hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ön dönt: nyereségminimum vagy NAV-ellenőrzés

  • adozona.hu

Van-e elvárt nyereségminimum az év végén adózás szempontjából, ha az egyéni vállalkozás egész évben veszteséges? Olvasónk kérdésére Surányi Imréné, az Adózóna szakértője válaszol. Kiderül, mikor nem kell bevallást kiegészítő nyomtatványt kitöltenie az egyéni vállalkozónak, ugyanakkor az is, hogy mikor kell számolni az esetleges adóhatósági ellenőrzéssel.

A vállalkozói személyi jövedelemadót a vállalkozói adóalap (vállalkozói jövedelem) után kell fizetni. Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói bevételének és költségeinek különbsége nem éri el a vállalkozói bevétel 2 százalékát (a törvény által meghatározott jövedelemminimumot), akkor választása szerint

 adóbevallásában az Art. szerint meghatározott kiegészítő nyomtatványon nyilatkozatot kell tennie, vagy

 választhatja, hogy a jövedelemminimumot tekinti adóalapnak [a személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B. § (8) és (23) bekezdés].

Nem kell bevallást kiegészítő nyomtatványt kitöltenie az egyéni vállalkozónak, és így a jövedelemminimumot sem kell választania a tevékenysége megkezdésének évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott, vagy ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.

Elemi kárnak minősül az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár vagy károk összessége, amelynek mértéke az egyéni vállalkozó megelőző adóévi bevételének (a tevékenységét az előző adóévben vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének) legalább a 15 százaléka. [Szja tv. 49/B. § (20), (24) bekezdés].

Ha az egyéni vállalkozó nem választja adóalapként a jövedelemminimumot, a bevallást kiegészítő nyomtatvány kitöltésével a kötelezően fizetendő adó ugyan elkerülhető, de ilyenkor a nyilatkozónak vállalnia kell az esetleges adóhatósági ellenőrzést. Ugyanis az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatait feldolgozza, és kockázatelemző program alapján, számítógépes úton választja ki ellenőrzésre azokat, akiknél alapos okkal feltételezhető, hogy a vállalkozási tevékenység kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye.

Ilyenkor az adóhatóság a magánszemélyt bevallásának kiegészítéseként további nyilatkozattételre kötelezheti az adóévben szerzett összes jövedelme (bevétele) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól, amelynek alapján ellenőrizheti

 a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetve más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos adatokat,

 a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetve az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit,

amelyek az adózó valós jövedelem-felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.

Amennyiben a felhasználáshoz a bevallott jövedelem és egyéb forrás nem adhatott elégséges fedezetet, vagy a magánszemély - az adóhatóság külön felhívására - hitelt érdemlően nem igazolja a nyilatkozatban foglaltakat, az adóhatóság a magánszemély bevallásának utólagos ellenőrzését rendeli el.

Ilyenkor az adózónak kell bizonyítania az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetve azt, hogy a költségek ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, ha pedig nem tudja bizonyítani, az adóhatóság az adóalapot és az adót a bevallások utólagos ellenőrzése keretében, becsléssel állapítja meg [az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §].

Az ellenőrzésre történő kiválasztást az adóhatóság a bevallások benyújtásának határidejétől, illetve hibás, hiányos bevallás esetén a bevallás kijavításának vagy - késedelmesen benyújtott bevallás esetén - a bevallás beérkezésének napjától számított 30 napon belül folytatja le, és erről az adózót értesíti. Az értesítés nem minősül az ellenőrzés megkezdésének. Az ellenőrzést az adóhatóság a kiválasztástól számított egy éven belül köteles megkezdeni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gyógytorna

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink