390 találat a(z) biztosított cimkére
Külföldi munkavégzés, majd magyarországi szülés utáni ellátások
Cikk
Milyen ellátásokra jogosult a szülő nő, illetve a család, ha külföldön dolgozott az utóbbi években, de a gyermek már Magyarországon születik meg? Ismertetjük.
Állásidő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás Olaszországból szállít alapanyagot gyártáshoz. Sajnos a szállítás akadozik a kialakult helyzet miatt. Ezért nem tudunk folyamatos munkát biztosítani munkavállalóinknak. Előfordul, hogy csak két-három napig nincs alapanyag, ezáltal munka, de akár egy-két hétig is előfordulhat ez a probléma. Kérdésem, hogy amennyiben nem tudunk munkát biztosítani, lehetőségünk van-e díjazás nélküli állásidőt alkalmazni azokra a napokra, amikor nincs alapanyag? Amennyiben igen, van-e időkorlátja ennek a lehetőségnek, és ezeken a napokon biztosítottak a munkavállalók? Köszönöm a segítségüket!
Munkavégzés alóli felmentés: szünetel a biztosítás, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni
Cikk
A kialakult járványhelyzet miatti adódott nehézségekre hivatkozva egyre több munkaadó kénytelen felmenteni dolgozóit a munkavégzési kötelezettség alól. Mivel erre nem a munkáltató működési körében felmerült, hanem elháríthatatlan külső okból kerül sor, a dolgozót erre az időtartamra nem illeti meg díjazás. Társadalombiztosítási szempontból ez – a ma hatályos szabályok értelmében – azt jelenti, hogy a munkavállaló biztosítása szünetel, tehát egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
Mentesítés munkavégzési kötelezettség alól
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk a kialakult járványügyi helyzetre tekintettel azon munkávállalók részére, akik életkoruk, betegségük, vagy gyermekük óvadai, iskolai szünete miatt ezt kéri, mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. Nem szeretnénk őket bevételi forrás nélkül hagyni, így a jövőbeni (a munkába visszatérés utáni) cafeteria-keretük terhére kérhetnek készpénzjuttatást, ami meghaladná a minimálbér 30 százalékát. Biztosított marad-e ebben az esetben a munkavállaló, és mentesül-e az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól? Válaszát előre is köszönöm.
Tb-jogosultság – bejelentett bér
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkaviszonyban van-e minimum bruttó bér/óraszám, ami egy minimum, hogy a dolgozónak megmaradjon a biztosítása? Tisztelettel.
Gyakori kérdések a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatban
Cikk
Az e tárgyban érkező kérdések nagy száma azt mutatja, hogy a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó jogszabályi változásokkal a sok-sok megjelent információ ellenére is érdemes foglalkozni. Cikkünkben a témával kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdéseket tekintjük át.
Kedvezőbb özvegyi nyugdíj saját nyugdíj helyett
Cikk
Mit tehet egy özvegy, ha az özvegyi nyugdíj összege magasabb, mint az özvegy várható teljes öregségi nyugdíja? Mi kedvezőbb számára, ha nyugdíjba megy vagy dolgozik tovább? Olvasói kérdésre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
A társas vállalkozói jogviszony kérdései és ellentmondásai 1.
Cikk
A társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek megállapítása során a kiindulópont az érintett társadalombiztosítási jogviszonyának a tisztázása, amely talán a társas vállalkozók – ezen belül a gazdasági társaságok tulajdonos tagja – vonatkozásában okozza a legtöbb nehézséget. Nem véletlen, hiszen a rájuk irányadó szabályok között nem kevés bizonytalanságot vagy ellentmondást találhatunk. A következőkben ezek között tallózunk, a nem nyugdíjas tagokkal összefüggésben foglalkozva a témával.
Közös őstermelő szochója 4 millió alatt/fő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1953 szja-bevallás kitöltéséhez kérnék segítséget. Közös őstermelői esetében az egyik fő: Biztosított őstermelő, bevétele 4 millió alatt van a támogatások nélkül/fő. Szocho-fizetési kötelezettséget hogyan határozom meg a 1953 bevallásban? Támogatásokkal növelten kell figyelnem? Van-e szochoalap-kedvezmény a biztosított őstermelőnél, mint a korábbi évek eho számításánál? 2.) A másik tagja ennek a közös őstermelőinek egy nyugdíjas nénike. 4 millió alatti. Szochót kell neki fizetni és mi az alapja? Köszönettel.
Ügyvezető és őstermelő jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tulajdonosa és egyben ügyvezetője közül az egyik személy családi gazdaság vezetője is egyben. A családi gazdaság vezetője a kft.-ben 20 százalékos üzletrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői tisztségét. Az elmúlt 5 évben a családi gazdaságban volt biztosított, ahol negyedévente megfizette az előző év alapján kiszámított 10 százalékos illetve 4 százalékos járulékokat. Tudjuk, hogy így nem helyes. Kérdésem, hogy milyen lehetősége van családi gazdaság vezetőjének a kft.-ben lévő jogviszonya rendezésére? Elegendő-e a mindenkori minimálbér 30 százalékát éppen meghaladó összeg erejééig megbízási díj után bevallani és megfizetni a járulékot? Megtehetjük-e ezt visszamenőleg 5 évre? Előre is köszönöm válaszát!
Tanulószerződéssel foglalkoztatottak: itt a sorvezető a tb-jogviszony kibogozásához
Cikk
Idén január 1-jétől mind a Tbj.-ből (1997. évi LXXX. törvény) mind pedig az szja-törvényből (1995. évi CXVII.), illetve a szochotörvényből (2018. évi LII.) törölték a jogalkotók a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókra vonatkozó előírásokat. Ez első olvasatban némi bizonytalanságot okozott a jogalkalmazók számára, hiszen arról nem esett szó, hogy az új szakképzési törvény (2019. évi LXXX.) 2020. január 1-jén történt hatályba lépése kapcsán megszüntetni vagy esetleg módosítani kellett volna a hatályos tanulószerződéseket.
Nyugdíjas megbízási szerződése és járulékai 2020
Kérdés
Nyugdíjassal köt a társaság megbízási szerződést, az ellentételezés meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Ez a nyugdíjas a társasághoz semmilyen formában nem kötődik, kizárólag egy feladat megbízására kerül sor. Milyen adóteher terheli a nyugdíjast és a társaságot? Keletkeztet-e ez a megbízás biztosítási jogviszonyt a nyugdíjas részére?
Sportszakember ekho-választása megbízási szerződéssel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesületnél megbízási szerződéssel foglalkoztatunk egy utánpótlás koordinátor szakembert. A megbízás egész hónapra szól. Az illető havi megbízási díja 45 000 forint (azaz nem éri el a minimálbér 30 százalékát). Az illető sportszakembernek is minősül (FEOR 2717). Kérdéseim: – Jól értelmezzük-e, hogy mivel sportszakembernek minősül, adózhat az ekho szabályai szerint, azaz a megbízási díjból 15 százalékot vonunk le, illetve kifizetőként megfizetjük utána a 17,5 százalékos kifizetői ekhót? – Mivel megbízási szerződést kötöttünk az illetővel alkalmazhatjuk-e (ekho választása esetén) a 10 százalékos költséghányadot (vagy ez csak abban az esetben lehetséges, ha „normál” módon történne a szja, illetve egyéb közterhek levonása, azaz nem ekho szerint adózna?) – Be kell-e jelenteni a NAV felé a biztosítotti jogviszonyt (T1041-es nyomtatványon) tekintettel arra, hogy a megbízási díjból származó bevétele nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Illetve ez esetben hogy történik az ekho levonása? Válaszát előre is köszönöm.
Játékvezetői díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szövetség által kiküldött versenybírók jövedelmével kapcsolatban az alábbiakat kérdezném: A kiküldő szervezet a szövetség, a kifizető pedig a sportszervezet (jelen estben egy kft. formájában működő sportvállalkozás). A játékvezetői díj (önálló tevékenység jövedelem) eléri a napi minimálbér 30 százalékát, azonban a szövetség nyomtatványa alapján csak szja-levonás van feltüntetve belőle. Az interneten rákeresve azt olvasom, hogy ez alapján mégsem lesz biztosított, amennyiben a kiküldő és a kifizető eltér egymástól, és így helyes az elszámolás. Kérdésem, hogy ez így valóban helyes-e (milyen jogszabályi hely alapján?), illetve amennyiben igen, 08-as járulékbevalláson a sportvállalkozásnak jelentenie kell-e, vagy ezt a szövetség teszi meg? Köszönöm.
Katás bt.. beltagjának külföldi munkavállalása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., ami jelenleg az eva hatálya alá tartozik, és következő évtől a kata adózást választaná. A bt. beltagjának Magyarországon volt főállása, így főállás melletti társas vállalkozó volt, de most Amerikában az USA-ban kapott 1 éves szerződést az egyik egyetemen, tehát kint dolgozna egy évig. Kérdésem az lenne, hogy mi ilyenkor a teendő, amennyiben kint az USA-ban dolgozik, és biztosított lesz, az itthoni cégben mennyi katát kell fizetnie? Illetve milyen igazolást kell bemutatnia a külföldi biztosításról? Előre is köszönöm szépen a válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
