Cikkünkben azt a kérdést járjuk körbe, milyen okai és következményei lehetnek, és mit tehet a foglalkoztató, ha tévesen jelentett be egy személyt, vagy olyan jogviszony után fizetett járulékot, amelyre a biztosítási kötelezettség valójában nem terjedt ki.
Gyakran okoz fejtörést, hogyan kell megállapítani a havi járulékalapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek a státusza hó közben változik. Státuszváltozáson azt a helyzetet értjük, amikor megszűnik a biztosítási kötelezettség, illetve, ha megszűnik/vagy ismét fennáll a minimum járulékfizetési kötelezettség.
Magyarországon a társadalombiztosítás kötelező, tehát, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, az a törvény erejénél fogva – a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 6. szakaszában taglalt feltételek mellett – biztosítottá válik, és járulékfizetési kötelezettség terheli. Más megközelítésben, nem attól válik biztosítottá valaki, hogy járulékot fizet, hanem azért fizet járulékot, mert biztosított.
Milyen feltételei vannak megbízási jogviszony esetén a biztosítotti jogviszonynak, hogyan kerül megállapításra a biztosítási kötelezettség, a járulékalapot képező jövedelem? Széles Imre tb-szakértőt hallhatják.
Az adózó adóelőleg-nyilatkozatában számos – a kötelezettségét vagy akár társadalombiztosítási jogállását is – befolyásoló vállalást tehet (például családi járulékkedvezmény, egyszerűsített közteherviselés [ekho] választására vonatkozó nyilatkozat). A következőkben azt tekintjük át, hogy amennyiben e nyilatkozat megtétele az adóév záraskor nem bizonyul jogszerűnek, annak milyen közvetlen hatása van az adózóra nézve, illetve közvetett hatása az adózó társadalombiztosítással összefüggő jogosultságait és kötelezettségeit illetően.
A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetése 2023 címmel információs füzetet tett közzé pénteken honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Gyakran érkezik arra vonatkozó kérdés, hogy miként alakul annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki idehaza folytatott vállalkozási tevékenysége mellett külföldön munkaviszonyt létesít vagy tanulmányokat folytat. Cikkünkben a vonatkozó jogszabályi előírások értelmezésével vizsgáljuk a kérdést.
Noha a megbízással összefüggő társadalombiztosítási szabályok hosszú évek óta nem módosultak érdemben, a vonatkozó kérdések száma arra utal, hogy érdemes néhány jellemző problémára kitérni.
Mikor kezdődik és mikor végződik a munkavállaló, az egyéni és a társas vállalkozó, továbbá a megbízási jogviszony alapján tevékenykedő biztosítási kötelezettsége? Ismertetjük.
A mezőgazdasági őstermelők biztosítási és járulékfizetési kötelezettségének változása jó alkalmat nyújt arra, hogy áttekintsük néhány, a témához kapcsolódó gyakran felvetett problémát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték