Tisztelt Szakértő! Jelenleg közfoglalkoztatotti jogviszonyban lévő kolléganőnk 2017 október közepére gyermeket vár. Van-e lehetősége a munkáltatónak a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetésével, majd munkaviszony létesítésével magasabbra tornászni a csed alapjául szolgáló jövedelmét? Ha igen, mikortól javasolt a munkaviszony létesítése, hogy már a magasabb jövedelem legyen a csed-számítás alapja? Válaszát előre is köszönöm! Bencze Ágnes
Tisztelt Szakértő! Van egy dolgozó, aki 2018.01.05-ig gyedben részesül, azonban 2017. novemberre várja a második gyermekét. 2017. júliustól visszajönne gyed melletti munkavégzésre. Kérdésünk, hogyha megszületik a 2. gyermek, csed illeti-e meg, vagy továbbra is gyeden kell maradnia? Illetve, ha a munkaviszonya alatt táppénzben részesülne, akkor jogosult-e a táppénz mellett gyed ellátásra is? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: T.Mária
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a segítségét. A munka törvénykönyve 127. § alapján szülési szabadság illeti meg a várandós anyukát. Erre a 24 hétre ki folyósítja az összeget, az átlagkereset hány százaléka jár erre az időszakra? Mi a különbség a csed és a szülési szabadság között? Kifizető, illetve az összegszerűség tekintetében? A szülési szabadság címén kapott összeg összevonandó jövedelem? Erről a munkáltató adja az igazolást? Szülési szabadság idejére jár a cafeteria? A csed folyósításáról az OEP intézkedik, és adja ki az igazolást? Az OEP-től kell igényelni? Ez a 24 hét (szülési szabadság, csed) csak a nevükben tér el, és nem is kétféle ellátásról van szó, amely ugyanannyi időre jár? Köszönöm válaszát
Korábbi tervek szerint a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók már idén január 1-jétől csak elektronikus úton igényelhettek volna pénzbeli ellátásokat, ez a határidő kitolódott 2017. második felére, azaz 2017. július 1-jére. Alábbi cikkünkben a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók elektronikus ügyintézéséhez szükséges tennivalókat ismertetjük, kitérve arra, hogy a nyomtatványokat melyik kormányhivatalhoz kell benyújtani.
Tisztelt Szakértők! Az egyik ügyfelünknek ikergyermekei fognak majd születni, és azt találták ki, hogy az egyik szülő az egyik gyerkőccel menne csedre, gyedre, a másik szülő pedig a másikkal. Nyilván azért, hogy ne kelljen járulékot fizetni és kapjanak mindketten ellátást. Hirtelen nem tudtam nekik erre mit mondani, de valahogyan alá kell tudjam támasztani a válaszomat. Ebben szeretném a segítségüket kérni! Köszönettel: Krcsik Eszter
Munkavállalóm 2017. február hónapban szült, az utolsó napon is dolgozott. Többes jogviszonya, munkaviszonya van, amelyek után megállapította az Államkincstár a csedet. Az egyik kft.-ben tiszteletdijas FB tag, a tiszteletdíjat (bruttó: 55 ezer Ft ) utalja a kft. Kérdésem: kaphat-e tiszteletdíjat a csed alatt? Amennyiben nem, visszafizetheti-e a 3 hónapra kapott nettó tiszteletdíjat, hogy ne veszélyeztesse az egészségbiztosítási ellátását?
Jelenleg első gyermekével gyeden lévő kismama, aki 2011.01.22-től napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló 2016.11.06-tól táppénzen, majd 2016.04.04.-től 2016.09.18-ig (napi br. 4685 Ft) cseden, majd 2016. 09.19-től 2018.04.04-ig (br.4685 Ft) gyeden van ’A’ munkáltatónál. 2017.03.29-től (gyed alatt) kft.-t alapít férjével, ahol ügyvezető és személyesen közreműködő tag (36 órás munkaviszony és gyed mellett), s ezért díjazás illeti meg (’B’ jogviszony). Második gyermeküket tervezik, ezért kérdés az, hogy ’A’ vagy ’B’ munkáltatótól szerzett jövedelem lesz a második gyermekre vonatkozó csed, gyed számításának alapja? Hány napi foglalkoztatottság és/vagy mennyi összegtől lesz a ’B’ munkáltatótól kapott (személyes közreműködésre fizetett díj) a következő /gyed alapja? Vagy marad a korábban megállapított csed, gyed összege, hiszen ’A’ munkáltatónál továbbra is megmarad a jogviszonya?
Mi a táppénz alapja a gyeden lévő, rövid időre átmenetileg munkába álló kismamánál? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
A várandós anyuka november 1-jén fog szülni, már öt hete betegállományban van. Betegállományát megszakítaná, és kivenné még a 2016. évről bent maradt szabadságát, valamint a 2017-re járó szabadságát. A szabadság ideje alatt vagy egyéni vállalkozást indítana, vagy katás egyéni vállalkozóként dolgozna, vagy másodállásban bejelentik munkaviszonyba. Ezen jogviszonyoknál a vállalkozói kivét, befizetett kata, illetve munkabér alapja lesz-e a csednek, illetve a gyednek. Érdemes-e szülési idő előtt magasabb béren bejelenteni a kismamát, vagy nagyobb összegű vállalkozói kivétet kiírni, hogy a csed, illetve a gyed összege magasabb legyen? Ha igen, mennyi idővel kellene szülés előtt, és mennyi időtartamra szóljon a magasabb járulékfizetés, és maximum milyen összeg legyen havonta?
Tisztelt Szakértő! Korábban feltett kérdésem pontosítása végett kérdezek újra. Előre is köszönöm a választ. Adott egy kismama gyeden a gyermekkel, rövid időn belül kistestvért terveznek. A kismama saját vállalkozásban, de munkaviszonyban (heti 36 óra) dolgozik. Ha visszamegy dolgozni gyed mellett, megemelt munkabérrel egy rövid időre, teszem azt egy napra, utána veszélyeztetett terhességgel táppénzre, akkor ebben az esetben a táppénz, majd a későbbi csed/gyed számítási alapja a szerződéskori jövedelem lesz, vagy a ténylegesen elért jövedelem, vagy a korábbi jövedelem (ami alapján a jelenlegi gyermekre tekintettel kapja az ellátást)? Vagy a minimálbér kétszerese? Válaszát előre is köszönöm!
Kérdésem, hogy az egyéni vállalkozó, aki a járulékokat 241 500 forint után fizet (161 000 forint 150 százaléka) gyermekszülés után a 241 500 forint 70 százalékára jogosult ? Illetve jogosult lesz-e a 222 000 forint (maximált mérték) 70 százalékára?
Tisztelt Szakértő! Kérdésünk gyermekgondozási ellátásokkal (csed és gyed) kapcsolatos. Egy állapotos kismamának 9 éve van folyamatos biztosítási jogviszonya. Jelenlegi munkahelyén (2013-tól) minden évben az aktuális garantált bérminimum a bruttó bére. A munkaviszonya május 31-ével meg fog szűnni. Június 1-jétől egyéni vállalkozó lesz, ahol június, július és augusztus hónapokban havi bruttó 285 ezer forintos vállalkozói kivét után szándékozik megfizetni a járulékokat. Szeptember 1-jétől a szülés várható időpontjáig (szeptember 23.) táppénzt, majd a szülés napjától csecsemőgondozási díjat, később gyermekgondozási díjat igényelne. Kérdésem, hogy az előzőekben felvázolt esetben mely időszakot számítják az ellátások megállapításánál irányadó időszaknak és mekkora összegű csed, illetve gyed ellátásokra számíthat a kismama, ha születendő gyermeke a harmadik lesz és a három gyermek után ő veszi igénybe a családi adókedvezményt és járulékkedvezményt is? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Adószakértő! 1) Egy veszélyeztetett terhes kismama és munkáltatója közös megegyezéssel szeretné a munkaviszonyt megszüntetni. A kérdése a kismamának, hogy befolyásolja-e jelenlegi táppénzét (összeg+jogosultság) és majdani csed, gyes jogosultágát, összegét, hogy nem lesz munkaviszonyban már. Idáig folyamatos munkaviszonya van. 2) Jelenleg cseden lévő kismamának ugyancsak megszűnne a munkaviszonya, érinti jelenlegi csedét és későbbi gyed, gyes ellátását? Köszönettel.
Biztosítási jogviszonyon alapuló örökbefogadói díj bevezetését tervezi a kormány. Ismertetjük, hogy a jogszabálytervezet elfogadása esetén kik lennének jogosultak az új pénzbeli ellátásra.
Tisztelt Szakértő! Egyik partnercégünket eladják. A cégben lévő alkalmazottakat egy másik cég átveszi. Az egyik dolgozó viszont állapotos kismama, aki szeptemberre várja a babáját, jelenleg veszélyeztetett terhes. Kérdésem az lenne, hogy mi történik a csed és gyed jogosultságával, ha most átjelentik a kismamát az új cégbe? A két éven belüli 365 nap folyamatos munkaviszonya meglenne, de az utolsó munkahelyen már valószínűleg táppénzes állományba kerülne. Várom mielőbbi válaszát.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték