Előfordulhat, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett elmulasztja teljesíteni e kötelezettségét, továbbá az is, hogy jogosulatlansága ellenére egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe a magyar társadalombiztosítás terhére. Mit lehet ilyenkor tenni, mi az eljárás? Összefoglaltuk.
Magyar nyugdíjas állampolgár hosszabb ideig külföldön tartózkodik. Külföldre költözéskor a magyar tajkártyája megszűnik?
Sok ezer magyar diák tanul külföldi oktatási intézményekben. Cikkünkben ezen hallgatók egészségügyi ellátására vonatkozó főbb rendelkezéseket járjuk körbe.
Az egészségügyi és az egészségbiztosítási törvényeket is módosítja a Magyar Közlöny 66. számában kihirdetett 2024. évi XXIX. törvény. Cikkünkben a szűrővizsgálatra, valamint a Batthyány-Strattmann László Alapítványra és annak méltányossági jogkörére vonatkozó szabályokat ismertetjük, s külön cikkben adunk majd tájékoztatást az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozókra, valamint a CTI-MRI-re vonatkozó új szabályokról.
A biztosítási jogviszony megszűnésekor felmerül a kérdés, hogy biztosítási jogviszony hiányában hogyan kaphat a Magyarországon élő személy egészségügyi szolgáltatást, csecsemő- és gyermekgondozási díjat, és szerezhet-e a majdani nyugellátásához további szolgálati időt? Cikkünkből választ kaphat ezekre a kérdésekre.
2024. január 1-jétől új rendelet – a 2023/2832/EU (R.) – lépett hatályba az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások csekély összegű támogatásáról. Cikkünk ennek legfontosabb előírásait ismerteti, rámutatva a korábbi (a 360/2012/EU) rendelettől való eltérésre.
Vaskos jogszabály-módosítások jelentek meg a Magyar Közlöny 61. számában.
A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítése elvileg megalapozza az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot, ugyanakkor ez csak akkor érvényes, ha a biztosított szerepel a biztosítotti nyilvántartásban, azaz bejelentik a T1041-es nyomtatványon az adóhatósághoz.
Két törvényjavaslatot is tárgyal az Országgyűlés, amelyek – egyebek mellett – az egészségbiztosítási szabályokat érintik. Az egyik módosítás a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése címet viseli, a másik a digitális államot és a digitális szolgáltatást szabályozó törvényhez kapcsolódik. Cikkünkben ismertetjük, hogy a két törvénymódosítás mennyiben érinti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt.
Március 1-jétől hatályos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) digitális időpontfoglalási rendszerét szabályzó, egy nappal korábban, február 29-én kihirdetett 42/2024. kormányrendelet. Az új jogszabály rögzíti, hogy az állam az EESZT digitális időpontfoglalási rendszer útján biztosítja, hogy a közfinanszírozott járóbeteg-szakellátást nyújtók (azaz a nem magánszolgáltatók) az EESZT útján közzétegyék és folyamatosan frissítsék a beutalóval és beutaló nélkül igénybe vehető szolgáltatásaikra nyitva álló időpontokat.
Tegnapi rendeletében (98/2023. kormányrendelet) kibővítette a kormány a Honvéd Kórházban egészségügyi ellátásra jogosultak körét.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték