145 találat a(z) házastárs cimkére
Elhunyt magánszemély végleges adója, adómentes támogatások
Cikk
Magánszemély halála esetén felmerül a kérdés, adókötelezettséget is örökölnek-e a hozzátartozók. Cikkünkben részletezzük az elhunyt adózására, valamint a halála után a hozzátartozóknak juttatott támogatásokra vonatkozó szabályokat.
Munkáltatói támogatás lakáshitel-törlesztéshez
Kérdés
Egy alkalmazottnak a férjével együtt van lakáshitele. A férj az adós, az ő bankszámlájáról megy a törlesztés. A feleség adóstárs. A feleségnek kettő 4 órás munkahelye van. A feleség mindkét munkáltatója adhat a hiteltörlesztéshez támogatást? Ez a törlesztőrészlet 30 százalékáig terjedhet munkáltatónként? Köszönöm.
Kapcsolt vállalkozás – házastársak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Férjemmel 50-50 százalékban tulajdonoljuk a kft.-nket. A férjem kiváltaná az egyéni vállalkozói igazolványt. Azt szeretném tudni, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a férjem és a kft.? Van-e valami kockázata/adójogi következménye annak, ha piaci áron számláznak egymás között? Egyéni vállalkozásomba beszámlázhatna a férjem? Köszönöm.
Özvegyi nyugdíj: ki kaphatja, mikor éled fel?
Cikk
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretein belül, az elhunyt jogszerző jogán, özvegyi nyugdíjra szerezhet jogosultságot a jogszerző házastársa, a bejegyzett élettársa, az elvált házastársa, illetve az élettársa. Ismertetjük azt is, hogyan, hol kell igényelni ezt a tb-ellátást.
Közös tulajdonú lakás bérbeadása
Kérdés
A házastársak 50-50 százalékos tuladoni hányaduk alapján megállapodhatnak-e abban, hogy a férj adja bérbe a lakást teljes egészében? Csak a férj kér adószámot, adózik a teljes bérleti díj után, figyelembe véve a lakáshoz közvetlenül kapcsolódó költségeket, a teljes vételár utáni amortizációt? Amennyiben lehetséges, kérem sürgős válaszukat, előre is köszönöm.
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! A vállalkozás: "A" magánszemély 50 %-os tulajdoni hányad, "B" magánszemély 50 %-os tulajdoni hányad. Az ügyvezetést "A" magánszemély látja el. B vállalkozás: "C" magánszemély 100 %-ban tulajdonos. Az ügyvezetést "B" magánszemély látja el. "C" magánszemély és "B" magánszemély házastársak. Kapcsolt vállalkozásnak számít?
Ingatlan-bérbeadás – tulajdonos, haszonélvező
Kérdés
Ingatlan tulajdonosa a feleség, haszonélvezője a férj. Kizárólag a feleség nevén folyik a bérbeadás, tételes költségelszámolással. A közüzemi órák viszont a férj nevén vannak, technikai okokból ezen nem lehet változtatni. Szabályos-e, ha csak a feleség szja-bevallásában számolják el bevételként és kiadásként is a közüzemi számlákat, mivel azok a bérlethez kapcsolódnak, de a haszonélvező nevére szólnak? Vagy a bérleti szerződésben úgy rendelkeznek, hogy csak a feleség kapja a bérleti díjat, s adózza azt le, a férj pedig a közüzemi díjakat bevételként és kiadásként is elszámolva, nulla szja-alapot vall be? Ha berendezve adják ki a bérletet, hogyan lehet elszámolni költségként a 200 ezer forint feletti berendezések értéket? Például a 400 ezer forintos televíziót kizárólag a bérlethez hasznosítva?
Ingatlan-bérbeadás házastársak
Kérdés
Házastársakról van szó (nincs vagyonszerződési megosztás köztük), ahol az ingatlanokra tulajdonosként a feleség van bejegyezve, és a férj a haszonélvező. Az ingatlanokat magánszemélyként adják bérbe, méghozzá a feleség, mint tulajdonos nevében. A közüzemi számlák technikai okok miatt a férj, mint haszonélvező nevére szólnak. A bérlők a bérleti díjat plusz a rezsiköltséget fizetik. Tételes költségelszámolást alkalmaz a feleség. Kérdés: bevételként és természetesen költségként is elszámolhatja a férj a nevére szóló, bérlettel kapcsolatos közüzemi számlákat? Az órák átírása sem a bérlőkre, sem a tulajdonosra nem kivitelezhető. Kifogásolható, ha csak a feleség, aki a szerződés szerint is a bérbeadó, állítja be ezeket az szja-bevallásába? A haszonélvező férj bérbeadását nem szeretnénk alkalmazni, sem az amortizáció, mint költség kizárása miatt, másrészt a 450 ezer forint/év ehoplafon miatt sem. Ha a fenti eljárás nem helyes, akkor lehet-e olyan bérleti szerződést kötni a bérlőkkel, ahol a feleség, mint kizárólagos tulajdonos kapja a havi bérleti díjakat, és a férj, mint haszonélvező csak a közüzemi költségeket kapja, mellyel szemben a számlákat elszámolja, így nulla forint jövedelemre tesz szert? Még egy kérdés merült fel a bérlethez vásárolt, nagyobb értékű tárgyi eszközök elszámolásáról. Ha 100 ezer forint alatti eszközt vesz a bérleménybe, az azonnal költség. Ha 200 ezer forint alatti eszközt vesz a bérleménybe, az két év alatt lehet költség. Mi van, ha például a bérlő kérésére 400 ezer forint értékű tévét állít be a bérleménybe, hogyan számolható el a költség?
Családi adókedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónknál két gyermek van, egy közös, a másik a feleségé, együtt nevelik őket. Meg szeretnék osztani a családi adókedvezményt (2016-ban), a férj mennyit vehet igénybe havonta 66 670 egy eltartott vagy 83 330 kettő eltartott után adóban 10 000 vagy 12 500 forintot? Felesége kapja a családi pótlékot két gyermek után. Köszönettel.
Családi adókedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló év közben (2015.) rosszul nyilatkozott, élettársi kapcsolatban élt születendő gyermekének édesanyjával és év közben a gyermek megszületése előtt várandósságra hivatkozva családi adókedvezményt vett igénybe egy gyermek után. Ez nem járt volna neki, és csak a 2015. évre vonatkozó adóbevallásában igényelhette volna adókedvezmény-megosztással. 2016. januárjában derült ki, hogy nem házasok, csak élettársi kapcsolatban élnek, 2016. januárban megszületett a gyermek. Lehet-e valamilyen módon javítani ezt a tévedést? Köszönöm segítségét.
Közös lakcím, házastársak, családi adókedvezmény
Kérdés
Már elkészített 1553-as bevallásokat kell megváltoztatni. A szülők körülbelül 200 ezret keresnek havonta fejenként, s az anyának van még 810 ezer forint jövedelme bérleti díjból. A közös keretük 6 187 500 (a 22. sor adata ennyi mindkettőnél). Apa kapja a családi pótlékot. S erről a háromgyermekes házaspárról, illetve a feleségről kiderült, hogy 2015 augusztusától az addig közös családi fészek helyett egy másik település átjelentkezett állandó lakosa lett, ideiglenes lakcíme nincs, tehát papírforma szerint négy hónapon át külön élt a családjától. Eddig nem tudtam erről. Eredetileg a házastársak körülbelül fele-fele arányban megosztoztak a családi adó- és járulékkedvezményen. . Most változtatnom kell mindkét szülő 1553-03. lapján a C mezőben a közös érvényesítés hónapjainál, s még hol másutt? Próbáltam, hogy ikszelem az első 8 hónap rubrikáját, és üresen hagyom az utolsó négy hónapét. S úgy tűnt, ha ezt teszem, az nem változtat az adatokon. A választ előre is köszönöm.
Családi kedvezmény: én gyerekem, mi gyerekünk, élettárs, házastárs?
Cikk
Naponta tapasztaljuk olvasóink kérdéseiből, hogy sokak számára nagy fejtörést okoz a családi kedvezményre vonatkozó előírások közötti eligazodás. Cikkünk a 2015. évi adóbevallás, munkáltatói adó-megállapítás elkészítéséhez egy konkrét példán mutatja be, hogy az érintettek családi helyzetében bekövetkezett változások esetén mi mindenre kell figyelni a szabályok helyes alkalmazásához.
Csok használt lakásra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy amennyiben használt ingatlanra szeretné valaki a csok-ot igénybe venni, akkor hogyan kell értelmezni a lakástulajdonra vonatkozó korlátozást? Számomra nem egyértelmű, hogy amennyiben a férj és a feleség a jelenleg tulajdonukat képező ingatlanban 50-50 százalékban tulajdonosok, akkor, amennyiben minden egyéb feltételt teljesítenek, jogosultak-e igénybevenni a használt lakásra vonatkozó csok-ot akkor is, ha nem szeretnék eladni a jelenleg tulajdonukat képező ingatlant. Az ingatlan tehermentes, nem örökölték és haszonélvezet sincs rajta. Válaszukat előre is köszönöm!
Ajándékba kapott ingatlan eladása – szja-vonzat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2007-ben vettünk új építésű lakást teremgarázs-beállóval 25,3 millió forintért a barátommal, 30-70 százalék arányban. 2011-ben összeházasodtunk. 2014-ben a férjem illetékmentesen nekem ajándékozott 20 százalékpontot a részéből, így 50-50 százalékban lettünk tulajdonosok. 2016-ban értékesítettük az ingatlant 28,5 millió forintért. Építkezünk, a bontandó ingatlant 2015-ben vettük meg, lebontottuk, az építkezés 2015-ben elindult. Az eladott lakás árát beforgatjuk az építkezésbe. Az szja-törvény 62. §-a alapján az ajándékba kapott részre szja-t kell fizetnem? A 62. § a) vagy ga) alapján? Az ajándékozási szerződésben szerepelt érték, az a) változat kedvezőbb lenne. Továbbá a 63. § (7) alapján kérelmezhetem (gyeden vagyok, 2 gyermekünk van, építkezünk, hitelt veszünk fel stb.), hogy mérsékeljék vagy engedjék el az szja-t? Köszönöm.
Közös őstermelő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nem főállású őstermelő bevonhatja-e közös őstermelői tevékenységbe a nem biztosított házastársát anélkül, hogy ő főállású őstermelő lenne (vagyis fizetnie kellene kezdőként a minimálbér után)? A házastárs piacon szeretne árusítani, ezt őstermelői igazolvány hiányában milyen formában teheti meg? Egyszerűsített foglalkoztatás, esetleg megbízásos jogviszony díjazás nélkül szóba jöhet?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
