Lehetséges-e, és milyen módon, hogy a tagok ne egyenlő mértékben és ne egyenlő időben vegyenek fel osztalékot? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Önöknél is rendszeresen visszatérő kérdés a bújtatott munkaviszony a kata-problémakör kapcsán. Ez érthető is olyan esetekben, amikor a kata-alany egyéni vállalkozó vagy egyéni cég. Mi a helyzet azonban Önök szerint egy katás kkt. vagy bt. esetében? Egy gazdasági társaság ugyanis fogalmilag nem létesíthet munkavállalóként munkaviszonyt, ellentétben az említett két vállalkozói típussal, ahol a természetes személy elvileg munkaviszonyt is létesíthet! Például katás bt. ahol a beltag kisadózó (és fizeti a bt. utána a havi 50 000 vagy 75 000 forintot), és van a cégnek 3-4 ügyfele (megbízója, megrendelője), akik közül többektől éves szinten 1 millió forintot meghaladó bevétel származik. Kell-e egyáltalán vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek közül legalább kettőnek fenn kell állnia a munkaviszony-vélelem megdöntéséhez? Abszurd és életszerűtlen, hogy a beltag munkaviszonyban állna 3-4 munkáltatóval; és ha igen, ki és mi alapján döntené el, hogy a jogviszonyok közül melyik a munkaviszony? Ismeretes olyan (jog)eset, NAV-ügy, ahol egy társaság (bel)tagja vonatkozásában állapították meg a bújtatott munkaviszonyt, ráadásul úgy, hogy a társaság nem is egy partner felé állított ki rendszeresen számlákat, azaz több partner felé dolgozott rendszeresen? Biztos vagyok benne, hogy többeket foglalkoztat ez a kérdés, hiszen a fellelhető esetek, szakmai cikkek ezzel az aspektussal nem igazán foglalkoznak. Kérem szíves állásfoglalásukat! Köszönettel és tisztelettel.
Őstermelőként meglévő készleteimet (termény, állat) gazdasági társaságba szeretném apportálni. Milyen adózási kötelezettség keletkezik e tranzakció következtében? GYL
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság megszűnése esetén a társaság tulajdonát korábban képező ingatlan a tulajdonosra száll át. Kérdésem, hogy milyen értékben képez ez adóalapot, a könyv szerinti vagy a piaci érték szerint? Hogyan kell a piaci értéket meghatározni? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy mi a teendő, ha egy kft. képviselő nélkül maradt? Az egyetlen tulajdonos (a könyvelést is ő végezte) egészségi állapota megromlott, szakértői vélemény szerint cselekvőképességet teljesen kizáró gondnokság alá helyezése szükséges. A gyámhivatal információja szerint az eljárás eltarthat 1-1,5 éven keresztül. Az ügyvezető már nem írhat alá semmit, korábban nem adott meghatalmazást, és könyvelője sincs. Nem lehet beadni a bevallásokat, nem lehet ügyvédhez menni sem. Az ideiglenes gondok feladatai nem terjednek ki a kft. ügyeinek intézésére. Hogyan lehet megszüntetni a céget, a bevallásokat beadni? Köszönöm.
A Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt vádat emelt a szegedi önkormányzat tulajdonában álló egyik gazdasági társaság korábbi ügyvezetőjével és gazdasági vezetőjével szemben – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t.
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy önkéntes segítőt nem nonprofit társaság, kft., bt. alkalmazhat-e? Legyen szíves az erre vonatkozó jogszabály számát is megadni. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társadalmi munkát vállalhat-e valaki gazdasági társaságnál, s ha igen, hogyan kell nyilvántartani és van-e bejelentési kötelezettsége a társaságnak? Gyakornokot gazdasági társaság felvehet-e? Be kell-e jelenteni, s van-e tb és egyéb fizetési kötelezettsége a társaságnak? Köszönettel: Varga Irén
Tisztelt Szakértő! Korábban a Gt. nem tette lehetővé, hogy bt. üzletvezetője a tagokon kívül más személy lehessen. Tudomásom szerint ez most is így van, sőt, most már a kültag sem lehet ügyvezető, csak a beltag. Kérem szépen megerősítését, valóban így van-e, melyek ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalók. Köszönettel: Vágner Emília
Mikor kell alkalmazkodni a gazdasági társaságoknak – például a kft-nek a törzstőke felemelésével – az új Ptk. előírásaihoz? Az Országgyűléshez T/12094. számon benyújtott, az új Ptk. átmeneti szabályait tartalmazó törvényjavaslat alapján összefoglaltuk a várható határidőket.
A Magyar Közlöny 31. számában kihirdetésre került az új Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény), amely 2014. március 15-én lép majd hatályba. Segítve a felkészülést az új törvény alkalmazására, cikkünkben bemutatjuk a gazdasági alapítására vonatkozó szabályokat.
A felszámolási eljárás sajnos nem minden esetben jelent megoldást problémákra, hiszen a társaság vagyona nem feltétlenül – sőt, általában nem – biztosít kellő fedezetet a hitelezői igények kielégítésére. Bár viszonylag új a jogintézmény, így kevesen ismerik és még kevesebben alkalmazzák, mégis van mód arra, hogy a hitelezők ilyen esetben is érvényt szerezzenek igényüknek és a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítását követően az ő vagyonára is kiterjedően hozzájussanak az őket megillető jogos követeléshez. Erre a Csődtörvény speciális, a vezetői felelősségre vonatkozó rendelkezései biztosítanak lehetőséget.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték