Elveszíthetik az otthonfelújítási támogatást az ügyfelek, ha nem megfelelő számlával rendelkeznek – figyelmeztet a Deloitte nemzetközi tanácsadó az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Megszűnés nélkül, jogi személyiségét megőrizve változtathat társasági formáján és helyezheti át a székhelyét is valamelyik uniós tagállamba egy magyar kft. vagy zrt. A lépésre egy tavaly óta hatályos uniós irányelv ad lehetőséget, amely jelentős újításokat hoz a társasági jogban. Az irányelvet legkésőbb 2023. január 31-étől kell alkalmazni Magyarországon is.
Mérföldkőnek számító megállapodás született június 5-én a világ hét vezető ipari hatalma (G7) pénzügyminisztereinek találkozóján, miszerint a G7 országok támogatják egy 15 százalékos globális társasági minimumadó létrehozását. A kezdeményezés célja, hogy a multinacionális vállalatok ne legyenek érdekeltek abban, hogy nyereségüket − és adófizetési kötelezettségüket − alacsony adókulcsú országokba helyezzék át azon országokból, ahol a profitjukat ténylegesen megtermelték. Az új megállapodás fontos lépés egy globális konszenzus felé, azonban a részletek kidolgozása és a világ országainak széleskörű támogatásának elérése még hátra van. A Deloitte tanácsadói a javaslattal kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdéseket járták körbe.
Akit több országhoz köt a munkája, a családja, az életvitele, annak jövedelemadózása több ország adószabályait is érintheti: számukra bonyolult lehet annak tisztázása, hogy melyik országban, melyik jövedelem után és mennyi kell adót fizetni. Azonban a szövevényes szabályozási háttér ellenére is érdemes a józan észre hallgatni: ha rendkívül előnyösnek látszik valamely megoldás, akkor javasolt alaposabban körüljárni a kockázatokat – javasolja a Deloitte.
Az Európai Bizottság az előző héten hozta nyilvánosságra terveit, melyek többek között egy hatékony, fair és szilárd társaságiadó-rendszer kialakítását célozzák az Európai Unióban. A tervezet rövid és hosszú távú elképzeléseket tartalmaz Európa Covid–19 világjárvány utáni gazdasági felépülését, valamint a megfelelő állami bevételek biztosítását illetően. Ennek egyik fontos eleme egy új, a vállalkozások adózását érintő keretrendszer meghatározása, olvasható a Deloitte elemzésében.
Az Európai Unió Parlamentje és az Európai Unió Tanácsa nemrégiben beterjesztette javaslatát egy olyan új uniós jogszabálytervezettel kapcsolatban, amely az egyes országokban megfizetett társasági adóval kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát írná elő bizonyos vállalkozásoknak és vállalatcsoportoknak, olvasható a Deloitte közleményében.
A világjárvány gazdasági hatásai új kihívásokkal szembesítették a vállalkozásokat világszerte. A transzferárazás és ennek nyilvántartása többletfeladatot ró a vállalkozásokra, az adóhatóság azonban kiemelt ellenőrzési területként kezeli, ezért érdemes körültekintően eljárni, olvasható a Deloitte elemzésében.
A vállalkozásoknak 2021. január 4. óta szinte valamennyi, a magyar számlázási szabályok alá eső ügyletről adatot kell szolgáltatniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). A felkészülést támogatva március 31-éig az adóhatóság nem bírságol, ha valaki egyáltalán nem küld adatot, vagy ha a küldött adatok hibásak. A türelmi időszaknak azonban néhány nap múlva vége, olvasható a Deloitte tájékoztatójában.
Rendkívül aktív küzdelmet folytatott az elmúlt években az agresszív adótervezési struktúrák ellen az Európai Bizottság. Tiltott állami támogatások vonatkozásában több nemzetközi cég által alkalmazott struktúrát megtámadtak, több esetben azonban a Bizottság álláspontját az Európai Unió Bírósága nem osztotta, olvasható a Deloitte elemzésében.
Összességében több ezer kétoldalú adóegyezmény módosulhat a Multilaterális Egyezményhez (angolul Multilateral Instrument, röviden MLI) csatlakozó országok esetében. Az MLI célja, hogy az egyes országok gyorsan és hatékonyan – kétoldalú diplomáciai tárgyalások nélkül – át tudják ültetni az OECD adóalap-erózió és nyereség-átcsoportosítás elleni ajánlásait a kétoldalú adóegyezményeikbe – hívja fel a figyelmet közleményében a Deloitte.
Nem teljesült az OECD 2020 végére kitűzött célja, hiszen a nemzetközi konszenzus a két pillérként emlegetett – globális adórendszer átalakítását célzó – koncepció kapcsán még várat magára. Az új amerikai elnök beiktatásával ismét lendületet vehet a folyamat, azonban egyes európai nemzetállamok is újra az önálló törekvések irányába mozdultak el. Ebben Franciaország jár az élen, hiszen 2020 végén kivetette a korábban felfüggesztett, francia digitális adót. A Deloitte összefoglaló elemzésében ismerteti a kapcsolódó tudnivalókat.
Társasági adót kell fizetniük bizonyos magyar megrendelőknek nyújtott szolgáltatások után az országban jelen nem lévő külföldi vállalkozásoknak a társaságiadó-szabályozás 2021. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint – derül ki a Deloitte elemzéséből.
A családi gazdaságoknál is felmerülő generációváltás, vagyis az utódlás kérdése egyre aktuálisabb kihívás. Újfajta működési lehetőségeket és számos előnyt biztosít a mezőgazdaságban tevékenykedő családi gazdaságok hosszú távú működésének biztosítására az a jogszabályi keretrendszer, amely az agrárkamara és a kormány szoros közreműködésének eredményeként jött létre. A keretrendszer egyben egyszerűsíti a családi gazdaságokra vonatkozó szabályrendszert is, olvasható a Deloitte elemzésében.
Az egyes adótörvények módosításáról szóló, 2020. november 26-án kihirdetett törvény több ponton is módosította a számviteli törvényt. A hatályos változások kitérnek többek között a tőketartalék-ügyletekre, az osztalék elszámolására, a nettósításra és a tőzsdei cégek éves beszámolóival kapcsolatos teendőkre is – írja sajtóközleményében a Deloitte tanácsadócég.
A kormány által a parlamentnek benyújtott, 2021-re vonatkozó adócsomag tartalmazza az e-kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályozást. A törvény elfogadása jövő héten várható, a jelentősebb módosítások többnyire 2021. július 1-jén lépnek hatályba, olvasható a Deloitte elemzésében.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték