Vagyonadó 2026 – családi vonatkozások adójogi szemmel

Megosztás Tetszik

A – benyújtott – vagyonadóról szóló törvényjavaslat az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyont adóztatná, a tárgyév utolsó napján fennálló állapot szerint. Bár nem családjogi szabály, az adóalap megállapításához felhasznál olyan fogalmakat, mint a házastársi közös és különvagyon, a szülői felügyelet vagy az öröklés. Az alábbiak ezért kizárólag azt mutatják be, hogyan kezeli ezeket a helyzeteket a törvényjavaslat.

Jelen írás kizárólag a – benyújtott – vagyonadóról szóló törvényjavaslat adójogi következményeit vizsgálja. Nem polgári jogi vagy családjogi vélemény, és nem foglal állást abban, hogy valamely vagyonelem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján közös vagy különvagyon-e, érvényes-e egy vagyonjogi megállapodás, miként kell rendezni a szülői vagyonkezelést, vagy milyen öröklési igények állnak fenn. Ezek megítélése ügyvédi közreműködést igényelhet.

1. Házastársi vagyon és az egymilliárdos értékhatár

A házastársi közös vagyonba tartozó vagyonelemek adózási megosztásánál elsősorban a házassági vagyonjogi szerződés és a házastársak megállapodása számít. Ezek hiányában a nyilvántartásban valamelyik fél nevén szereplő közös vagyonelem – azonos tartalmú NAV-nyilatkozattal – kerülhet teljes egészében az egyik házastárshoz vagy fele-fele arányban mindkettőjükhöz. Nyilatkozat nélkül automatikusan az 50-50 százalékos megosztás érvényesül. A különvagyonra a választási lehetőség nem vonatkozik.

Mindkét házastársat külön-külön megilleti az egymilliárd forintos értékhatár. Az adóbevallásban tett választás azonban csak az adóalap megállapítását szolgálja: önmagában nem rendezi át a polgári jogi tulajdont, és nem pótolja a vagyonjogi szerződést.

Egyszerű példa: A házaspárnak 1,6 milliárd forint értékű, közös vagyonba tartozó ingatlana van, tartozás nélkül. Ha az adóban fele-fele arányban veszik figyelembe, személyenként 800 millió forint jut rájuk, így e vagyonelem alapján egyiküknél sem keletkezik értékhatár feletti adóalap. Ha a teljes értéket az egyik házastársnál számolják el, nála 600 millió forint lesz az értékhatárt meghaladó rész. A választás azonban csak az adóalap meghatározására szolgál: nem alakítja át a közös vagyont különvagyonná, és nem rendezi a házastársak egymás közötti tulajdoni vagy megtérítési igényeit. A közös és különvagyon minősítését, valamint a szerzés jogcímét és a vételár forrását ezért az okiratokkal összhangban kell vizsgálni.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• vagyonjogi megállapodások, válás, bizonyíthatóság;

• a kiskorú gyermek vagyona;

• nagykorú gyermekek, ajándékozás és generációváltás;

• bizalmi vagyonkezelés és vagyonkezelő alapítvány;

• öröklés, haszonélvezet és a családi otthon; és