56 találat a(z) gazdasági társaság cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Önöknél is rendszeresen visszatérő kérdés a bújtatott munkaviszony a kata-problémakör kapcsán. Ez érthető is olyan esetekben, amikor a kata-alany egyéni vállalkozó vagy egyéni cég. Mi a helyzet azonban Önök szerint egy katás kkt. vagy bt. esetében? Egy gazdasági társaság ugyanis fogalmilag nem létesíthet munkavállalóként munkaviszonyt, ellentétben az említett két vállalkozói típussal, ahol a természetes személy elvileg munkaviszonyt is létesíthet! Például katás bt. ahol a beltag kisadózó (és fizeti a bt. utána a havi 50 000 vagy 75 000 forintot), és van a cégnek 3-4 ügyfele (megbízója, megrendelője), akik közül többektől éves szinten 1 millió forintot meghaladó bevétel származik. Kell-e egyáltalán vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek közül legalább kettőnek fenn kell állnia a munkaviszony-vélelem megdöntéséhez? Abszurd és életszerűtlen, hogy a beltag munkaviszonyban állna 3-4 munkáltatóval; és ha igen, ki és mi alapján döntené el, hogy a jogviszonyok közül melyik a munkaviszony? Ismeretes olyan (jog)eset, NAV-ügy, ahol egy társaság (bel)tagja vonatkozásában állapították meg a bújtatott munkaviszonyt, ráadásul úgy, hogy a társaság nem is egy partner felé állított ki rendszeresen számlákat, azaz több partner felé dolgozott rendszeresen? Biztos vagyok benne, hogy többeket foglalkoztat ez a kérdés, hiszen a fellelhető esetek, szakmai cikkek ezzel az aspektussal nem igazán foglalkoznak. Kérem szíves állásfoglalásukat! Köszönettel és tisztelettel.

Kérdés

Őstermelőként meglévő készleteimet (termény, állat) gazdasági társaságba szeretném apportálni. Milyen adózási kötelezettség keletkezik e tranzakció következtében? GYL

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság megszűnése esetén a társaság tulajdonát korábban képező ingatlan a tulajdonosra száll át. Kérdésem, hogy milyen értékben képez ez adóalapot, a könyv szerinti vagy a piaci érték szerint? Hogyan kell a piaci értéket meghatározni? Segítségüket köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy mi a teendő, ha egy kft. képviselő nélkül maradt? Az egyetlen tulajdonos (a könyvelést is ő végezte) egészségi állapota megromlott, szakértői vélemény szerint cselekvőképességet teljesen kizáró gondnokság alá helyezése szükséges. A gyámhivatal információja szerint az eljárás eltarthat 1-1,5 éven keresztül. Az ügyvezető már nem írhat alá semmit, korábban nem adott meghatalmazást, és könyvelője sincs. Nem lehet beadni a bevallásokat, nem lehet ügyvédhez menni sem. Az ideiglenes gondok feladatai nem terjednek ki a kft. ügyeinek intézésére. Hogyan lehet megszüntetni a céget, a bevallásokat beadni? Köszönöm.

Cikk

A Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt vádat emelt a szegedi önkormányzat tulajdonában álló egyik gazdasági társaság korábbi ügyvezetőjével és gazdasági vezetőjével szemben – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Legyen szíves tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy önkéntes segítőt nem nonprofit társaság, kft., bt. alkalmazhat-e? Legyen szíves az erre vonatkozó jogszabály számát is megadni. Segítségét előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társadalmi munkát vállalhat-e valaki gazdasági társaságnál, s ha igen, hogyan kell nyilvántartani és van-e bejelentési kötelezettsége a társaságnak? Gyakornokot gazdasági társaság felvehet-e? Be kell-e jelenteni, s van-e tb és egyéb fizetési kötelezettsége a társaságnak? Köszönettel: Varga Irén

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábban a Gt. nem tette lehetővé, hogy bt. üzletvezetője a tagokon kívül más személy lehessen. Tudomásom szerint ez most is így van, sőt, most már a kültag sem lehet ügyvezető, csak a beltag. Kérem szépen megerősítését, valóban így van-e, melyek ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalók. Köszönettel: Vágner Emília

Cikk

Mikor kell alkalmazkodni a gazdasági társaságoknak – például a kft-nek a törzstőke felemelésével – az új Ptk. előírásaihoz? Az Országgyűléshez T/12094. számon benyújtott, az új Ptk. átmeneti szabályait tartalmazó törvényjavaslat alapján összefoglaltuk a várható határidőket.

Szakértői Kommentár

A felszámolási eljárás sajnos nem minden esetben jelent megoldást problémákra, hiszen a társaság vagyona nem feltétlenül – sőt, általában nem – biztosít kellő fedezetet a hitelezői igények kielégítésére. Bár viszonylag új a jogintézmény, így kevesen ismerik és még kevesebben alkalmazzák, mégis van mód arra, hogy a hitelezők ilyen esetben is érvényt szerezzenek igényüknek és a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítását követően az ő vagyonára is kiterjedően hozzájussanak az őket megillető jogos követeléshez. Erre a Csődtörvény speciális, a vezetői felelősségre vonatkozó rendelkezései biztosítanak lehetőséget.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfabevallás gyakoriságváltás kérelme

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Import Kínából

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Ajándékozás útján szerzett állampapír adózása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink