Tisztelt szakértő! Egy cég tévesen X cég nevére állított ki számlát az elmúlt hónapban. Ezt a számlát nem a cég nevére, hanem a tulajdonosa nevére (megegyezik a cégnévvel) kellett volna kiállítani, mert saját tulajdonú családi házának szigeteléséhez használt anyagokról szól. Mi a megoldás, hogy a vásárlásról szóló számla vevőjeként a magánszemély adatai szerepeljenek? A számla összege 1 416 000 forint áfával. Köszönöm előre is válaszukat.
Egy gépészeti hiba miatt szombaton leállították a paksi atomerőmű 2. blokkját – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a honlapján.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló bérét több letiltás is terheli, ezért a szabályok szerint a munkabérének 50 százaléka letiltásra került. A napokban olvastam a jogszabályt, mely szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő bérnek a letiltás mentesnek kell maradnia. A munkavállalónak több hónapon keresztül le lett tiltva a munkabérének az 50 százaléka, azonban az így kézhez kapott bére kevesebb lett, mint 28 500 forint. A letiltott összegek át lettek utalva a jogosult és a végrehajtó részére. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a bérszámfejtőnek kötelező-e visszamenőleg javítani? Vagy hogyan lehetne javítani ezt a hibát? Esetleg megfelelő javítás-e az, hogy a különbözetet például ebben a hónapban nem utaljuk el a végrehajtónak, hanem kifizetjük a munkavállaló részére? Úgy gondolom, hogy a jogosultaktól a levonást visszakövetelni sokkal bonyolultabb eljárás lenne. Kérem segítségét, hogy mi a helyes eljárás egy ilyen esetben. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló bérét több letiltás is terheli, ezért a szabályok szerint a munkabérének 50 százaléka letiltásra került. A napokban olvastam a jogszabályt, mely szerint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő bérnek a letiltásmentesnek kell maradnia. A munkavállalónak több hónapon keresztül le lett tiltva a munkabérének az 50 százaléka, azonban az így kézhez kapott bére kevesebb lett, mint 28 500 forint. A letiltott összegek át lettek utalva a jogosult és a végrehajtó részére. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a bérszámfejtőnek kötelező-e visszamenőleg revíziózni? Vagy hogyan lehetne javítani ezt a hibát? Esetleg megfelelő javítás-e az, hogy a különbözetet például ebben a hónapban nem utaljuk el a végrehajtónak, hanem kifizetjük a munkavállaló részére? Úgy gondolom, hogy a jogosultaktól a levonást visszakövetelni sokkal bonyolultabb eljárás lenne. Kérem segítségét, hogy mi a helyes eljárás egy ilyen esetben. Válaszát előre is köszönöm!
NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint még az önkéntes jogkövetésre törekvő, megfelelő szakmai háttérrel rendelkező adózóknál is előfordul a szakképzési hozzájárulás összegének téves meghatározása.
Elektronikai meghibásodás veszélye miatt visszahív szervizre 700 ezer Tiguan és Touran típusú autót a Volkswagen – jelentették be ma a német autógyár wolfsburgi központjában.
Egy stornó számla adatszolgáltatásával kapcsolatban kérdeznénk. Egy májusban kiállított számla júliusban került stornózásra, a vevő nem fogadta el a teljesítést. A stornó számla adatszolgáltatása automatikusan megtörtént, de hibás jelzéssel. „Mennyiség, mennyiségi egység vagy egységár hiányzik (1. sor).” Mi a teendő ebben az esetben? Ezt kaptuk válaszként: Sajnos nem tudok segíteni, ahhoz látni kellene az előzményszámlát és a stornószámát, hogy kiderüljön mi volt a hiba. A hibát jeleztük kérdésünkben: Mennyiség, mennyiségi egység vagy egységár hiányzik (1. sor).” Tehát tartalmi hibás számlát engedett lezárni a program. A kérdés, hogy ilyenkor mi a teendő? Mi a teendő, ha be ment egy adatszolgáltatás, de hibásan?
Az iparűzési adót az előző üzleti évben helytelenül osztottuk meg cégünk és anyavállalatunk között a törvény változása miatt. Ez 4 millió Ft-os eredménycsökkentést jelent cégünknél, ami nem jelentős összegű hibának minősül. Kérdésünk: kell-e az előző üzleti évi társaságiadó-bevallást önellenőriznünk a helyiadó-bevallások önellenőrzése mellett? A társasági adó törvény 8. § (8) bekezdése szerint ebben az esetben nem szükséges helyesbíteni a korábbi évek adóalapját, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. Nálunk az előző évi adóalap 900 ezer Ft, a hiba pedig 4 millió Ft. Akkor nekünk emiatt önellenőrzést kell végrehajtanunk, vagy elég, ha az idén könyveljük a különbséget? Kapcsolt vállalkozásunknál ez a hiba eredménynövekedést hozott. Az ő esetükben mindenképpen önellenőrizni kell a társasági adót?
A jellemző formai hibák bemutatását követően a NAV az elmúlt időszakban a transzferár területen végzett ellenőrzések során tapasztalt tipikusnak mondható tartalmi hibákat mutatja be.
A transzferárral kapcsolatos előírások számos teendő teljesítésére kötelezik az érintetteket. A NAV összeszedte az ellenőrzésok során tapasztalt hibákat.
Tisztelt Szakértő! Egy áfakörös gazdasági társaság egy másik cégnek 2017 nyara óta rendszeresen havi időszaki elszámolással nyújt szolgáltatást, és erre tekintettel időszaki elszámolási ügyletként havonta számlát állít ki. Az áfatörvény 58. § szerinti besorolás alapján a havi szolgáltatások teljesítési időpontja megegyezően kerül megállapításra a bizonylatokon. A számlát befogadó most észlelte csak, hogy az eladó hibásan állította ki valamennyi – számítógépes számlázóprogrammal készített – számláját korábban, ugyanis a számlákon – tévedésből – nem a saját adószámát és székhelyét tüntette fel, hanem egy másik, egyébként a cégtár szerint is létező vállalkozásét (a számlán feltüntetett név helyes). Mi ilyenkor a teendő? Hogyan kell a számlákat kijavítani szabályosan? Milyen dátumozással kell a módosító bizonylatokat ellátni? A kérdést kérném a számla befogadó szempontjai és érdekei szerint megválaszolni.
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolót készítő cégnél a beszámoló beadása után vettük észre, hogy a vevőszámláit nem megfelelően állította ki. A szerződések átvizsgálása után derült ki, hogy a számlák egy részében rossz teljesítési időpont került megállapításra, így az áfa mellett az árbevételt és a társasági adót is érintik a hibák. A számlákat most állították ki a helyes teljesítési időponttal. A kérdésem az lenne, hogy ezeket a számlákat melyik évre vonatkozóan kell lekönyvelni, érinti-e a már beadott beszámolót, illetve amennyiben nem, úgy 2018-ban 3 oszlopos mérleget kell-e beadnunk? Ugyanennél a cégnél egyik dolgozónál tévesen vontuk le az szja-t. Ez is 2018-ban került önellenőrzésre. Itt az szja-t és a bért érintő tételeket mikor könyvelem le és melyik évben szerepeltem? Köszönöm előre is a válaszukat: Léderer Györgyné
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) múlt héten „Tájékoztatás technikai problémáról” témával úgy küldött a július 1-jén hatályba lépő valós idejű adatszolgáltatás ügyében levelet az érintetteknek, hogy az összes címzett neve és e-mail-címe látható az összes címzett számára, tehát nem a megszokott titkos másolat formátumot használták – írja olvasói levelekre hivatkozva az index.hu.
Egy havi áfabevalló szolgáltató kft. – elszámolási hibából eredően – több évre visszamenőleg (kb.50 hónap), tévesen több befizetendő áfát vallott és fizetett be, ezért szeretné ezt önellenőrzéssel helyesbíteni. Enged-e a jogszabály bármilyen olyan lehetőséget, hogy az így keletkező kötelezettségcsökkenést ne havonta, hanem éves szinten összevontan önellenőrizhesse a kft. A havi helyesbítendő adó összege töredéke az egyébként felmerült fizetendő áfának. Köszönöm.
Időről-időre bemutatjuk azokat a tipikus hibákat, melyeket a felek, azaz a munkáltatók, illetve a munkavállalók a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben elkövetnek. Három területet veszünk szemügyre: a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményét, a munkáltatói felmondás indoklását, valamint az azonnali hatályú felmondás szükségtelen alkalmazását.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték