Pénzügyi lízing, utólag adott engedmény, eredménytartalék: csak néhány azok közül a fogalmak közül, amelyet a 2015-re szóló adócsomag módosít, pontosít a számviteli törvényben.
Március 15-étől úgynevezett bizalmi vagyonkezelőre is bízhatjuk vagyonunk gyarapítását, hasznosítását, és az erről szóló szerződésben meg kell jelölnünk e vagyon kedvezményezetteit. Kell-e illetéket fizetnie a vagyonkezelőnek és a kedvezményezettnek? Összefoglaltuk az új szabályokat.
Az adótörvények egy részében is változtatásokat indokolt az új Polgári törvénykönyv március 15-ei hatályba lépése, a változások nagy része formai módosulás, más részük tartalmi változást jelent.
A bizalmi vagyonkezelésnek nincs az európai jogrendszerekben egységesen elfogadott fogalma és modellje. Az új Ptk.-ban már megjelenő jogintézménynek a többi, külföldön már ismert és működő vagyonkezelési konstrukcióval közös vonása, hogy a bizalmi vagyonkezelés keretét biztosító jogviszony alapján az egyik jogalany (a vagyonrendelő) vagyonát képező meghatározott dolgok, jogok és követelések tulajdonjogát egy másik jogalany (a vagyonkezelő) részére átengedi, aki az ily módon megkapott döntési jogosultság gyakorlásával kell, hogy a rábízott vagyont egy harmadik személy (a kedvezményezett) javára hasznosítsa - írja hírlevelében a Mazars adótanácsadó cég.
Jövő év március 15-étől egy-egy kényesebb beruházást, befektetést úgy is meg lehet majd valósítani, hogy a befektető kiléte a nagyközönség számára ismeretlen marad, vagy épp egy-egy társaság kapcsán nem lesz látható, hogy a tagsági viszony hasznainak kik a tényleges élvezői. A jelenleg hatályos adószabályok azonban gátolhatják az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) által bevezetendő jogintézmény, a bizalmi vagyonkezelés széleskörű elterjedését.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték