határidőt biztosít. A gyakorlatban ugyanis kiderült, hogy az iratok szkennelése miatt a hatályos szabályozásban biztosított 8 nap felesleges. Természetesen az ily módon elektronikus okirattá alakított cégiratok nyilvántartására a 40. §-ban foglalt rendelkezések is irányadók. Ugyanakkor a cégbíróság a papír alapon benyújtott iratokat is köteles megőrizni, nyilvántartani. Változatlan szabály, hogy az adatbevitelt követően a "bejegyzés alatt" megjegyzést is fel kell tüntetni a nyilvántartás közhitelessége érdekében.

6. Cím

A cég bejegyzésére irányuló kérelem hiánypótlás nélküli elutasítása

A 45. §-hoz

A törvényjavaslat megőrzi azt a gyakorlatban jól bevált jogintézményt, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem bizonyos benyújtási hiányosságai esetében hiánypótlási felhívás nélkül is mód van a kérelem elutasítására. A kötelező jogi képviselet esetében elvárható, hogy a jogi képviselő a szükséges mellékletekkel együtt, megfelelő formában terjessze elő a bejegyzési kérelmet. A törvényjavaslat a kérelem típusához igazodva világosan meghatározza a benyújtandó mellékletek körét, ezen belül is azokat az okiratokat, amelyek hiánya hiánypótlás nélküli elutasításhoz vezet, ezzel is könnyítve mind a jogalkalmazók, mind a cégbíróság munkáját.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi azt a bírói gyakorlatban kimunkált elvet, hogy a cégbíróság a bejegyzési kérelmet először csak formai szempontból, alakilag vizsgálja meg. Így megállapítja, hogy csatolta-e a cég pl. a vezető tisztségviselő elfogadó nyilatkozatát, de annak tartalmi vizsgálatára, megfelelőségére nem tér ki. Éppen ez teszi lehetővé, hogy ezt a formai vizsgálatot bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan elvégezhesse. A szükséges mellékletek körének pontos meghatározása, a hatályos szabályozáshoz képest a hiánypótlás nélküli elutasítást eredményező mellékletek számának, fajtájának jelentős szűkítése pedig alapot ad arra is, hogy ezt a formális vizsgálatot a cégbíróság rövidebb időn belül, 3 munkanapon belül elvégezze.
A törvényjavaslat a cég tagjai által - a törvényi keretek között - szabadon meghatározott tartalmú létesítő okirat benyújtását tekinti változatlanul főszabálynak, ennek alapján írja elő a 45. §-ban, hogy az így készült létesítő okirat esetében a törvényjavaslat 1. sz. mellékletében felsorolt okiratok hiánya vezet a kérelem hiánypótlás nélküli elutasításához. Ha a törvényjavaslat más bejegyzési eljárástípus esetén a hiánypótlás nélküli elutasítás jogintézményét alkalmazni engedi, ott a 45. §-ban szabályozott eljárási rendre való visszautalással meghatározza azt is, hogy melyik mellékletben foglalt hiányosságok vezethetnek abban a körben a bejegyzési kérelem hiánypótlás nélküli elutasításához.
Változatlan szabály, hogy a bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasító végzés kézhezvételekor a cég működését meg kell szüntetni és a mulasztás igazolási kérelem előterjesztése útján nem menthető ki.
Miután a törvényjavaslat rendszerében még világosabb, hogy az elutasítás oka technikai jellegű, a törvényjavaslat változatlanul biztosítja a cég számára, hogy a végzés írásbeli közlését követő 8 napon belül a bejegyzési kérelmet újra benyújthassa. Ilyen esetben az elutasítás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók, és a korábbi eljárásban benyújtott okiratokat is felhasználhatja a cég. A 8 napos határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Ha a cégbíróság valamilyen okból elmulasztotta a kérelem hiánypótlás nélküli elutasítását, a fennálló hiányosságok pótlása a kérelem érdemi vizsgálata során kiadott hiánypótlási végzésben is előírható.

7. Cím

A cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálata; döntés a cégbejegyzési kérelemről

A 46-47. §-hoz

A törvényjavaslat alapján a cég bejegyzésére irányuló eljárásnak háromféle rendje érvényesül. A törvényjavaslat első helyen szabályozza azt az esetet, amikor a cég tagjai maguk határozzák meg a létesítő okirat tartalmát. Az ilyen kérelem elbírálására irányadók a 46-47. §-ban meghatározott szabályok.
Kissé más az eljárás rendje, ha a cég tagjai a létesítő okiratukat szerződésminta alkalmazásával készítik el, és némiképp eltérőek a szabályok akkor, ha az így elkészített okirat alapján a bejegyzési kérelmet elektronikus úton nyújtják be és egyszerűsített cégeljárás lefolytatását kérik.
A szerződésminta alkalmazása módot ad a bejegyzési és változásbejegyzési eljárások jelentős mértékű felgyorsítására, ami egyben a cégek alapítási költségeinek csökkenését is eredményezi.
A szerződésminta - ahogy az már említésre került - a három legnagyobb számban létrejövő cégforma esetében, a közkereseti és betéti társaság esetében, valamint korlátolt felelősségű társaság esetében lesz alkalmazható, mivel az új Gt.</a> megengedi, hogy ezen társasági formák tagjai ilyen megállapodást köthessenek egymással.
A törvényjavaslat a cég bejegyzésére irányuló mindhárom típusú eljárás esetén egységes, az eljárás rendjéhez, illetve a cégbírósági munka nehézségi fokához igazodó ügyintézési határidőket állapít meg. Ezek a határidők jóval rövidebbek, mint a hatályos szabályozásban érvényesülő, nemrég már rövidített eljárási határidők. A cégalapítás esetében ugyanis különösen fontos szempont a vállalkozások mielőbbi piacra lépése, így komoly igény van arra, hogy a cégbíróság mielőbb döntsön a bejegyzési kérelemről. Ennek feltételeit pl. az teremthetné meg, ha a cégbíróságon a jelenleginél lényegesen több bírósági ügyintéző dolgozna, akik nemcsak a törvényjavaslatban biztosított önálló feladatkörükben járnának el, hanem a cégbírák munkájának előkészítését is elvégeznék. A munkafeltételek megteremtése érdekében a törvényjavaslat a 46-47. §-ában, illetve a 48. §-ában érvényesülő cégbírósági ügyintézési határidők vonatkozásában későbbi hatálybalépést ír elő. 2007. október 1. napjáig a törvényjavaslat 130. §-ában meghatározott, a hatályos ügyintézési határidőkhöz közel álló határidőket kell alkalmazni. Ez a későbbi hatálybalépés azonban kizárólag a határidők vonatkozásában érvényesül, egyebekben a törvényjavaslat hatályba lépésével a törvényjavaslatban szabályozott eljárási rend irányadó.
A cégalapítás bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálata szempontjából irreleváns, hogy a cég a bejegyzési kérelmet papír alapú formában vagy elektronikus úton nyújtotta-e be, ennek csak az elbírálást megelőző szakaszban és kizárólag eljárásjogi szempontból van jelentősége. Ezt követően azonban a kérelem előterjesztési módja már nem bír jelentőséggel.
A cég tagjai által szabadon meghatározott tartalmú létesítő okirat esetében alkalmazni kell a kérelem előzetes formai megvizsgálására vonatkozó, a 45. §-ban foglalt rendelkezéseket, amelyek az 1. számú mellékletben foglaltak szerint a kérelem hiánypótlás nélküli elutasításához vezethetnek. Ha erre nincs szükség, a bírósági titkár, fogalmazó vagy az eljáró bírósági ügyintéző továbbítja az ügy iratait az ügy elbírálására kijelölt cégbírónak. A törvényjavaslat értelmében ugyanis a cég tagjai által szabadon meghatározott tartalmú létesítő okirat alapján benyújtott cégbejegyzési kérelem elbírálásáról csak cégbíró dönthet. A döntési jogkör a hatályos szabályozás szerint attól függően érvényesül, hogy a bejegyzést kérő cég rendelkezik-e jogi személyiséggel. A törvényjavaslat szerint viszont a bírósági ügyintéző és a cégbíró közötti feladatmegosztás a munka várható nehézségi foka alapján történik meg. A cég tagjai által meghatározott tartalmú létesítő okirat alapján történő cégbejegyzés jóval több jogi problémát vethet fel, mintha a cég tagjai a törvényjavaslat mellékleteiben meghatározott tartalmú szerződésminta kitöltése mellett döntenek, és értelemszerűen az előbbi esetben szükségképpen jóval bonyolultabbak a kapcsolódó mellékletek is.
A bejegyzési kérelem érdemi vizsgálata során a cégbíróság azt köteles megvizsgálni, hogy azok az adatok, amelyeknek a bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a jogszabályok előírnak, tehát a bejegyzési kérelem tartalma, illetve a létesítő okirat és a csatolt mellékletek tartalma megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá azt is, hogy azok egymással összhangban állnak-e.
A törvényjavaslat 45. § (3) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy ha a cégbíró az eljárás érdemi szakaszában valamely olyan, az 1. sz. mellékletben felsorolt hiányosságot észlel, amely alapján a kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül el kellett volna utasítani, e hiányosság pótlását is elrendelhesse. Emellett természetesen hiánypótlásra ad okot az is, ha a csatolt okirat tartalmilag nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek.
Ha a cégbíróság észleli, hogy a bejegyzési kérelemhez nem csatolták a 2. számú mellékletben, illetve az említett esetben az 1. sz. mellékletben felsorolt iratok valamelyikét, vagy a csatolt iratok tartalma nem felel meg a jogszabályoknak, hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. Ezt a végzést legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolcadik munkanapon meg kell hozni.
A törvényjavaslatnak a hiánypótlásra felhívó végzésre vonatkozó rendelkezései lényegében megegyeznek a hatályos szabályokkal. Változatlan rendelkezés, hogy a végzést csak egy alkalommal lehet kiadni, és abban a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát meg kell jelölni. Ugyancsak változatlan a hiánypótlás elmulasztásának késedelmes, vagy nem megfelelő teljesítésének jogkövetkezménye is. Ilyen esetben a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja. A cégbíróság a cég bejegyzését elrendelő vagy a kérelmet elutasító végzését legkésőbb a kérelem érkezését követő 15. munkanapon köteles meghozni.
A törvényjavaslat megőrzi azt a jelenlegi szabályozást is, hogy a cégbírósági ügyintézési határidő elmulasztása esetében a bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság vezetője gondoskodik, ennek határidejét azonban 3 munkanapban határozza meg. Ha ez a határidő is eredménytelenül telik el, a bejegyzés az ezt követő munkanapon, a kérelem szerinti tartalommal a törvény erejénél fogva létrejön. A gyakorlatban ennek a rendelkezésnek az alkalmazására szerencsére csak elenyésző számban került eddig sor.
A cégbíróság a cég bejegyzéséről, vagy a kérelem elutasításáról hozott határozatát megküldi a bejegyzést kérőnek, természetesen akkor is, ha a bejegyzés a törvény erejénél fogva történt meg.
Változatlan rendelkezés az is, hogy a kérelemnek helyt adó végzést nem kell megindokolni.

8. Cím

A cég bejegyzésére irányuló kérelem elbírálása szerződésminta alkalmazása esetén

A 48. §-hoz

A törvényjavaslat a 46. §-ban szabályozott elbírálási rendtől némiképp eltérő eljárási szabályokat állapít meg akkor, ha a cég tagjai a létesítő okiratuk elkészítéséhez a törvényjavaslat mellékleteiben szereplő valamelyik szerződésmintát használnak fel.
Hangsúlyozni kell, hogy a szerződésminta alkalmazása csupán lehetőség, egy olyan "többletjog", amely semmilyen vonatkozásban sem csorbítja, vagy korlátozza a cégek és tulajdonosaik jelenleg meglévő lehetőségeit, döntési autonómiáját.
Az új Gt. 10. § (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a közkereseti, a betéti társaság, illetve a korlátolt felelősségű társaság tagjai ezt a megoldást válasszák. A szerződésminta alkalmazásának lehetősége ugyanakkor nem illeti meg azokat a más cégformákat, amelyek egyébként a kft-re irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával működnek (pl. a közhasznú társaság, vagy a végrehajtói iroda). Szerződésminta alkalmazása esetében a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött mintában foglalt rendelkezések adják. Az ilyen létesítő okirat tartalmi ellenőrzése lényegesen egyszerűbb, mint ha az okirat tartalmát a társaság tagjai szabadon, maguk határoznák meg. A bejegyzési kérelemből világosan ki kell tűnnie, hogy a létesítő okirat szerződésminta alkalmazásával készült.
A törvényjavaslat mellékletét képező szerződésminta alkalmazása azt jelenti, hogy a leendő cég lényegében csak a saját adataival egészíti ki a formanyomtatványt. Ez a megoldás garanciát jelent arra vonatkozóan, hogy a társaság által benyújtott szerződés megfelel a törvényi előírásoknak, mivel a társasági szerződésben feltüntetésre kerülő adatokon, tényeken kívül az okirat mindenben megegyezik a törvény rendelkezéseivel.
A törvény mellékletében szereplő szerződésminták (hasonlóan a bejegyzési kérelemben használt nyomtatványokhoz) informatikai úton is letölthetők lesznek.
Logikus, hogy az ilyen kérelem elbírálásáról bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan határozhat, figyelemmel arra is, hogy a törvényjavaslat a szerződésminta alkalmazásával alapított cégek esetében önálló mellékletben (3. sz.) határozza meg a kötelezően csatolandó, illetve a kérelem tartalmától függően szükséges iratok körét és ezek száma, fajtája szintén lehetővé teszi, hogy azok alaki és tartalmi megfelelőségéről bírósági ügyintéző is dönthessen.
Fontos változás, hogy szemben a jogi személyiség nélküli cégek esetében a hatályos szabályozás szerint folyó eljárással, a bírósági ügyintéző még az elutasító végzést is önálló aláírási joggal hozhatja meg a szerződésmintával alapított cégek bejegyzésére irányuló kérelem vonatkozásában.
A törvényjavaslat előírja, hogy szerződésminta alkalmazása esetében a létesítő okirat vonatkozásában csak azt kell megvizsgálni, hogy a minta kitöltése a jogszabályoknak megfelelően történt-e, és az abban foglaltakkal a bejegyzési kérelem, ideértve a mellékleteket is, összhangban van-e.
Koncepcionális változást jelent a jelenlegi gyakorlathoz képest, hogy a cégbírósági vizsgálat tartalmában semmiféle eltérés nincs arra tekintettel, hogy a cégalapításkor szerződésmintát használtak-e. Az eljáró bírósági ügyintéző nemcsak a cégjegyzékadatokkal való összefüggésben vizsgálja meg a bejegyzési kérelem, illetve mellékleteinek jogszabályszerűségét. A kérelem érdemi elbírálására, a mellékletek tartalmának megvizsgálására tehát egységes szabályok irányadók, teljes körűen meg kell vizsgálni azok jogszabályszerűségét, ugyanúgy, mint a 46. §-ban foglalt esetben. Az elbírálás során könnyebbséget a létesítő okirat szerződésminta szerinti tartalma és szerződésminta alkalmazása esetén a törvényjavaslat külön melléklete szerint csatolásra előírt okiratok egyszerűbb tartalma jelent. Ez teszi lehetővé ebben a körben a bírósági ügyintéző önálló eljárását és a 46. §-ban megjelölt cégbírósági ügyintézési határidők rövidítését.
A törvényjavaslat 3. sz. mellékletében foglalt iratokat kell megkövetelni, illetve megvizsgálni minden olyan cégalapítás esetén, amikor a létesítő okirat szerződésminta felhasználásával készült, függetlenül a kérelem benyújtásának módjától. A cégalapítás anyagi jogi követelményei nem változhatnak aszerint, hogy az ugyanazon tartalmú bejegyzési kérelmet a cég papír alapú formában vagy elektronikus úton terjeszti-e elő. Ennek csak az eljárás rendjét illetően lehet jogi jelentősége, a kérelem megvizsgálásának követelményei értelemszerűen csak azonosak lehetnek. Így ugyancsak a 3. sz. mellékletben foglalt iratok csatolását követeli meg a törvényjavaslat, és azt ellenőrzi a cégbíróság a harmadik típusú, az egyszerűsített cégeljárás esetében is.
Eltérést jelent ugyanakkor az egyszerűsített cégeljáráshoz képest az eljárási rend szempontjából, hogy ha a cég nem kéri az elektronikusan benyújtott kérelem egyszerűsített cégeljárásban való elbírálását, a cégbíróság a 3. sz. melléklet I. részében foglalt okiratok hiánya esetében elvégzi az előzetes formai vizsgálatot és él a hiánypótlás nélküli elutasítás lehetőségével épp úgy, mintha a bejegyzési kérelmet papír alapon terjesztették volna elő. Ennek során a 45. §-ban foglaltak szerint jár el.
Ha a bejegyzést kérő a 3. sz. melléklet II. részében felsorolt szükséges okiratok valamelyikét nem csatolta, vagy az I-II részben foglaltak alapján csatolt okirat tartalma nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, hiánypótlásra szóló felhívás kiadására kerül sor.
Szerződésmintával készült létesítő okiratra alapított bejegyzési kérelem esetében a hiánypótlásra felhívó végzés kiadási határideje a kérelem benyújtásától számított 5 munkanap, a cégbejegyzési kérelemről való döntés végső határideje pedig a kérelem érkezésétől számított 8 munkanap.
Már említésre került, hogy ez az eljárási rend érvényesülhet akkor is, ha a cég bejegyzési kérelmét elektronikus úton nyújtja be. Elvileg tehát módja lenne az egyszerűsített cégeljárás lefolytatását is kérni, de mégis a 48. §-ban foglalt eljárási rend érvényesülését választja, figyelemmel arra, hogy az egyszerűsített cégeljárás szabályai között a törvényjavaslat további feltételeket is előír, amelyeket esetleg a leendő cég nem kíván teljesíteni.

9. Cím

Az egyszerűsített cégeljárás

A 49. §-hoz

A törvényjavaslat 49. §-a egy teljesen új intézményt teremt meg, az egyszerűsített cégeljárást. Erre az eljárásra kizárólag a cég alapításának bejegyzésére irányuló eljárásban kerülhet sor [ld. 50. § (2) bek.]. A törvényjavaslat több, további feltételt is előír ahhoz, hogy ez a bejegyzési eljárástípus alkalmazásra kerülhessen, ennek ellensúlyaképpen ugyanakkor a cég szabad választására bízza, hogy eszerint, vagy a 48. § szerint kéri-e a bejegyzési eljárás lefolytatását.
Az egyszerűsített cégeljárás két alapvető feltétele, hogy a cégalapítás során a létesítő okirat szerződésminta alkalmazásával készüljön, és hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cég elektronikus úton nyújtsa be. További követelmény, hogy a leendő cég előzetes névfoglalással éljen a törvényjavaslat 6. §-ában foglaltak szerint, ezzel is szűkítse a cégbíróságnak a bejegyzés körében felmerülő vizsgálati kötelezettségeit.
Miután - a kifejtettek szerint - a szerződésmintával történő cégalapítás tartalmi elbírálási követelményei nem függhetnek a bejegyzési kérelem előterjesztésének papír alapú vagy elektronikus módjától, értelemszerű, hogy a cégbíróság ebben a körben is a 48. §-ban már említett 3. sz. mellékletben foglalt iratok csatolását követelheti meg, és azok tartalmi megfelelőségét vizsgálja meg. Fontos eltérés ugyanakkor, hogy a cégbíróság sem a hiánypótlás nélküli elutasítás jogintézményét nem alkalmazza, sem pedig hiánypótlásra felhívó végzést nem bocsát ki. Az eljárás lényege, értelme, annak gyorsasága. Ez csak akkor érvényesülhet, ha függő jogi helyzet nem állhat elő. Így, ha a bejegyzési kérelem vagy mellékletei nem felelnek meg a jogszabályoknak, a kérelem érdemi elutasítására kerül sor. Ennek során természetesen alkalmazni kell a 48. §-ban foglalt szabályokat, vagyis a létesítő okirat megvizsgálására irányadó rendelkezéseket és azt a szabályt is, hogy a bírósági ügyintéző a kérelemről önálló aláírási joggal dönt. Eltérő ugyanakkor a bírósági ügyintézési határidő, mivel egyszerűsített cégeljárásban a kérelem érkezését követő 2. munkanapon el kell bírálni a cégbejegyzési kérelmet.
Eltérés az eljárás rendjében az is, hogy az egyszerűsített cégeljárásban nincs mód a cégbíróság vezetőjének intézkedésére. Ha a cégbíróság az ügyintézési határidőt elmulasztotta, a cég bejegyzése a következő munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti tartalommal - létrejön.
Fontos kedvezmény viszont a bejegyzést kérőnek, hogy a bejegyzési kérelem érdemi elutasítása esetén más esetben nem alkalmazható, csak a hiánypótlás nélküli elutasítás során érvényesülő rendelkezés irányadó az egyszerűsített cégeljárásban hozott érdemi elutasító végzés esetében is. A bejegyzést kérő 8 napon belül ismét kérheti a cég bejegyzését, pótolva természetesen az elutasító végzésben jelzett hiányosságot és felhasználhatja a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat (amelyek megfelelőnek bizonyultak).

10. Cím

A változásbejegyzési eljárás eltérő szabályai

Az 50. §-hoz

A törvényjavaslat 50. §-a a változásbejegyzési eljárás eltérő szabályait foglalja össze. Az egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó rendelkezések csak a cégalapítás esetében érvényesülnek (49. §), ebben a körben tehát a törvényjavaslatnak arról kell rendelkeznie, hogy milyen szabályok vonatkoznak annak a cégnek a változásbejegyzési eljárására, amely cég tagjai a létesítő okirat tartalmát szabadon, maguk állapították meg, illetve milyen szabályok irányadók a változásbejegyzési eljárás során akkor, ha a bejegyzést kérő cég tagjai a cég létesítő okiratát szerződésminta alkalmazásával készítették el.
Főszabály, hogy a változásbejegyzési eljárás során is a cég bejegyzésére vonatkozó eljárási szabályok irányadók. Így ha a cég létesítő okirata nem szerződésminta alkalmazásával készült, a cég változásbejegyzése során is a 45. §-ban, illetve a 46-47. §-ban meghatározott rendelkezéseket alkalmazza a cégbíróság, és az ott előírt ügyintézési határidők érvényesülnek.
Miután a törvényjavaslat 3. számú mellékletében foglalt követelmények csak cégalapítás esetében irányadók, változásbejegyzési kérelem előterjesztése esetében a szerződésmintával készült létesítő okirattal működő cég is az 1. számú mellékletben, illetve a 2. számú mellékletben foglalt iratokat köteles csatolni a bejegyzési kérelemhez. Az 1. számú mellékletben foglalt iratok hiánya a 45. § szerint a kérelem hiánypótlás nélküli elutasítását, a 2. számú mellékletben foglalt iratok hiánya, illetve mindkét melléklet alapján csatolt iratok tartalmi hiányosságai hiánypótlásra felhívó végzés kiadását eredményezi. A cégbíróság ennek teljesítése függvényében dönt a cég változásbejegyzési kérelmének való helytadásról, vagy a kérelem elutasításáról.
Fontos rendelkezés, hogy változásbejegyzés esetében a cégbíróság ügyintézési határideje a szerződésmintával készített létesítő okirattal működő cég vonatkozásában is a törvényjavaslat 46. §-ában foglaltak szerint alakul, tehát a kérelem érkezésétől számított 8 munkanap a hiánypótlási felhívás kiadására, és 15 munkanap a kérelemről való döntésre.
Ha a létesítő okirat, vagy annak módosítása szerződésminta felhasználásával készült, és a cég ennek megfelelően működik, a változásbejegyzési eljárás során két eset lehetséges. Elképzelhető, hogy a bejelentett változások miatt szükségessé válik a létesítő okirat módosítása is, ilyen esetben a cég a törvényjavaslat 52. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni és az új, módosított tartalmú, szerződésminta szerint készült létesítő okiratot csatolja mellékletként a változásbejegyzési kérelemhez. A másik lehetséges eset, hogy a változások bejegyzése nem igényli a létesítő okirat módosítását, ilyenkor a cég a változásbejegyzési kérelem nyomtatvány mellett csak a változások tartalmához igazodó megfelelő mellékleteket csatolja.
A változásbejegyzési eljárás viszonylag egységes eljárási rendjét indokolja, hogy ha a változásbejegyzés nem igényli a létesítő okirat tartalmának módosítását, gyakran ugyanazokról a kérdésekről kell a bejegyzési eljárásban a cégbíróságnak döntenie. A cégbíróság az egyik kéttagú kft. esetében az üzletrész átruházás cégjegyzékbe való bejegyzése során nem járhat el más szabályok szerint, és nem vizsgálódhat más körben, mint a másik kéttagú kft. üzletrésze átruházásának cégbejegyzése során, pusztán arra tekintettel, hogy valamikor az egyik cég a létesítő okiratát szerződésminta felhasználásával készítette el. A cég működése során, ha a létesítő okirat módosítására nem kerül sor, a bejegyzési kérelem tartalma és a csatolt mellékletek, iratok tartalma egy-egy adatváltozási típus esetében szükségképpen azonos, így egységesnek kell lennie az elbírálás rendjének is.
Ugyanakkor a szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirattal rendelkező cég esetében a változásbejegyzési eljárásban az egyik fontos eltérés, hogy a szerződésminta alapján készült létesítő okirat léte eleve leszűkíti azon mellékletek körét, amelyek a változásbejegyzési eljárás során megkövetelhetők (pl. nem kérhető a felügyelő bizottság új tagjának bejegyzése, mivel a szerződésmintával készült létesítő okirattal működő cégnél nem működhet felügyelő bizottság).
A másik fontos eltérés a cég bejegyzésére irányuló eljáráshoz képest, hogy bár az ilyen változásbejegyzési ügyekben a bírósági ügyintéző önálló eljárása megengedett, a változásbejegyzési kérelmet elutasító végzést, vagy olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak cégbírói előzetes hozzájárulással hozhat. A bírósági ügyintéző eljárását megalapozza, hogy ha a változásbejegyzési kérelemben a létesítő okirat szerződésminta alapján történő módosításának bejegyzését is kérik, ennek jogszabályszerűségét a 48. § (3) bekezdésében foglaltak szerint egyszerű megvizsgálni, másrészt a szerződésmintával készített létesítő okirat léte az említettek szerint leszűkíti a lehetséges mellékletek körét. Ugyanakkor a bejegyezni kért változások alapján lehetséges, hogy a nem szerződésmintával készült létesítő okirattal rendelkező cégével azonosan bonyolultabb a csatolandó mellékletek köre és tartalma, így azonos a kérelem elbírálásának nehézsége is. Ezért indokolt, hogy elutasító végzést bírósági ügyintéző csak olyan esetben hozhasson, ha ahhoz az ügyről való tájékoztatás vagy tájékozódás alapján a cégbíró előzetesen hozzájárult.
Mindkét bejegyzési eljárástípusban változatlan az a rendelkezés, hogy ha a változással érintett adat kötelező része a cégjegyzéknek, a bejegyzési kérelem elutasítása esetén - immár a jogszabályoknak megfelelő - változásbejegyzési kérelmet kötelező ismét előterjeszteni.
A törvényjavaslat a változásbejegyzési eljárást illetően érvényesülő bírósági ügyintézési határidő számítása szempontjából világossá teszi, hogy a kérelem benyújtására nyitva álló, az alapbejegyzési kérelemmel főszabályként azonos 30 napos benyújtási határidőt a változás bekövetkezésétől kell számítani. Az 50. § (1) bekezdése ugyanakkor utal arra, hogy a §-ban megfogalmazotthoz képest a törvényjavaslat más pontjai is tartalmazhatnak a határidők vonatkozásában kivételeket. Így a benyújtási határidőt illetően eltérő rendelkezést tartalmaz pl. a törvényjavaslat 55. § (1) bekezdése, illetve az 57. § (3) bekezdése is.

11. Cím

A létesítő okirat módosítása

Az 51. §-hoz

A törvényjavaslat fenntartja azt a rendelkezést, hogy a létesítő okirat tartalmának módosulása esetében ezt a változást akkor is be kell jelenteni a cégbíróságnak, ha a változás más cégjegyzékadatot nem érint. A létesítő okirat módosításának eljárási rendjét a cégformára irányadó anyagi jogi szabályok állapítják meg. Így az új Gt. 18. §-a értelmében a gazdasági társaság a társasági szerződése módosítását külön okiratba, vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a legfőbb szerve ülésén felvett jegyzőkönyvbe foglalhatja. Ez utóbbi esetben a tagok aláírására főszabályként nincs szükség. (Az új Gt.</a> a közkereseti társaság és a betéti társaság esetében egyhangúságot és néhány kivétellel külön okirat elkészítését és a tagok által történő aláírását írja elő.) Az új Gt. 18. § (3) bekezdése alapján a (2) bekezdésben foglalt döntések meghozatalára a gazdasági társaság ügyvezetése is felhatalmazást kaphat a létesítő okiratban, ilyenkor ebben a körben jogosult a társasági szerződés módosítására is.
Bármelyik módon kerül is sor a létesítő okirat módosítására, fontos szabály, hogy a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell emellett az okirat mellett a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazó okiratot is.
Az egységes szerkezetű okiratot csak a jogi képviselő írja alá. Aláírásával egyrészt igazolja, hogy az okirat szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának, másrészt a jogi képviselőnek utalnia kell arra is, hogy mely pontok változása adott okot az egységes szerkezetű létesítő okirat elkészítésére.
Fontos új szabály, hogy a jelenleg érvényesülő gyakorlattal szemben a hatályosításnak ki kell terjednie azokra a pontokra is, amelyek csak alapításkor kerülnek meghatározásra a létesítő okiratban, a későbbiekben az adat változása egyébként nem igényli a létesítő okirat módosítását. Így, ha a kft. ügyvezetőjének személye változik, emiatt a létesítő okirat módosítására változatlanul nincs szükség, ugyanakkor a jogi képviselő a változásbejegyzési kérelemhez köteles csatolni az egységes szerkezetű létesítő okiratot, amelyben a bejegyzésre váró ügyvezető adatait kell már szerepeltetnie.
Ha a létesítő okiratot a cégbíróság a cég döntése alapján az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén is nyilvántartja, a létesítő okirat változása esetében a létesítő okirat módosításának és az egységes szerkezetbe foglalt változatának hivatalos fordítását is csatolni kell a változásbejegyzési kérelemhez.

12. Cím

A létesítő okirat módosítása szerződésmintára vagy szerződésmintáról történő áttéréssel

Az 52. §-hoz

A törvényjavaslat 52. §-a rendelkezik a szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okirat módosításának rendjéről, illetve arról, hogy a cég miként térhet át a változásbejegyzési eljárás során szerződésminta alkalmazására, illetve miként készíthetnek a cég tagjai általuk szabadon meghatározott tartalmú szerződésmódosítást. Az 52. § (1) bekezdése szerint a szerződésminta alapján készült létesítő okirat módosítása úgy történik, hogy a cég tagjai az új Gt.</a>-ben előírt módon elhatározzák a változásokat, majd ennek megfelelő új szerződésmintát töltenek ki. Ez az okirat egyben az egységes szerkezetű létesítő okirat is, amelyet az 51. §-ban foglaltak szerint a jogi képviselő ír alá és jelzi, hogy mely pontokat érintette a cég tagjai által elhatározott változás.
Ha a cég a változás elhatározása előtt nem szerződésminta alkalmazásával készítette el a létesítő okiratát, módjában áll, hogy a jövőre nézve szerződésminta alkalmazását határozza el. Ilyen esetben a cégformának megfelelő szerződésmintát az aktuális adatokkal kell kitölteni és ez az okirat lép a korábbi létesítő okirat helyébe, amelynek tartalma ezt követően már nem érvényesül a cég tagjainak jogviszonyában. Erre tekintettel azokat az adatokat, amelyeket a szerződésminta alkalmazása miatt a cégjegyzék már nem tartalmazhat, a cég kérelmére törölni kell a cégjegyzékből. A változásbejegyzési kérelmet bírósági ügyintéző is elbírálhatja az 50. § (4) bekezdése alapján, a 46. §-ban meghatározott ügyintézési határidő alatt.
Természetesen arra is van jogi lehetőség, hogy a cég tagjai elhatározzák, hogy a létesítő okirat tartalmát a jövőben maguk kívánják meghatározni. Ilyen esetben új létesítő okiratot kell készíteni, amely a szerződésmintával készült létesítő okirat helyébe lép, és ez maga az egységes szerkezetű okirat is. A jogi képviselő feladatai ez utóbbi okirat vonatkozásában megegyeznek az 51. §-ban foglaltakkal. Ilyen esetben azonban változik a bejegyzési eljárás rendje is. A cég tagjai által készített létesítő okiratra tekintettel a cégbíróság feladata bonyolultabbá válik, ezért az ilyen ügyekben csak cégbíró hozhat érdemi határozatot. A kérelem megvizsgálásának egységes rendje természetesen nem változik, minden esetben azt kell ellenőrizni, hogy a kérelem, a létesítő okirat módosítása és a csatolt mellékletek rendelkezésre állnak-e, összhangban állnak-e egymással, illetve megfelelnek-e a jogszabályoknak.

13. Cím

A változásbejegyzési kérelemre vonatkozó egyes rendelkezések

Az 53. §-hoz

A változásbejegyzési eljárásban hagyományosan érvényesül a cégek számára néhány kedvezmény, amelyet a törvényjavaslat is érintetlenül hagy. Így a cég tevékenységi körét érintő változások, illetve a helység, utcanév, házszám változásai illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül jelenthetők be a cégbíróságnak. Az első esetben a törvényjavaslat a cégnyilvántartás közhitelességét, a bejegyzett adatok valódiságát kívánja biztosítani, a második esetben figyelembe veszi, hogy az ilyen változások a cég akaratán kívül álló okból, állami vagy önkormányzati döntés alapján következnek be.
Az adószámot, a statisztikai számjelet, illetve a cég pénzforgalmi számlájának számát bejelentő szervezet a cégnyilvántartás közhitelességét, a cégek ellenőrizhetőségét, azonosíthatóságát, illetve a hitelezői érdekek védelmét segíti elő. Különösen a számlát vezető pénzügyi intézmény esetében világos, hogy a cégjegyzék kiegészítésére vonatkozóan közvetlen saját érdekeltsége nincs. Erre tekintettel indokolt, hogy ezeknek az adatoknak a bejelentése illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül megtörténhessen. Ezek a szervezetek az említett cégadatok változásait is elektronikus úton közlik a cégbírósággal és az adatok bejegyzése automatikusan, elektronikus úton történik meg.
Ha a cég kérte valamely, az Európai Unió hivatalos nyelvén történő nyilvántartását, változásként kérheti azt is, hogy e nyilvántartását a cégbíróság szüntesse meg. Ebben az esetben a cégjegyzékből törölni kell az idegennyelvű nyilvántartásra történő utalást.

14. Cím

A cég székhelye változásának bejegyzésére irányuló eljárás

Az 54. §-hoz

A törvényjavaslatban a hatályos szabályozással egyező az a rendelkezés, hogy a cég székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezését a korábbi székhely szerint illetékes cégbíróság előtt kell előterjeszteni.
Az a szabály sem változik, hogy ez a cégbíróság köteles az áttétel elrendelését megelőzően a már folyamatban lévő változásbejegyzési kérelmek elbírálására. Gyakorlati problémákat old meg ugyanakkor az a rendelkezés, hogy a cégjegyzékben csak az áttétel tényét kell feltüntetni. A céget a korábbi nyilvántartásból csak akkor lehet véglegesen kivezetni (és nem törölni), ha az új székhely szerint illetékes cégbíróság a cég új székhelyét bejegyezte a cégjegyzékbe.
Nem változott a 2003 . évi XXXIX. törvény által megalkotott azon rendelkezés sem, amely az európai részvénytársaság székhelyének külföldre, más tagországba történő áthelyezésére irányuló eljárás rendjét állapítja meg. A szabályozás azonban kiegészül az európai szövetkezetre való utalással, mivel az európai szövetkezetre vonatkozó 1435/2003/EK rendelet etekintetben hasonló szabályozást tartalmaz. E rendelet 2006. augusztus 18. napjától alkalmazandó a tagállamokban.

15. Cím

A jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás

Az 55-56. §-hoz

A törvényjavaslat 55. §-a a jogutód nélküli megszűnés bejegyzésére vonatkozó eljárást foglalja össze. A törvényjavaslat ebben a körben is a kérelemre történő eljárást tartja szem előtt. Elsőként a cég elhatározásából indult végelszámolás kérelemre történő bejegyzéséről rendelkezik, ezután tesz említést arról, hogy a végelszámolást a cégbíróság hivatalból is elrendelheti és ilyen esetben az ezzel összefüggő cégjegyzékadatokat hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe. A törvényjavaslat 55. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság törvényben meghatározott esetekben rendelheti el hivatalból a cég végelszámolását. Az 55. §-ban említett külön törvény pl. az új Gt.</a>, amelynek több rendelkezése is előírja a cégbíróság ilyen eljárását, ha a közkereseti vagy a betéti társaság meghatározott idő alatt nem állítja helyre a cég törvényes működését, az egy főre csökkent taggal működő társaság nem jelent be új tagot a törvényben előírt határidőn belül.
Fontos változás, hogy a végelszámolás lefolytatására vonatkozó eljárási szabályok a Cstv.-ből a törvényjavaslatba kerülnek át, jelentős módosítással. A törvényjavaslat VIII. Fejezete külön szabályozza a cég elhatározásából folyó végelszámolás rendjét, ezen belül is az ún. egyszerűsített végelszámolás eljárási rendjét, valamint a hivatalból elrendelt végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, illetve az egyes eljárástípusokra történő áttérés eseteit. A csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás rendjét változatlanul a Cstv. tartalmazza.
Az alapítási szabályokhoz képest a végelszámolás, mint változás bejegyzésére irányuló kérelem előterjesztésére előírt határidő a törvényjavaslat 34. § (1) bekezdésében foglalttól eltérő, 15 nap.
A változásbejegyzési eljárás szabályai között, az 55. §-ban rögzíti a törvényjavaslat, hogy a jogutód nélküli megszűnést elrendelő döntést követően, a végelszámoló, illetve a felszámoló köteles a cég szervezeti képviselőjeként a cég cégjegyzékadataiban bekövetkező változások (pl. az új székhely) cégbírósági bejelentésére.
Egységes rendelkezés a jogutód nélküli megszűnés körében, hogy a hivatalból kijelölt végelszámoló, illetve a felszámolóbiztos a kirendelésétől számított 15 napon belül az aláírási címpéldányát köteles csatolni a cégiratokhoz, de ezt jogi képviselő közreműködése nélkül teheti meg.
A törvényjavaslat 56. §-a a hatályos szabályozásnak megfelelően rendelkezik azokról az esetekről, amikor külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve az európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye megszűnésének bejegyzésére kerül sor. Ezek a rendelkezések a külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében is irányadók.

16. Cím

A cég átalakulásának bejegyzése iránti eljárás

Az 57-61. §-hoz

A törvényjavaslat IV. Fejezetének 16. címe foglalja össze azokat a rendelkezéseket, amelyek a cég átalakulásának bejegyzése során érvényesülnek. A szabályok a hatályos szabályozáshoz képest csak kismértékben változnak. Az egyik ilyen változás, hogy a törvényjavaslat az új Gt.</a> terminológiájához igazodva az átalakulás kifejezést összefoglaló elnevezésként használja, amelynek három különböző formája lehet, a cégformaváltás, az egyesülés, illetve a szétválás. Az átalakulás cégjegyzékbe való bejegyzése esetén a cégeljárás szükségképpen sajátosságokat mutat. Átalakulás, pl. kiválás esetében ugyanis az alapításra, illetve a változásbejegyzésre vonatkozó rendelkezéseket gyakran együtt kell alkalmazni. Az átalakulás folyamatában a cégformaváltás kivételével több, általában különböző cégbíróság által nyilvántartott cég vesz részt, maga a bejegyzési eljárás ugyanakkor értelemszerűen csak egységes lehet, az egyik cég ügyében hozott döntés szükségképpen kihat a másik sorsára is. Erre tekintettel állapít meg a törvényjavaslat - a hatályos szabályozással egyezően - olyan sajátos illetékességi szabályokat, amelyek az egységes elbírálást biztosítják.
A cégbíróság bonyolultabb feladatához igazodóan eltérő a cégbírósági ügyintézési határidő is. Az átalakulásra vonatkozó bejegyzési eljárásban bírósági ügyintézési határideje 30 munkanap, de ez a határidő csak akkor kezdődik, amikor a cégbíróság számára a döntéshez az összes szükséges irat rendelkezésre áll. Ha ugyanis az átalakulás bejegyzése több, különböző cégbíróság által nyilvántartott céget érint, a kérelem benyújtását követően kezdi meg a bejegyzésre illetékes cégbíróság a más cégbíróság által nyilvántartott cégek iratainak beszerzését és ezt csak akkor bocsátják a rendelkezésére, ha az adott cégbíróság a folyamatban lévő változásbejegyzési kérelmeket elbírálta.
Fontos új szabály az is, hogy az átalakuló cég az átalakulás időpontját maga meghatározhatja. A törvényjavaslat 25. §-ának g) pontja szerint cégjegyzékadatként szerepel a cégjegyzékben az az időpont, amelyet a cég az átalakulás napjaként meghatároz. Ebben az esetben a jogutód cég nem a cégbejegyzés napjával, hanem ezen a napon jön létre. Ez a megjelölt időpont nem lehet későbbi, mint a bejegyzési kérelem benyújtásától számított 90. nap, de nem lehet korábbi időpont sem, mint a cégbejegyzés napja. Tehát, ha a kérelem előterjesztője nem számolva pl. az esetleges hiánypótlási eljárással, a kérelem benyújtásához képest túl közeli időpontot állapít meg, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját fogja feltüntetni a cégjegyzékben.
Az átalakulás bejegyzésének eljárási rendje lényegében nem változik. A gyakorlatban problémát jelentő kérdést old meg ugyanakkor a törvényjavaslat azzal, hogy ha több cég érintett az átalakulás folyamatában, akkor a bejegyzésre illetékes cégbírósághoz történő irattovábbítást nem a Polgári perrendtartás által szabályozott "áttétel"-nek nevezi, amelyhez a Pp.</a> jogkövetkezményeket fűz, hanem az iratok megküldését rendeli el. Az iratok megküldésének tényét a cégnyilvántartásban rögzíteni kell.
A törvényjavaslat 58-59. §-a szabályozza az egyesülés két típusára, az összeolvadásra és a beolvadásra vonatkozó bejegyzési eljárás rendjét, a 61. § pedig a szétválásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
Az új Gt. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében kiválásra úgy is sor kerülhet, hogy a kiváló tagok nem új gazdasági társaságot alapítanak, hanem már működő gazdasági társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakoznak. Cégjogi szempontból rendelkezni kell tehát arról, hogy a működő gazdasági társaság cégjegyzékadataiban szükségképpen beálló változások cégjegyzékbe történő bejegyzésére is a szétváló cég székhelye szerint illetékes cégbíróság jogosult.
A törvényjavaslat 60. §-a az európai részvénytársaság beolvadással történő alapítása, egyesülése esetére állapít meg a hatályos szabályozással azonos rendelkezéseket.

17. Cím

A cég törlése a cégjegyzékből

A 62. §-hoz

A 17. címben foglalt szabályozás új rendelkezéseket tartalmaz a cégjogi szabályozás körében. A hatályos szabályozás terminológiai pontatlanságai gyakorlati jogalkalmazási nehézségeket is okoztak. A hatályos cégtörvény ugyanis a törvényességi felügyeleti eljárás keretében szabályozza a (hivatalbóli) törlési eljárást, amely az ún. fantomcégek kiszűrésére szolgáló sajátos törvényességi felügyeleti eszköze a cégbíróságnak (jelenlegi elnevezésén törlési eljárás). Ha ezen eljárás során a cég törvényes működése nem áll helyre, és felszámolási eljárás lefolytatásának sincs helye, a cégbíróság az eljárás befejezésekor a céget a cégjegyzékből hivatalból törli. A cég hivatalbóli törlésére azonban nemcsak a törlési eljárást követően, hanem számos más esetben is sor kerülhet, pl. akkor, ha a céget a bíróság a felszámolás befejezésekor jogerősen megszünteti. Emellett törlés kérelem alapján is bekövetkezhet, pl. ha a cég az általa elhatározott végelszámolási eljárást befejezi.
Nem szerencsés tehát, ha a cégjegyzékből történő végleges kivezetés fogalmát, tehát lényegében egy sajátos változásbejegyzésre fenntartott fogalmat a törvény más, szankció jellegű eljárás elnevezésére is használja. Erre tekintettel a törvényjavaslat a törvényességi felügyelet körében a törlési eljárás helyett a hatályos szabályozáshoz igen hasonló tartalmú megszüntetési eljárást szabályoz, amely természetesen elvezethet a cég hivatalból történő törléséhez. Ez az aktus azonban dogmatikailag egy hivatalbóli változásbejegyzési eljárás, ilyen változásbejegyzési eljárás lefolytatására a cégbíróság a törvényjavaslat szerint, a törvényben meghatározott esetekben hivatalból is jogosult.
A törvényjavaslat a végelszámolásra vonatkozó VIII. Fejezet rendelkezéseivel összhangban külön említést tesz a cégbíróság által hivatalból elrendelt végelszámolásról (kényszer-végelszámolás), amely szintén elvezet a cégnek a cégjegyzékből való töréséhez.
A cégjegyzék a hatályos szabályozással megegyezően feltünteti, hogy a cég kérelmére vagy hivatalból került-e sor a törlésre.
Fontos új szabály, hogy a hivatalbóli törlést elrendelő végzések ellen főszabályként nincs helye jogorvoslatnak. Ezekben az ügyekben a hivatalból lefolytatott eljárások során a cégnek módja volt élni a jogorvoslati lehetőségekkel. Ha azok nem vezettek eredményre, pusztán már az ügy technikai befejezését jelentő törléssel szemben nem indokolt a jogorvoslati lehetőségét biztosítani. Egyetlen kivétel ez alól a megszüntetési eljárás során hozott végzés, mivel az ismeretlen székhelyű cég esetében, ha a képviselőinek lakóhelye és tartózkodási helye is ismeretlen, az érintettek főszabályként csak a Cégközlönyben megjelenő közlemények útján szerezhetnek tudomást az eljárás egyes fázisairól. A törvényjavaslat lehetőséget kíván adni arra, hogy cég törlésére ne kerüljön sor, ha a cég törvényes működését helyreállítják, vagy ha a hitelező a fellebbezésében a cég tulajdonában álló olyan vagyontárgy meglétét jelenti be késedelmesen, amelyre tekintettel felszámolási eljárás lefolytatásának van helye.

18. Cím

A cégbíróság adatszolgáltatási, illetve a cég tájékoztatási kötelezettsége

A 63. §-hoz

A törvényjavaslat a 63. §-ban a hatályos szabályozásban is meglévő rendelkezéseket csoportosít egy helyre, figyelemmel arra, hogy ezeknek a szabályoknak a funkciója azonos. Az (1) bekezdés a cégbíróság feladatait foglalja össze, felsorolva, hogy a cégbíróság a cégjegyzék adatairól milyen szervezeteket köteles folyamatosan tájékoztatni és azt is, hogy mi ennek a módja.
A 63. § (2)-(4) bekezdései a bejegyzett cég tájékoztatási kötelezettségét rendezik. Ezek a kötelezettségek az 1. számú, illetve a 11. számú társasági jogi irányelvei szabályozásán, illetve az Európai Unió rendeletén (2137/85 (EGK) alapszanak. A hatályos szabályozáshoz képest változást jelent, hogy a (2) bekezdésben foglalt kötelezettséget a hatályos cégtörvény minden cégre kötelező szabályként fogalmazza meg, a törvényjavaslat ugyanakkor a rendelkezés hatályát leszűkíti az 1. számú irányelv hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaságokra és részvénytársaságokra. Más cégek írásbeli képviseletére vonatkozóan tehát a törvényjavaslat nem tartalmaz többletelőírásokat.

V. Jogorvoslatok

1. Cím

A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elutasító végzés elleni fellebbezés

A 64. §-hoz

A törvényjavaslat V. Fejezete szabályozza a cégeljárás során érvényesülő jogorvoslati lehetőségeket. A jogorvoslati rend szerkezeti felépítésén a törvényjavaslat nem változtat. A törvényjavaslat is úgy rendelkezik, hogy a cég bejegyzésére irányuló kérelmet, vagy a változás bejegyzésére irányuló kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezéssel lehet élni. A törvényjavaslat szabályozza azt a gyakorlatban kialakult esetet is, amikor a cégbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetők, és így a kérelemnek helyt adó végzés a bejegyzési kérelemben megjelölt egyes adatoknak a bejegyzését elutasító rendelkezést is tartalmazza. Pl. a cég bejegyezhető, de a választott rövidített neve nem. Ilyenkor a jogorvoslati lehetőségek eltérőek, az elutasító határozattal szemben a cég fellebbezéssel élhet a másodfokú bírósághoz, míg a bejegyzést elrendelő végzés ellen a Fejezet 2. címében szabályozott per indítható a cég ellen.
Változatlan rendelkezés, hogy a fellebbezési jog nemcsak a céget, hanem azt is megilleti, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része vonatkozásában. Új rendelkezést tartalmaz viszont a törvényjavaslat 64. § (2) bekezdése, amely szerint a hivatalból meghozott bejegyzési végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak akkor, ha a bejegyzésre más bíróság, vagy más hatóság határozata alapján kerül sor. Így, ha az adóhatóság kéri a cég elleni végrehajtás cégjegyzékbe történő bejegyzését, vagy a bírósági végrehajtó elrendeli a cég tagja üzletrészének lefoglalását, ennek a bejegyzési kérelemnek a továbbítása csak akkor lehetséges, ha az adott eljárásban a félnek a jogorvoslati lehetőségeket biztosították és azzal nem élt, vagy nem eredményesen élt. A cégbíróság a közhiteles nyilvántartás teljessége, informatív jellegének biztosítása érdekében ebben a körben csak regisztrálja a korábbi, más jogszabályok alapján lefolytatott bírósági vagy hatósági eljárás eredményét, a kérelem tartalmának vizsgálatára nincs feljogosítva, annak bejegyzését csak formai okokból tagadhatja meg. Az ilyen bejegyzési kérelmek jelentős része a törvényjavaslat értelmében elektronikus úton kerül továbbításra, pl. az állami adóhatóság részéről, és erre az esetre a törvényjavaslat 23. § (3) bekezdése kimondja, hogy a bejegyzésre is automatikusan, elektronikus úton kerül sor, vagyis a cégbíróság ténylegesen nem is működik közre a cégadat cégjegyzékben történő feltüntetésére irányuló eljárásban, hasonlóan a pénzügyi intézmények által megküldött pénzforgalmi számlaszám cégjegyzékbe való bejegyzéséhez.

2. Cím

A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per

A 65-68. §-hoz

Az V. Fejezet 2. Címe állapítja meg a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló per új eljárási szabályait. A gyakorlatban számos jogalkalmazási nehézséget jelent, hogy e perben, illetve a létesítő okirat érvénytelensége iránt indított perben alkalmazott rendelkezések sok hasonlóságot mutatnak és a két pertípus megkülönböztetése a perindítási határidőt leszámítva nem következetes a hatályos szabályozásban. A törvényjavaslat külön szabályozza azt az esetet, amikor a bejegyzést elrendelő végzés vagy az alapjául szolgáló irat tartalma jogszabálysértő és külön szabályozza azt az esetet, amikor a bejegyzést elrendelő végzést a létesítő okirat érvénytelensége miatt támadják meg. Ebben a körben eltérőek a jogkövetkezmények aszerint, hogy alapbejegyzésről vagy változásbejegyzési végzésről van-e szó.
A per a kérelemnek helytadó végzés ellen indítható. Változatlan szabály, hogy a perindításra a végzés Cégközlönyben való közzétételétől az ügyész és az jogosult, akire a végzés rendelkezést tartalmaz. Változatlan a 30 napos perindítási határidő is, amelynek elmulasztása jogvesztéssel jár. E perben a bíróság előtt is csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbíróságnak is vizsgálnia, észlelnie kellett volna. Ugyanakkor a törvényjavaslat 65. § (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy nemcsak a bejegyző végzés tartalmának jogszabályba ütközése, hanem a bejegyzés alapjául szolgáló iratok jogszabálysértő volta is megalapozza a perindítást, ha ez a jogszabálysértés olyan jellegű, amelyet a cégbíróságnak a nemperes eljárása során vizsgálnia, észlelnie kellett volna.
Fontos új rendelkezés, hogy a per a cég kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen is megindítható, így a törvényjavaslat minden, a cég sorsát alapvetően érintő végzés tekintetében biztosítja a jogorvoslat lehetőségét. A törölt cég jogalanyisága megszűnt, így a pert ügygondnok ellen kell megindítani.
Általános jellegű rendelkezés, hogy amennyiben a végzés jogszabálysértő, a perben eljáró bíróság felhívja a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Ha az intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében a végzést hatályában fenntartja és felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, illetve - indokolt esetben - hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, vagy a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.
Ha a perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, a bíróság változásbejegyzés esetében a végzést hatályon kívül helyezi és a 66. § (2) bekezdésében felsorolt, már ismertetett intézkedések megtételére hívja fel a cégbíróságot. Ha a jogszabálysértés azért nem küszöbölhető ki, mert a cég a bíróság felhívásának nem tett eleget, a bíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés (szankció) alkalmazását is kezdeményezheti.
Ha a végzésnek csak a többi bejegyzett adattól elkülöníthető része jogszabálysértő, a bíróság a változásbejegyzési végzésnek e részét helyezi hatályon kívül. Pl. a cég székhelyének bejegyzésére vonatkozó rendelkezés jogszabálysértő, de a változásbejegyzési végzésben az új képviselő megválasztását vagy tőkeemelést is bejegyzett a cégbíróság. Ha a bejegyzett adatok tartalma egymással nem függ össze, nem indokolt a cég által jogszerűen elhatározott változásokat is érintően a bejegyző végzés teljes hatályon kívül helyezését elrendelni. A törvényességi felügyeleti eljárásban módja nyílik a cégbíróságnak a hatályon kívül helyezett végzés részben foglalt adatok helyett új adat bejelentését kikényszeríteni.
Ha a cég alapítását elrendelő bejegyző végzés ellen indul a per, a törvényjavaslat a 68. § (4) bekezdése értelmében a végzés teljes hatályon kívül helyezésére főszabályként nem kerülhet sor, mert ezzel a cégjog megsértené az új Gt. 12. § (3) bekezdésében foglalt tilalmat, vagyis az alapítást bejegyző végzés hatályon kívül helyezése ki nem küszöbölhető jogszabálysértése a cég megszűntnek nyilvánításához vezethetne. A bejegyző végzés teljes
hatályon kívül helyezésére tehát csak akkor kerülhet sor, ha a cég létesítő okirata a Gt. 12. § (4) bekezdésében felsorolt okokból semmis. Ilyenkor a 69. § (4) bekezdése szerint jár el a bíróság. Ha nem ilyen jellegű e jogszabálysértés, a végzést hatályában fenntartja és a 66. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére hívja fel a cégbíróságot. Nincs akadálya viszont annak, hogy a bíróság az alapbejegyzésre vonatkozó végzés elleni perben is a végzés elkülöníthető jogszabálysértő adatát hatályon kívül helyezze és ebben a körben a cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására hívja fel.
A törvényjavaslat 68. §-a rendelkezik arról az esetről, ha a perben a felperes a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak, illetve módosításának a végzésben foglalt cégjegyzékadattal összefüggő érvénytelenségére alapítja. A törvényjavaslat tehát világossá teszi, hogy a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben csak a végzésben szereplő adatokkal összefüggésben vizsgálható a létesítő okirat esetleges érvénytelensége. Abban az esetben, ha a létesítő okiratnak cégjegyzékadatot nem érintő része érvénytelen, pl. a tagok felelősségére vonatkozó rendelkezések jogszabálysértőek, nem a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt kell pert indítani, hanem a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perindításnak van helye (70. §). Ha a létesítő okirat érvénytelenségének kérdése a cégalapítással összefüggésben merül fel, a 69. § rendelkezései irányadók.
Első lépésként a bíróság az érvénytelenségi ok kiküszöbölését kísérli meg. Ha az érvénytelenséget a perben kiküszöbölik, a bíróság a bejegyzést elrendelő végzést hatályában fenntartja és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Ha az érvénytelenségi ok a perben nem volt kiküszöbölhető, a bíróság a cégalapítást bejegyző végzést az érvénytelenség megállapítása mellett hatályában fenntartja és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a cégbíróságnak ad teret arra, hogy törvényességi felügyeleti eljárás keretében érje el a törvényes állapot kialakulását. Ugyanígy jár el a bíróság akkor is, ha nem a cég létesítő okirata, hanem az alapbejegyzést elrendelő végzésben foglalt adatok egymással összefüggően jogszabálysértők, de a kifejtettek alapján a végzés teljes hatályon kívül helyezésére nincs lehetősége. Ilyenkor a bíróság a jogszabálysértés megállapítása mellett a cég bejegyzését elrendelő végzést hatályában fenntartja.
Ha a létesítő okirat cégjegyzékadattal összefüggő módosításának érvénytelenségét kell megállapítani, a bíróság a létesítő okirat módosítását az ítéletében meghatározott időpontig, legfeljebb a jogerőtől számított 90 napig hatályossá nyilvánítja, egyben a változásbejegyzési végzést hatályon kívül helyezi és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a cégjogi jogkövetkezmények levonása érdekében az ügyet visszaadja a cégbíróságnak.

3. Cím

A cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per

A 69. §-hoz

Az Európai Unió 1. sz. társasági jogi irányelvének III. Fejezete a társaság semmisségének, tehát a cégalapítás érvénytelenségének eseteit szabályozza. A felsorolt okok túlnyomó többsége olyan ok, ami egyben a létesítő okirat érvénytelenségét is jelenti. A törvényjavaslat az irányelvvel összhangban a cégalapítás érvénytelenségének megállapítására irányuló pernek nevezi az irányelvben felsorolt okból indult pereket.
Az érvénytelenségi okokat nem a törvényjavaslat, hanem az új Gt. 12. § (4) bekezdése tartalmazza az irányelvnek megfelelően. Az új Gt.</a> rögzíti, hogy a gazdasági társaság jogerős cégbejegyzését követően a cégalapítás, a létesítő okirat érvénytelensége miatt csak az ott felsorolt okokból indítható per. Az új Gt.</a> tehát nemcsak az irányelv hatálya alá tartozó gazdasági társaságok, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében korlátozza a perindítást, hanem általában minden gazdasági társaságra vonatkozóan.
A törvényjavaslat ezt a szabályozást kiterjeszti azáltal, hogy az összes cégre vonatkozóan csak az új Gt.</a>-ben felsorolt okokból engedi meg a cégalapítás cégbejegyzést követő megkérdőjelezését. A szabályozás tehát etekintetben megegyezik a hatályos cégtörvény rendelkezésekkel, arra alapozottan, hogy ha a cégbejegyzés egységes elvek alapján, konstitutív hatállyal jön létre, akkor az alapítás érvénytelenségét is egységes szempontok alapján lehessen csak megállapítani. A kívülálló érdekeltek vonatkozásában a cég formájának nincs jogi jelentősége, a védendő érdekek minden cégforma esetében azonosnak tekinthetők.
A törvényjavaslat a perindításra a hatályos szabályozással egyező 6 hónapos jogvesztő határidőt állapít meg, amelyet a végzés Cégközlönyben való közzétételétől kell számítani. A perindításra változatlanul az ügyész, valamint az jogosult, aki jogi érdekét valószínűsíti.
A bíróság a perben megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését. Ha ez eredményre vezet, pl. jegyzett tőke befizetésére vonatkozó érvénytelenségi ok esetében ez lehetséges lehet, akkor a bíróság ítéletében csak az érvénytelenség tényét állapítja meg és felhívja a cégbíróságot a 66. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére. Ebben az esetben tehát a fennálló alapítási hiba ellenére nem kerül sor a cégalapítás semmissé nyilvánítására. Ha viszont az érvénytelenségi ok nem küszöbölhető ki, vagy a cég nem működik együtt a bírósággal, a bíróság a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása mellett a cég létesítő okiratát az ítéletében megállapított időpontig, legfeljebb a jogerőtől számított 90 napig hatályossá nyilvánítja. Emellett felhívja a cégbíróságot, hogy intézkedjen a cég megszűntnek nyilvánításáról és ehhez kapcsolódóan végelszámolás vagy felszámolás elrendeléséről. A cégbíróság a megszűntnek nyilvánítás időpontját köteles a bírósági ítéletben meghatározott időponttal azonos időpont megjelölésével megállapítani.
Ha a cégbíróság a végelszámolás mellett dönt, a kényszer-végelszámolás VIII. Fejezetben meghatározott szabályainak alkalmazására kerül sor. A szabályozás megfelel az 1. sz. társasági jogi irányelv szabályozásának, amely szerint, ha az alapítás semmisségét a bíróság megállapította, a céget nem létezőnek kell tekinteni és a 12. cikk szerint a megszűnésre előírt szabályok szerint kell eljárni.

4. Cím

A létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per

A 70. §-hoz

A létesítő okirat módosítására alapított érvénytelenségi per sajátos szabályait a 70. § tartalmazza. A magyar polgári jog az érvénytelenséget összefoglaló fogalomként használja, mely egyaránt tartalmazza a semmisséget és a megtámadhatóságot. Semmis a szerződés, ha az jogszabályba ütközik, vagy ha jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik [Ptk. 200. § (2) bekezdés]. A semmisségre a Ptk. 234. § értelmében - ha a törvény kivételt nem tesz - határidő nélkül bárki hivatkozhat. A szerződés megtámadhatóságának okait a Ptk. 236. §-a megtámadási határidőhöz kötve sorolja fel, az eredményes megtámadás a szerződés érvénytelenségének megállapításához vezet. A semmisség és az eredményes megtámadás, vagyis az érvénytelenség jogkövetkezményei azonosak.
A hatályos cégtörvény nem tartalmazza, hogy a létesítő okirat módosításának jogszabálysértő volta esetében a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránt pert lehet indítani. Ezáltal a létesítő okirat módosítása esetében a Ptk. szabályai alapján indítható érvénytelenségi per. A szélesebb körű perindítási lehetőségnek az az indoka, hogy a már bejegyzett cég esetében nem állnak fenn azok az érdekek, amelyek a létesítő okirat tartalmának vitatását kizárnák, az esetleges érvénytelenség megállapítása a cég létét nem fenyegeti. Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok arra mutatnak, hogy az ilyen perindítást a cégek esetében a Ptk. szabályaitól bizonyos eltérésekkel lehet megengedni. A "bárki" fogalmát a bírói gyakorlat igen helyesen egyre inkább közelíti a konkrét jogi érdekkel rendelkező személyek felé a perbeli jogképesség fogalmával is operálva. Ennek ellenére célszerű a törvényjavaslatban, mint külön törvényben kifejezetten rendelkezni a perindításra jogosultak személyéről. Ezek az ügyész és az, aki jogi érdekét valószínűsíti.
A másik fontos eltérés a perindítási határidő előírása, az, hogy a pert a létesítő okirat módosítását tartalmazó végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül meg kell indítani. Ezzel elkerülhető az a helyzet, hogy ha a társaság tagjainak kapcsolata elmérgesedik, ne indulhassanak évekkel korábbi létesítő okiratmódosítás érvénytelenségére irányuló perek a cég ellen. Ha ugyanis ez eredményes, a bíróság jogerős ítélete alapján egy 5-6 évvel korábbi cégjegyzék-állapotnak megfelelően kellene a cégjegyzék adatait a jövőre nézve a cégbíróságnak törvényességi felügyeleti jogkörében rendezni.
A perindítási határidő előírása hozzásegít ahhoz, hogy a létesítő okirat módosításának érvénytelenségére akkor hivatkozzanak, amikor a módosítás érvénytelenségének megállapításához a bizonyítékok még rendelkezésre állnak, és a per soronkívüli lefolytatásának előírása segít abban, hogy a megfelelő adatok mielőbb a cégjegyzék részévé válhassanak. A törvényjavaslat ezzel a pertípussal összefüggésben is feljogosítja a cégbíróságot hivatalból történő bejegyzésre, illetve törlésre.
A Ptk. szabályozásához képest fontos új korlátozás az is, hogy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítására irányuló pert a változások cégjegyzékbe történő bejegyzését követően csak akkor lehet megindítani, ha a létesítő okirat hivatkozott érvénytelensége cégjegyzékadattal nem függ össze. Ha a létesítő okirat módosítása alapján a változásokat a cégjegyzékbe a cégbíróság bejegyezte, a törvényjavaslat 68. § (1) bekezdése szerint a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indítható per a 65. § (1) bekezdésében meghatározott, rövidebb jogvesztő határidőn belül. Ennek az az oka, hogy a közhiteles cégnyilvántartás tartalmának, a cégjegyzék adatainak megkérdőjelezése lehetőleg közvetlenül a bejegyzést követően megtörténjen. Ha a létesítő okirat módosításának érvénytelensége iránti pert már a változásbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően, vagy a bejegyzési eljárás alatt megindítják, a változásbejegyzési eljárás a per jogerős elbírálásáig felfüggeszthető.
Az eljáró bíróság e pertípusban is először megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését. Ha ez eredményre vezet, akkor csak az érvénytelenség tényét állapítja meg és a cégbíróságot hívja fel az új helyzetnek megfelelő cégjegyzékadatok bejegyzésére, bejegyeztetésére. Ha az érvénytelenségi ok nem küszöbölhető ki, a bíróság ítéletében megállapítja a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét és a 69. § (4) bekezdésében foglalt szabályok szerint a létesítő okirat módosítását hatályossá nyilvánítja. Fontos eltérés azonban, hogy ebben az esetben a cégbíróságot nem a cég megszűntnek nyilvánítására hívja fel, ezt a létesítő okirat módosításának érvénytelensége nem igényli, hanem csak arra, hogy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének jogkövetkezményeit a cégnyilvántartás körében vonja le, a cégjegyzék adatait ehhez a kialakult helyzethez igazítsa.

5. Cím

A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése és a cégalapítás, valamint létesítő okirat módosításának érvénytelensége iránti perek közös szabályai

A 71. §-hoz

A törvényjavaslat 5. Címe összefoglalja a törvényjavaslatban szabályozott három pertípusra vonatkozó közös szabályokat. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése, a cégalapítás, valamint a létesítő okirat módosításának érvénytelenségére irányuló perekben a bíróság soron kívül jár el. Ez vonatkozik mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásra. A jogerős ítéletet meg kell küldeni a cég cégjegyzékét vezető cégbíróságnak, amely gondoskodik a per jogkövetkezményeinek levonása mellett az ítélet rendelkező részének Cégközlönyben való közzétételéről. Emellett a törvényjavaslat 26. § (1) bekezdésének f) és g) pontja alapján be kell jegyeznie a cégjegyzékbe a per jogerős befejezésének időpontját.
Új rendelkezés a törvényjavaslatban, hogy ha bármelyik pertípus szétválás folytán létrejött valamely cég ellen indul, a szétváló cég valamennyi jogutódjának perben kell állnia. A törvényjavaslat tehát egységes pertársaságot hoz létre az alperesi oldalon, hiszen az elsőként perelt céget érintő végzés hatályon kívül helyezése vagy alapításának, illetve a létesítő okirata módosításának érvénytelensége szükségképpen kihat az átalakulásban résztvevő többi jogalanyra is.

VI. A törvényességi felügyeleti eljárás

1. Cím

Általános rendelkezések

A 72-73. §-hoz

A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás jelenleginél egyszerűbb, kiszámíthatóbb és gyorsabb szabályaira tekintettel lehetővé válik a társaságok (cégek) működése feletti törvényességi felügyeleti eljárás érdemibbé tétele. A törvényjavaslat - a gyakorlatban felmerült tapasztalatokat megfelelően alkalmazva - újraszabályozza a törvényességi felügyeleti eljárást. Egyértelműen rögzíti, hogy az eljárás alapvető célja a cég törvényes működésének helyreállítása, ésszerű határidőn belül.
A 30/1994. (V. 20.) AB határozata értelmében "A törvényességi felügyelettel az állam biztosítja, hogy az ezáltal érintett jogalanyok jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően járjanak el, működésük feleljen meg a hatályos jogszabályok előírásainak. A jogalkotó azzal, hogy e jogalanyok meghatározott eljárásait a törvényességi felügyelet hatálya alá tartozónak rendelte, a jogalanyok magánjogi viszonyait ... közjogilag is relevánssá változtatta."
A cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a jövőben a cégbíróságnak a jelenleginél több eszközt biztosít a törvényjavaslat. Így - többek között - meghatározott esetekben lehetősége lesz a cégjegyzékadatok cégjegyzékbe való bejegyzésére [pl. a cégbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti pert követően a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint] vagy a cégjegyzékadatok cégjegyzékből való törlésére [a 81. § (4) bekezdésének megfelelően, mivel a cég nem tesz eleget a törvénysértő állapot megszüntetése érdekében a változásbejegyzési kérelem előterjesztése iránti kötelezettségének].
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás és a törvényességi felügyeleti eljárás eltérő jellege teszi szükségessé a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó általános rendelkezések között külön rögzíteni azt, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás is nemperes eljárás, melyre a Pp.</a> szabályai megfelelően irányadók, amennyiben törvény másként nem rendelkezik. A Pp.</a>-nek az elfogultsági kifogásra, a határidők számítására, a képviseletre, az eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezései kerülnek a törvényességi felügyeleti eljárásokban leggyakrabban alkalmazásra, az eljárás szünetelésének azonban - az eljárás jellegére figyelemmel, különös tekintettel arra, hogy annak mielőbbi befejezése közérdek - nincs helye. Bár a kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás kontradiktórius jellegű, azonban mint a nemperes eljárásokban általában, itt is az okirati bizonyítás a főszabály. Kivételt jelent ugyanakkor a bejegyzési eljárással szemben, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban indokolt esetben lehetséges a felek személyes meghallgatása is. Változatlan szabály, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban - ellentétben a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárással - a jogi képviselet nem kötelező.
A cégnyilvánosság kiterjesztését eredményezi, hogy a törvényjavaslat értelmében már nem csak akkor élveznek teljeskörű nyilvánosságot a törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratok (ezeket az iratokat bárki megtekintheti), amikor az eljárásban a cégbíróság a cég jogellenes működése miatt intézkedést (szankciót) alkalmazott, hanem akkor is, amikor az intézkedés alkalmazására csak azért nem került sor, mivel a cég az intézkedést megelőzendő a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működését helyreállította.
A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre egységesen kiterjed valamennyi, a cégbíróság hatálya alá tartozó cégre, figyelemmel arra is, hogy a különböző cégek bejegyzési (változásbejegyzési) eljárása során is egységes szempontok szerint vizsgálja azt, hogy milyen esetben kerülhet sor a bejegyzésre és mikor szükséges a kérelem elutasításáról rendelkezni. Közérdek ugyanis, hogy a közhiteles cégnyilvántartásban csak a jogszabályoknak megfelelő adatok szerepeljenek, illetve, hogy a cégek a jogszabályoknak megfelelően működjenek.
Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezések abban az esetben is irányadóak, ha az adott cégre vonatkozó anyagi jogi szabályok a törvényességi felügyelet intézményéről nem rendelkeznek. Vannak olyan anyagi jogi szabályok is, melyek hallgatnak a törvényességi felügyelet kérdéséről. Ilyen pl. az egyéni vállalkozásról szóló törvény. Ilyen esetben - értelemszerűen - a cégtörvénynek törvényességi felügyeleti rendelkezései az irányadók.
A legtöbb cégre vonatkozóan az anyagi jogszabály nem tartalmaz speciális, a cégtörvénytől eltérő rendelkezést a cégbíróságok törvényességi felügyeleti jogkörére vonatkozóan. A legtöbb cégforma esetében az anyagi jogi szabály azt a megoldást választja, hogy sui generis rendelkezések helyett a cégtörvény törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni.
Bizonyos esetekben törvény a cégbíróságon kívül más szervezet részére is biztosít törvényességi felügyeleti jogokat. Ezek azonban jellemzően ilyen speciális jellegűek, a kétféle törvényességi felügyeleti jogkör jól "megfér" egymás mellett. Ilyen helyzet áll fenn pl. a pénzügyi intézmények, mint cégek vonatkozásában. E területen ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is gyakorol törvényességi felügyeletet.

2. Cím

A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények

A 74. §-hoz

A törvényjavaslat a hatályos szabályozással egyezően sorolja fel azokat az eseteket, amikor törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye. A 74. §-ban meghatározott okokon kívül más okból általános jelleggel, valamennyi cégformára irányadóan törvényességi felügyeleti eljárás nem indulhat.
Ezek az esetek két csoportba sorolhatóak. Az egyik, ha a közhiteles cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő volta vélelmezhető, a másik, ha a cég nem a reá irányadó törvényes előírásoknak, illetve a létesítő okiratában foglaltaknak megfelelően működik.
Alapvető jelentősége van annak, hogy a közhiteles cégnyilvántartásban szereplő adatok megfeleljenek a valóságnak, s ne ütközzenek a jogszabályba. Erre tekintettel rendelkezik úgy a törvényjavaslat, hogy a cégbíróságnak törvényességi felügyeleti eljárás keretében kell intézkednie a törvényes állapot helyreállításáról, a törvényes állapotnak megfelelő adatok bejegyzéséről, amennyiben akár kérelemre, akár hivatalból, így más bíróság bejelentése alapján tudomást szerez arról, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő.
Az (1) bekezdés a) pontja arra az esetre vonatkozik, amikor a bejegyzett adat már a bejegyzéskor is törvénysértő volt, de erről a cégbíróság nem szerzett tudomást a bejegyzési eljárás során. Pl. nem volt tudomása arról, hogy a cég székhelyeként bejegyzett cím nem valós, ott a cég nem érhető el (a megjelölt székhely egy üres telek). Ez a helyzet azért állhat elő, mivel a cégbíróságnak a bejegyzési eljárás során nem kell hivatalból ellenőriznie a székhely valódiságát. Amennyiben azonban a bejegyzést követően a már eredetileg is jogellenes adat miatt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek, a vizsgálatra - ha utólag is - sor kell, hogy kerüljön.
Az (1) bekezdés b) pontja ezzel szemben arra az esetre vonatkozik, amikor a bejegyzéskor az adat nem volt törvénysértő, tehát pl. a bejegyzett vezető tisztségviselő elláthatta a feladatát, csak később következett be olyan körülmény, mely kizárta a tisztség törvényes ellátását, pl. bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélték [új Gt. 23. § (1) bekezdés] és ezt mégsem követte a tisztségből történő leváltása.
Az (1) bekezdés c) pontja alapján a cégbíróság azt vizsgálhatja, hogy függetlenül attól, hogy a hiba (hiányosság) összefüggésben áll-e a létesítő okirattal vagy sem, a cégjegyzékből valóban hiányzik-e valamely adat, ami a cégjegyzék kötelező tartalmi eleme vagy az adatot a cégjegyzék jogszabályba ütköző módon tünteti fel. Pl. az új Gt. 33. §-ában foglaltak ellenére a nyilvánosan működő részvénytársaság cégjegyzékéből hiányoznak a felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó adatok.
Az (1) bekezdés d) pontja alapján járhat el a cégbíróság, ha a cég nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket vagy a saját létesítő okirata rendelkezéseit. Az előbbire példa lehet, ha a korlátolt felelősségű társaság az új Gt. 141. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére nem tart legalább évente egyszer taggyűlést. Az utóbbi eset, tehát amikor a cég nem tartja be a létesítő okiratában foglaltakat, valósul meg pl. akkor, ha a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az új Gt. 145. § (2) bekezdése alapján kizárja a taggyűlés elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével történő megtartásának lehetőségét, azonban ezt a szabályt mégsem tartják be és ezzel a tagok egy részének számára lehetetlenné válik a taggyűlésen való részvétel.
A törvénysértő működés legtöbbször mulasztásban nyilvánul meg, pl. a vezető tisztségviselők megbízatásának ideje lejárt és nem választottak új vezető tisztségviselőt, de az is lehetséges, hogy a működés jogszabálysértő volta abban nyilvánul meg, hogy a cég engedélyköteles tevékenységet hatósági engedély hiányában végez.
Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazása során figyelemmel kell lenni a (4) bekezdésben foglalt rendelkezésre is, mely szerint a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. Így pl. az új Gt. 45. §-a értelmében a gazdasági társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági - peres eljárásban történő - felülvizsgálatát arra hivatkozva, hogy a határozat a törvény vagy más jogszabály rendelkezésébe vagy a társasági szerződésbe ütközik. Erre tekintettel a tag kérelme alapján a jogszabálysértő határozat törvényességi felügyeleti eljárásban történő szankcionálására nem kerülhet sor.
Az (1) bekezdés e) pontja alapján akkor kell a cégbíróságoknak eljárniuk, ha akár a törvényjavaslatban foglaltak, akár más törvény rendelkezése folytán szükséges a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása. Míg az (1) bekezdés a)-d) pontjai alá tartozó esetekben a cégbíróság vizsgálja, hogy jogszabálysértő cégjegyzékadatról van-e szó, tehát indokolt-e a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása, addig az (1) bekezdés e) pontja alapján a cégbíróságnak minden esetben hivatalból el kell járnia, tehát a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása kötelező, és adott esetben a 81. §-ban foglalt szankciót kell alkalmaznia, ha bíróság vagy más, erre feljogosított értesíti, illetve bejelentést tesz.
Kötelező a törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatni a törvényjavaslat 65. §-a alapján indult, a bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti pert követően, ha a bíróság jogerős ítéletében pl. a jogszabálysértés megállapítása mellett a végzést hatályában fenntartja, mivel a cég a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megtette. Ilyenkor a 66. § (2) bekezdése alapján a perben eljáró bíróság felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot.
Ha a 69. § alapján a cégalapítás érvénytelenségének megállapítására irányuló perben a bíróság jogerős ítéletében a cég létesítő okiratát - mivel az érvénytelenségi ok nem küszöbölhető ki - csak meghatározott időpontig nyilvánítja hatályossá, ilyenkor a cégbíróságnak a céget ezzel az időponttal megszűntté kell nyilvánítania, végelszámolási (felszámolási) eljárás lefolytatása mellett.
A 74. § (3)-(4) bekezdése azt határozza meg, amikor nincs lehetőség törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására. Az itt felsorolt korlátozások, kivételek alapvető célja a párhuzamos, más bírósági, hatósági eljárásokkal konkuráló eljárások kiküszöbölése.
A szabályozás a peres eljárásokat preferálja, amikor a hatályos szabályozással megegyezően kimondja, hogy nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben, a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti perben vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban kérvényezhető.
A peres eljárás primátusa - mely teljes körű bizonyítási eljárás lefolytatásának lehetőségére figyelemmel alkalmasabb a tényállás felderítésére, mint a törvényességi felügyeleti eljárás - fejeződik ki abban a rendelkezésben is, mely kimondja, hogy aki a bejegyző végzés jogszabálysértő volta, vagy a létesítő okirat semmissége miatt perindításra jogosult, annak számára nincsen választási lehetőség, igényét tehát csak perben érvényesítheti. Ez a személy nem kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljárást a bejegyző végzés jogszabálysértő voltára hivatkozva akkor sem, ha a 30 napos jogvesztő határidőt önhibáján kívül mulasztotta el.
Negatív - bár az előzőektől eltérő - hatásköri szabályt jelent az a rendelkezés is, mely szerint nincsen törvényességi felügyeleti eljárásra lehetőség a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági célszerűségi szempontból történő felülvizsgálata érdekében sem. Ezek ugyanis alapvetően nem törvényességi kérdések, nem érintik a cégnyilvántartás közhitelességét és a cégbíróság egyébként sincs abban a helyzetben, hogy a cég tagjai közötti - ilyen jellegű - vitában a döntőbíró szerepét magára vállalja.

A 75. §-hoz

A törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság hivatalból vagy kérelemre jár el. Bár ez a szabály a hatályos rendelkezésekben is szerepel, azonban a hatályos szabályozásban mégsem különül el a két típusú eljárás, a rendelkezések összemosódnak. A törvényjavaslat világos rendszerben, egyértelműen elkülöníti, hogy mikor jár el a cégbíróság hivatalból és mikor kérelemre. Ez azért fontos, mivel más az eljárás menete, a költségviselés rendje, stb. attól függően, hogy hivatalból vagy kérelemre indul-e az eljárás. Ugyanakkor természetesen a törvényességi felügyeleti eljárás célja mindkét esetben azonos: meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a törvényes működés helyreállítása érdekében.
Akár hivatalból, más bíróság kezdeményezésére, akár kérelemre indul is a törvényességi felügyeleti eljárás, speciális összeférhetetlenségi szabályt tartalmaz a 75. § (2) bekezdése, megakadályozva, hogy ugyanazon bíró bírálja el a 74. § (1) bekezdésének a) és c) pontja alapján indult törvényességi felügyeleti eljárást, mint aki a jogszabálysértő cégjegyzékadatra vonatkozó bejegyző végzést hozta, illetve nem észlelte pl. a létesítő okirat módosításának hiányosságát és ennek következtében a cégjegyzék sem tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó jogszabály kötelezően előír. A kizáró ok hiányában ugyanis a cégbírónak lényegében a saját határozatát kellene esetenként jogszabálysértőnek minősítenie. Ugyanakkor egyéb, a 74. § (1) bekezdése a) és c) pontjában nem szereplő okból indult törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására az a bíró is jogosult, aki az adott cég ügyében a bejegyzési kérelem felől döntött.

3. Cím

A cégbíróság eljárása hivatalból

A 76. §-hoz

A törvényjavaslat két esetet nevesít, amikor a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból indul, tehát a cégbíróság hivatalból jár el.
Általános jelleggel elmondható, hogy a leggyakrabban maga a cégbíróság (cégbíró) indítja el a törvényességi felügyeleti eljárást, mivel az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során tudomást szerez. Pl. észleli, hogy a cég nem helyezte letétbe határidőn belül az éves beszámolóját vagy a vezető tisztségviselő megbízatása már fél éve lejárt, de nem jelentettek be új képviselőt. Hivatalból jár el a cégbíróság akkor is, ha a 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi, pl. a céglapítás érvénytelenségének megállapítása iránti perrel összefüggésben, a 69. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.
Hivatalból indítja a cégbíróság az eljárást abban az esetben is, ha az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni vagy abban - a feltételek hiányában - nem is vehetne részt. Ilyen jelzés esetén természetesen a cégbíróság megvizsgálja, hogy helye van-e a törvényességi felügyeleti eljárásnak, a 74. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyike megállapítható-e, illetve valószínűsíthető-e. Amennyiben igen, az eljárást hivatalból meg kell indítania.
Nincs mérlegelési lehetősége viszont a cégbíróságnak, ha a törvényességi felügyeleti eljárást más bíróság kezdeményezi, amikor pl. a társasági jogi jogviták elbírálása során észleli, hogy a létesítő okirat módosítása és ennek következtében valamely cégjegyzékadat jogszabálysértő és erről a cég cégjegyzékét vezető cégbíróságot tájékoztatja.
Ebben az esetben az eljárás lefolytatása kötelező. A cégbíróság a kezdeményező bíróságot csak a törvényességi felügyeleti eljárás megindításáról és befejezéséről értesíti. Ebből az következik, hogy a kezdeményező bíróság az eljárásban félként nem vesz részt, jogorvoslattal sem élhet a cégbíróság határozataival szemben. Erre csak az eljárás alá vont cég jogosult. A hivatali törvényességi felügyeleti eljárás tehát nem kontradiktórius jellegű. Az eljárásban felmerült költségeket az állam előlegezi, amennyiben pedig a cég törvénysértő működése megállapítást nyert, a költségek viselésére a céget kell kötelezni, abban az esetben is, ha intézkedés alkalmazására azért nem került sor, mivel még azt megelőzően, a cégbíróság felhívására a cég a törvényes működését helyreállította.

4. Cím

A cégbíróság eljárása kérelemre

A 77. §-hoz

A törvényjavaslat taxatív felsorolásban határozza meg azt a kört, akik törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjeszthetnek elő. Ebbe a körbe elsősorban olyan szervezetek tartoznak (az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv, stb.), melyekről feltételezhető, hogy működésük során olyan tényekről, körülményekről szereznek tudomást, melyek indokolttá teszik a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. A 77. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsoroltaknak nem szükséges az egyes törvényességi felügyeleti ügyekben az eljáráshoz fűződő jogi érdeküket igazolni, figyelemmel arra, hogy státuszukból következően nem saját érdekül, hanem a közérdek motiválja eljárásukat. Az ügyész szerepére vonatkozóan pl. a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972 . évi V. törvény 1. §-a kimondja, hogy "az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében." Az ügyészt tehát általános jelleggel illeti meg a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga. Ugyanakkor a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy más hatóság vagy közigazgatási szerv, illetve gazdasági vagy szakmai kamara kizárólag jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése körében jogosult törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni és nem minden olyan esetben, amikor azt indokoltnak találná. Így pl. a könyvvizsgálói kamara kérheti a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, ha a cégjegyzékbe könyvvizsgálóként bejegyzett személy nem szerepel a könyvvizsgálókról vezetett nyilvántartásban. Ugyanakkor nem jogosult az eljárás lefolytatását kérni arra történő hivatkozással, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező ügyvezetőnek nincsen kézbesítési megbízottja.
Gyakran az (1) bekezdés c) pontjába eső kör indít törvényességi felügyeleti eljárást, tehát aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti. A bírói gyakorlat kezdeményezési joggal rendelkezőnek tekinti - a jogi érdek érdemi vizsgálatának mellőzésével, azt vélelmezve - általában a cég munkavállalóit, tagjait, vezető tisztségviselőit, felügyelő bizottságának tagjait.
A kérelem tartalmára a törvényjavaslat speciális rendelkezést nem ír elő, csak azt rögzíti, hogy a kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell. A Pp.</a>-nek a beadványok tartalmára vonatkozó rendelkezései természetesen megfelelően irányadóak. Ennek megfelelően a kérelmezőnek meg kell jelölnie, melyik cég ellen, milyen okból kéri a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. A beadványban le kell írni azokat a körülményeket is, melyekből megállapítható, hogy kérelmét a törvényes határidőn belül nyújtotta be. Jogi érdekeltségen alapuló kérelem előterjesztése esetén azt is meg kell jelölni, hogy milyen jogi érdeke fűződik az eljárás megindításához. Lényeges új szabály, hogy az eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg. Ez ugyanis az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezné, illetve azt jelenti, hogy az eredetileg megjelölt ok nem volt alapos és az a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem elutasítását kell, hogy maga után vonja a 80. § (4) bekezdésének megfelelően.
A cégbíróság a kérelmet elutasítja, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározottak valamelyike terjesztette elő, illetve az ott meghatározott szervezet nem feladatainak teljesítése körében tette ezt meg, vagy az (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelmező az eljárás lefolytatásához szükséges jogi érdekét nem valószínűsítette.
A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával kapcsolatos költségeket a kérelmező a Pp.</a> általános szabályai szerint köteles előlegezni és viselni is, amennyiben a kérelme alaptalannak bizonyult. Így pl. a költségek előlegezésére és viselésére a Pp. 76. §-ának (4) bekezdése, valamint a 78. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyész nem köteles.
Az eljárás során a kérelmező a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmét bármikor visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást meg kell szüntetni. Az eljárás alá vont cég tehát nem kérheti, hogy a cégbíróság az eljárást mégis folytassa le és - amennyiben azt állapítja meg, hogy a jogsértés nem áll fenn - azt utasítsa el. Ilyen esetben ugyanakkor a cégbíróság azt az eljárást, amely eddig kérelemre folyt, hivatalból megindíthatja, ha az eljárásnak a rendelkezésre álló adatok alapján a 74. § (1) bekezdésében meghatározott valamely okból helye van.
A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás kontradiktórius eljárás. Az eljárás során keletkezett iratokat ezért a cégbíróság kölcsönösen megküldi a kérelmezőnek, illetve a cégnek, akik arra észrevételt, nyilatkozatot tehetnek és valamennyi, az eljárás során hozott érdemi határozattal szemben jogorvoslattal élhetnek.

5. Cím

A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásával egyidejűleg

A 78. §-hoz

Fontos kérdés a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás és a törvényességi felügyeleti eljárás kapcsolata, tehát, hogy indulhat-e törvényességi felügyeleti eljárás a cégbejegyzés (változásbejegyzés) folyamata alatt. Ezt a törvényjavaslat a hatályos szabályozáshoz képest részletesen tárgyalja. Egyértelművé teszi, hogy törvényességi felügyeleti eljárás a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során, a bejegyzés tárgyához kapcsolódóan hivatalból nem indítható. A cégbíróságnak ugyanis a bejegyzési eljárás során a bejegyzésre váró adatok és az azok alapjául szolgáló okiratok törvényességét, jogszerűségét vizsgálnia kell, a cégbíróság esetében a bejegyzési eljárás során a két eljárás nem különíthető el.
Ugyanakkor kérelemre helye lehet ilyenkor is a törvényességi felügyeleti eljárásnak jogszabálysértésre hivatkozva, annak érdekében, hogy a céget, illetve a változást a cégbíróság
ne jegyezze be. Ilyen esetben a cégbíróság a bejegyzési és a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt.
Ilyen esetben - értelemszerűen - nem érvényesül az a szabály, mely a cégbíró kizárására vonatkozik a 75. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, figyelemmel arra, hogy még nem hozott határozatot abban az ügyben, melyet a törvényességi felügyeleti kérelem érint.
A törvényességi felügyeleti eljárás szabályaira tekintettel (az iratokat az ellenérdekű fél számára kézbesíteni kell, a cég a cégbíróság végzésében meghatározott határidőn belül nyilatkozhat arról, hogy vitatja-e a kérelemben foglaltakat, stb.) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás legfeljebb 60 napra felfüggeszthető. Ha a felfüggesztésre nem lenne lehetőség, a bejegyzésre vonatkozó igen rövid ügyintézési határidőre tekintettel a cégbíróság esetenként vagy a törvényességi felügyeleti kérelemmel nem tudna érdemben foglalkozni vagy azt kockáztatná, hogy a cégbejegyzés (változásbejegyzés) a nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően automatikusan jönne létre. Hosszabb időtartamú felfüggesztés ugyanakkor azért nem lehetséges, mivel minél rövidebb kell, hogy legyen az az időszak - különösen a cégbejegyzésére irányuló eljárásban - ameddig a cég léte (bejegyzése) bizonytalan.
Ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás folyamatban léte alatt törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztenek elő a bejegyzés tárgyához kapcsolódóan, a cégbíróság a két kérelemről együttesen dönt. A törvényességi felügyeleti eljárásban hozott érdemi végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ugyanakkor, ha a bejegyzési kérelem elutasítására irányuló törvényességi felügyeleti kérelem a bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt kerül benyújtásra és ezen eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemnek helyt adva a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasítja, ez ellen a határozat ellen a törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztője nem nyújthat be fellebbezést, hanem a jogerős bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindításra lesz jogosult.
Nincs lehetőség a törvényjavaslat értelmében arra, hogy a cégbíróság a 64. § (1) bekezdése alapján - arra tekintettel, hogy a kérelem egyes részei elkülöníthetők - a változásbejegyzési kérelmet részben utasítsa el. Ebben az esetben ugyanis ugyanarra a határozatra vonatkozóan az egyik érdekelt (a bejegyzést kérő) fellebbezéssel élhetne, míg a másikat (a törvényességi felügyeleti kérelem előterjesztőjét) a perindítás joga illetné meg.

6. Cím

A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolyása

A 79. §-hoz

A törvényjavaslat - miután sorba veszi, hogy ki és milyen esetben kezdeményezheti, illetve kérheti a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását - az eljárás megindításának határidejét és menetét szabályozza.
A törvényjavaslat a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására vonatkozóan szubjektív, illetve objektív határidőt állapít meg.
Korábban a törvény nem állapított meg időkorlátot a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására és az Alkotmánybíróság a 30/1994. (V. 20.) AB határozatában sem találta alkotmánysértőnek, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás határidő nélkül indítható. Ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok azt bizonyították, hogy esetenként komoly jogbizonytalanságot eredményezett az a körülmény, hogy évekkel a jogi esemény bekövetkezte után nyilvánított a cégbíróság jogellenesnek és semmisített meg pl. egy taggyűlési (közgyűlési) határozatot, ami e határozatra épülő további határozatok, harmadik személyekkel kötött szerződések érvényességét is megkérdőjelezte. Erre tekintettel a hatályos cégtörvény határidőt állapít meg a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására.
E szerint a kérelmező az eljárás lefolytatása iránti kérelmét az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül terjesztheti elő, 1 év elteltével azonban a kérelem akkor sem terjeszthető elő joghatályosan, ha az eljárásra okot adó körülményről csak 1 év után értesült. A hivatali eljárásnak is jogvesztő, objektív határideje van.
A törvényjavaslat a jelenleginél differenciáltabb rendszert alakít ki. Főszabályként továbbra is az a szabály érvényesül, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napos határidőn belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezéstől számított 1 éves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. E határidők vonatkoznak arra az esetre is, amikor a cégbíróság hivatalból indít törvényességi felügyeleti eljárást.
Előfordul azonban olyan eset, amikor nem köthető egy bizonyos időponthoz a jogszabálysértés bekövetkezése, tehát pl. nem egy törvénysértő cégjegyzékadatról van szó, ahol a jogellenes állapot bekövetkezése pontosan meghatározható. Lehetséges ugyanis, hogy olyan jogszabálysértő állapotról van szó, ami változatlanul fennáll, tehát olyan folyamat valósul meg, ami még nem fejeződött be. Ilyen jogszabálysértő helyzet állapítható meg pl., ha a gazdasági társaság már évek óta nem tartott taggyűlést vagy nem helyezte letétbe az éves beszámolóját. A törvényjavaslat értelmében ebben az esetben az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet fennáll.
A törvényjavaslat kivételesen indokolt esetben arra is lehetőséget biztosít, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból, a törvénysértő cégjegyzékadat kiküszöbölése érdekében az egy éves határidőt követően is megindíthassa. Ellenkező esetben egy év elteltével a cégnyilvántartás közhitelességét csorbító adat véglegesen a cégjegyzék részét képezné.
Természetesen az ilyen, egy éven túl meginduló eljárásra csak kivételesen kerülhet sor, pl. akkor, ha a törvénysértő adat valakinek a jogát, jogos érdekét súlyosan sérti. Ilyen eset lehet, amikor valaki huzamos ideig külföldön tartózkodott, így nem szerzett időben tudomást arról, hogy egy cég az ő lakását tüntette fel székhelyként, a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül. Ilyenkor a cégbíróság megteheti a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedéseket a jogszabálysértő cégjegyzékadat törlése érdekében 1 év eltelte után is.
A törvényjavaslat fontos rendelkezése, hogy a már megindult törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a cég törvényes működés helyre nem áll. Korábban ugyanis gyakran előfordult, hogy a cégbíróság a törvényes állapot helyreállítása céljából pénzbírsággal sújtotta a céget, de később nem győződött meg arról, hogy ennek eredményeként a cég megtette-e a szükséges lépéseket a jogszabálysértő állapot felszámolása iránt. A törvényességi felügyeleti intézkedés ugyanis csak eszköz annak érdekében, hogy a cégbíróság a céget a törvényes működésre kényszerítse. Az intézkedéseket ezért mindaddig alkalmazni kell, míg azok eredményre nem vezetnek. Ha a várt eredmény még így is elmarad, sor kell, hogy kerüljön a cég megszűntnek nyilvánítására.

A 80. §-hoz

A törvényességi felügyeleti eljárás megindításáról a cégbíróság végzéssel határoz. A végzést az eljárás alá vont cégnek kézbesíteni kell, kérelemre indult eljárás esetén a kérelemmel együtt, módot adva számára álláspontja kifejtésére, illetve, ha a végzésben, illetve a kérelemben foglaltakkal érdemben egyetért, a törvénysértő állapot önkéntes megszüntetésére. A cégbíróság végzésének tartalmaznia kell, hogy amennyiben a cég a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat nem vitatja, azonban a törvénysértő állapotot nem szünteti meg, vele szemben a bíróság a 81. § (1) bekezdésében felsorolt valamely szankciót (szankciókat) fogja alkalmazni, tájékoztatni kell tehát a törvényességi felügyeleti eljárás jogkövetkezményeiről.
A cég nyilatkozattételére nyitva álló 30 napos határidőt a bíróság indokolt esetben meghosszabbíthatja, legfeljebb 30 nappal. Erre különösen akkor kerülhet sor, amikor a cég jelzi, hogy a törvénysértő állapot fennállását nem vitatja, azonban hosszabb időre van szüksége a jogszabálysértés kiküszöbölésére, pl. össze kell hívnia a legfőbb szerv ülését.
Ha az eljárás kérelemre indult, az eljárás kontradiktórius jellegére tekintettel a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás keretében - ha szükségesnek látja - a feleket, vagyis a kérelmezőt, illetve a kérelmezett képviselőjét személyesen is meghallgathatja. A személyes meghallgatás módot ad vagy adhat a kérelmező és a kérelmezett cég álláspontjainak egyértelmű felderítésére, esetleg álláspontjuk közelítésére. Ezen túlmenően azonban egyéb bizonyítás lefolytatásának (tanúmeghallgatásnak, szakértő kirendelésének) nincs helye. A cégbíróság rendelkezésére bocsátott okiratok egyébként általában elegendőek az ügy megnyugtató felderítésére.
Ha az eljárás eredményeként a cég a törvénysértő állapotot megszüntette, a törvényes működését helyreállította, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti. Figyelemmel azonban arra, hogy a cég az eljárásra okot szolgáltatott, a felmerült költségeket ő viseli és az ügyben keletkezett iratok is nyilvánossá válnak.
Ugyanakkor, ha az ügy során keletkezett iratokból, illetve a meghallgatások eredményeként a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a kérelem alaptalan, azt elutasítja és költségekben a kérelmezőt marasztalja. Ha a jogsértés nem volt megállapítható és az eljárás hivatalból indult, a cégbíróság az eljárást megszűnteti.

7. Cím

A cégbíróság intézkedései

A 81. §-hoz

A cégbíróság különböző intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy ezáltal a céget a jogszabálysértés kiküszöbölésére késztesse. Hangsúlyozni kell, hogy az ilyen intézkedés csak
eszközt jelent a cégbíróság számára, ezért az alkalmazása önmagában nem eredményezheti a törvényességi felügyeleti eljárás befejezését.
A törvényjavaslat a gyakorlatban bevált szankciókat megőrizve további lehetőségeket biztosít a cégbíróság számára a törvényes állapot kikényszerítése érdekében.
A cégbíróságnak azonban a törvényességi felügyeleti eljárás során a szankciók alkalmazását megelőzően a céget a 80. §-ban foglaltak szerint fel kell hívnia a törvényes működés helyreállítására. Ez a felhívás általános jellegű, a bíróság a felhívást az eljárás kezdetén közli valamennyi esetben az érintett céggel. Intézkedés alkalmazásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye. A törvényes működés helyreállítására vonatkozó felhívás a 81. § (1) bekezdés a) pontja szerint ugyanakkor szankció formájában, határozatként is hozható, ez ellen azonban már az általános szabályok szerint fellebbezésnek van helye. A cégbíróság a felhívásában a törvényes működés helyreállításának a mikéntjét nem írja elő. Ezt ugyanis a cégnek kell eldöntenie, kidolgoznia.
Gyakran alkalmazott szankció a pénzbírság kiszabása, melynek összege 50 000 Ft-tól egészen 10 millió Ft-ig terjedhet. A törvényjavaslat a hatályos szabályozással egyezően lehetőséget biztosít arra is, hogy a cégbíróság kifejezetten a vezető tisztségviselőt és ne a céget sújtsa pénzbírsággal, ha megállapítható, hogy az ő tevékenységére vagy mulasztására vezethető vissza a törvénysértő állapot. Ilyen eset pl., ha a cég legfőbb szervének határozata nyomán a szükséges változásbejegyzési kérelmet a vezető tisztségviselő, mint a cég képviselője nem nyújtja be a cégbírósághoz.
A jövőben a cégbíróság az (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívást, illetve a pénzbírságot a gazdasági társaságban minősített többséget biztosító befolyásszerzővel szemben is alkalmazhatja, ha az érintett elmulasztja a befolyás megszerzésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét [új Gt. 52. § (1) bekezdése], illetve az ellenőrzött társaság vonatkozásában tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat [új Gt. 54. § (1) bekezdés].
A cég határozata végrehajtásának felfüggesztésére csak igen ritkán került sor. Ezért ezt a szankciót a törvényjavaslat már nem tartalmazza. A határozat megsemmisítésére, mint szankcióra ugyanakkor gyakran sor kerül, így pl. amikor a társaság legfőbb szerve egyszerű szótöbbséggel döntött a cég átalakulásáról vagy olyan vezető tisztségviselő került megválasztásra, aki ezt a tisztséget a törvény értelmében nem tölthetné be. Amennyiben a törvénysértő határozat alapján cégjegyzékadat bejegyzésére is sor került, a törvény korábban nem szabályozta azt, hogy milyen módon valósuljon meg a jogszabálysértő határozat alapján bejegyzett cégjegyzékadat korrigálása. A törvényjavaslat ezért lehetőséget biztosít arra, hogy a jövőben a cégbíróság a jogszabálysértő adatot maga is törölhesse a cégjegyzékből.
A határozat megsemmisítése mellett ugyanakkor nem kell, hogy minden esetben új határozat hozatalára is kötelezze a céget a cégbíróság. Így pl. ha az ügyvezető választására vonatkozó határozatot a cégbíróság megsemmisíti, erre nincsen szükség, ha a cégnek maradt másik ügyvezetője.
A cég legfőbb szervének összehívását a cégbíróság maga rendszerint csak akkor teszi meg, ha egyéb szankciók alkalmazásával a törvényes működést nem tudja biztosítani. Van azonban olyan eset, amikor a cégbíróságnak ilyen mérlegelési lehetősége nincsen. Így amikor a korlátolt felelősségű társaságnak nem marad ügyvezetője, a tag, illetve hitelező kérésére a cégbíróságnak a taggyűlést össze kell hívnia [új Gt. 151. § (2) bekezdés]. Ilyenkor a cégbíróság határozza meg a legfőbb szerv ülésének időpontját, annak napirendjét, összhangban a létesítő okirat erre vonatkozó rendelkezéseivel. Változatlan lehetőség, hogy a cégbíróság ezt a feladatot megfelelő személy vagy szervezet kirendelése útján hajtsa végre. Ennek költségeit természetesen a cég viseli.
A törvényes működés helyreállítása érdekében a cégbíróság intézkedési lehetőségeinek köre bővül. A cégbíróság ugyanis legfeljebb 90 napra a cég költségére felügyelőbiztost rendelhet ki, aki megteheti azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a törvényes működés helyreállításához elengedhetetlenek. A felügyelőbiztosra vonatkozó részletes szabályokat a törvényjavaslat 82-83. §-ai tartalmazzák.
A cégbíróság az (1) bekezdésben meghatározott szankciók közül választhat. Ugyanakkor nincsen akadálya annak, hogy a cégbíróság a céggel szemben egyszerre több törvényességi felügyeleti szankciót is alkalmazzon, pl. pénzbírságot szabjon ki és egyben a cég törvényes működésének helyreállítása céljából összehívja a cég vezető testületét. Az is lehetséges, hogy a cégbíróság több, egymást követő alkalommal állapítson meg szankciót, amennyiben az előző szankció nem vezetett eredményre (pl. nem volt elegendő a törvényes működés helyreállítására történő felhívás).
A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására a hatályos cégtörvény határidőt nem tartalmaz. Részben ez is oka annak, hogy az eljárás esetenként indokolatlanul elhúzódik, illetve a cégbíróság - miután a céget pl. pénzbírsággal sújtotta - gyakran nem győződött meg arról, hogy ennek az intézkedésnek a következtében a cég helyreállította-e a törvényes működését.
Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást mindaddig folytatni kell, amíg a jogszabálysértő állapot vagy helyzet fennáll. A cégbíróságnak az eljárás megindításától számított 90 napon belül valamilyen intézkedést alkalmaznia kell, feltéve, hogy a cég a törvényes működést az (1) bekezdésben foglalt felhívás ellenére nem állította helyre. A 90 napos határidő számításánál nem lehet figyelembe venni azt az időt, ami a felhívást tartalmazó végzés kiadásától a végzésben meghatározott (főszabályként 30 napos) határidő lejártáig tart. Fontos új rendelkezés az is, hogy az egyes törvényességi felügyeleti intézkedések között 6 hónapnál hosszabb idő nem telhet el.
Amennyiben a szankció eredményes, a törvényes működés helyreáll, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást a Pp. 157. §-ának megfelelő alkalmazásával megszünteti.
Ha a cégbíróság - ismételt, illetve különböző - intézkedései nyomán sem biztosítható a cég törvényes működése, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől és megszűntnek nyilvánítja, a 84. §-ban meghatározottak szerint. Ez azt jelenti, hogy a megszűntnek nyilvánítást kimondó határozatot mindig meg kell, hogy előzze valamely, az (1) bekezdésben meghatározott szankció. Az alapvető cél ugyanis a törvényes működés helyreállítása és nem a cég kiiktatása a cégnyilvántartásból.

8. Cím

A felügyelőbiztos jogköre

A 82-83. §-hoz

A törvényjavaslat új törvényességi felügyeleti intézkedésként lehetőséget biztosít a cégbíróság számára arra, hogy - amennyiben a cég működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható - a cég mellé felügyelőbiztost rendeljen ki, legfeljebb 90 napos időtartamra.
Az új jogintézmény alkalmazására nagy valószínűséggel akkor kerül majd sor, ha nem egyszerűen egy cégjegyzékadat törvénysértő jellege miatt kell eljárni vagy egy jogszabálysértő határozat megsemmisítése a feladat, hanem a cég törvénysértő működése bonyolultabb, összetettebb okokra vezethető vissza, illetve az olyan mulasztásban nyilvánul meg, amelynek kiküszöbölése hosszabb időt vesz igénybe és adott esetben meg kell, hogy előzze annak feltárása, hogy mi vezetett a törvényellenes működéshez.
A felügyelőbiztos kirendelésére, mint intézkedésre hivatalból és kérelemre egyaránt sor kerülhet. A cégbíróságnak a felügyelőbiztost kirendelő végzésében pontosan meg kell határoznia a felügyelőbiztos feladatkörét, mely az eset összes körülményét, a törvénysértő működés jellegét tekintve más és más lehet. A törvényjavaslat értelmében alapvetően kétféle jogkört láthat el a felügyelőbiztos és ehhez igazodik a feladatkörének a meghatározása is.
Az első esetben önálló döntési jogkörrel nem rendelkezik, a cég vezető tisztségviselőinek a hatáskörét nem vonhatja el, ugyanakkor a vezető tisztségviselőknek is tekintettel kell lenniük a felügyelőbiztost kirendelő végzésben foglaltakra.
Felügyelőbiztosként csak a cégtől független, arra alkalmas személy rendelhető ki (az összeférhetetlenségi szabályokat is meghatározza a törvényjavaslat), különböző állami szervek, illetve kamarák által vezetett névjegyzékből, attól függően, hogy milyen jellegű feladattal bízza meg a felügyelőbiztost a cégbíróság.
Amennyiben pl. a cég legfőbb szerve azért nem működik évek óta a jogszabályoknak megfelelően, azért nem tartanak taggyűlést (közgyűlést), mivel a tagok (részvényesek) kapcsolata nagyon megromlott, célszerű felügyelőbiztosként mediációval foglalkozó szakembert kirendelni, feltéve, hogy ez a személy a megbízatást elvállalja. Amennyiben igen, a működése során az adott helyzetben elvárható gondossággal köteles eljárni, a kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik a polgári jog általános szabályai szerint.
Tekintettel arra, hogy a cégbíróság a 81. § (2) bekezdése értelmében különböző törvényességi felügyeleti intézkedéseket együttesen is alkalmazhat, lehetséges, hogy a kirendelő végzésben a felügyelőbiztos alapvető feladatává azt teszi, hogy a cég törvényes működésének helyreállítása érdekében hívja össze a cég legfőbb szervét [81. § (1) bekezdésének d) pont], mely az adott esetben csak akkor lehet eredményes, ha a felügyelőbiztos ezzel összefüggésben gondos előkészítő munkát végez.
A felügyelőbiztos a tevékenységéről köteles a cégbíróságnak beszámolni. Lehetséges, hogy a felügyelőbiztost a cégbíróság a maximális 90 napos időtartamra rendelte ki, azonban a munkáját már a határidő lejárta előtt eredményesen befejezi (sikerült elérnie, hogy a cég a beszámolóját - ha utólag is - de elkészítse vagy azt a legfőbb szerv elfogadja, közvetítésének köszönhetően a cég törvénysértő és ezért megsemmisített határozat helyett új határozatot hozott, stb.). Ebben az esetben a felügyelőbiztos felmentésére már korábban is sor kerülhet. A 90 napos kirendelési időtartam azonban akkor sem hosszabbítható meg, ha a felügyelőbiztos az erőfeszítései ellenére sem ért el eredményt.
Speciális a felügyelőbiztos helyzete, ha a kirendelésére azért került sor, mert a cégnek nincs megválasztott vezető tisztségviselője (a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása lejárt vagy az egyedüli vezető tisztségviselő meghalt és az utódját bármilyen okból nem választották meg). Ilyen esetben a felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja, a cégbíróság által meghatározottak szerint. Erre tekintettel őt a cégbíróság e minőségében bejegyzi a cégjegyzékbe is. Az aláírási címpéldányát a felügyelőbiztos a kirendelésétől számított 15 napon belül köteles benyújtani a cégbírósághoz. Ehhez jogi képviselő közreműködése nem szükséges.
A felügyelőbiztos vezető tisztségviselői legitimációját erősíti, ha kirendelése a cég tagja (részvényese) kérelmére történik. Ilyen esetben a cégbíróság feljogosíthatja arra, hogy betekintsen a cég könyvvezetésébe, szerződéseit, számláit megvizsgálhassa, és a halaszthatatlan intézkedések megtételére is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet, ha ezáltal a céget nyilvánvaló károsodásról óvja meg.
Annak érdekében, hogy - felügyelőbiztos el tudja látni a vezető tisztségviselői jogkörét, a cég vezető munkavállalói, tagjai kötelesek őt a szükséges információval ellátni. Aki a tevékenységét akadályozza, pénzbírsággal sújtható.
Ha a felügyelőbiztos vezető tisztségviselői tevékenységet lát el, az alapvető feladata ebben az esetben is az, hogy a működésére csak átmenetileg legyen szükség. Meg kell ezért tennie mindent annak érdekében, hogy a cég a jogszabályoknak megfelelően megválassza a "rendes" vezető tisztségviselőjét és ezáltal a felügyelőbiztos működésére már ne legyen szükség.
A felügyelőbiztos jogszabálysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatt (függetlenül attól, hogy ellát-e vezető tisztségviselői feladatot vagy sem) a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet a cégbíróságnál kifogással élhet. Ha a kifogás megalapozott, a cégbíróság különböző intézkedéseket tehet. Ennek során a felügyelőbiztos felmentése mellett új felügyelőbiztost is kirendelhet.
A törvényjavaslat rendelkezik a felügyelőbiztos költségének és díjának előlegezéséről, valamint viseléséről. Ennek részletes szabályait igazságügy-miniszteri rendelet állapítja majd meg.

9. Cím

A cég megszűntnek nyilvánítása

A 84. §-hoz

Ha a cég törvényes működése a bíróság által alkalmazott intézkedések ellenére sem állt helyre, a cégbíróság eltiltja a céget a további működéstől és egyben megszűntnek nyilvánítja.
Korábban a törvény a megszűntnek nyilvánítást is a céggel szemben alkalmazható intézkedések között sorolta fel. A törvényjavaslat a megszűntnek nyilvánítást az intézkedésektől elkülönülten, azokat követően, önálló szakaszban szabályozza, figyelemmel arra, hogy az intézkedések célja a törvényes működés helyreállításának a kiteljesülése, a megszűntnek nyilvánítás pedig annak a jogkövetkezménye, hogy az intézkedések nem vezettek eredményre.
A cég eltiltására a további működéstől és a jövőre nézve megszűntté nyilvánítására csak kivételesen, végső esetben kerülhet sor, amikor a törvényességi felügyeleti szankciók nem eredményezték a törvényes működés helyreállítását. A megszűntnek nyilvánításra a cégnyilvántartás közhitelessége védelmében kerülhet sor. Mindenesetre e végső szankció alkalmazásának kilátásba helyezése az esetek többségében már önmagában alkalmas lehet arra, hogy a céget a törvényes működés helyreállítására késztesse.
Kivételes esetként szabályozza a törvényjavaslat, amikor nem kerülhet sor a megszűntnek nyilvánítására, noha a cégbírósági intézkedés nem vezetett eredményre. A (3) bekezdés ugyanis kimondja, hogy a cég bejegyzésére (az abban megállapított cégjegyzékadatokra) vonatkozó végzéssel kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás nem vezethet a cég megszűntnek nyilvánításához. A hatályossal megegyező szabályozás indoka, hogy az 1 sz. társasági jogi irányelvnek megfelelően a cégbejegyzést követően peres eljárás eredményeként is csak kivételesen lehet a cég létét vitássá tenni, a társaság létrejöttének semmisségét megállapítani. Ezért nem szabad lehetőséget biztosítani arra, hogy más eszközzel, törvényességi felügyeleti eljárás keretében szüntethesse meg a cégbíróság a céget az alapításra visszavezethető okból.
Ez a szabály nem vonatkozik arra az esetre, ha a cég alapítása bűncselekménnyel vagy bűncselekmény elkövetése érdekében történt és ez a tény jogerős bírósági ítélet alapján megállapítható. Ebben az esetben sor kerülhet a cég megszűntnek nyilvánítására, kivéve, ha a bűncselekményt elkövető alapítók már nem tagjai (részvényesei) a cégnek, azt más jóhiszemű harmadik személyek birtokolják és ezáltal a cég működése is törvényessé vált.
Új rendelkezés, hogy kivételesen a cégbíróság által hozott első eredménytelen intézkedést követően is sor kerülhet a cég megszűntnek nyilvánítására, ha a további intézkedésektől sem várható a törvényes működés helyreállítása, tehát nem szükséges minden esetben egymást követően, hónapokon keresztül különböző intézkedéseket alkalmazni, ha nyilvánvaló, hogy azok - pl. a cég egyértelmű ellenszegülésére tekintettel - nem vezetnének eredményre.
A cég megszűntnek nyilvánítása esetén fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a cég törlésére főszabályként csak a hitelezők minél teljesebb mértékű kielégítését követően kerüljön sor. Ha az adott cégformára irányadó jogszabályok így rendelkeznek, végelszámolásnak, illetve, ha fizetésképtelenségre vonatkozó adatok merülnek fel, felszámolási eljárás megindításának van helye. Végelszámolás (ilyen esetben kényszer-végelszámolás) esetén a cégbíróság jelöli ki a cég végelszámolóját a céget megszűntnek nyilvánító végzésében. Ha adat merül fel arra, hogy a cég fizetésképtelen, a Cstv. 22. § (1) bekezdésének c) pontja alapján kell a cégbíróságnak kezdeményeznie a cég ellen lefolytatandó felszámolási eljárás megindítását.
Más cégformák esetében a rájuk vonatkozó anyagi jogi rendelkezések a hitelezők kielégítésére más módot állapítanak meg (pl. víziközmű társulat esetében elszámolási eljárásnak van helye). Az is lehetséges, hogy sem felszámolási, sem végelszámolási eljárásra, sem ezekhez hasonló, a hitelezők kielégítését eredményező eljárásra nem kerülhet sor a megszűntnek nyilvánítást követően (pl. az egyéni cég esetében).

VII. Különleges törvényességi felügyeleti eljárások

1. Cím

A zárgondnok kirendelése

A 85. §-hoz

A törvényjavaslat külön fejezetben nevesít néhány különleges törvényességi felügyeleti eljárást. Ezeknek közös vonása, hogy nem általánosságban, pl. valamely cégjegyzékadat jogszabálysértő jellege miatt indulhat az eljárás, hanem a törvényjavaslat pontosan meghatározza az eljárás okát, specialitásait. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy ezekben az esetekben is törvényességi felügyeleti eljárásról van szó, ahol rendszerint alkalmazásra kerülnek a 81. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések.
A különleges törvényességi felügyeleti eljárások között szabályozza a törvényjavaslat, amikor nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve az Európai Unió rendelkezéseinek megfelelően a céggel kapcsolatban korlátozó intézkedést kell hozni. A törvényjavaslat a hatályos szabályozással alapvetően egyezően előírja, hogy ha a cégbíróság hivatalos tudomást szerez arról, hogy a cég vagy annak valamelyik tagja a vonatkozó nemzetközi határozatban előírt korlátozás vagy közösségi aktus (így pl. a 881/2002/EK rendelet) hatálya alá tartozik, a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében a cég működésének felfüggesztéséről kell, hogy döntsön és a cég vagyonára biztosítási intézkedést vagy zárlatot is el kell, hogy rendeljen a bírósági végrehajtásról szóló törvény biztosítási intézkedések végrehajtására vonatkozó fejezete egyes rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával. Ennek keretében pl. a cégbíróság felhívhatja az érintett cég számláit vezető pénzügyi intézményeket, hogy a számláról senki (közöttük a számlatulajdonos cég) javára se teljesítsenek kifizetéseket, a cég ingatlanainak lefoglalása végett pedig a cégbíróság megkeresi az illetékes földhivatalt stb. A korlátozó intézkedéseket a cégbíróság a cégjegyzékben is feltünteti az esetleges üzleti partnerek, hitelezők tájékoztatása érdekében.
A cég vagyontárgyaira vonatkozó zárlat foganatosítására a cégbíróság zárgondnokot rendel. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a bíróság által kirendelt zárgondnok betekinthet a cég könyvvezetésébe, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a vezető tisztségviselőktől, illetve a cég vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, azonban a cég üzleti titkait köteles megőrizni.
Fontos eltérés a bíróság végrehajtási törvény szabályozásától, hogy a zárgondnok - értelemszerűen - nem a végrehajtónak, hanem a cégbíróságnak számol be a tevékenységéről és az ebből származó esetleges jövedelmet a költségek - ideértve a zárgondnok díját is - levonása után a cég pénzforgalmi számlájára helyezi el. Tevékenységével szemben a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kifogással lehet élni.
A törvényjavaslat - a hatályos szabályozást kiegészítve - arról is rendelkezik, hogy hogyan szűnhet meg a 85. § szerinti korlátozó intézkedés. Miután ez alapvetően az érintett cég érdeke, neki kell kérnie a törvényességi felügyeleti intézkedés megszüntetését és egyben igazolnia kell, hogy a cég vagy annak tagja már nem tartozik a vagyoni (gazdasági) korlátozó intézkedés hatálya alá. A cégbíróságtól ugyanis nem várható el, hogy a vonatkozó "listákat", azok változásait az adott céggel kapcsolatban folyamatosan nyomon kövesse.

2. Cím

Más hatóság eljárásának kezdeményezése

A 86. §-hoz

Speciális törvényességi felügyeleti eljárás, amikor a cégbíróság csak szignalizációs jogot gyakorol, az eljárást nem maga folytatja le, csak kezdeményezőként lép fel.
Sokszor előfordul ugyanis a gyakorlatban, hogy a cégbíróság észleli, hogy más hatósági intézkedésre is szükség lenne a cég jogellenes működésére tekintettel, erre azonban a 74. § (3) bekezdésében foglaltak szerint maga nem jogosult, hanem pl. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete járhat el a céggel szemben.
Amikor a cégbíróság más hatóság eljárását kezdeményezi, erre általában a cég tagjai (részvényesei) érdekében, illetve a hitelezők jogai védelme céljából kerül sor. A megkeresett hatóság 30 napon belül köteles tájékoztatni a cégbíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e és ez a tájékoztatási kötelezettség fennáll az eljárás befejezésekor is, ideértve a megtett intézkedésekről történő információk megadását is.
Természetesen az érintett hatóság diszkrecionális joga, hogy indít-e eljárást vagy sem és a cégbíróságnak nincsen jogorvoslati joga, ha a hatóság úgy dönt, hogy nem indít eljárást.

3. Cím

A beszámoló letétbe helyezésének, valamint közzétételének kikényszerítése

A 87. §-hoz

A törvényjavaslat - figyelemmel a számviteli törvény vonatkozó rendelkezéseire is - a 87. §-ban külön cím alatt szabályozza azt a különleges törvényességi felügyeleti eljárást, amelynek akkor van helye, ha a cég nem tesz eleget a beszámoló letétbe helyezésére, illetve közzétételére vonatkozó kötelezettségének. A beszámoló nyilvánosságra hozatala ugyanis igen fontos, az üzleti partnerek, hitelezők ebből szerezhetnek valós képet a cég gazdálkodásáról, helyzetéről.
A törvényjavaslat 18-19. §-a - a számviteli törvénnyel összhangban - részletes rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a beszámolót évente a cégbíróságnál letétbe kell helyezni, a kettős könyvvezetést vezető cégnek pedig a Cégszolgálathoz is el kell juttatnia, annak érdekében, hogy a beszámoló és mellékleteinek adatai a számítógépes rendszerben rögzítésre kerülhessenek. Amennyiben a cég a beszámolóját elektronikus úton küldi meg a Cégszolgálathoz, ezzel egyidejűleg tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, tehát csak egy helyre kell megküldenie a beszámolóját.
Ha a cégbíróság észleli, hogy a beszámoló letétbe helyezése az adott évben elmaradt, felhívja a céget, hogy a kötelezettségének haladéktalanul tegyen eleget. Annak érdekében, hogy kizárólag azok a cégek kapjanak csak ilyen felhívást, melyek a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, az állami adóhatóság az egyablakos rendszer útján tájékoztatást ad azokról a közkereseti társaságokról és betéti társaságokról, amelyek ugyan az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartoznak (ez az adószámukból megállapítható) de - saját döntésük alapján - mégis készítenek beszámolót, tehát a letétbehelyezési kötelezettségük fennáll.
Ha a cég a cégbíróság felhívása ellenére sem pótolja a mulasztását, nem tesz eleget a beszámoló letétbehelyezésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz, pl. a céget pénzbírsággal sújtja. A beszámoló letétbehelyezésének elmaradása gyakran csak a "jéghegy csúcsa" és a törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság megállapítja, hogy sokkal súlyosabb problémáról van szó, a cég megszűntette a tevékenységét, esetleg a székhelyén sem található, tehát fantomizálódott, vele szemben megszűntetési eljárásnak van helye a 89-93. §-ok rendelkezései szerint. Igen fontos tehát, hogy a cégbíróság minden évben ellenőrizze, és kikényszerítse a beszámoló letétbe helyezését.
Ennek érdekében a törvényjavaslat előírja a Cégszolgálat számára, hogy jelezze a cégbíróságnak, ha a cég nem küldte meg számára papír alapú formában, közzététel céljából a beszámolóját és elektronikus úton sem tett eleget a letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének. Ilyen esetben a cégbíróság hivatalból jár el, felhívja a céget az elmaradt kötelezettség teljesítésére, illetve - ha kell - törvényességi felügyeleti eljárást indít. Ebben az eljárásban a Cégszolgálat félként - értelemszerűen - nem vesz részt.

4. Cím

A cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelem

A 88. §-hoz

A törvényjavaslat 33-34. §-a - a hatályos szabályozással egyezően - kimondja, hogy a cég adatainak cégjegyzékbe történő bejegyzése (és az adat törlése) főszabályként kérelemre történik. A kérelmet a cég szervezeti képviselője köteles előterjeszteni, jogi képviselő útján, ha a törvény eltérően nem rendelkezik a létesítő okirat, illetve annak módosítása aláírásától (elfogadásától) számított 30 nap alatt.
A Gt.</a> meghatározott adatok tekintetében csak a gazdasági társaság alapításakor írja elő, hogy azok a létesítő okirat kötelező tartalmi elemei. Ha a társaság tagjaiban, vezető tisztségviselőiben, ha a társaságnál felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló működik, ezeknek személyében változás történik, erről a társaság legfőbb szerve is dönthet, a létesítő okirat formális módosítására nincs szükség. A változást azonban - értelemszerűen - 30 napon belül ebben az esetben is be kell jelenteni a cégbíróságnak, annak érdekében, hogy a cégjegyzékadat módosítása, majd a változás Cégközlönyben történő közzététele minél előbb megtörténhessen. A törvényjavaslat 22. §-a értelmében ugyanis harmadik személlyel szemben a cégjegyzékadatra a cég csak ezt követően hivatkozhat. Gyakran előfordul, hogy a cég szervezeti képviselője nemtörődömségből vagy tudatosan, rosszhiszeműen elmulasztja a cégjegyzékadat változására vonatkozó bejelentést és így pl. még hónapokkal azt követően is, hogy a korábbi vezető tisztségviselő lemondott a megbízatásáról és a cég legfőbb szerve ezt tudomásul vette, ez nem tűnik ki a cégjegyzékből és emiatt az adóhatóság a különböző felszólításokat a leköszönt vezető tisztségviselőnek kézbesíti.
A hatályos szabályozás is lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett személy igazolja, hogy a cég vezető tisztségviselőjétől írásban kérte a céggel fennálló jogviszonya megszűnésének cégbírósághoz történő bejelentését és ennek a vezető tisztségviselő 60 napon belül nem tett eleget (tehát ebben az esetben a 30 napos általános bejelentési határidőt követően még további 30 napos türelmi időnek el kell telnie), úgy a rá vonatkozó cégjegyzékadat törlésének kikényszerítése érdekében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérheti illeték, valamint közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül a cégbíróságtól, melyet ilyen esetben a cégbíróságnak le kell folytatnia.
Azonban míg korábban ezzel a lehetőséggel a cég tagja (részvényese), valamint vezető tisztségviselője nem élhetett (ők csak az általános szabályok szerint kezdeményezhették a törvényességi felügyeleti eljárását), a törvényjavaslat értelmében ezt a különleges törvényességi felügyeleti eljárást - amennyiben annak feltételei fennállnak - a cég cégjegyzékébe bejegyzett bármely személy kérelmére le kell folytatni, tehát pl. a vezető tisztségviselő kérelme esetén is.
A kérelemhez mellékelni kell azt az okiratot, amely igazolja, hogy a kezdeményező személy felhívta a cég vezető tisztségviselőjét arra, hogy a jogviszonyának megszűnését a cégbírósághoz jelentse be. Ezen túlmenően célszerű mellékelni azokat az okiratokat is, amelyekből megállapítható, hogy a jogviszonya jogszerűen megszűnt (lemondó nyilatkozat, taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt határozat, stb.).
Ha a törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság a bizonyítási eljárás lefolytatásának eredményeként azt állapítja meg, hogy a kérelem alapos, a 81. § (1) bekezdésében foglalt intézkedéssel élhet (pl. a mulasztó vezető tisztségviselőt pénzbírsággal sújtja) annak érdekében, hogy a cég a törvényes működését állítsa helyre, pl. válasszon új felügyelőbizottsági tagot. Új rendelkezés, hogy a jogszabálysértő adatot (a cégjegyzék még mindig a lemondott személyt tünteti fel vezető tisztségviselőként) a cégbíróság a 81. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból is törölheti a cégjegyzékből.
Speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy kézbesítési megbízottja kéri e minőségének a cégjegyzékből való törlését törvényességi felügyeleti eljárás keretében. A törvényjavaslat a cég külföldi tagjaival, képviselőivel való zavartalan kapcsolattartás, a hivatalos iratok kézbesítésének megkönnyítése érdekében írja elő, hogy amennyiben a külföldi személy nem rendelkezik belföldi lakóhellyel, kézbesítési megbízottat kell megbíznia a neki szóló küldemények átvételére [31. § (2)-(3) bekezdés].
Gyakran előfordul, hogy a kézbesítési megbízott a cég bejegyzését követően "szabadulni kíván" e feladatától, le kíván köszönni a megbízatásáról. Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat - a hatályos szabályozással egyezően - kimondja, hogy a kézbesítési megbízottnak a lemondási szándékáról a külföldi személyt tájékoztatnia kell és egyben fel kell hívnia arra, hogy gondoskodjon másik kézbesítési megbízottról. A kézbesítési megbízott személyére vonatkozó változásbejegyzési eljárást az érintett külföldön élő személynek kell kezdeményeznie a cég vezető tisztségviselőjénél, figyelemmel arra, hogy a kézbesítési megbízott közvetlenül nem a céggel, hanem az általa képviselt személlyel áll jogviszonyban.
Az is sokszor megtörténik, hogy a kézbesítési megbízottnak megszakad a kapcsolata a külföldi taggal vagy vezető tisztségviselővel, önhibáján kívül, mivel a külföldi személy a megadott külföldi lakcímén már nem érhető el, nem lehet vele kontaktusba lépni.
A törvényjavaslat - a hatályos szabályozással egyezően - előírja, hogy a kézbesítési megbízottnak a jogviszonya törlésére irányuló törvényességi felügyeleti kérelmében igazolnia kell, hogy a külföldi személyt tájékoztatta a megbízatásról történt lemondásáról, melyben felhívta arra, hogy gondoskodjon másik megbízottról, azonban a külföldi személy az értesítést követő 60 napon belül nem jelölt ki új kézbesítési megbízottat vagy a lemondást tartalmazó okirat nem volt számára kézbesíthető (a levél "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkezett vissza).
Fontos szabály, hogy a kézbesítési megbízottnak a törvényességi felügyeleti kérelme benyújtásáig el kell látnia a feladatát, kivéve, ha ez azért lehetetlen, mivel igazoltan nem tud kapcsolatba lépni a képviselt személlyel, mivel már a lemondását tartalmazó okirat kézbesítése is sikertelen volt számára.
A cégbíróság a kézbesítési megbízott törlésével egyidejűleg megteszi a szükséges, illetve lehetséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a külföldi személynek a jövőre nézve legyen újabb kézbesítési megbízottja (pl. a céget, illetve a vezető tisztségviselőt pénzbírsággal sújtja).
Különleges esetet szabályoz a (4) bekezdés. Amikor a cég képviseletére kizárólag magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külföldi személy jogosult, akinek a kézbesítési megbízottját a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törölte a cégjegyzékből, ebben az esetben a törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróságnak értelemszerűen nem kell a cég vezető tisztségviselőjét felhívnia arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket újabb kézbesítési megbízott bejelentése érdekében. Ilyenkor ugyanis a vezető tisztségviselőnek saját magával szemben kellene eljárnia. Miután a kézbesítési megbízott leköszönésére minden esetben megbízójának, a külföldi személynek a hibájából kerül sor (ismeretlen helyre távozott, anélkül, hogy az új lakcímét közölte volna vagy a kézbesítési megbízott felhívásának ellenére nem gondoskodott az utódlásról), ezért - figyelemmel arra, hogy a cég vezető tisztségviselője Magyarországon nem érhető el és a jelentős költségekkel járó, esetenként hosszú időt igénybe vevő levelezésnek sem lenne értelme - ebben az esetben a cégbíróság a törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása helyett megindítja a cég megszüntetésére irányuló eljárást. Ennek során még a cég tagjai (részvényesei) - feltéve, hogy az egyedüli tulajdonos nem azonos a külföldön élő vezető tisztségviselővel - megtehetik a szükséges intézkedéseket a törvényes működés helyreállítása érdekében, pl. másik - belföldön elérhető - vezető tisztségviselő megválasztásával. Ellenkező esetben sor kerül a cég törlésére.
Figyelemmel arra, hogy ennek az új rendelkezésnek mielőbbi bevezetése, a bizonytalan jogi helyzetek lezárását eredményezheti, a 88. § (4) bekezdése az új cégtörvény hatálybalépésére főszabályként irányadó időpontot, tehát 2006. július 1-jét megelőzően, a törvény kihirdetését követő 30. napon lép majd hatályba. A 30 napos időtartam ugyanakkor lehetőséget biztosít a külföldön élő egyedüli vezető tisztségviselőnek arra, hogy a megszüntetési eljárást megelőzve új kézbesítési megbízottról gondoskodjon.

5. Cím

Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló kérelem

A 89. §-hoz

A törvényességi felügyeleti eljárás alapvető célja a cég törvényes működésének helyreállítása, melyre a cégbíróság a megfelelő szankció alkalmazásával készteti a céget. Abban az esetben azonban, ha a céggel (képviselőjével) nem lehet kommunikálni, kapcsolatba lépni, tehát a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén nem található, illetve a cég képviseletére jogosult személyek tartózkodási helye is ismeretlen (ideértve azt az esetet is, amikor a képviselő lakóhelye külföldön van, de nincs képviseleti megbízottja), akkor a cégbírósági szankciónak nincsen címzettje, az tehát nem alkalmazható. Ilyen esetben - mivel a törvényes működés valószínűleg nem állítható helyre - már csak az lehet az elvárás, hogy a "fantomizálódott" cég ne szerepeljen tovább a törvényesen működő cégek közhiteles regiszterében, a cégnyilvántartásban. Ennek eszköze a törvényjavaslat 89-93. §-ában szabályozott megszüntetési eljárás, illetve annak végső állomása, a cég hivatalból, felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás mellőzésével történő törlése.
A törvényjavaslat kisebb - bár fontos - módosításokkal lényegében a hatályos szabályozással egyezően határozza meg az eljárás menetét. Változik ugyanakkor ennek a különleges törvényességi eljárásnak az elnevezése. Ugyanis valamennyi cég jogutód nélküli megszűnésére végsősoron a cég törlésével, a cégbíróság erre vonatkozó határozatával (eljárásával) kerül sor. Annak érdekében, hogy a 89-93. §-ban szabályozott eljárás egyértelműen megkülönböztethető legyen a másféle okból történő törléstől, a törvényjavaslat megszüntetési eljárás lefolytatását rendeli alkalmazni, amikor a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen.
Számos oka lehet annak, ha egy cég életében megszüntetési eljárásra kerül sor. Amennyiben a cég képviselőjének figyelmetlensége, hanyagsága okozza, hogy a cég megváltozott székhelyének címét, illetve a saját új lakóhelyét nem jelenti be a cégbíróságon törvényes határidőn belül, tudomást szerezve a megszüntetési eljárás megindulásáról, nyilvánvalóan mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a tényleges törlésre ne kerüljön sor. Előfordul azonban, hogy a cég tudatos jogellenes magatartása vezet a megszüntetési eljáráshoz. Ilyenkor a tulajdonosok éppen azt kívánják elérni, hogy jelentős adósság - köztük köztartozás - felhalmozása ellenére felszámolási eljárás, végelszámolás, tehát a hitelezők kielégítése nélkül kerüljön sor a cég törlésére. Ennek az "igénynek" a kielégítése pedig nyilvánvalóan nem lehet a megszüntetési eljárás célja.
A megszüntetési eljárás megindításához elegendő az, ha a cég a cégjegyzékben feltüntetett székhelyen (telephelyen, fióktelepen) nem található, illetve képviselője sem érhető el a cégjegyzékben szereplő címen, a cég törléséhez azonban önmagában még nem elég. Amennyiben ugyanis az eljárás során ismertté válik a cég (új) működési helye, illetve képviselőjének a cégjegyzékbe be nem jegyzett lakóhelye, a cégbíróság feladata, hogy e címeken felvegye a kapcsolatot a céggel a törvényes működés helyreállítása érdekében. A cég törlése ugyanis olyan lépés, melyre csak kivételesen szabad, hogy sor kerüljön.
Ha egy cég "fantomizálódik", tehát eltűnik a székhelyéről és vezető tisztségviselői sem találhatók meg, akkor ez felveti a cég tagjainak felelősségét, hiszen nem tették meg az elvárható lépéseket a cég törvényes működése érdekében. Ezért a cégbíróság ilyen esetben első lépésként végzésében felhívja a cég tagjait (részvényeseit) arra, hogy 60 napon belül tegyék meg a szükséges intézkedéseket a törvényes működés helyreállítása érdekében, tehát jelentsék be a cég székhelyére, működésére, illetve a vezető tisztségviselők lakóhelyére vonatkozó új adatokat. A törvényes működés helyreállítása érdekében a törvényjavaslat lehetőséget biztosít a tulajdonosok számára a taggyűlés (a közgyűlés) összehívására akkor is, ha nem vezető tisztségviselők. A cégbíróság e végzés Cégközlönyben történt közzétételével egyidejűleg felhívja a cég 50 %-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagjait (részvényeseit) közvetlenül is a törvényes működés helyreállítására. A kívánt szavazati arány korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében a cégjegyzékből, más cégformák esetében pedig a létesítő okiratból megállapítható. Természetesen csak azoknak a tagoknak (részvényeseknek) a felhívásáról lehet szó, akik nem vezető tisztségviselők is egyben, hiszen ők azok, akik nem érhetők el, akik okot szolgáltattak az eljárás lefolytatására.
Új, a 88. § (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban álló, az általában költséges és utóbb eredménytelennek bizonyuló külföldre történő kézbesítést felváltó rendelkezés, hogy ez a külön felhívás mellőzhető, ha az 50 %-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tag (részvényes) székhelye (lakóhelye) külföldön van és (már) nincs kézbesítési megbízottja, mivel erről nem gondoskodott. Ez, a 89. § (3) bekezdésében foglalt szabály az (1) bekezdéssel együtt, mely ismeretlen lakóhelyűnek minősíti a külföldön élő vezető tisztségviselőt, amennyiben nem rendelkezik kézbesítési megbízottal] is már az új cégtörvény kihirdetését követő 30. napon hatályba lép, így alkalmazható lesz a megszüntetési eljárás többi szabályának hatályba lépéséig alkalmazott törlési eljárásokban is.

A 90-91. §-hoz

Ha a tagok (részvényesek) a cégbíróság felhívása ellenére sem tették meg a szükséges intézkedéseket, tehát nem jelentették be a cég új székhelyét, a vezető tisztségviselők lakcímét, akár tudatosan, akár azért, mivel megfelelő szavazati jog hiányában nem volt valós lehetőségük a törvényes működés helyreállítására, a cégbíróság végzéssel rendelkezik a megszüntetési eljárás megindításáról. Ezt a végzést a cégbíróság - értelemszerűen a kézbesítés mellőzésével - a Cégközlönyben teszi közzé.
A megszüntetési eljárás folyamatban létét, tehát az eljárás kezdő időpontját és a befejezését a cég cégjegyzékébe is bejegyzi a cégbíróság [26. § (1) bekezdés e) pont], így az érdekeltek nem csak a Cégközlönyből, hanem a cégjegyzék adataiból is tudomást szerezhetnek a megszüntetési eljárásról.
A törvényjavaslat a hatályos szabályozással egyezően rendezi a megszüntetési eljárás és a felszámolási eljárás viszonyát, egyértelműen rögzítve, hogy a két eljárás közül - amennyiben annak feltételei fennállnak - a felszámolási eljárásnak van prioritása.
Korábban többször előfordult, hogy a cég ellen a felszámolási eljárás kezdeményezését követően, de még a felszámolás elrendelése előtt a cégbíróságon megszüntetési eljárás indult, melynek eredményeként a cég törlésére is sor került. Ez meghiúsította a felszámolási eljárás lefolytatását, a hitelezők kielégítését. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásáról a megyei bíróságnak haladéktalanul értesítenie kell a megszüntetési eljárást folytató cégbíróságot, elektronikus úton. A megszüntetési eljárás folyamatban léte a cégjegyzékből megállapítható, így a felszámolási eljárást lefolytató bíróság innen szerezhet tudomást arról, hogy az eljárásáról feltétlenül értesítenie kell a cégbíróságot.
A cégbíróság az értesítést követően a cég törléséről - a felszámolás elrendelésére vonatkozó végzés jogerőre emelkedéséig - a folyamatban lévő megszüntetési eljárás során nem határozhat és a megszüntetési eljárást indokolt esetben felfüggeszti. A felszámolás jogerős elrendelése esetén a megszüntetési eljárást meg kell szüntetni, ellenkező esetben a megszüntetési eljárás folytatódik.
A cégbíróság a korábban említett, a megszüntetési eljárás megindításáról szóló közleményében felhívja az érdekelteket, hogy a cég székhelyére, működésére, illetve a képviselőjére vonatkozó adatokat a közzétételtől számított 30 napon belül jelentsék be. A cég működésére, székhelyére, a vezető tisztségviselők lakóhelyére vonatkozó bejelentést bárki tehet, az erre jogosultak körét a törvényjavaslat nem korlátozza. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy mi a cég új székhelye, vagy a képviselő milyen - a cégjegyzékben szereplőtől eltérő - címen érhető el, esetleg a bejelentő milyen egyéb adattal, információval rendelkezik a cég működésére vonatkozóan.
Ha a cégbíróság felhívására a megszüntetési eljárás alatt álló cég maga jelentkezik, közli, hogy működik és esetleg megadja az új elérhetőségét, a cégbíróság ilyen esetben felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtására (pl. a korábbi székhely törlésére és az új bejegyzésére), szükség esetén törvényességi felügyeleti szankciók alkalmazásával. Egyéb esetben azonban a cégbíróságnak vizsgálnia, ellenőriznie kell, hogy a céggel valóban kapcsolatba lehet-e lépni a más által megjelölt új címen. Ennek az a módja, hogy a cégbíróság a bejelentett címre felhívást bocsát ki a cégnek a székhelyváltozásra vonatkozó bejegyzési kérelem előterjesztésére.
Érdemi bejelentés esetén - feltéve, hogy a cég törvényes működése helyreáll, az új cégjegyzékadatok bejegyzéséhez szükséges változásbejegyzési kérelmet a cég képviselője benyújtja - a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti.
Mivel a cég székhelyére, vezető tisztségviselőire vonatkozó bejelentés általában nem érkezik, a cégbíróságnak a megszüntetési eljárás megindításáról szóló végzése azt a felhívást is tartalmazza, hogy a cégbíróság várja a cég ingó vagy ingatlan vagyonára vonatkozó bejelentéseket is, az esetleges hitelezői igények megjelölésével együtt. A hitelezők igénybejelentést akkor nyújthatnak be, ha ismereteik szerint van olyan vagyontárgya a "fantomcégnek", amelyből kielégítést nyerhetnek. Annak természetesen nincsen akadálya, hogy olyan személy vagy szervezet tegyen bejelentést a megszüntetési eljárás hatálya alatt álló cég vagyonáról, aki (amely) egyébként az eljárásban nem érdekelt, hitelezői igénye nincsen.
Ha a cégbíróság végzése nyomán a cég székhelyére, illetve vezető tisztségviselőire vonatkozóan nem érkezik érdemi bejelentés, a cégbíróság a hitelezőknek szólóhoz hasonló tartalmú felhívást (megkeresést) intéz a cég székhelye szerint illetékes földhivatalhoz, valamint más közhiteles, illetve közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezetekhez (adóhatóság, gépjármű-nyilvántartás stb.), amelyek esetenként a cégbíróságnál frissebb információval rendelkeznek a cégről, illetve annak vagyonáról. A cégbíróság által megkeresett szervezetek 30 napon belül kötelesek a cégbíróságot tájékoztatni arról is, ha a cégnek van - általuk ismert - vagyona, és arról is, ha erről nincs tudomásuk.

A 92. §-hoz

Ha a cég ingó (ingatlan) vagyona a megszüntetési eljárásban ismertté válik, mivel a hitelezők vagy a nyilvántartásokat vezető szervezetek erre vonatkozó bejelentést tesznek, pontosan meghatározva a vagyon helyét, az arra vonatkozó adatokat, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti és a cégbíróság megkeresésére a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróságon felszámolási eljárás lefolytatására kerül sor, melynek célja a hitelezői igények minél szélesebb körű kielégítése az ismertté vált vagyonból. Ha csak olyan ingó vagyonról érkezik bejelentés, ami ténylegesen nem lelhető fel, felszámolási eljárás lefolytatására - értelemszerűen - nem kerül sor. Ilyen esetben, ha az ismeretlen helyen levő vagy már megsemmisült ingó vagyontárgy valamely közhiteles vagy közérdekvédelmi nyilvántartásban szerepel, a cégbíróság végzéssel rendelkezik a vagyontárgynak a nyilvántartásból való törléséről, majd magának a cégnek a törléséről is.
Ha a cégbíróság a felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi, a felszámolást lefolytató bíróság nem mérlegelheti a felszámolás elrendelését, nem vizsgálhatja a fizetésképtelenség kérdését, a felszámolási eljárást le kell folytatnia. A törvényjavaslat azt is kimondja, hogy ilyen esetben - figyelemmel arra, hogy a fantomizálódott cégnek nincs képviselője - a bíróság a Pp.</a> általános szabályaival szemben az eljárás alá vont cég számára hivatalból is kirendelhet ügygondnokot.
A felszámolási eljárás során a hitelezők felhívására a Cstv. szabályai szerint sor kell, hogy kerüljön, hiszen előfordulhat, hogy vannak olyan hitelezők, akiknek jogos követelése van a céggel szemben, de a megszüntetési eljárás menetében a cégbíróság felhívására nem jelentkeztek.
Ha a cég vagyonára vonatkozó hitelezői bejelentés nem érkezik és a cég székhelye, illetve képviselője változatlanul ismeretlen, a cégbíróság végelszámolás elrendelése, illetve felszámolási eljárás kezdeményezése nélkül hivatalból törli a céget a cégjegyzékből. A törlést elrendelő végzést az érintett cég számára - értelemszerűen - nem kell kézbesíteni, hiszen az eljárás megindulásának oka épp az volt, hogy sem a cég, sem képviselője nem érhető el. Ugyanakkor mind a felszámolási eljárás kezdeményezéséről, mind pedig a törlésről szóló, a Cégközlönyben közzétett végzés ellen fellebbezésnek van helye. Erre azért van szükség, mivel a végzés jogerőre emelkedéséig a cég a törvényes működését helyreállíthatja, és így a törlés valójában nem következik be, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti.

A 93. §-hoz

Ha egy cég "fantomizálódik", tehát eltűnik a székhelyéről és a vezető tisztségviselők sem találhatók meg, akkor ez mindenképpen felveti a cég tagjainak felelősségét, hiszen nem tették meg az elvárható lépéseket a cég törvényes működése érdekében. Erre pedig még a megszüntetési eljárás folyamata alatt is lehetőségük lenne. Az esetek többségében a megszüntetési eljárás mégis a cég törlésével zárul, oly módon, hogy jelentős tartozások maradnak a cég után és a hitelezők nem nyerhetnek kielégítést.
Ezt a magatartást szankcionálja az új Gt.</a> is, amikor a 23. § (3) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaság megszüntetési eljárást követő törlésétől számított 2 évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.
A hatályos cégjogi szabályozás is súlyos jogkövetkezményeket fűz ahhoz, ha a cég korábbi tulajdonosának magatartása vezetett a megszüntetési eljáráshoz, illetve az aktuális tulajdonosok tevékenységére, illetve mulasztására tekintettel az eljárás a cég törlésével fejeződik be.
Ugyanakkor a felelősség megállapítását lehetővé tevő feltételek indokolatlanul különbözőek, attól függően, hogy a megszüntetési eljárást megelőző vagy az aktuális tulajdonosról van-e szó. Az egyik esetben csak az 50 %-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező tulajdonossal szemben lehet eljárni, míg a volt tulajdonost a tulajdoni hányada nagyságától függetlenül is felelősségre lehet vonni. Ezért a törvényjavaslat egységes szabályokat állapít meg a mindkét esetben.
A törvényjavaslat értelmében nem hivatkozhat korábbi korlátozott felelősségére a Ptk. 685/B. §-a szerinti többségi befolyással rendelkező tag, amennyiben a céget a cégbíróság megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből, úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 30 %-át meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra, kivéve, ha bizonyítja, hogy a megszüntetési eljárás bekövetkezéséhez magatartásával nem járult hozzá. (Pl. az egyedüli tulajdonost súlyos betegséggel, huzamos ideig kórházban kezelték és ezért nem tudott intézkedni az ismeretlen helyre távozott ügyvezető pótlásáról.)
Ugyanezek a szabályok irányadók arra az esetre is, amikor a tag (részvényes) a megszüntetési eljárás megindulását megelőző 3 éven belül ruházta át részesedését másra. Ebben az esetben csak az lehet kimentési ok, ha bizonyítja, a vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég nem volt ugyan fizetőképes, de a tag (részvényes) bizonyítja, hogy az átruházás során jóhiszeműen járt el, tehát a cégben fennálló részesedését nem egy hajléktalannak "adta el", hanem az üzleti életben közismerten megbízhatónak ismert személynek.
A (volt) tulajdonos korlátlan felelősségének megállapítása iránt a cég hitelezőjének kell pert indítania, aki végelszámolási, illetve felszámolási eljárás hiányában más módon nem nyerhet kielégítést. A bíróság a perben azt vizsgálja, hogy van-e ok-okozati összefüggés a többségi befolyással rendelkező, tehát elvben a cég működését alapvetően meghatározó (volt) tulajdonos magatartása és aközött, hogy a jelentős tartozást felhalmozó céget a cégbíróság megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből, oly módon, hogy a hitelezők nem juthattak hozzá követeléseikhez.
A törvényjavaslatban foglaltakkal azonos feltételek esetén állapítható meg a volt tag (részvényes) felelőssége a felszámolási eljárás megindítását követően - ennek megfelelően módosul a Cstv. 63. §-a - amennyiben a felszámolási eljárást megszüntetési eljárás előzte meg és az "fordult át" felszámolási eljárásba.
A korlátozott felelősség áttörésének általánosabb jellegű, de ugyancsak a hitelezői igényeket rosszhiszemű magatartással meghiúsító tulajdonossal szemben alkalmazható fellépés lehetőségét mondja ki az új Gt. 50. §-ának (4) bekezdése is. Eszerint a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik a társaság elkülönülő személyiségével és korlátolt felelősségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.
Hangsúlyozni kell, hogy a korlátozott felelősség áttörésére - akár a törvényjavaslatban, akár a Cstv.-ben, akár az új Gt.</a>-ben szabályozott tényállásokról van is szó - csak kivételesen indokolt esetben, bírósági eljárásban kerülhet sor.

VIII. A végelszámolás

1. Cím

Általános rendelkezések

A 94. §-hoz

A jogutód nélkül megszűnő cégek nem hagyhatnak fel egyszerűen a vállalkozási tevékenységgel, szükség van arra, hogy vagyoni- gazdasági jogviszonyaik rendezett megszüntetése után kerüljön csak sor a cégjegyzékből való törlésükre.
Emiatt a jogutód nélküli megszűnésnek mindig velejárója a felszámolás, vagy a végelszámolás, s ez alól egyedüli kivétel az az eset, amikor a megszüntetési eljárás kapcsán (89-93. §) kerül sor a törlésre.
A végelszámolás szabályai a Gt.</a>-ből és a Cstv.-ből azért kerültek át a törvényjavaslatba, mivel a fizetésképtelenségi helyzetben nem lévő gazdasági szervezetek piacról való kivezetésének szabályai nem tartozhatnak egy fizetésképtelenségi törvény szabályozási körébe. Ugyanakkor a végelszámolás szabályai ezáltal nem csak a gazdasági társaságokra, hanem valamennyi cégnek minősülő szervezetre vonatkoznak, illetve más, cégnek nem minősülő szervezetek jogállását rendező jogszabályok - az adott szervezet jogutód nélküli megszűnése kapcsán - a végelszámolás itt lefektetett szabályainak alkalmazását írják elő.
Végelszámolásra két módon kerülhet sor: a cég önkéntes elhatározása alapján, vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazott szankciója révén. Az első esetkör jelenti az általános, etalonként szolgáló eljárási módot, és ennek részletes szabályai találhatóak a törvényjavaslat 98-113. §-ában. A második esetkör, melyet kényszer-végelszámolásnak nevez a törvényjavaslat, csupán az előbbitől történő eltérések meghatározásával, kivételes esetkörként nyert szabályozást (116-118. §).

A 95-96. §-hoz

A törvényjavaslat a 95-96. §-ban általános szabályokat állapít meg, amelyek minden végelszámolási folyamat alaptételei. Ilyennek számít a 95. § (1) bekezdésében megfogalmazott tiltás, amely kimondja, végelszámolás nem határozható el a fizetésképtelenséget megállapító végzés kézhezvételét követően, továbbá, hogy a felszámolás (jogerős) elrendelésével a végelszámolás ex lege megszűnik. Mindez a felszámolás prioritását jelenti a végelszámolással szemben.
Hasonló elsőbbséget élvez a végelszámolással szemben a büntetőeljárás, ha a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására van kilátás.
A végelszámolási folyamat befejezésére vonatkozó tilalmakat is megállapít a törvényjavaslat. Így nincs helye a végelszámolás befejezésének, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárást folytatnak, mindaddig, amíg az eljárás be nem fejeződik, vagy az eljárásban a cég tekintetében alanyváltozás nem következik be.
A végelszámolási eljárás maga (a hatályos csődjogi megfogalmazással szemben) nem bírósági eljárás, hanem a gazdálkodó szervezet működésének, sajátos - a jogutód nélküli megszűnését célzó - létszakasza, melyhez azonban különféle bírósági peres, és nemperes eljárások kapcsolódnak (kapcsolódhatnak). Ez utóbbiakra igaz, hogy azokra a Pp.</a> rendelkezései megfelelően alkalmazandóak. A végelszámolással kapcsolatos nemperes, valamint a VIII. Fejezetben említett peres eljárásokra különös illetékességi, illetve hatásköri szabályt ad a javaslat.

A 97. §-hoz

A törvényjavaslatban az általános rendelkezések között nyer elhelyezést az a szabály is, amely minden végelszámolásra érvényesen meghatározza, hogy mi számít a végelszámolás kezdő időpontjának, és mi a végelszámolás tárgya. E szabályok a hatályos normákhoz képest nem változnak, csak jogszabályi elhelyezésük vált ésszerűbbé.

2-3. Cím

A végelszámolás elhatározása; a végelszámoló jogállása és felelőssége

A 98-99. §-hoz

A törvényjavaslat 98-113. §-a az önkéntesen elhatározott jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó végelszámolás eljárási rendjét határozza meg. A jogutód nélküli megszűnés és a végelszámolás elhatározása a cég legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntés, mellyel egyidejűleg meg kell jelölnie a végelszámolás kezdő időpontját (ez egyébként cégjegyzéki adat is). Emellett a végelszámoló személyében is és díjazásának kérdésében [99. § (2) bek. utolsó mondata] is döntésre kell jutnia a cég legfőbb szervének.
Ugyanezen az ülésen dönteni kell arról is, hogy amennyiben a jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég részvételével gazdálkodó, vagy társadalmi szervezetek, alapítványok működnek, ezeknek a cég megszűnésével mi lesz a jogi helyzete, illetve abban milyen változás következzen be. Ezekről a kérdésekről nem a végelszámolónak kell döntenie, hanem az ilyen "fajsúlyú" kérdésben a végelszámolónak már a legfőbb szerv döntései alapján kell eljárnia. Lehet, hogy a cég jogutód nélküli megszűnése, tagsági jogviszonyának megszűnése az adott szervezet (pl. egy egyesület) továbbműködését nem befolyásolja, de értesíteni kell a tagja megszűnéséről, pl. a tagnyilvántartás vezetésének szempontjából is.
A végelszámolás kezdő időpontjához számos joghatás fűződik, egyebek közt az, hogy ezzel az időponttal megszűnik a korábbi vezető tisztségviselők megbízatása, és kezdetét veszi a végelszámolóé. A végelszámoló a cég önálló képviseleti jogú vezető tisztségviselője, jogállását, felelősségét, megválasztásának feltételeit a 99. § határozza meg.
A végelszámoló tevékenységéért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. Fokozott gondossággal, a cégérdekek és a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárnia. A végelszámoló a wrongful trading - a hanyag, felelőtlen cégvezetéssel összefüggésben a hitelezők megkárosítása - miatt felelősséggel tartozik, az ezzel kapcsolatos tényállást fogalmazza meg a törvényjavaslat 99. § (5)-(6) bekezdése. A végelszámolási eljárás során rendezni kell a gazdasági működés következtében beállt környezeti ártalmak káros következményeit. A múltban gyakran előfordult, hogy végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnése esetében e kötelezettségeket figyelmen kívül hagyták, ezért ezeknek a feladatoknak a teljesítését a mulasztó végelszámolóval szemben alkalmazott szankciókkal is előmozdítja a törvényjavaslat.
A végelszámolás kezdetétől számított 45 napon belül a cég korábbi (a végelszámolást megelőző időszakban képviseleti jogot gyakorló) vezető tisztségviselőjének feladata, hogy a végelszámolás előtti cégállapotot megfelelően feltárja, lezárja, a (4) bekezdésben meghatározott (a hatályos joghoz képest ésszerűen csökkentett) értesítési kötelezettségeknek eleget tegyen, és a végelszámoló részére valamennyi, a végelszámolás lefolytatásához szükséges iratanyagot (az iratjegyzékkel, kimutatásokkal együtt) átadja. E kötelezettségek elmulasztásából eredő károkért kártérítési felelősséggel tartozik, és a végelszámoló kérelmére bírságolható, illetve a munkatársával esetlegesen okozott többletköltségek megtérítésére is kötelezhető. Ugyanez a bírságtétel alkalmazható akkor is, ha a végelszámoló tanúsít kötelezettségszegő magatartást, pl. ha a törvényi feltételek fennállta ellenére sem tér át az egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályok szerintire, vagy "szabotálja" a felszámolás kezdeményezésére vonatkozó kötelezettségét.

A 100. §-hoz

Az önkéntesen elhatározott végelszámolás során - a végelszámoló kijelöléséhez hasonlóan - a végelszámoló személyének megváltoztatásával kapcsolatos hatáskör is a legfőbb szervet illeti. Előfordulhat azonban, hogy a végelszámoló jogviszonya valamely okból megszűnik, és a legfőbb szerv késlekedik újabb végelszámoló megválasztásával. Ez a tagoknak, hitelezőknek, de a vezető tisztségviselő nélkül maradt cégnek is igen hátrányos. Erre az esetre ad megoldást a 100. § szabályozása.
Előfordulhat az is, hogy a kényszer-végelszámolásban kirendelt végelszámoló mulasztása, a végelszámolói tevékenységgel való felhagyása miatt válik szükségessé a cégbíróság beavatkozása. A cégbíróság ilyenkor belátása szerint a 106. § (3) bekezdésében írt szankciókat alkalmazhatja, de rendelkezhet másik végelszámoló kirendeléséről is.

A 101-102. §-hoz

A végelszámolás megindításával kapcsolatos cégjegyzéki változások bejegyeztetési kötelezettsége a végelszámolót terheli.
A cégbíróság ezzel kapcsolatos - a Cégközlönyben közzéteendő - végzése tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást is, amely szerint a közzétételtől számított 40 napon belül kell követeléseiket a végelszámolónak bejelenteni. A közleményt - a változásbejegyző végzés kapcsán - csak a cégbíróság teszi közzé, a végelszámolónak az általános szabályok (98-113. §) szerint folyó eljárásban közleményt egyetlen cégforma esetén sem kell önállóan megjelentetnie.
A törvényjavaslat 102. §-ának (3) bekezdése szerint a végelszámolónak a végelszámolás megindításáról a közzétételtől számított 15 napon belül a (3) bekezdés a)-h) pontjaiban megjelölt szerveket és személyeket is értesítenie kell. (A hatályos jogtól eltérően az értesítési kötelezettség döntő része nem a korábbi vezető tisztségviselőt, hanem a végelszámolót terheli.)
Fontos új rendelkezés, hogy ha a végelszámoló személye a korábbi vezető tisztségviselővel azonos, nem szükséges a törvényjavaslat 55. §-a szerint a végelszámolói minőségében újabb aláírási címpéldányt csatolnia a cég iratanyagához, hiszen csak a tisztség elnevezése változott, a tisztségviselő névaláírása nem, címpéldánya a cégiratok között megtalálható. Költségkímélés és az eljárás egyszerűsítése érdekében ezért a törvényjavaslat az újabb címpéldány benyújtásától ilyen esetben eltekint.

4. Cím

A végelszámolás lefolytatása

A 103-105. §-hoz

A törvényjavaslat 103. §-a a végelszámoló feladatait összegzi, egyúttal leszögezi, hogy a végelszámoló kötelezettségeihez hozzátartozik az is, hogy a cég vagyonának a megóvásáról, szükség szerinti őrzéséről a végelszámolás teljes (akár évekig tartó) tartama alatt gondoskodjon.
A végelszámoló - önálló képviseleti joggal - irányítja a cég tevékenységét, azonban eljárását (melynek célja a cég működésének mielőbbi befejezése) a legfőbb szerv döntései határozzák meg. A legfőbb szerv úgy is határozhat, hogy a cég vagyonát, vagy annak egyes elemeit csak nyilvános pályázattal, illetve árverés útján lehet értékesíteni; és az is a legfőbb szerv döntési kompetenciájába tartozik, hogy a gazdasági tevékenység bizonyos mértékű folytatását elrendeli-e a végelszámolás tartama alatt.
Ha a végelszámolás a megindulásának évében nem fejeződik be, a végelszámoló minden évben (és nem csak a végelszámolás befejezésekor, mint a hatályos jogban) köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az éves adóbevallást. A törvényjavaslat értelmében el kell készíteni a tájékoztatót a cégbíróságnak, illetve a legfőbb szervnek arról, hogy a végelszámolás befejezésére miért nem került még sor.
A hatályos szabályozás nem szab időbeli korlátot a végelszámolásra. Ez sok esetben a tapasztalatok szerint visszaélésekre ad lehetőséget. Éppen ezért a törvényjavaslat a végelszámolás lefolytatására egy reális - 3 éves - határidőt állapít meg azzal, hogy annak leteltével - ha a cég a törlésére irányuló kérelmet bejegyzésre alkalmas módon nem nyújtják be -, az önkéntes végelszámolás kényszer-végelszámolásba fordul át (116-118. §).

A 106-107. §-hoz

A törvényjavaslat 106. §-a a cég hitelezőivel kapcsolatos teendőket foglalja elsősorban össze. A cégbíróság által közzétett hitelezői felhívást is tartalmazó végzés megjelentetésének az a célja, hogy a jogutód nélkül megszűnni kívánó cég valamennyi hitelezője tudomást szerezzen a végelszámolásról.
A végelszámoló a korábbi vezető tisztségviselő által átadott dokumentáció alapján elkészíti a nyitó beszámolót, ebből kiindulva, illetve a hitelezői igénybejelentések összesítése (a követelések jegyzékének elkészítése) ismeretében - a nyitó mérleg szükség szerinti korrekciója alapján - tud következtetést levonni arra nézve, hogy a cégvagyon a hitelezői követelések fedezetére elegendő lesz-e vagy sem, kell-e felszámolási eljárást kezdeményeznie. Ezzel áll összefüggésben a törvényjavaslat 107. §-ának (2) bekezdése, amely megtiltja, hogy az említett korrigált mérleg összeállítása előtt a halaszthatatlanul szükséges kiadásokon kívül a végelszámoló más kifizetéseket teljesítsen. A korrigált nyitó mérleg összeállítására a hitelezői igénybejelentési határidő elteltétől számított, legfeljebb 75 napos időszak áll a végelszámoló rendelkezésére.
A hitelezői igénybejelentés elmulasztása nem jogvesztő hatályú, de a késlekedő hitelező nem hátráltathatja a végelszámolás menetét. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a záródokumentumok elfogadását követően a hitelezői igény már csak a megszűnt cég tartozásaiért való helytállás szabályai szerint érvényesíthető.
A követelések számbavétele kapcsán a végelszámoló nem végez olyan rangsorolást a hitelezői igények közt, mint a hatályos jog szerinti felszámolási eljárásban a felszámoló, hiszen itt az a fikció, hogy a vagyon valamennyi követelést fedezi. Az egyedüli megkülönböztetés a hitelezői igénybejelentések között, hogy a végelszámoló elismeri-e, vagy vitatja azt.
A cégbírósághoz is benyújtandó követelések jegyzékében a vitatott igényeket külön ki kell mutatni, és amennyiben a követelést a végelszámoló vitatja, erről a tényről az érintett hitelezőket közvetlenül értesíteni kell.
A vitatott hitelező igény jogosultja a végelszámolói értesítés kézhezvételétől számított 30 napos határidőn belül perben érvényesítheti igényét. A vitatott hitelezői igények fedezetére a végelszámolónak lekötött tartalékot kell képeznie.
A cég tagja (részvényese), hitelezője, illetve aki a jogi érdekét valószínűsíti, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál, ha azt észleli, hogy a végelszámoló a követelések jegyzékét nem nyújtotta be a cégbírósághoz.

A 108. §-hoz

A végelszámolási nyitó beszámoló elkészítésének jelentősége abban áll, hogy ennek alapján dönthető el: végelszámolással, vagy felszámolással történik-e a jogutód nélküli megszűnés. (Fizetésképtelenségi helyzet természetesen később, a végelszámolás során is kialakulhat, de elsődlegesen az, hogy a hitelezői igények a végelszámolás rendjében kielégíthetők-e, ebből a dokumentumból állapítható meg.) Ha a beszámolóból az derül ki, hogy a cégvagyon a tartozásokat nem fedezi, és a cég tagjai (részvényesei) a hiányzó vagyonrészt nem pótolják, a végelszámoló köteles kezdeményezni a felszámolási eljárás lefolytatását. Ez a legfőbb szerv álláspontjától nem tehető függővé, de annak megtörténtéről a cégtulajdonosokat a végelszámolónak tájékoztatnia kell.
A végelszámoló - mint a cég szervezeti képviselője - köteles egyúttal mindazon beszámoló készítési, és iratátadási tevékenységeket elvégezni, melyek az elrendelt felszámolás esetén a cég korábbi vezető tisztségviselőjét terhelnék.
A felszámolási eljárás kezdeményezése esetében a végelszámoló díja - amit a legfőbb szerv állapít meg - felszámolási költségnek minősül, akár felszámoló szervezet, akár más személy volt a végelszámoló. Külön hangsúlyozza a törvényjavaslat, hogy a végelszámolói minőségben eljárt felszámoló szervezetet az utóbb megindított felszámolási eljárásban ki lehet jelölni a cég felszámolójaként. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a felszámoló szervezet által a végelszámolás során nyert ismeretek a felszámolás során hasznosulhassanak abban a reményben, hogy így gyorsabban elvégezhető a cég felszámolása.

A 109. §-hoz

A törvényjavaslat 109. §-a részletesen szabályozza a végelszámoló eljárása ellen felmerülő kifogások elbírálásának rendjét. A végelszámolási kifogás jogintézménye a hatályos Cstv.-ben is szerepel, megfogalmazása azonban alig több mint a felszámolási kifogásra történő visszautalás. A végelszámolási kifogás lehetőségével a gyakorlatban alig éltek az arra jogosultak, vélhetőleg azért sem, mert a végelszámolási eljárás rendjének, a végelszámoló kötelezettségeinek meglehetősen hézagos szabályozása miatt ez nem sok reménnyel kecsegtetett. A törvényjavaslat most ezen a hiányosságon is segít.

A 110. §-hoz

A végelszámoló a felszámolóhoz hasonlóan azonnali hatályú felmondási, illetve elállási jogot gyakorolhat, e jogosítványok a jogutód nélküli megszűnés végrehajtása érdekében szükségesek. A jog gyakorlásával okozott kár megtérítésére ugyanakkor a cég köteles, a végelszámolónak pedig e kártérítési igényekre, valamint a járadék jellegű követelések rendezésével kapcsolatos kiadásokra, illetve a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási kötelezettségekért való helytállási kötelezettség költségeire tartalékot kell képeznie.
A fogyasztók érdekeit szolgáló újdonság a törvényjavaslatban, hogy a szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésével a végelszámoló harmadik személyt köteles megbízni, akinek a cég megszűnése utáni helytállás biztosítása érdekében - a vonatkozó iratanyaggal együtt - az erre a célra képzett lekötött tartalékot is át kell adnia. Az üzletfelek, fogyasztók tájékoztatása érdekében a Cégközlönyben az erre vonatkozó megállapodást közzé kell tenni.

5. Cím

A végelszámolás befejezése

A 111-113. §-hoz

A végelszámolás befejezésével a végelszámoló összeállítja a törvényjavaslat 111. § a)-e) pontja szerinti dokumentációt és azt a cégnél esetleg működő felügyelő bizottság (más ellenőrzésre feljogosított szerv), illetve a könyvvizsgáló jelentésével együtt a legfőbb szerv elé terjeszti. A (2) bekezdés a maradványvagyon természetbeni felosztása esetére - a gyakorlatban olykor észlelt visszaélések elkerülése végett - vagyonértékelési kötelezettséget ír elő.
A vagyonfelosztásról a cég legfőbb szerve dönt, e határozatnak teljes körűnek kell lennie, minden aktíváról és passzíváról rendelkezni kell, és el kell rendezni azoknak a bírósági és más hatósági eljárásoknak a sorsát is (akár a felek személyében történő változtatás útján), melyeknek a megszűnő cég alanya. Amíg ez nem történik meg, jogutód nélküli megszűnésre jogszerűen nem kerülhet sor. [Lásd a 95. § (4) bekezdéséhez fűzött indokolást]
A legfőbb szervnek szükség szerint határoznia kell a végelszámoló járandóságáról, továbbá a végelszámolási költségek, az iratőrzés és egyéb megszűnési költségek viseléséről is. [Az iratőrzés megszervezése egyébként a 112. § (1) bekezdése szerint a végelszámoló kötelezettsége, és az ő kötelessége a cég biztosítottjai adatainak a nyugdíjbiztosítási hatóság részére történő átadása is.]
A végelszámoló hajtja végre a legfőbb szervnek a vagyonkiadás tárgyában hozott határozatát is, mely azonban csak a cégnek a cégjegyzékből való törlése után foganatosítható. A törlési kérelmet egyébként a 112. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint a végelszámoló nyújtja be a cégbírósághoz. Ez a szabály összhangban van azzal, hogy a végelszámoló a cég törvényes képviselője, így a bejegyeztetési kötelezettség őt terheli.
Új szabályt fogalmaz meg a törvényjavaslat 112. §-ának (6) bekezdése az értékpapírt kibocsátó cégek végelszámolás utáni törlésével kapcsolatban. A törlést elrendelő jogerős határozat meghozatalával egyidejűleg ugyanis a cégbíróság köteles értesíteni a központi értéktárat a cég által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítése végett.
Változatlan ugyanakkor az a hatályos jogban is ismert szabály, hogy a végelszámolás során a cég bármikor dönthet a végelszámolás megszüntetéséről és a vállalkozás folytatásáról. Erre a cég törlési kérelmének benyújtásáig ad lehetőséget a törvényjavaslat. Az ezzel összefüggő változásokról is értelemszerűen rendelkezni kell ilyenkor, és a cégjegyzéken is át kell vezetni a szükséges módosításokat, amely már a cég megválasztott vezető tisztségviselőjének a feladata.

6. Cím

Az egyszerűsített végelszámolás

A 114-115. §-hoz

Az egyszerűsített végelszámolás már az 1988. évi VI. törvényben, és az 1997. évi CXLIV. törvényben is ismert jogintézmény volt. Arra szolgált, hogy a kis "családi" vállalkozások, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok számára a Cstv.-ben megfogalmazott, számukra feleslegesen bonyolult végelszámolási rendet egyszerűsítse. Ez a szabályozás azonban - miután a Cstv. módosult végelszámolási normáival nem volt összhangban - gyakorlatilag egyszerűsítést alig jelentett a cégek számára, csak a cégeljárásban volt haszna a törléssel egyidejű bejegyzés lehetővé tételével. A kissé kusza törvényi megszövegezésből arra a következtetésre lehetett jutni, hogy a végelszámolás ilyen esetében a végelszámolás megindulásának közzététele elmarad.
Az egyszerűsített végelszámolás hatályos szabályai szerint ha a jogutód nélkül megszűnő, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a tartozásait 30 napon belül rendezte, a végelszámolással kapcsolatos változások bejegyzésére irányuló kérelmét a törlési kérelemmel együtt (illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül) terjesztheti elő, és a hitelezőknek szóló közleményt sem kell megjelentetnie. A cégbíróság a bejelentett adatváltozásokat - ideértve a végelszámoló adatait is - a törlésről rendelkező végzésében tünteti fel, és annak közzétételével együtt kerülnek nyilvánosságra a végelszámolásra vonatkozó adatok. A szabályozás sok visszaélésre ad alkalmat, különösen az egyszerűsített végelszámolás eljárási rendjének szabályozatlansága folytán, noha kétségtelen, hogy az ilyen cégek esetében a tagok korlátlan felelőssége a hitelezők követeléseiért bizonyos fokú hitelezővédelmet jelent.
A törvényjavaslat változatlanul megtartja az egyszerűsített végelszámolás jogintézményét, azt azonban részletesebben szabályozza. A rendelkezésre álló időtartamot ésszerűbben és betarthatóbban állapítja meg, a 120 napba a végelszámoló hirdetményének közzététele is "belefér", biztosítva ezzel a hitelezők korrekt értesítését, és ezáltal annak felelős felmérését, hogy az egyszerűsített eljárásnak valóban helye van-e, nem kell-e végelszámolás helyett felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezni.
A hirdetményt a végelszámoló teszi közzé a Cégközlönyben, ezzel az eltéréssel feladataira egyebekben az általános szabályok vonatkoznak. Ha nincs szükség felszámolási eljárás lefolytatására, és a 120 nap alatt valóban befejeződik az egyszerűsített végelszámolás, akkor a hatályos szabályozással egyező módon a végelszámoló törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak a végelszámolással együttjáró egyéb cégjegyzéki változásokat, adatokat is. Az egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályok szerinti "kétlépcsős" végelszámolásra kell áttérnie a végelszámolónak akkor, ha a végelszámolási folyamatban valamilyen "komplikáció" támad [114. § (3) bek. a-c) pontja és (4) bekezdése], továbbá - értelemszerűen -, akkor is, ha a végelszámolás befejezése 120 nap alatt nem sikerül [114. § (5) bekezdés].
Az áttérés során, ha az egyszerűsített végelszámolás hirdetményét a végelszámoló már megjelentette, úgy a cégbíróságnak már nem kell a hitelezői felhívást a végzésébe foglalnia, ha azonban az áttérés előtt a közzétételre még nem került sor, akkor ez nem maradhat el. A továbbiakban a "kétlépcsőssé" vált végelszámolás az általános szabályok szerint megy végbe. A törvényjavaslat az áttérés napját rögzíti (ez a változásbejegyzési kérelem cégbírósághoz való benyújtásának a napja); és azt is deklarálja, hogy a végelszámolási hirdetmény megjelenéséhez kapcsolódó határidők a végelszámoló által megjelentetett hirdetmény közzétételéhez kötődnek akkor is, ha az áttérés folytán az általános szabályok szerint folytatódik is a végelszámolás. (Ha nem volt végelszámolói hirdetmény az áttérés előtt, a cégbíróság által közzétett hitelezői felhívás megjelenésével indulnak a határidők.)

7. Cím

A kényszer végelszámolás

A 116. §-hoz

A végelszámolásnak - mint arról a 94. §-hoz fűzött magyarázat kapcsán már szó volt - két módja van: az önkéntesen elhatározott, és a más által a cégre kényszerített végelszámolás, tehát a kényszer-végelszámolás. Utóbbira akkor kerül sor, ha a cégbíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva kötelezi a jogutód nélküli megszűnésre a céget, továbbá, ha az anyagi jogszabályok rendelkezései miatt kötelezően következik be a jogutód nélküli megszűnés [pl. a közkereseti társaság egy főre csökkenése; a betéti társaságból valamennyi kültag (beltag) kiválása folytán]. Szankciós jelleggel kényszer-végelszámolásra kerül sor akkor is, ha a cég a végelszámolását a maximáltan rendelkezésre álló 3 év alatt nem fejezte be, vagy önként nem tért át az egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályok szerinti végelszámolásra, holott ennek törvényi feltételei bekövetkeztek.
A kényszer-végelszámolásra az általános végelszámolási előírások irányadóak, van azonban néhány markáns eltérés. Ilyen eltérés pl., hogy a legfőbb szerv határozatát a végelszámolás elrendeléséről a cégbíróság végzése pótolja, és egyúttal a jogutód nélküli megszűnés esetén kötelező, a végelszámolással kapcsolatos cégjegyzéki változásokat a cégbíróság hivatalból vezeti át a cégjegyzéken.
A bíróság által kijelölt végelszámoló feladata elsőként csak annyi, hogy az aláírási címpéldányát a jogerős kirendeléstől számított 15 napon belül (jogi képviselő közreműködése nélkül) benyújtsa a cégbírósághoz.
A kényszer-végelszámolás időtartama főszabály szerint éppúgy 3 év, mint az önkéntes végelszámolás esetében. Amikor azonban egy önkéntesen elhatározott, már hosszabb ideje folyó végelszámolást fordít át a bíróság kényszer-végelszámolásra, nyilvánvaló, hogy újabb 3 éves időtartam nem állhat rendelkezésre a végelszámolás befejezésére. Ezért a kényszer-végelszámolás időtartama ilyenkor rövidebb (csak 1 év), mely azonban indokolt esetben még 6 hónappal meghosszabbítható. Ha a kényszer-végelszámolás befejezését a cég részvételével folyamatban lévő peres eljárás gátolja, a meghosszabbítás kivételesen a peres eljárás jogerős befejezéséig tarthat.
További eltérés az önkéntes végelszámoláshoz képest, hogy a kényszer-végelszámolás visszafordíthatatlan, azaz a legfőbb szerv (és a cégbíróság) sem dönthet a végelszámolás megszüntetéséről, illetve a működés továbbfolytatásáról. Ha a kényszer-végelszámolásról felszámolásra kellett áttérni, a felszámolási eljárásban nincs helye egyezségkötésnek, és az adós teljesítésére tekintettel sem szüntethető meg az eljárás.

A 117-118. §-hoz

A törvényjavaslat 117. §-a a kényszer-végelszámolás során a végelszámoló személyének kijelölésére vonatkozó iránymutatásokat tartalmaz. Főszabály, hogy felszámoló szervezetet, vagy más alkalmas személyt, nem pedig a törvényességi felügyeleti eljárás legsúlyosabb szankcióját elszenvedő cég vezető tisztségviselőjét rendeli ki végelszámolóként a cégbíróság, mivel az ilyen helyzetbe került cég vezető tisztségviselőjétől csak kivételes esetben várható aggálytalan végelszámolói működés.
A törvényjavaslat szabályozza az összeférhetetlenség és a kizárás, valamint a kijelölés visszautasításának kérdését is. Utóbbira azért van szükség, mert a végelszámolói tisztség elnyerése itt nem szabad egyezkedés tárgya, hanem egyoldalú - hatósági - aktus következménye, indokolt esetben ezért módot kell adni a megbízatás visszautasításra is.
A törvényjavaslat 117. § (3) bekezdése leszögezi, hogy bár a végelszámolás elrendelésével (megindulásával) összefüggő cégjegyzéki változásokat a cégbíróság hivatalból (és így ingyenesen) vezeti át a cégjegyzéken, illetve teszi közzé, az esetleges későbbi változások [például a végelszámoló címében (székhelyében), nevében] bejegyeztetése már az általános szabályok szerint történik, azaz azok bejelentésére a végelszámoló köteles illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése mellett. A végelszámolás befejezése után a törlési kérelem benyújtása szintén a végelszámoló feladata. E kérelem - kötelező jogi képviselet igénybevételével - illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül terjeszthető elő, az általános cégeljárási szabályok szerint.
A kirendelt végelszámoló helyzetét is megkönnyíti a törvényjavaslat 101. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, amely kimondja, hogy a végelszámoló a végelszámolás cégbejegyzése során nem köteles aláírási címpéldányt csatolni, ha korábban is ő volt a cég vezető tisztségviselője, és címpéldánya a cégiratok között rendelkezésre áll. (Ez értelemszerűen akkor fordulhat elő, ha a bíróság - kivételesen indokolt esetben - mégis a cég vezető tisztségviselőjét rendeli ki végelszámolóként.)
A kényszer-végelszámolás során kirendelt végelszámoló ugyancsak az önkéntesen elhatározott végelszámolás esetében lefektetett általános előírások szerint köteles eljárni, a különbség az, hogy a cégvagyon értékesítését csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján ejtheti meg. Ez a cégre "rákényszerített" végelszámolás és végelszámoló esetén a cégtulajdonosok védelmét szolgálja, akiknek nem volt ráhatásuk a végelszámoló személyének kiválasztására, és védi a hitelezők érdekeit is azzal, hogy biztosítja a legkedvezőbb ár elérését.
A cégbíróság a végelszámoló eljárásában észlelt kötelességszegő magatartást szankcionálja. Az eljárásra bárki bejelentése alapot szolgáltathat, aki a végelszámoló mulasztását vagy kötelességszegését a cégbíróság tudomására hozza. [A cégbíróság ennek során a 106. § (3) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazhatja, de szükség esetén dönthet úgy is, hogy másik végelszámolót rendel ki.]
Ha a végelszámoló a felszámolási eljárásra való áttérés szükségességét észleli, ezt nem maga indítja meg (eltérően az önkéntes végelszámolástól), hanem a cégbíróságnál tesz indítványt a felszámolás kezdeményezésére. Ilyen esetben a végelszámoló felszámolóként is kijelölhető, ha a végelszámoló felszámoló szervezet volt [erre nézve a 108. § (3) bekezdése tartalmaz rendelkezést]. Amennyiben a legfőbb szerv nem teszi meg, a cégbíróságnak meg kell határoznia a végelszámoló díját a törvényjavaslat 118. § (3) bekezdésében előírtak szerint, és ez a végelszámolói díj a felszámolási költségek közé sorolandó be, tehát a cég többi tartozásához képest kedvezőbb elbírálásban részesül.

IX. A vagyonrendezési eljárás

1. Cím

A vagyonrendezési eljárás kezdeményezése

A 119. §-hoz

A törvényjavaslat IX. Fejezetében szereplő vagyonrendezési eljárás 2004. január 1. napjától él a hatályos jogban. Ezt megelőzően ugyanis több olyan eset felmerült a bírósági gyakorlatban, hogy a törölt cég tulajdonában álló vagyonra derült fény, amelynek jogi sorsa rendezetlen maradt. Vagyonrendezési eljárás csak akkor folytatható le, ha a céget jogutód nélkül törölték a cégjegyzékből. A jogutód nélküli megszűnés azonban nemcsak a sajátos törvényességi felügyeleti eljárás, a megszűntetési eljárás lefolytatása következtében, hanem akkor is bekövetkezik, ha a céget felszámolási, egyszerűsített felszámolási, illetve végelszámolási eljárás lefolytatását követően törlik a cégjegyzékből. A vagyonrendezési eljárás lefolytatására tehát mindegyik esetben sor kerülhet.
Bár a megszüntetési eljárás során pl. már általában fény derül a cég esetleges vagyonára is, teljesen kizárni a jövőben sem lehet, hogy a törölt cég vonatkozásában vagyonrendezési eljárás lefolytatására kerüljön sor. Bár a vagyonrendezési eljárás lefolytatását a törvényjavaslat változatlanul nem utalja kifejezetten a cégbíróság hatáskörébe, hanem a cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes megyei bíróság illetékességét állapítja meg, az eljárás természetének a céggel való szoros összefüggése mégis indokolttá teszi, hogy ez a nemperes eljárás változatlanul a cégeljárási jogszabályok keretei között nyerjen elhelyezést.
Az eljárás tárgyát képező vagyonnak a törölt cég tulajdonában kell állnia. Nem indítható vagyonrendezési eljárás olyan vagyon vonatkozásában, amelyre a törölt cégnek valamilyen más címen áll fenn igénye, akkor sem, ha annak esetleg jelentős vagyoni értéke van.
Fontos változás a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a törvényjavaslat kifejezetten a cég tulajdonában álló vagyontárgy előkerülése esetében ad lehetőséget erre az eljárásra, a törölt cég valamely fennálló jogos követelése sem ad tehát okot az eljárás megindítására. A szabályozás célja ugyanis éppen az, hogy ténylegesen fellelhető, esetleg a közhiteles nyilvántartásban immár félrevezető módon szereplő vagyontárgyak tulajdonjogi helyzetét rendezze a bíróság segítségével.
A törvényjavaslat szerint az eljárás lefolytatását a törölt cég volt hitelezője, volt tagja (volt részvényese), illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik, mivel az általa megjelölt vagyontárgyra vonatkozóan követelése áll fenn. A kérelem tartalmát illetően a törvényjavaslat szabályozása megegyezik a hatályos szabályozással.
Változatlan az a rendelkezés is, hogy ha a vagyontárgy közhiteles, vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szerepel, és erről a nyilvántartást vezető szervezet a bíróságot értesíti, az eljárás lefolytatása kötelező.
A gyakorlatban felmerült problémát old meg a törvényjavaslat 119. § (6) bekezdésében foglalt szabály, amely egy adott cég esetében folyó vagyonrendezési eljárások egyesítésére ad módot. Ha már van folyamatban vagyonrendezési eljárás, az újabb vagyontárgy előkerülése esetében az eljárás megindítására a vagyonrendező bejelentése alapján is sor kerülhet. Ez tehát a hivatalból lefolytatandó eljárás sajátos esete.

2. Cím

A bíróság feladatai

A 120-121. §-hoz

A törvényjavaslat 120. §-ának (1) bekezdése a bíróságnak a kérelemre vonatkozó feladatát foglalja össze.
Az eljáró bíróság a vagyonrendezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet megvizsgálja. Ennek során tisztázza, hogy a megjelölt vagyontárgy a cég tulajdonában állt-e, a kérelmező személyében megfelel-e a törvényben előírt követelményeknek, megfizették-e az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést. A bíróság a nemperes eljárás jellegével összhangban okirati bizonyítékokat beszerezhet, és személyes meghallgatást tarthat, ennek során a kérelmezőt, a törölt cég volt tagját, vagy vezetőit meghallgathatja. Ha a kérelem alapján a törvényi feltételek fennállnak, a bíróságnak még egy kérdésben van vizsgálati kötelezettsége. El kell döntenie, hogy a vagyontárgy megjelölt értéke az eljárás lefolytatásával járó költségeket fedezni fogja-e. Ennek során a vagyon értékesítésének várható költségei mellett a vagyonrendezőnek a díját kell számításba venni.
Új rendelkezés, hogy ha a vagyontárgy értéke a bíróság megítélése szerint az eljárás költségét nyilvánvalóan nem fedezné, a bíróság az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet elutasítja. Ebben az esetben a vagyontárgyat a kérelmező vagy a kérelmezők tulajdonába adja. Ha erre a kérelmező nem tart igényt, az ingóság a Ptk. szabályai szerint uratlan vagyonnak minősül, amelyen bárki tulajdonjogot szerezhet. Természetesen az eljárás mellőzésére csak a kérelemre induló vagyonrendezési eljárás esetében van mód, a hivatalból indult ügyekben az eljárást a vagyontárgy értékétől függetlenül le kell folytatni. A hivatalból lefolytatandó eljárás csak akkor mellőzhető, ha a vagyontárgy ténylegesen nem lelhető fel, így az eljárás célja, a vagyontárgy vagy ellenértéke átadása a cég hitelezőinek vagy a volt tagjainak nem valósulhat meg. Ebben az esetben a bíróság az eljárást nem indítja meg, értelemszerűen nem rendel ki vagyonrendezőt a vagyontárgy értékesítésére, hanem végzést hoz az eljárás megszüntetéséről és ezzel egyidejűleg elrendeli a vagyontárgynak a nyilvántartásból való törlését. Ugyancsak meg kell szüntetni az eljárást akkor is, ha a vagyon fel nem lelhető voltára az eljárás folyamán derül fény.
Ha az eljárás lefolytatásának nincs jogi vagy természetbeni akadálya, a törvényjavaslat változatlanul a felszámolók névjegyzékében szereplő szervezet vagyonrendezőként történő kirendelését írja elő. A kirendelt vagyonrendező esetében a Cstv-nek a felszámolóra előírt összeférhetetlenségi szabályai ebben az eljárásban is megfelelően irányadók.
Az eljárás lefolytatását elrendelő és a Cégközlönyben közzétételre kerülő végzésében a bíróság felhívja a cég kielégítést nem nyert hitelezőit, illetve a volt tagokat (részvényeseket) a vagyonrendezőnél 30 napon belül történő jelentkezésre. Ennek során csatolniuk kell az igényt megalapozó irataikat is. Minden hitelező bejelentheti igényét, akinek fennálló követelését a törölt cég nem elégítette ki, vagy részben történt csak meg a követelés kielégítése. A volt tagok (részvényesek) jelentkezése akkor lehet célszerű, ha nem kell számolniuk jelentős számú hitelezőkkel.
Az eljárás megindulásáról a kérelmezőn kívüli összes igényjogosult csak a Cégközlöny vagyonrendezési eljárásokat tartalmazó rovatának figyelemmel kísérése útján értesülhet. Ez azonban nem szokatlan eljárás, hiszen a Cstv. alapján közzétett, a felszámolást elrendelő végzésben szereplő hitelezői felhívás is így jut az érdekeltek tudomására.
Új rendelkezés, hogy ha a vagyonrendezési eljárás tárgya zálogjoggal terhelt, a zálogjog jogosultját a bíróság külön felhívja hitelezői igénye bejelentésére. A bejelentés elmaradása esetén a zálogjog megszűnik.
A gyakorlatban felmerült igényt elégít ki a törvényjavaslat 121. (4)-(5) bekezdése. A (4) bekezdés tisztázza, hogy mi a vitatott igények sorsa, az (5) bekezdés pedig lehetőséget ad arra, hogy a vagyonrendező jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt az eljárásban résztvevő sérelmet szenvedett fél kifogással élhessen a bíróságnál. A bíróság döntése ellen a zálogjog megszűnése, illetve a kifogás esetében is fellebbezésnek van helye.

3. Cím

A vagyonrendező feladatai

A 122. §-hoz

A törvényjavaslat 122. §-a a vagyonrendező feladatait foglalja össze. A vagyonrendezési eljárás befejezéséig a vagyontárgy állagmegőrzéséről a vagyonrendező gondoskodik, ennek esetleges költségeit az eljárásban felmerült költségek között elszámolja.
Változatlan rendelkezés, hogy a vagyonrendező a vagyontárgyat csak nyilvánosan meghirdetett árverés vagy pályázat útján értékesítheti, a Cstv. 49. § (1)-(3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával. A vagyonrendező más értékesítési formát nem választhat.
A törvényjavaslat eltér a hatályos szabályozástól atekintetben, hogy ingatlan értékesítése esetében nem a vagyonrendező és a vevő között kötött szerződés képezi a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének alapját, hanem a bíróság határozata. Ennek alapján a vevő kérelmére a földhivatal köteles a tulajdonjogot a vevő javára bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.
A vagyontárgy értékesítése kivételesen mellőzhető. Erre akkor kerülhet sor, ha az eljárásban résztvevő személy, vagy az eljárásban résztvevők, akik egyébként a vagyontárgy ellenértékére is jogosultak lennének, természetben kívánják a vagyontárgyat megkapni. Ennek feltétele, hogy az eljárás lefolytatásával járó összes költség előlegezését, illetve megfizetését vállalják.
A szabályozásból világosan következik, hogy ilyen igényt az támaszthat, akit más igényjogosult nem előz meg a kielégítésben. A volt tagok (részvényesek) nyilvánvalóan nem kérhetik a természetben való átadást akkor sem, ha a költségeket előlegeznék, ha vannak a cégnek a vagyonrendezési eljárás során jelentkezett hitelezői, akik igényének kielégítése megelőzi a volt tagok ilyen irányú kérését. Az értékesítés mellőzésére vonatkozó megállapodást, illetve kérelmet a vagyonrendezőnek kell az értékesítés megkezdése előtt bejelenteni, illetve átadni.
A törvényjavaslat leszögezi, hogy az eljárás lefolytatásával járó költségek fedezete a hitelezői követeléseket is megelőzi. A költségek közé értendő a vagyonrendezőnek járó díj is. Ezt követően azonban a hitelezők kielégítése az elsődleges. Ennek során azonban nem a Cstv.-ben irányadó, a hitelezőket szigorú sorrendbe állító kielégítési szabályok érvényesülnek, hanem a kielégítés követelésarányos. Ha hitelezők nem jelentkeznek, vagy kielégítésük megtörtént, a vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeg felosztása - az eljárás költségeinek levonását követően - a volt tagok (részvényesek) között történik meg. Ennek során a cégre vonatkozó anyagi jogban a cég megszűnésére előírt vagyonfelosztási szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a megszűnést megelőző, utolsó hatályos létesítő okirat ettől eltérő rendelkezéseket tartalmazott (pl. likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosított valamelyik tagnak).
A bíróság a vagyonrendező vagyonfelosztási javaslatát megvizsgálja és végzéssel határoz a vagyonrendező költségeinek és díjazásának összegéről, annak viseléséről, a hitelezők követeléseinek kielégítéséről, illetve a hitelezőnek nem minősülő jogosultak közötti vagyonfelosztásról, továbbá kötelezi a vagyonrendezőt a még szükséges intézkedések megtételére.
A volt hitelezőnek, illetve volt tagnak (részvényesnek) nem minősülő, jogi érdekkel rendelkező személy helyzetét annak a helye határozza meg, akinek jogán fellép. A volt hitelező örököseként, jogutódjaként jelentkező személy nyilvánvalóan előbb kap kielégítést, mint a volt tag örököse (jogutódja), aki szintén bejelentkezik az eljárás folyamán, mint olyan személy, aki a vagyontárgyra vagy annak értékére lehetőség szerint igényt tartana.
Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatása kötelező, a vagyontárgy értékesítéséből befolyó összeg felosztására ugyancsak az ismertetett rendelkezések irányadók. Új szabály viszont, hogy igénybejelentés hiányában az összeget bírói letétbe kell helyezni. (Kötelezően lefolytatandó, hivatalbóli eljárás esetén előfordulhat, hogy a felhívásra senki sem jelentkezik.) Ha a kötelezően lefolytatandó eljárás során a vagyontárgy értékesítése nem sikerül, a vagyontárgyat az eljárásban jogosulttá vált személynek természetben is ki lehet adni, ha vállalja a vagyonrendező felmerült költségeinek és díjának megfizetését. Ha nincs igénybejelentő, vagy az arra jogosult természetben nem tart igényt a vagyontárgyra, az ingó vagyontárgy a Ptk. szabályai szerint uratlan vagyonnak minősül, ingatlan vagyontárgy esetében pedig az állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését rendeli el a bíróság. Ilyen esetben a 123. § (5) bekezdése alapján a vagyonrendező költségeit és díját az állam viseli

4. Cím

A vagyonrendezési eljárás befejezése

A 123-124. §-hoz

A vagyonrendezési eljárás befejező aktusait rendezi a törvényjavaslat 123-124. §-a. A vagyontárgy értékesítését követően a vagyonrendező az értékesítéstől számított 30 napon belül vagyonfelosztási javaslatot készít, amelynek során a már bemutatott kielégítési rendet köteles alkalmazni. A bíróság a vagyonrendező által készített iratokat megvizsgálja, jóváhagyja, és végzésében rendelkezik a még szükséges intézkedések megtételéről is. Ha a vagyontárgy olyan ingó, amely közhiteles nyilvántartásban szerepel, a nyilvántartásban szereplő bejegyzés módosításának alapjául ugyancsak a bíróság végzése szolgál. A természetben kiadni kért vagyontárgyon pedig a bíróságnak a természetben történő átadást rögzítő végzésével, tehát hatósági határozattal szerezhetnek tulajdonjogot a jogosultak. A természetben történő birtokbavételnek feltétele, hogy a jogosultak a vagyonrendezőnek a bíróság által megállapított költségeit és munkadíját - amennyiben azok levonására még nem került sor - megfizessék. A vagyontárgy természetbeni kiadására, illetve az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre tehát csak akkor kerülhet sor, ha igazolást nyer, hogy az eljárási költségek - ideértve a vagyonrendező díját is - megtérítésre kerültek.
Mivel a vagyonrendezési eljárást hivatalból akkor is le kell folytatni, ha a vagyontárgy értéke előre láthatóan nem fedezi az eljárás költségeit, a befolyt összegből nem fedezhető költségeket az állam viseli. Erről a bíróságnak az eljárást lezáró végzésében rendelkeznie kell.
A vagyonfelosztásról döntő, az eljárást lezáró végzés ellen fellebbezésnek van helye. Az eljárás jogerős befejezésének tényét a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi.

X. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések, módosuló jogszabályok

A 125. §-hoz

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (cégtörvény) a törvényjavaslat értelmében - meghatározott kivételektől eltekintve - 2006. július 1-jén lép hatályba, a szoros tartalmi összefüggésekre tekintettel az új Gt-vel egyidőben. A törvény kihirdetését követően tehát megfelelő idő áll majd rendelkezésre a bíróságoknak és a gazdasági élet szereplőinek arra, hogy a törvény rendelkezéseit megismerhessék, felkészülhessenek az új szabályok alkalmazására.
A cégtörvény rendelkezéseit főszabályként a hatálybalépését követően benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem esetében kell alkalmazni, tehát a korábban indult cégbejegyzési ügyek elintézésére az 1997. évi CXLV. törvényben foglalt rendelkezések az irányadók. Ugyanez irányadó a törvényességi felügyeleti eljárásokra, illetve más cégügyekre (eljárásokra) is, így pl. a vagyonrendezési eljárásra.
A 125. § (2)-(7) bekezdései azokat a rendelkezéseket veszik sorba, amelyek különböző okok miatt a 2006. július 1-i dátumtól eltérő időpontban lépnek hatályba, annál korábban, vagy később.
Már a cégtörvény kihirdetését követő 30. naptól alkalmazni lehet az ezt követően indult eljárásokban azokat a rendelkezéseket [88. § (4) bek., 89. § (1) és (3) bek.], amelyek arra a problémára adnak megoldást, amikor a cég egyedüli képviselője külföldön lakik, azonban nem gondoskodott kézbesítési megbízottról. Az új rendelkezések mielőbbi bevezetése egy bizonytalan jogi helyzet megoldását jelentheti a kézbesítési megbízott jogszerű lemondása esetén, illetve a megszüntetési eljárásban.
Európai szövetkezet alapítására az 1435/2003/EK rendelet alapján 2006. augusztus 18-tól kezdődően nyílik lehetőség. Erre tekintettel - értelemszerűen - az európai szövetkezetre vonatkozó cégjogi rendelkezések csak ettől az időponttól léphetnek hatályba, az európai szövetkezet cégjegyzékébe bejegyzendő cégforma-specifikus adatait is ezt követően kell bejelenteni bejegyzés és közzététel végett a cégbírósághoz.
A törvényjavaslat 17. §-ának (2) bekezdése az 1. számú társasági jogi irányelvvel összhangban - a hatályos szabályozással egyezően - változatlanul úgy rendelkezik, hogy
korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság valamennyi, 1997. január 1-je után keletkezett cégiratáról 2007. január 1-jétől kezdődően kérhető elektronikus okirati formában kiállított másolat.
Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény értelmében 2005. szeptember 1-től kezdődően a részvénytársaságok cégbejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiket elektronikus úton is intézhetik, a korlátolt felelősségű társaságok pedig ugyanettől az időponttól kezdődően csak meghatározott változásbejegyzési kérelmeiket terjeszthetik elő elektronikus úton. 2006. július 1-jétől kezdődően teljes körűen biztosított a korlátolt felelősségű társaságok számára is az elektronikus cégeljárás. Emellett a törvényjavaslat az elektronikus cégeljárás alkalmazásának lehetőségét - a fokozatosság elvének betartásával - kiterjeszti. Ennek eredményeként 2006. július 1-től kezdődően valamennyi gazdasági társaság előterjesztheti a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét - választása szerint - elektronikus úton is. Ennek biztosítása egyébként elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy 2006. július 1-től kezdődően a törvényjavaslat 49. §-ában szabályozott egyszerűsített cégeljárás megvalósulhasson. 2007. január 1-től kezdődően pedig már nemcsak a gazdasági társaságok, hanem valamennyi cégforma esetében lehetőség lesz az elektronikus cégeljárás alkalmazására a törvényjavaslat 36-39. §-aiban foglaltak szerint.
Az új Gt. 4. §-a értelmében 2007. július 1-től lehetőség lesz gazdasági társaság jövedelemszerzésre nem irányuló közös gazdasági tevékenység céljából történő alapítására. A törvényjavaslat több rendelkezést is tartalmaz a nonprofit gazdasági társaság névviselésére, arra vonatkozóan, hogy mit kell a cégjegyzékbe bejegyezni, ha a nonprofit gazdasági társaság közhasznú minősítést szerez és hogy ezzel összefüggésben milyen okiratot kell csatolnia. Ezek a rendelkezések - értelemszerűen - 2007. július 1-jén lépnek hatályba.
A Cégszolgálat bővülő feladatainak megvalósulásához, tehát a hitelezővédelmi nyilvántartás megteremtéséhez, a jogi tanácsadó szolgálat működtetéséhez, illetve a cég kérelmére a különböző hatósági igazolások elektronikus úton történő beszerzéséhez [1. § (2) bek. c)-e) pont] további jogszabályok megalkotása szükséges. Ezért ezek a rendelkezések csak 2007. október 1-jén lépnek hatályba. Ugyanezzel az időponttal hatályosulnak azok a rendelkezések is, amelyek megteremtik a lehetőségét az elektronikus cégiratoknak a Cégszolgálat honlapjáról történő megismeréséhez [13. § (3) bek. a) pont], valamint ahhoz, hogy a Cégközlönyben foglaltak az erre a célra fenntartott honlapról legyenek megismerhetőek [20. § (1) bek.], figyelemmel arra, hogy e feladatok megvalósításához is jelentős előkészítő munka, fejlesztés szükséges.
A főszabályként érvényesülő 2006. július 1-jei hatálybalépéstől eltérő hatálybalépési időpont meghatározásának okairól az adott rendelkezést tartalmazó paragrafusokhoz fűzött magyarázatnál is szó van.

A 126. §-hoz

A törvényjavaslat 126. §-ának rendelkezése a 125. § (1) bekezdésében foglaltakból következik. A 126. § az egyértelműség érdekében kimondja, hogy a cégtörvény hatálybalépését megelőzően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeket az 1997. évi CXLV. törvény, tehát a benyújtáskor hatályos cégtörvény rendelkezései szerint kell elbírálni és ugyanez irányadó a cégtörvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő törvényességi felügyeleti, valamint hivatalbóli törlési (törlési) és vagyonrendezési eljárásokra is. Ennek az az oka, hogy a két törvény eltérő rendelkezései egy adott eljáráson belül nem keveredhetnek, az ügyeket egységes szempontok szerint, annak a törvénynek a rendelkezései alapján bírálja el a cégbíróság, ami az eljárás megindulásakor hatályban volt.

A 127. §-hoz

Számos jogszabály hivatkozik a cégeljárást megállapító korábban hatályos jogszabályokra. Amennyiben ezek a jogszabályok nem meghatározott jogszabályhelyre utalnak, hanem csak általános jelleggel említik a cégeljárást szabályozó törvényerejű rendeletet, illetve törvényt, ebben az esetben szükségtelen e jogszabályokban módosítani az utaló rendelkezést. Elegendő kimondani azt, hogy ahol jogszabály a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendeletet, vagy a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényt említi, ott azon az új cégtörvényt kell érteni.
Más jogszabályokban utalás szerepel a hivatalbóli törlési eljárásra, illetve a törlési eljárásra. A kifejtettek alapján ezen jogszabályok módosítása sem indokolt, ha azok konkrét jogszabályhelyet nem hívnak fel. A jogintézményt ugyanis változatlanul ismeri a törvényjavaslat, csak az elnevezése változik megszüntetési eljárásra.

A 128. §-hoz

Az új cégtörvény hatályosulásához számos végrehajtási rendelet megalkotása szükséges (ezek majd ugyancsak 2006. július 1-jén lépnek hatályba). Így hasonlóan a hatályos szabályozáshoz, meg kell alkotni a cégbejegyzési eljárásra és a cégnyilvántartásra, a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételére és közzétételére, a Cégszolgálat működésére és a fizetendő költségtérítésre irányadó részletes szabályokat, az elektronikus cégbejegyzési eljárásra és cégnyilvántartásra, valamint a cégbejegyzés iránti eljárás illetéke és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó rendeleteket. A törvényjavaslat új rendelkezése (82-83. §), hogy a törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság indokolt esetben felügyelőbiztost rendel ki. A felügyelőbiztos díját ugyancsak igazságügy-miniszteri rendeletben szükséges szabályozni.

A 129. §-hoz

A cégtörvény hatálybalépését követően a cégjegyzék meghatározott adatokat már nem tart nyilván, ugyanakkor - az új Gt.</a> rendelkezéseire is figyelemmel - a jövőben a cégjegyzékben olyan adatok is szerepelnek, amelyeket korábban a cégjegyzék nem tartalmazott. Ilyen új adat - többek között -, hogy a felügyelőbizottsági tagok vonatkozásában fel kell tüntetni azt a tényt, ha a felügyelőbizottsági tag munkavállalói küldött (25. § i) pont), ha a cég elektronikus elérhetőséggel is rendelkezik, ezt ugyancsak be kell jelenteni (25. § e) pont), illetve részvénytársaság vonatkozásában meg kell határozni az ügyvezetés típusát [27. § (4) bek.]. Ezeket az adatokat - annak érdekében, hogy a cégek a változást ne egy időben "zúdítsák" a cégbíróságra, illetve hogy a bejelentési kötelezettség a cég vonatkozásában se jelentsen külön megterhelést - akkor kell bejelenteni, amikor a cég cégjegyzékben vezetett adataiban egyébként is változás következik be. Ilyen változás hiányában legkésőbb 2007. szeptember 1-ig az új cégjegyzék adatokat - változásbejegyzési kérelem formájában - közölni kell a cégbírósággal. Ennek elmulasztása esetében a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást folytat le a céggel szemben.
Jelentős változást eredményez a törvényjavaslat azáltal, hogy a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések a Cstv-ből az új cégtörvénybe kerülnek. A módosuló, a korábbinál sokkal részletesebb szabályozás csak a törvény hatálybalépése után indult végelszámolási ügyekben irányadó. A törvényjavaslat ugyanakkor átmeneti rendelkezéseket állapít meg annak érdekében, hogy a korábbi rendelkezések alapján indult és folytatott végelszámolási eljárások is meghatározott időn belül befejeződjenek. A hatályos Cstv. szabályozás ugyanis a végelszámolás befejezésére időbeli határt nem szab. Ezért a törvényjavaslat 129. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy ha a cég végelszámolása a törvény hatálybalépését megelőzően indult, azt a törvény hatálybalépésétől számított 3 éven belül - a korábbi rendelkezéseknek megfelelően - be kell fejezni. Amennyiben pedig az eljárás már a törvény hatálybalépésekor is legalább 3 éve folyamatban van, az eljárást 2006. július 1-től számított egy éven belül be kell fejezni. Ha az említett határidőket a végelszámolás alatt álló cég nem tartja be, a cégbíróság elrendeli a kényszer-végelszámolást, feltéve, ha a végelszámolás egyébként a cég elhatározása alapján folyik. A befejezési határidőt a cégbíróság által hivatalból elrendelt és folyamatban lévő végelszámolások esetében is alkalmazni kell.
A Cégközlöny 2007. október 1-jétől fog megjelenni az erre a célra fenntartott honlapon [20. § (1) bek.]. A törvényjavaslat kimondja, hogy a hatálybalépéstől eddig az időpontig a Cégközlöny változatlan formában, CD lemezen jelenik meg.
A törvényjavaslat értelmében a cégjegyzékben nyilvántartott adatok köre nemcsak új elemekkel bővül, hanem a jövőben a cégjegyzék meghatározott adatokat már nem tart nyilván. Ilyen adat pl. a külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam betűjele, vagy a betéti társaság kültagjai vagyoni betétjének együttes összege. A törvényjavaslat 129. §-ának (4) bekezdése ezzel összefüggésben kimondja, hogy azok a korábban bejegyzett adatok, amelyeket a törvény hatálybalépését követően a cégjegyzék már nem tart nyilván, a cégnyilvántartásból hivatalból, automatikusan törlésre kerülnek.
Az oktatói munkaközösségre, mint cégformára vonatkozó anyagi jogi szabályt, az iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről és az oktatói munkaközösségekről szóló 36/1990. (II. 28.) MT rendeletet a 105/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte. Ezzel egyidejűleg azonban nem történt rendelkezés arról, hogy mi legyen a sorsa a cégnyilvántartásba már bejegyzett oktatói munkaközösségeknek. Ezt a hiányosságot pótolja a 129. § (5) bekezdése, amikor úgy rendelkezik, hogy a cégnyilvántartásban szereplő oktatói munkaközösségek a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül a létesítő okiratuk módosításával közkereseti társaságként, vagy korlátolt felelősségű társaságként történő nyilvántartásba vételüket kérhetik, ilyen formában működhetnek tovább. Erre a két lehetőségre azért ad módot a törvényjavaslat, mivel a szerződés tartalmát tekintve a cégforma a közkereseti társasághoz hasonlít leginkább, ugyanakkor jogi személyként meghatározott cégforma volt. Az oktatói munkaközösség természetesen a határidőn belül a jogutód nélküli megszűnéséről is határozhat. Amennyiben azonban a 6 hónap eredménytelenül telik el, a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja, és elrendeli az oktatói munkaközösség kényszer-végelszámolását, vagy felszámolását. A törvényjavaslat értelmében tehát nem kerül majd sor a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására, a cég felhívására. A cégbíróság minden figyelmeztetés nélkül meghozza a megszűntnek nyilvánítást tartalmazó végzését, ha az előír határidőn belül nem érkezik a cégbírósághoz a létesítő okirat módosítására vonatkozó kérelem. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. A törvény kihirdetése és hatályba lépése közötti időnek, illetve a törvényjavaslatban biztosított további 6 hónapos időnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az anyagi jogi háttér nélkül működő cégek dönthessenek a jövőbeni sorsukról.

A 130. §-hoz

A törvényjavaslat a cégbejegyzési (változásbejegyzési) határidőket jelentősen csökkenti. A cégbíróságnak a cég bejegyzéséről a korábbi 30, illetve 15 munkanapos határidő helyett 8, illetve 15 munkanapon belül döntenie kell. Ez a cégbíróságokon jelentős munkaszervezési feladatot jelent. Emellett az új Gt.</a> és cégtörvény a hatályos szabályokhoz képest megváltozott, illetve új rendelkezései is számos tennivalót jelentenek a cégek, illetve a cégbíróság számára. Így fel kell készülniük a törvényességi felügyeleti eljárás, valamint a végelszámolási eljárás megváltozott rendelkezéseinek alkalmazására is. Erre tekintettel indokolt, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásra irányadó, rövidített ügyintézési határidők csak később lépjenek hatályba. Ezért a törvényjavaslat 130. §-a kimondja, hogy a bejegyzési eljárásra vonatkozó bírósági ügyintézési határidők - az egyszerűsített cégeljárás kivételével - csak 2007. október 1-jén lépnek hatályba. Eddig az időpontig a törvényjavaslat hosszabb bírósági ügyintézési határidők alkalmazását teszi lehetővé.
Ezek a határidők túlnyomórészt megegyeznek a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányadó hatályos határidőkkel. A különbség az, hogy a törvényjavaslat nem a cég jogi személyiségének léte vagy hiánya alapján határozza meg az eljárási határidőket, hanem aszerint, hogy a cég létesítő okirata szerződésminta felhasználásával készült-e. Így a szerződésminta alkalmazásával alapított cégek esetében a kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítására a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül, a hiánypótlásra felhívó végzés meghozatalára 10 munkanapon belül kerülhet sor, a cég bejegyzéséről pedig 15 munkanapon belül dönteni kell. Ha a céget szerződésminta alkalmazása nélkül alapították, a határidő 8 munkanap, 35 munkanap, illetve 45 munkanap.
A változásbejegyzési eljárásban a hiánypótlás nélküli elutasítására ugyancsak a kérelem benyújtásától számított 8 munkanapon belül kerülhet sor. Ugyanakkor a változásbejegyzési eljárásban az ügyintézési határidő egységes, nem függ attól, hogy a cég szerződésmintával készült létesítő okirat alapján működik-e. A hiánypótlásra felhívó végzés meghozatalára nyitva álló határidő 35 munkanap, a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról pedig 45 munkanapon belül kell döntenie a cégbíróságnak.
Hangsúlyozni kell, hogy az említett átmeneti rendelkezések csak a cégbírósági ügyintézési határidőkre vonatkoznak. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során egyebekben a törvényjavaslatban szereplő rendelkezések irányadók (a cégbírósági vizsgálat terjedelme, jellege a hiánypótlásra felhívó végzés kibocsátásával összefüggésben, stb.)
Az átmeneti szabályok a cégbíróság vezetőjének az automatikus bejegyzés megelőzésére tett intézkedéseire biztosított határidőt 8 munkanapban állapítják meg.

A 131. §-hoz

A törvényjavaslat 87. §-a különleges törvényességi felügyeleti eljárásként szabályozza a cégek beszámolói letétbe helyezésének, illetve közzétételének kikényszerítését. A 87. § (2) bekezdése - annak érdekében, hogy kizárólag csak azok a cégek kapjanak felhívást a cégbíróságtól az elmaradt beszámoló letétbe helyezésére, amelyek a számviteli törvény hatálya alá tartoznak - úgy rendelkezik, hogy az állami adóhatóságnak az egyablakos rendszer útján kell tájékoztatást adnia azokról a közkereseti és betéti társaságokról, amelyek ugyan az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartoznak, azonban mégis készítenek beszámolót, tehát letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségük áll fenn. Annak érdekében, hogy ez, az adóhatóságra vonatkozó kötelezettség ne csak a jövőre nézve érvényesüljön, a törvényjavaslat 131. §-a kimondja, hogy a törvény hatálybalépésekor már bejegyzett cégek esetében a vonatkozó adatokat az adóhatóságnak 2006. november 30-ig meg kell küldenie a cégbíróságnak.

A 132. §-hoz

Az egyes európai uniós irányelveknek megfelelő rendelkezéseket tartalmazó törvényeknek, így a cégtörvénynek is tartalmaznia kell egy olyan klauzulát, amely feltünteti, hogy az adott törvény mely uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja. Ennek tesz eleget a törvényjavaslat 132. §-a. A (2) bekezdés meghatározza azokat az uniós rendeleteket, amelyek végrehajtásához szükséges rendelkezések a cégtörvényben megtalálhatók.

A 133. §-hoz

A törvényjavaslat a 133. §-a a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, valamint az azt módosító jogszabályok, illetve jogszabályhelyek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.

A 134-135. §-hoz

A törvényjavaslat 134. §-a az egyéb, a cégtörvény szabályozásához kapcsolódó jogszabályok körében szükségessé vált hatályon kívül helyezéseket tartalmazó rendelkezéseket gyűjti egybe. A törvényjavaslat értelmében a cégek végelszámolására vonatkozó rendelkezések a Cstv-ből a cégtörvénybe kerülnek át. Ez szükségessé teszi a Cstv. végelszámolásra vonatkozó fejezetének hatályon kívül helyezését, illetve a végelszámolásra történő utalások kiiktatását a Cstv-ből és az egyéb jogszabályokból.
Tekintettel arra, hogy a végelszámolásra vonatkozó szabályokat a jövőben már nem a Cstv. tartalmazza, a törvényjavaslat 135. §-ának (1) bekezdése módosítja a törvény címét is, a "csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról" szóló törvényről a "csődeljárásról és a felszámolási eljárásról" szóló törvényre. Emellett a törvényjavaslat azt is kimondja, hogy ahol jogszabály a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt említi, ott azon a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. XLIX. törvényt kell érteni.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXVII. törvény 14. § (2) bekezdése az 1. számú társasági jogi irányelvvel összhangban a hatályos cégtörvényt módosítva úgy rendelkezik, hogy a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok 1997. január 1 után keletkezett
cégiratairól elektronikus okirati formában kiállított másolat kérhető. Ez a lehetőség 2007. január 1-jén lépett volna hatályba. Figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat 17. §-ának (2) bekezdése ugyanezt a rendelkezést tartalmazza, a törvényjavaslat 135. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a 2004. évi CXXVII. törvény 14. §-ának (2) bekezdése nem lép hatályba.

A 136. §-hoz

Az új Gt. XIV. Fejezete a közhasznú társaság, mint jogi személy forma megszüntetésével kapcsolatos átmeneti, módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza. Ennek értelmében 2007. július 1 után közhasznú társaság már nem alapítható, azonban a 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett, vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó szabályok szerint működhet tovább.
Az új Gt. 364. §-ának (3) bekezdése azt is kimondja, hogy a közhasznú társaságnak 2009. július 1-ig döntenie kell a nonprofit korlátolt felelősségű társaságként történő továbbműködéséről, más nonprofit gazdasági társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszűnéséről és az erre vonatkozó bejelentést a cégbíróságnak meg kell tennie. A határidő eredménytelen elteltét követően a cégbíróság a társaságot megszűntnek nyilvánítja.
A törvényjavaslat 136. §-a e rendelkezések cégjogi jogkövetkezményeit szabályozza. A törvényjavaslat maga is kimondja, hogy 2007. július 1 után közhasznú társaság már nem alapítható és megerősíti, hogy a már bejegyzett (vagy 2007. július 1-jén bejegyzés alatt álló) közhasznú társaság 2009. június 30-ig folytathatja a működését. A közhasznú társaság átalakulására, megszűnésére vonatkozóan a törvényjavaslat utal az új Gt. 364. §-a (3) bekezdésében foglaltakra.
A törvényjavaslat 136. §-ának (4) bekezdése 2009. július 1-jei időponttal hatályon kívül helyezi a közhasznú társaságra irányadó speciális cégjegyzékadatokat, illetve a közhasznú társaság cégbejegyzése (változásbejegyzése) esetén csatolandó okiratokra vonatkozó rendelkezéseket.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu