349 találat a(z) előlegszámla cimkére
Foglaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság nyillászáró-értékesitéssel foglalkozik. A megrendelő foglalót fizet, melyről áfás számlát adunk, ezt figyelembe vesszük a végszámlánál. Helyes-e az áfa felszámítása, valamint a vevő, ha áfaalany, ez alapján visszaigényelheti-e az áfát ? Válaszát előre is köszönöm.
Üdülési jog térítés áfája
Kérdés
Apartmanházat üzemeltető cég minden évben fenntartási költségtérítés címen az üdülési jog tulajdonosoktól év elején beszedi az arra az évre esedékes díjakat. Az üdülés jog tulajdonosa ezért a díjért év közben valamikor igénybe veszi az apartmant. Az eddigi gyakorlat szerint az év elején beszedett díjat a cég nem számlázta ki, hanem egy letéti számlát nyitott, ahol a beszedett díjat tartotta, és amikor a magánszemély igénybe vette a szolgáltatást (használta az apartmant) abban az időpontban számlázta ki felé a szolgáltatást, és természetesen fizette be az áfát. Áfa szempontból védhető-e ez a gyakorlat, illetve milyen feltételeknek kell megfelelni, hogy védhető legyen? Vagy a pénz befolyásakor előlegszámlát kellene-e kiállítani, és befizetni az áfát, majd a szolgáltatás igénybe vételekor kiállítani a végszámlát?
Tanfolyamdíj elszámolása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérem továbbítsák kérdésemet egy áfa szakértőhöz. Cégünk szakmai konferenciák, illetve néhány napos szaktanfolyamok szervezésével foglalkozik. A tanfolyamok, konferenciák részvételi díját előre kérjük befizetni. A kérdésünk egyrészt az, hogy mikor állítsuk ki erről a számlát, szükséges-e előlegszámla kiállítása? Ugyanakkor gyakori eset az is, hogy a díjat befizetők nem tudnak eljönni a tanfolyamra. Ilyenkor a díjat nem fizetjük vissza, hanem azt magunknál tartjuk és beszámítjuk egy későbbi konferencia részvételi díjába. Ebben az esetben hogyan történik a bizonylatolás? Előre is köszönöm válaszát.
Meghiúsult szállásfoglalás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szállásadással foglalkozó vállalkozás előleget kapott leendő szállóvendégétől, melyről utólag előlegszámlát állított ki, 18 százalékos áfatartalommal. A szolgáltatás nem valósult meg, a vevő nem vette azt igénybe. A megfizetett előleg nem jár vissza neki. Hogyan járjunk el a megfizetett előleggel? Milyen végszámla készüljön? A számlán hány százalékos áfa szerepeljen? Válaszát köszönöm. Üdvözlettel: Hajdu Ilona
Előlegszámla és áfavisszaigénylés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk gépet vásárolt, melyhez két alkalommal előleget fizetett, ezekről előlegszámlát kapott. Az első előlegszámla áfatartalmát levontuk, a második előlegszámla áfatartalmát viszont nem, azt a végszámla alapján tettük meg. A végszámla összegéből a számlán levonásra kerültek az előlegek, így a fizetendő összeg 0. Az előlegszámla helyett lehet-e az áfalevonást, visszaigénylést a végszámla alapján gyakorolni?
Árfolyam
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kimenő számlákon milyen árfolyamot kell feltüntetnem? Utazási irodáknál speciális számlázási lehetőségek vannak. A számlakiállítás szinte minden esetben megelőzi a teljesítés idejét, mivel a tényleges teljesítés a hazaérkezés napja. A számlázásnál még nem tudjuk a teljesítéskori árfolyamot. Több utazási iroda működésével kapcsolatos fórumon is elhangzott, hogy a NAV véleménye szerint nem szükséges előleg és végszámlát kiállítanunk, ha a kiállított számla a teljes összegről szól. (Ez speciálisan csak az utazási irodáknak megengedett könnyítés a felesleges számlakészítés elkerülése miatt.) Ebben az esetben milyen árfolyammal számolok? A fizetés is a teljesítés előtt történik, de nem a számla kiállításának a napján.
Visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép előlege
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft.-nek 2013-ban az Alt-Cash Kft. kiállította a pénztárgép előleg számláját, amit a cég át is utalt. A gép engedélyét visszavonták, és a NAV átvállalta a kifizetett előleg behajtását, a követelést a cég engedményezheti. 2014-ben az új forgalmazó (akinek a NAV átutalta a támogatást) szintén kiállította ezt az előlegszámlát, csak ráírta, hogy pénzügyi rendezést nem igényel. Így most duplán szerepel előlegszámla a könyvelésben és az áfája is duplán szerepel levonható tételként a bevallásban. Az egyik számlát nyilván ki kell vezetnem, és az áfáját is fizetendő adót növelő tételként kell beállítanom a bevallásba. A kérdésem, hogy milyen időszakban kell ezt megtennem: támogatásról szóló határozat kelte, vagy adófolyószámlán szereplő támogatás kelte, vagy a kiállított számla teljesítése napján? A másik kérdés, hogy helyesek-e az ezzel kapcsolatos könyvelési lépések: előlegszámla visszakönyvelése (mivel dupla volt) T454 K35, T454 K466; előleg engedményezése T862 K 36, és ezzel egy időben T36 K98 fejlesztési támogatásként elszámolása? Megjegyzés: a kft. 2013-ban alakult, első pénztárgépéről van szó, így az 50 ezer forintos támogatásra nem jogosult. Válaszukat előre is köszönöm!
Uniós beszerzés euróárfolyam szja-nál és áfaalapnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Uniós adószámmal rendelkező egyéni vállalkozó nagy értékű tárgyi eszközt vásárolt uniós országból, amelyet a szállító egyedileg méretre gyártott le. A vételár egy részét számla alapján a megrendeléskor kellett kifizetni, majd ezt követte még két kifizetés. Az utolsó részlet akkor vált esedékessé, amikor a tényleges teljesítés megtörtént. Az utolsó részlet számlája úgy lett kiállítva, hogy tartalmazza a teljes vételárat, és levonja a korábbi kifizetéseket. Jól gondolom-e, hogy teljesítés hiányában az előző három számla előlegszámlának minősül? A tényleges teljesítés 07.17., a számla kelte 08.05. Az MNB árfolyamot választottuk, áfabevallásnál melyik időpont árfolyamával kell számolni? (Negyedéves bevallók vagyunk.) Szja szempontjából pedig a tényleges kifizetések időpontjában érvényes árfolyamot vehetem figyelembe a saját bank árfolyamával? Köszönöm segítségét. Üdv. Sütőné
Pénztárgép számlakérdés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk vásárolt egy online pénztárgépet az Alt Cash Kft.-től. Az előleg nettó értéke 94 130 forint (bruttó 119 545 forint) volt, majd később megérkezett a végszámla, amelyen a pénztárgép összege nettó 133 500 forintról (bruttó 169 545 forint) szólt, és a számla végösszege 50 000 forint volt. Cégünk jogosult volt az 50 000 forint összegű támogatásra. A pénztárgép is megérkezett, ezért a támogatás összegét rávezettük a végszámlára, amely így teljesítettnek minősül. A pénztárgép teljes összegét cégünk pénzügyileg rendezte. Az Alt Cash Kf.t-től nem kaptunk sztornó vagy jóváíró számlát, illetve a pénztárgép jelenleg is nálunk van. A NAV visszavonta az Alt Cash Kft. által kibocsátott pénztárgép engedélyét, így új pénztárgépet kellett rendelnünk. Társaságunk nyilatkozott arról, hogy rendezte a pénztárgép teljes összegét, és levélben kérelmeztük az adóhivatalnál az összeg kiutalását az új pénztárgépes részére. A NAV a társaság folyószámláján "Online pénztárgép beszerzés támogatása lebonyolítási számla adónemen" többletként előírta ezt a 108 750 forintot. Az új pénztárgépestől kaptunk egy előlegszámlát nettó 85 630 forint (bruttó 108 750 forint) összegben. A NAV által folyószámlán többletként előírt támogatást 30 nappal később kiutalta az új pénztárgépes részére. Végül megérkezett a végszámla, amely szintén nettó 85 630 forint (bruttó 108 750 forint) összegről szólt, amelyen az előlegszámlát pénzügyileg teljesítettnek veszi. Ezért a számla végösszege nulla forint. Hogyan rendezzem el?
Előleg az áfabevallásban
Kérdés
Szíves segítségét kérném az alábbi kérdésben: egyéni vállalkozó, aki havi áfabevalló, 2014. 07. 03-án a részére kibocsátott előlegszámla alapján bruttó 2 millió 816 ezer forintot utalt át tárgyieszköz-beszerzésre. (Áfa: 598 677 forint.) Az előlegszámla áfaösszege visszaigényelhető, a 1465-ös áfabevallásban ezt hogyan kell szerepeltetni, mely sorokat érinti? Köszönöm a segítséget.
Fordított adózás alá tartozó termék előlegszámla
Kérdés
Mezőgazdasági termék értékesítéséhez kapcsolódó előleget számláznék. Mit kell tartalmaznia a számlának?Kérem segítségüket.
Áfa alanyi mentesből áfakörbe – előlegkezelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2013-ban alanyi adómentességet választó adóalany előlegszámlát bocsátott ki. 2014-ben, a végszámla kiállításakor, ezen adóalany a 6 millió forintos értékhatár túllépése miatt áfakörösnek minősül. Abban szeretném a segítéségét kérni, hogy ebben az esetben hogyan történik a végszámla kiállítása? Hogyan lehetséges az előleg visszavonása? Az alanyi mentes előleget esetleg vissza kellett volna vonni, mielőtt átlép az áfakörbe?
Július utáni számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég heti rendszerességgel megrendezésre kerülő üzleti találkozóit a partnerekkel előre történt írásos megállapodás alapján negyedéves szinten, a negyedév első hónapjában teljes összegben kiszámlázza. Eddig a teljesítés időpontja a banki teljesítés időpontjával egyezett meg. Az új törvény szerint ez előlegnek minősül, és ezért előlegszámlát kell kiállítani, majd a negyedév végén nullás végszámlát, (mint jeleztem, fix összegről van szó, tehát utólag nincs elszámolás, vagy összeg módosítás)? Azt olvastam, hogy a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad, hogy a nullás végszámla helyett az előleg kivezetésre kerüljön. Ezt a mondatot hogyan kell értelmezni? Ha igen, akkor rá kell-e írni valamilyen paragrafus hivatkozást, vagy más tájékoztatást a számlára? Azt semmiképpen nem tartanám normális dolognak, ha kétszer kellene ugyanarról az eseményről kiállítani számlát, könyvelni is kétszer kellene előleg és árbevétel tételeket (sok apró tételről van szó), de tudom, hogy a számviteli törvényeket nem az én felfogásomnak megfelelően állapítják meg. Nagyon megköszönném, ha válaszukban a paragrafusra hivatkozáson kívül magyarázattal is szolgálnának, ugyanis lehet, hogy én félreértek valamit, és az egyszerűből is bonyolultat csinálok. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné
Július utáni számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervező cég heti rendszerességgel megrendezésre kerülő üzleti találkozóit a partnerekkel megállapodás alapján negyedéves szinten előre kiszámlázza. A számla mindig az előlegbekérő alapján beérkezett banki teljesítés után készül el. Kérdésem az, hogy lehet-e ebben az esetben előlegszámla helyett végszámlát kiállítani, mivel azt olvastam, hogy a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad, hogy a nullás végszámla helyett az előleg kivezetésre kerüljön. Ezt a mondatot hogyan kell értelmezni? Ha igen, akkor rá kell-e írni valamilyen paragrafusra hivatkozást, vagy más tájékoztatást a számlára? Azt semmiképpen nem tartanám normális dolognak, ha kétszer kellene ugyanarról az eseményről kiállítani számlát (sok apró tételről van szó), de tudom, hogy a számviteli törvényeket nem az én felfogásomnak megfelelően állapítják meg. Nagyon megköszönném, ha válaszukban a paragrafusra hivatkozáson kívül magyarázattal is szolgálnának, ugyanis lehet, hogy én félreértek valamit, és az egyszerűből is bonyolultat csinálok. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Asbóth Istvánné
Őstermelő előlege a szja-bevallásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy őstermelő 2013-ban 800 ezer forint előleget vett fel egy olyan munkára, melynek végszámláját 2014-ben állították ki, ekkor történt meg a munka teljesítése. Ekkor kifizették a szerződésszerű összeg előleggel csökkentett értékét. Kérdésem az lenne, hogy a 800 ezer forint előleg 2013-ban adóköteles jövedelme-e az őstermelőnek, vagy addig, míg a végszámlát ki nem állítják, addig a Szja tv. 7. § (1) c alapján olyan összegnek kell tekinteni, mely visszaszolgáltatásra vár és a teljes (szerződésszerű összeg előlegestül) 2014-ben lesz adóköteles?