Írásunkban táblázatokban összefoglalva mutatjuk be, hogy a 2025. évben miként változnak a társadalombiztosítási közterhek, továbbá munkaviszonyban, vállalkozói jogviszonyban és őstermelőként milyen összegű minimális tb-közterheket kell fizetni. Cikkünk megírásakor a 2025. évi minimálbért és garantált bérminimumot még nem hirdették ki, de az azokra vonatkozó megállapodás már létrejött.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották a minimálbérről és garantált bérminimumról szóló kormányrendeletet, a normaszöveget 2024. december 7-iég lehet véleményezni.
A kormányzat kifejezésre juttatta, hogy jelentősen szeretné emelni a minimálbér szintjét. Vásárlóerő hiányában ugyanis a gazdaság nem növekedik megfelelően. Ez pedig azt jelenti, hogy a minimálbér szintjének növelése jövőre is jelentősen meghaladhatja az infláció mértékét. Érdemes áttekinteni, hogy milyen kötelezettségei, lehetőségei vannak ilyenkor a munkáltatóknak.
Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum – értesült a Portfolio. A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői 3 évre vonatkozóan állapodtak meg a bérekről. A jelentős béremelésért cserébe a munkáltatók valószínűleg segítséget is kapnak.
Lesz bérmegállapodás – szögezte le Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára ma az M1 aktuális csatornán. Jelezte, a tárgyalások még tartanak, hétfőn sokat tettek annak érdekében, hogy a megállapodás létrejöjjön.
A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum konzultációjára vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendelet –, továbbá hét rendelet és négy kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 106. számában.
A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének meghatározásakor a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző egy év rendelkezésre álló adatai alapján számított rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka lehet a referenciaérték – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb rendelettervezetéből.
A Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámítása szerint évente 12 százalékot emelkedhet a minimálbér, amivel az átlagkereset feléhez közelítené az összeget a kormányzat. A garantált bérminimum ennél jóval alacsonyabb ütemben nőne ez idő alatt, írja a hvg.hu.
Az európai ügyekért felelős miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal a migráció-ügyben hozott ítéletről – jelentette be a mai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány tárgyalt a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, továbbá az úgynevezett szakmunkáshitelről is.
Több évre szóló bérmegállapodás kidolgozásáról, a garantált bérminimum lehetséges átalakításáról egyeztettek csütörtökön a munkaadók és a munkavállalók képviselői, a kétoldalú tárgyalást követően a felek közül ketten nyilatkoztak az MTI-nek.
A következő három-négy évben a kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, ezzel a legkisebb béreket fel lehetne zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz – értesült a Portfolio kormányhoz közeli forrásokból.
A munkaszerződés kizárólag a felek közös megegyezésével módosítható. Bizonyos esetekben a munkáltató a munkavállaló kérelmére köteles hozzájárulni a határozott időtartamú módosításhoz. A törvény azt is előírja, hogy a munkáltató mikor köteles ajánlatot tenni a módosításra, továbbá vannak olyan esetek, amikor a munkaszerződés módosítása kizárt. Külön kérdésként merülhet fel, hogy a minimálbér, illetve garantált bérminimum összegének emelése miatt kötelező-e módosítani a munkaszerződést.
Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell – ismertette a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a szervezet közleményében.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték