375 találat a(z) előlegszámla cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. szarvasmarhákat értékesített Szerbiába. A vevő előleget fizetett, melyről kiállítottuk az előlegszámlát. Az áfabevallás 1. sorában kell-e szerepeltetni mint előleget? Ezt követően – mivel előleg – gondolom, hogy a 46. sorba is be kell írni. A másik kérdésem, hogy ha a következő bevallási időszakban megtörténik a teljesítés, azaz megtörténik a vámkezelés, és ténylegesen elhagyja a termék a közösség területét, azt melyik sorban kell bevallani az áfabevallásban? A végszámla értéke nulla forint az előleg levonása után. A végszámlában levont előleget szintén kell valahol szerepeltetni? Köszönöm a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan kell helyesen könyvelni az előleg- és végszámlát abban az esetben, ha előlegbekérő alapján kifizetem a termék teljes vételárát, az utalást követően megkapom az előlegszámlát, majd később a végszámlát nullás összeggel?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Fő kérdésem, hogy a PayPal számla bankszámlának minősül-e, forgalmát könyvelni kell-e a vállalkozónál? A vevőtől beérkezik a bevétel a PayPal számlára, amely még nem előleg, csak egy biztosíték, hogy megrendelte a terméket vagy a szolgáltatást. Ha teljesül a megrendelés, akkor tudja a vállalkozó lehívni a bevételt a saját bankszámlájára. Mi a teendő? Mikor kell a számlát kiállítani? Kell-e előlegszámlát kiállítani a PayPal-ra beérkezett bevételről, vagy csak akkor számlázunk, ha már a saját számlánkra beérkezett a pénz? Ha nem teljesül a szolgáltatás, akkor a megrendelőnek joga van visszahívni a PayPal-ra beérkezett pénzt, tehát a vállalkozó nem rendelkezik a PayPal-on lévő pénzzel teljeskörűen, csak ha igazolja a teljesítést. Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Partnerünk "proforma" elnevezésű bizonylatot bocsát ki, amely alapján a teljesítés és a számlakibocsátás előtt kéri a számla összegének előre átutalását. A proforma bizonylat adattartalma (nettó-áfa-bruttó összeg) teljesen megegyezik az utalást követően kibocsátott "számla" adattartalmával. A teljesítés mindkét bizonylaton azonos a szolgáltatás teljesítési idejével. Az utalás a proforma számla fizetési határideje szerint történik, a teljesítési idő előtt. A proforma bizonylat könyvelhető-e előlegszámlaként? Kérjük-e a partnert, hogy a proforma számlán a teljesítési idő egyezzen meg a fizetési határidővel, és csak így szerepeltethetnénk a könyvelésünkben előlegszámlaként? Köszönöm szépen a segítségét.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésként merült fel, hogy ha egy szálloda internetes közvetítő oldalon keresztül értékesíti szálláscsomagjait a vendégek részére, akkor az alábbi esetben mikor kell számlát kiállítani. Az online oldalak csak közvetítik a szállást. Az online oldal üzemeltetője lehetővé teszi, hogy a vendég bankkártyával fizesse ki a szállás ellenértékét, ebben az esetben az összeg az online oldal üzemeltetőjéhez folyik be. Havonta számol el a szálloda az online oldal üzemeltetőjével úgy, hogy egy összegben, a jutalékával csökkentve utalja át a szállodának a hozzá beérkező díjakat. A szálloda minden esetben értesül arról, hogy melyik vendég, mikor fizetett az online oldalnak. Jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a szálláselőleg számláját a szálloda a vendég nevére kell, hogy kiállítsa (akkor is, ha bankkártyával az online oldal üzemeltetőjének fizetett), és a teljesítés dátuma a számlának a szállásdíj kártyával történő kiegyenlítésének a dátuma, nem pedig az a dátum, amikor havonta elszámol egymással a szálloda és az online oldal üzemeltetője?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk alvállalkozót bízott meg egy munkával, akinek előlegeket fizettünk az ügylet kapcsán. Az előlegekről az alvállalkozó kiállította az előlegszámlákat. A szerződésben foglalt munkát az alvállalkozó elvégezte, a teljesítés megtörtént, viszont a végszámla kiállítását megelőzően arról értesültünk, hogy az alvállalkozó adószámát a NAV törölte (nem felfüggesztette, hanem törölte). Számviteli és adójogi szempontból is kérdések merültek fel: miként történhet a lezáratlan ügylet rendezése társaságunknál (megbízónál), illetve az alvállalkozónál? A társaságunk által kifizetett és a könyveinkben nyilvántartott előlegek miként kezelendők számvitelileg, illetve adójogilag, miután az alvállalkozó adószámát törölték? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi kft. vállalkozási szerződéssel szerződött üzletkötők bevonásával értékesíti termékeit. A cégnek üzlete nincs, kiizárólag az üzletkötőkön keresztül lehet vásárolni. Az üzletkötő járja az országot, és a beérkezett rendeléseket küldi a központba, ahol az áru összekészítése szállításra, illetve a számlázás is történik. A fizetési mód átutalásos, utánvétes. Az ügyvezető szeretne az üzletkötőknek banki terminált adni, hogy a megrendeléseknél adott esetben lehetőség legyen azonnal bankkártyával fizetni. Kérdés: 1. Ha például egy vevő azonnal a megrendelés leadásakor lehúzza a bankkártyáját az üzletkötőnél lévő terminálon, ott helyben az üzletkötőnek kell-e előlegszámlát adnia? Nyilván ez csak kézi számlatömbből lenne lehetséges. 2. Miután a kártyalehúzás még nem garancia arra, hogy be is érkezik a számlára a pénz, azt gondoljuk, hogy akkor kell előlegszámlát kiállítania, ha a kft. számlájára megérkezik a bankkártyás jóváírás (ez adott esetben lehet 1-2 nappal a tranzakciót követően). Jól gondoljuk? 3; Amennyiben a termék kiszállítása néhány napon belül a kártyás lehúzást követően megtörténik, mindenképpen alkalmazni kell-e az előleg- végszámla számlázási módot, vagy elegendő a vevőnek a végszámlát küldeni a vásárolt termékről? Itt mondjuk lehet 1-2 nap differencia abból a szempontból, hogy a banki jóváírás napja mondjuk március 5, de a terméket például március 7-én szállítják ki. Mi a helyes menete ennek? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy cég, amely előleget fizetetett tavaly, amikor még alanyi mentes volt. Idén már áfakörös lett, a végszámlát most kaptuk meg idei teljesítéssel, a teljesítésre is idén kerül sor. Kérdésem: az áfát ilyen esetben visszaigényelhetjük?

Kérdés

Köszönöm a választ! Az első számla kiállítása akár 10 hónappal az utazás megkezdése előtt történik. A második számla az utazás előtt 30 nappal készül. Minden esetben a számla kiállítása után történik a pénzügyi teljesítés. Az áfa megfizetése a pénzügyi teljesítés hónapjában történik, annak ellenére, hogy a számlák nem előlegszámlaként készülnek. Tudtommal előlegszámla csak a pénzügyi teljesítés után készülhet, így csak fizetésbekérő lehetne a megoldás, ebben az esetben viszont nagyon megnő az adminisztráció, mivel 2 fizetésbekérőt, 2 előlegszámlát és 1 végszámlát kellene kiállítani, a módosításokról nem is beszélve. A vállalkozás gyakorlata ezt leegyszerűsíti. A fentieket figyelembe véve adókockázat nincs, mivel az áfa megfizetése szabályos. Helyesen teszi-e az utazásszervező, hogy „számlát” állít ki? Tudomásom szerint az utazásszervezőknél ez bevett gyakorlat. Köszönöm a segítséget!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Utazásszervező ügyfelem gyakorlata a részvételi díj kiszámlázására az alábbi: az út megrendelésekor számlát (nem előlegszámlát, hiszen az összeg még nem került kiegyenlítésre) állít ki a részvételi díj 40 százalékáról, majd egy hónappal az indulás előtt szintén számlát állít ki a maradék 60 százalékról, illetve módosítás esetén a fennmaradó összegről. Helyes-e ez így? Más utazási irodáktól azt az információt kaptam, hogy ez a bevett, elfogadott gyakorlat ebben a szektorban. Igaz lehet ez? A számlán teljesítésként az utas visszaérkezésének napja szerepel. Köszönöm a segítséget!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. Konferenciaszervezéssel foglalkozik, és előlegbekérőt küld a partnereinek. A partnerek kifizetik előre a konferencia részvételi díjának a 100%-át, még a konferencia megtartása előtt. A cég él azzal a lehetőséggel, hogy az összeg beérkezésekor kiállítja a számlát, azzal a megjegyzéssel, hogy mivel az előleget 100%-ban megfizette a vevő, a számla végszámlának minősül. Feltünteti a számlán, hogy melyik időpontú konferenciára vonatkozik a befizetés. Ezzel a dupla bizonylatolást küszöbölik ki. Decemberben egy 2018. januári konferenciára érkeztek befizetések. A számla ki is lett állítva, amin fel van tüntetve a majdani teljesítés és a fent említett szöveg is. Úgy gondolom, hogy a 2018-ra beérkezett előleg majd 2018-ban lesz árbevétel. Az világos, hogy a fizetendő áfa decemberi lesz. Hogyan kellene ezeket a számlákat könyvelni, hogy megfeleljünk a jogszabályoknak? 1. A kapott előleg bruttó összege szerepeljen a 453 vevőktől kapott előleg számlán. 2. A bevételek elhatárolása valamilyen formában megtörténhessen (elhatárolásokat csak meghatározott dolgokra enged a jogszabály). Mik lennének a konkrét könyvelési lépések például 10 000 forint plusz 2700 forint áfa összegű számla esetén, ha a pénz 12.20-án érkezett be, számlázva is ekkor lett, és az esemény 2018.01.15-én lenne? Köszönettel.

Kérdés

Alanyi mentes egyéni vállalkozó előleg számlát ad ki áruértékesítésről. Még a teljesítés előtt átlépi az áfa értékhatárt, így a végszámlát már áfaalanyként kell kiállítania. Kérdésem, hogy az előleg beleszámít-e az értékhatárba, illetve hogy a végszámla teljes összegére fel kell-e számolni az áfát?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tavaly decemberben kiállított proformához, majd előlegszámlához (az átutalt pénzről) tartozóan a mai napig nem történt teljesítés. Kérdéseim: van-e időbeli korlát arra vonatkozóan, hogy meddig "lóghat" előlegként? Mi a helyzet akkor, ha szerződésben nincs szabályozva, hogy meddig kell megtörténnie a teljesítésnek, vagy meg van határozva, de az előleget nyújtó fél nem kéri csak két év múlva a teljesítést. Akár évekbe is telhet, hogy lesz hozzá teljesítés, és majd csak akkor készül el a végszámla?

Kérdés

Egy társaság használtingatlan-értékesítési tevékenységét adókötelessé tette. A vételárat két részletben fizeti meg a vevő a tulajdonjog megszerzése, illetve a birtokba adás előtt. A társaság áfafizetési kötelezettsége a teljes vételár megfizetésekor beáll. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy az ügyletről két előlegszámlát és egy végszámlát kell-e kiállítani? A kérdés azért merült fel, mert a vevő szerint elégséges csak két számla kiállítása, mely esetben a második részlettel a teljes vételár kiegyenlítése már a teljesítést is igazolja. A számviteli nyilvántartásokban pedig a birtokbaadási jegyzőkönyv vagy a tulajdonjog-átszállást igazoló tulajdoni lap alapján kell a bevételt elszámolni és az eszközt kivezetni. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Az előlegszámlák kiállításával kapcsolatban kérnénk a segítségünket. Partnereink rendezvényszervezés esetén minden esetben előleget kérnek tőlünk, melyet a díjbekérő/előlegbekérő dokumentumra fizetünk meg a részükre, természetesen áfa levonása nélkül. A partnereink számtalan módon küldték már az előleg- és végszámlákat. Így látszik, hogy náluk sincs jól bevált gyakorlat. A kérdésünk az, hogy minden esetben kötelező-e az előlegszámla kiállítása? Ha a partnerek nem állítanak ki előlegszámlát, csupán a végszámlán jelzik, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel (mínuszos előleg sor helyett), az így elfogadható, vagy küldjük vissza részükre a számlát? Egy-két esetben van hivatkozás a díjbekérőre, de ez sem mindig történik meg. Küldenének kérem jogszabály-hivatkozásokat is, hogy mely paragrafusok alapján történjen a számlázás? Akkor hogyan alakul a számlázás, ha mi egy díjbekérőre fizetünk, de a pénz utalása épp a rendezvény napján, vagy előtte egy nappal történik meg? Sztornózzuk a számlát, amelyre az előleget fizettük, és kérjünk normál számlát az adott rendezvény költségeire? Köszönöm előre is a válaszukat!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfaarányosítás nonprofit gazdasági társaságnál

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Arányosított áfa – közösségen belüli termékértékesítés

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink