Külföldön tanuló diákok egészségügyi ellátása itthon és külföldön Cikk
Sok ezer magyar diák tanul külföldi oktatási intézményekben. Cikkünkben ezen hallgatók egészségügyi ellátására vonatkozó főbb rendelkezéseket járjuk körbe.
Sok ezer magyar diák tanul külföldi oktatási intézményekben. Cikkünkben ezen hallgatók egészségügyi ellátására vonatkozó főbb rendelkezéseket járjuk körbe.
Az egészségügyi és az egészségbiztosítási törvényeket is módosítja a Magyar Közlöny 66. számában kihirdetett 2024. évi XXIX. törvény. Cikkünkben a szűrővizsgálatra, valamint a Batthyány-Strattmann László Alapítványra és annak méltányossági jogkörére vonatkozó szabályokat ismertetjük, s külön cikkben adunk majd tájékoztatást az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozókra, valamint a CTI-MRI-re vonatkozó új szabályokról.
A biztosítási jogviszony megszűnésekor felmerül a kérdés, hogy biztosítási jogviszony hiányában hogyan kaphat a Magyarországon élő személy egészségügyi szolgáltatást, csecsemő- és gyermekgondozási díjat, és szerezhet-e a majdani nyugellátásához további szolgálati időt? Cikkünkből választ kaphat ezekre a kérdésekre.
2024. január 1-jétől új rendelet – a 2023/2832/EU (R.) – lépett hatályba az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások csekély összegű támogatásáról. Cikkünk ennek legfontosabb előírásait ismerteti, rámutatva a korábbi (a 360/2012/EU) rendelettől való eltérésre.
Vaskos jogszabály-módosítások jelentek meg a Magyar Közlöny 61. számában.
A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítése elvileg megalapozza az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot, ugyanakkor ez csak akkor érvényes, ha a biztosított szerepel a biztosítotti nyilvántartásban, azaz bejelentik a T1041-es nyomtatványon az adóhatósághoz.
Két törvényjavaslatot is tárgyal az Országgyűlés, amelyek – egyebek mellett – az egészségbiztosítási szabályokat érintik. Az egyik módosítás a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése címet viseli, a másik a digitális államot és a digitális szolgáltatást szabályozó törvényhez kapcsolódik. Cikkünkben ismertetjük, hogy a két törvénymódosítás mennyiben érinti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt.
Március 1-jétől hatályos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) digitális időpontfoglalási rendszerét szabályzó, egy nappal korábban, február 29-én kihirdetett 42/2024. kormányrendelet. Az új jogszabály rögzíti, hogy az állam az EESZT digitális időpontfoglalási rendszer útján biztosítja, hogy a közfinanszírozott járóbeteg-szakellátást nyújtók (azaz a nem magánszolgáltatók) az EESZT útján közzétegyék és folyamatosan frissítsék a beutalóval és beutaló nélkül igénybe vehető szolgáltatásaikra nyitva álló időpontokat.
Tegnapi rendeletében (98/2023. kormányrendelet) kibővítette a kormány a Honvéd Kórházban egészségügyi ellátásra jogosultak körét.
Nem Magyarországon született, nem magyar kiskorú állampolgár jogosult-e egészségügyi ellátásra Magyarországon, szükséges-e az ellátások igénybevételéhez tajkártyával rendelkeznie? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől