Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követően megsokszorozódott azok száma, akik az unión belül vállalnak munkát külföldön. Ezen munkavégzés okán rendszerint felmerül a kérdés, hogy a külföldi munkavállalás hogyan fogja befolyásolni a majdani nyugdíjazást, melyik országtól fognak nyugdíjban részesülni.
Egy-két ügyfelünk csak 20–23 év szolgálati idővel rendelkezik, esély nem lesz arra a korukat tekintve, hogy 40 év szolgálati időt szerezzenek. Arról van tudomásunk, hogy létezik a résznyugdíj. Kérdésünk, hogy mikortól kell nyugdíjaztatni magát az illetőnek. Ezt intézheti már a 20 év szolgálati idő megszerzése után azonnal, illetve mikortól lesz jogosult nyugdíjra? Majd, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte? Tehát 65 évesen? Vagy ha majd hamarosan kitolják a nyugdíjkorhatárt (TERV: 72 év a NAV szerint) akkor a 72. életévét betöltve jogosult a 20 év szolgálati idő után járó résznyugdíjra? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Egyszemélyes kft. tagja és egyben ügyvezetője, ha 2 órás munkaviszonnyal rendelkezik, mennyi járulékot kell fizessen? Milyen esetben kell a minimális alapok után fizetnie a járulékot, milyen formában vállalhatja az ügyvezetői tevékenységet, mikor számít társas vállalkozónak? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
Olvasónk kft.-vé alakuló bt. vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetével, könyvvizsgálói ellenőrzésével és iparűzésiadó-előleggel kapcsolatban tett fel kérdéseket, melyeket Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt meg az Adózóna oldalán.
A nemzetgazdasági miniszter a napokban arról beszélt: sem a lakosságot, sem a vállalkozásokat nem tudja a kormány meggyőzni arról, hogy vége a válságnak, és az inflációs nyomás is csökkent. A KSH áprilisi adatai ennek némileg ellentmondanak, de vajon májusban nőttek vagy csökkentek az árak az élelmiszerboltokban? – írja a hvg.hu.
Az előző negyedévhez képest az export 8,7, az import 8,9 százalékkal csökkent az év első három hónapjában – írja a hvg.hu.
A dolgozók jelentős része tapasztalhatta, hogy az utóbbi években – főleg tavaly – csökkent a nettó keresete, vagy annak reálértéke. Vagyis a vágtató infláció mellett jóval kevesebbet tudott vásárolni a pénzéért, mint korábban. De van-e esély arra, hogy a vásárlóérték visszatérjen a korábbi szintre, és ha igen, mikorra? Vagy akár millióknak kell beletörődniük abba, hogy amit elveszítettek, azt jó eséllyel nem kapják vissza? – teszi fel a kérdést a 24.hu.
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel a csütörtök kora esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon – közölte az MTI.
Javult a gazdasági hangulatindex az euróövezetben és az Európai Unióban, Magyarország esetében viszont gyengült a mutató májusban – derül ki az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (DG ECFIN) ma ismertetett felméréséből.
Az adójogszabályok számos jogkövetkezményt fűznek a kapcsolt vállalkozási státuszhoz. A kapcsolt vállalkozás fogalomrendszerének a tipikusnak tekinthető gazdasági társaságok közötti relációban kialakult jogértelmezési gyakorlata van, jelen cikkben ugyanakkor néhány speciális entitás (a befektetési alap, a bizalmi vagyon, illetve az alapítvány) megítélését vizsgáljuk meg ebből a szempontból (felhasználva az adóhatóság eseti ügyekben adott állásfoglalásait is).
Bankszakmai ajánlást fogalmaztak meg az online pénzügyi csalások áldozataitól érkező bejelentések megfelelő fogadásának és kezelésének segítésére a Magyar Bankszövetség tagjai számára – jelentették be szerdán egy budapesti sajtótájékoztatón.
Gyengült a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben szerda reggel kedd kora estéhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
Június 3-ától megújult kondíciók mellett vásárolhatják meg a lakossági befektetők a Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz), amely ötéves futamideje alatt évi 6,73 százalékos EHM-mel (egységesített értékpapír hozam mutató) lesz kapható, eddigi évi 4,95 százalékos kamat helyett. Ezzel párhuzamosan kivezetik az Egyéves Magyar Állampapírt (1MÁP) – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Újraindul idén nyáron a 2021-2027-es EU költségvetéshez kapcsolódó pályázati idény, hiszen 2023 év végén az Európai Bizottság jelentős, 10,4 milliárd euró összegű forrást szabadított fel Magyarország számára. Ennek eredményeként több, a gazdasági szereplők által is már nagyon várt operatív program pályázatai nyílhatnak meg. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására lehet számítani még az idén – tájékoztatnak közleményben a Niveus Consulting Group pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői.
Továbbra is a magyarok pörgetik az ingatlanpiacot, az utóbbi fél évben a vevők mindössze 2,5 százaléka volt külföldi állampolgár, akik közül sokan életvitelszerűen Magyarországon élnek – közölte saját adatai alapján az Otthon Centrum (OC) hétfőn az MTI-vel.
Nagy Norbert
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték