Földvásárlás Kérdés
Mezőgazdasági egyéni vállalkozó vagy őstermelő vásárolt külterületi szántóföldet és gyepet. Mivel a föld nem értékcsökkenthető, így költségnek elszámolható-e a kifizetett vételár?
Mezőgazdasági egyéni vállalkozó vagy őstermelő vásárolt külterületi szántóföldet és gyepet. Mivel a föld nem értékcsökkenthető, így költségnek elszámolható-e a kifizetett vételár?
Fiatal gazda pályázatot nyert kismamának 2015 szeptemberében egyéni vállalkozóvá kellett válnia. Decemberben megszületett a kisbaba. A gyermek 1 éves koráig milyen módon folytatható a tevékenység, és milyen járulékfizetéssel kell számolnia?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Egyéni vállalkozó tevékenységét szüneteltette, majd 2016. 01. 07-től bejelentette a tevékenység folytatását. 2016. 02. 01-től bejelentkezett katásnak. Alanyi áfamentes. A kérdésem az, hogy a 01. 07-től 01. 31-ig terjedő időszakra milyen bevallási kötelezettsége van a vállalkozónak? Jól gondolom-e, hogy mivel főállású, a járulékokról be kell adni januárra egy 1658-ast, a 1608-as és a 1601-es bevallások helyett, mivel nincs kötelezettsége, előre NY-t lehet küldeni? Majd 2017. 02. 25-ig kell csak a januári bevételeiről és kiadásairól szja-bevallást (1653) küldeni? Tehát összefoglalva a katás előtti, nem egészen egy hónapra milyen bevallási kötelezettsége van a vállalkozónak? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó megrendelés hiányában csak járulékot fizet maga után, vállalkozói kivétet nem realizál. Jól értelmezzük, hogy ebben az esetben csak a minimálbér utáni kötelező járulékokat kell fizetni, és szja-t nem? Ha néhány hónap múlva lesz megrendelése legalább a minimálbért ki is venné, mint jövedelmet, és ebben az esetben már fizetne szja-t is. Van arra mód, hogy egyik hónapban csak járulékot fizet, és nem vesz fel jövedelmet, a másik hónapban pedig jövedelmet is vesz fel, és ezzel együtt a járulékok mellett szja-t is fizet? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Tisztelt Szakértők! Szeretném mezőgazdasági egyéni vállalkozónak figyelembe venni a kisvállalkozói (kamat) kedvezményt. Az szja-törvény 13. számú melléklete szerint: a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó – kivéve a tevékenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt egyéni vállalkozó – 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe. A kivéve mezőgazdasági... a létszámra vagy általában erre a kedvezményre vonatkozik? Ugyanis a 12. pontban azután részletezi, hogy milyen de minimis támogatásnak minősül a fenti kedvezmény, és ott benne vannak a mezőgazdaságiak is. Ezért nekem nem egyértelmű, hogy ki, és miért kivétel. A vállalkozó 2014-ben és 2015-ben lízingszerződéssel vett gépeket. A fentiek szerint ezek kamatának a 60 százalékát elszámolhatjuk-e adókedvezménynek? Válaszukat köszönöm.
Egy bt.-t, amely 3 éve nem működik, tartós adótartozása miatt kényszertörlésre ítélt a NAV. Ez az ügyvezetőre nézve szankciókat von maga után (nem alapíthat új céget stb.). Kérdéseim, hogy az illető a ma is működő egyszemélyes kft.-jére tud-e ez az esemény hatni, ha igen, hogyan? Második kérdésem, hogy egyéni vállalkozói igazolványt a kényszertörlés után kiválthat-e, avagy a szankciók arra is kiterjednek? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2015. 01. 01-től 07. 30-ig volt katás, majd 07. 31-től 09. 07-ig szüneteltette a vállalkozását, majd megint katás lett 09. 08-12. 31-ig. Az egyik bevallásban 01. 01-től 07. 30. vagy 7.31. lenne a dátum? A második bevallásban kiírja a 09. 08-ai dátumra, hogy csak kezdő vállalkozó lehet, a 09. 01-et meg elfogadja. Melyik dátumok lennének a jók? Tisztelettel: Szécsényi Tamás
Tisztelt Szakértő! Egy fő tevékenységként kereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozó 15 millió forint fejlesztési tartalékot képzett. Tevékenységei között szerepel ingatlan-bérbeadás is. Rendelkezik is a vállalkozásban ingatlanokkal, melyet üzlet, illetve raktár céljára bérbead. A képzett 15 millió forint fejlesztési tartalékot bérbeadás céljából vásárolt ingatlan vásárlásra felhasználhatja-e? Köszönettel!
Egyéni vállalkozónak 180 napon túli késedelmipótlék- és mulasztásibírság-tartozása van. Kft.-t szeretne alapítani, és az egyéni vállalkozásban végzett kereskedelmi tevékenységét szeretné a társaságban végezni. Lehetséges-e a cégalapítás, figyelik-e, hogy magánszemélyként 180 napon túli tartozása van? A sokakat érdeklő kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszol.
Tisztelt Hölgyem/Uram! Ha kiváltom az egyéni vállalkozóit (még munkaviszony mellett) és időközben gyermeket szeretnék vállalni, de egy pályázati feltétel, hogy főállású egyéni vállalkozóvá kell hogy váljak ebben az időszakban, akkor az milyen kötelezettségekkel jár? Akkor is meg fogom kapni a gyed, gyes összegét vagy mivel főállású lettem már ettől elesek és ráadásul még magam után kell fizetnem a járulékokat is? Esetleg elegendő lenne egy közeli hozzátartozót mint közreműködőt bevonni, ha igen, milyen feltételekkel lehet ezt és mennyi járulékot kell utána fizetnem? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem katás egyéni vállalkozó, bejelentette a vállalkozás megszűnését. Ezután 5 nappal, újra bejelentette a tevékenység megkezdését. Alkalmazottja nem volt. A megszűnést jelentettem a helyi önkormányzathoz, és záró adóbevallást adtam be. Az újrakezdésnél ismét kérheti a kata adózási módot? Köszönettel: Km
Tisztelt Szakértő! Az alábbi gyakorlati kérdésekkel fordulok Önhöz. 1. Áfás egyéni vállalkozó, aki családi gazdaság tagja (később lett tag, mint egyéni vállalkozó) milyen módon különíti el a bevételeit és a kiadásait? Nem a könyvvezetés módjára gondolok, hanem arra, hogy a kiállított és a befogadott bizonylatokat hogyan különbözteti meg. Ha jól gondolom, a név, adószám megegyezik, de a családi gazdaság nyilvántartási számát fel kell-e tüntetni a gazdálkodóként kiállított bizonylaton (befogadott bizonylatokra rá kell-e íratni), illetve az okmányirodai nyilvántartási számot csak az egyéni vállalkozói minőségben kiállított bizonylatokon kell feltüntetni, ugye? Költségek esetében, ha a vállalkozás székhelye eltér a lakcímtől, akkor a költségszámlákat eltérő címre kell íratni attól függően, hogy milyen minőségben kívánja majd elszámolni? 2. Áfa tekintetében egy adóalanynak számít, ha jól értelmeztem a korábban olvasottakat, így egy áfabevallást kell benyújtani az egyéni vállalkozásban és a családi gazdaságban elszámolt áfás bevételei/költségei tekintetében? 3. Kötelező-e külön bankszámlát nyitni a családi gazdaság bevételeinek/kiadásainak elkülönítésére? 4. A családi gazdálkodóként, illetve az egyéni vállalkozóként végzett tevékenységeit milyen módon tudja elkülöníteni? A gazdálkodóként végzett tevékenységek bejelentése/módosítása a 101E-n történik? B01 lap, 5. pont, mint nem egyéni vállalkozóként végzett tevékenység? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy egyéni vállalkozó 2015. évben beszerzett használt tárgyi eszköz után, melynek értékcsökkenését 2015. évben kezdte el, érvényesítheti-e a 1553. számú bevallás 13-05 97. sorában adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételként a beszerzett eszköz nettó (beszerzési érték csökkentve az elszámolt értékcsökkenéssel) értékét? Az eszköz természetesen kizárólag üzleti célból volt beszerezve. 2. Ha érvényesíti ezt a kedvezményt, akkor kell-e növelnie a vállalkozói jövedelmét ezzel az összeggel a későbbi években? 3. Ha érvényesíti a kedvezményt, elszámolhatja-e az értékcsökkenést a következő években ezen eszköz után? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A következő helyzetben kérném a segítségét. Munkaviszony állt fenn: 2015. 04. 01-06. 29-ig, majd 2015. 08. 01-2016. 01. 26-ig. 2016.01. 27-től főállású egyéni vállalkozó lenne a kismama. A szülés várható időpontja 2016. 08. 25. Egy hónap keresőtevékenység után megfizetné a járulékokat, és magasabb járulékalapot választana, nem a szakmás minimálbért. Mondjuk a minimálbér kétszeresét. Elegendő-e megfizetni a járulékokat a magasabb járulékalap után ahhoz, hogy a táppénz és a csed számításánál egy magasabb ellátást kapjon, vagy ez esetben a minimálbér kétszeresét ki is kellene, hogy vegye vállalkozói kivétként, és a személyi jövedelemadót is meg kell-e fizetni ez esetben? Így mi lenne az alapja a táppénznek és a csednek?
Az adóbevallás határidejének közeledtével a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó nyereséges egyéni vállalkozónak – különösen akkor, ha négy éven belül tárgyi eszközök beszerzését, felújítását tervezi – érdemes átgondolnia, hogy a vállalkozói bevételét fejlesztési tartalékolás céljából az adóév lezárultával az adóbevallásában csökkentheti, és ezzel a most fizetendő adóját mérsékelheti.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől