Tisztelt Szakértő! Átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő területalapú támogatás jogcímen megállapított 400 ezer forint összegből levonásra került a korábbi évet érintő jogkövetkezmény 300 ezer forint összege. A kifizetésre kerülő 100 ezer forint összeget kell az őstermelőnek bevételként figyelembe venni, amit ténylegesen megkapott, vagy a jogkövetkezmény összegével növelt összeget?
Tisztelt Szakértő! Egy könyvelő cég egyéni vállalkozó ügyfélnek egy kedvezőtlen adózási módot javasolt (átalányadózást javasolt, viszont a bevallásokat a normál adózás szerint készítette). Az önellenőrzés után több milliós adófizetési kötelezettség keletkezett. Ezt a többlet adót kártérítésként részletekben kifizeti a könyvelő cég. Ez bevétel (és egyben adóalap) az egyéni vállalkozónál? Illetve bevétel-e a kártérítésnek azon része, amit arra tekintettel fizetett, hogy a normál adófizetés után lényegesen kevesebb jövedelme maradt?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves állásfoglalását. Egyéni vállalkozó, aki szja szerint adózik, előleget kapott és adott egy szolgáltatásra 2018. évben. Kérdésünk, hogy költségként, illetve bevételként el kell-e számolnia az előlegeket? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Tóth Mária
Megszüntetett egyéni vállalkozói, illetve őstermelői tevékenység esetén hogyan kell számításba venni a megszüntetés előtt, illetve után beérkező bevételeket, értékesítéseket, kedvezményeket, felmerülő költségeket. Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem bérbeadóként két bérleti szerződéssel rendelkezik, az egyik szerződésben egy lakást ad bérbe a hozzátartozó teremgarázzsal, a másik szerződésben pedig egy teremgarázst. Külföldön bérel egy lakást, aminek a bérleti díja meghaladja a magyarországi összes ingatlan(lakás+teremgarázsok) bérbeadásból származó bevételét. Mind a bérbeadás, mind a bérlés meghaladja a 90 napot. Kérdésem, hogy ez így szembeállítható-e egymással, vagy a teremgarázsból származó bérleti díj bevétele nem vehető figyelembe a fizetett bérleti díjjal szemben és azután ebben az esetben szja-fizetési kötelezettség terheli. Köszönettel várom a válaszát.
Tisztelt Adózóna! Kérdésem arra irányul, hogyha egy magánszemély (aki házastársával külföldön lakást bérel) saját tulajdonú lakóingatlanát bérbe adja Magyarországon, ebben az esetben a külföldön megfizetett bérleti díjjal csökkentheti-e a bérbeadásból származó bevételét, ha a bérleti szerződésben szerepel a neve, azaz a bérleményt házastársával közösen bérlik, – és a bérleti díj megfizetése közös tulajdonú bankszámláról történik átutalással. A bérbeadó nem tudja a bérleti díj megfizetését igazolni saját részről, csak a közös számla bankkivonatával. Elegendőek ezek az információk ahhoz, hogy a bérbeadásból származó bevételét a külföldön megfizetett bérleti díjjal, vagy annak egy részével – legalább 50 százalékával csökkentse? Van erre lehetőség? Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a bérbeadó jelenleg kisgyermekével otthon van, nem tud rendszeres jövedelmet igazolni. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Adott egy házaspár, tagjai haszonélvezők fele-fele arányban egy családi házban. A ház tulajdonosa a gyermekük. A ház egy részében kialakítottak egy kisebb lakást, melyet bérbeadnak. A bérleti szerződésben a bérbeadók a haszonélvezeti joggal rendelkező házaspár. A bérbeadás előtt az átalakítás költségei (anyagok, munkadíj, berendezés, bútorok) a házaspár nevére szólnak. A kérdésem az alábbiak lennének: 1. Ha a tételes költségelszámolást választják, a bérbeadásnál elszámolhatják-e költségként a felújítás költségeit egy összegben a tárgyév bevételével szemben mint haszonélvezők? Azért zavart meg ez, mert értékcsökkenést csak a tulajdonos számolhat el. Tehát a kérdés, hogy a felújítás költségét mint haszonélvezők elszámolhatják-e a tárgyévben akár úgy is, hogy így a költségük meg fogja haladni a bérbeadásból a bevételüket, vagyis nem keletkezik adókötelezettségük? 2. A másik kérdés, hogyha még egy lakást kialakítanak és arra is több millió forintot költenek, viszont csak a következő évtől lesz bérbeadva, akkor elszámolhatják-e a jövő évi bevételükkel szemben például az idei felújítás költségeit? 3. A szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő havi x összeg rezsi átalányt fizet, majd évente megtörténik az elszámolás a tényleges fogyasztáshoz képest. Idéntől már nem kell bevételként elszámolni a rezsi költségeket. Ez ebben az esetben is így van? Vagyis sem a bevételi, sem a költségoldalon nem kell foglalkozni a rezsiköltségekkel?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem magánszemélyként két ingatlant ad bérbe és külföldön egy másik ingatlant bérel (90 napnál hosszabb ideje). A bérelt ingatlan bérleti díja meghaladja a két bérbe adott ingatlan származó bevételt. Kérdésem, hogy a két bérbeadás szembeállítható-e az egy bérleti díjjal (ami a kettő együttes összegénél is magasabb). Ha nem, akkor az szja-bevallás melyik sorában kell szerepeltetni a szembe nem állítható ingatlanból származó bevételt? Köszönettel, várom a válaszát.
Tisztelt Bartha László! Korábbi válasza alapján szeretném megkérdezi, hogy az elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységének haláláig terjedő bevétele és kiadása vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén hogyan történik. "A végleges adót a magánszemély valamennyi szja-köteles jövedelme alapján állapítja meg, tehát nemcsak a vállalkozói kivét után." Vagy "Ez azt jelenti, hogy a vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint kell a tevékenységet folytatónak a jövedelmet levezetni, a bevételnek és a költségeknek része az az összeg, amely az örökhagyó haláláig érkezett, vagy merült fel." Akkor a NAV is megállapítja a vállalkozói jövedelem szerinti adót, és a tevékenység örököskénti folytatójának is fel kell tünteti az elhunyt időszakának bevételeit és kiadásait és ez alapján adót fizetni a már saját nevén elért bevétellel és kiadással együtt? Áfa szempontjából a beérkező bevétel az elhunyt adóbevallásába tartozik bele, akkor is ha a halála után érkezik be. A kiadás esetén pedig halál napjáig teljesítési idejű számla tartozik az elhunythoz a később időpontú az örököshöz. Köszönöm szépen.
Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat: Magánszemély bérbe ad kettő lakóingatlant. Az egyik esetében felújíttatta korábban a fürdőszobát. Ebből adódóan több kiadása keletkezett ezen ingatlan esetében, mint amennyi bevétele. Viszont a másik ingatlannál több volt a bevétel, mint a kiadás. Azt tudom, hogy összességében nem lehet több a kiadás az önálló tevékenységből származó jövedelem esetében, mint a bevétel. Az után szeretnék érdeklődni, hogy külön-külön az ingatlanok tekintetében sem lehet több a kiadás, mint a bevétel, vagy az egyik ingatlan-bérbeadás veszteségét a másik ingatlan-bérbeadás nyereségébe be lehet számítani? Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Vadásztársaság 2016-ban vásárolt 2 700 000 ft + áfáért telket, és tervet is készíttetett 380 000 ft + áfáért, hogy építsen rá egy vadászházat. Az áfát arányosítva a vállalkozási tevékenység arányában visszaigényelte. Majd két év múlva alanyi mentes lett (azóta évenként 13 000 ft áfát bevall, illetve befizet a társaság). Jelenleg is alanyi mentes. 2016-ban a telek bekerítése 330 000 ft-ba került. A társaság el akarja adni az ingatlant, melynek könyvszerinti értéke telek 3 200 000, a tervezés 450 000, illetve a kerítés 330 000 ft. Ez összesen 3 980 000 ft, és 3 500 000 ft-ért tudná eladni. Milyen összeget számol el ilyen esetben bevételnek (magasabb a könyv szerinti érték, mint az eladási ár), és alaptevékenység bevételének elszámolhatja-e? Amortizálva természetesen nem volt a telek.
Őstermelő 2016-ban kiírt és beadott erőgépre (bálázóra) pályázatot. A gépet ki is fizette, de a pályázati összeget 2018-ban utófinanszírozásként kapta. (VP-M04.1.1.4. Állattenyésztésre hallgat a kifizetés.) Ez az utólag kifizetett összeg bevételt képez-e 2018-ban? Vagy mint adóalapba be nem számítandó bevételként kell könyvelni? Pénztárkönyvet vezet az őstermelő. Egyébként ha ez a támogatás bevétel, akkor területalapú támogatásként, vagy egyéb támogatásként kell kezelni?
1. Egyéni vállalkozó kisadózó a Kisfaludy Turiszt. Fejl. támogatásból 34 M Ft + önerő 14 M Ft + 27% áfa 12.96 M Ft összegben panzió felújítást, napelemrendszer, klímabeszerelés, kazán, ajtó/ablakcsere és eszközbeszerzést (kerékpárok) végez községben lévő, több részből álló családi házban, ahol egy helyrajzi szám alatt panzió, saját és anyós lakása van. A vállalkozó feleség és férj 50-50%-a a panzió, ez ingyenesen került a vállalkozás használatában. Eszköz-nyilvántartásban érték nélkül szerepel, écs nem került leírásra. Saját, vagy ügyvédi okmány szükséges-e az ingyenes átadásról? 2. A támogatásból kizárólag panzió kerül felújításra, lakás nem. Visszaigényelhető-e az áfa, tekintettel arra, hogy a panzió után écs nem került elszámolásra, 0 Ft értéken szerepel? 3. A fenti 34 M Ft támogatás beszámít-e a kisadózói bevételbe?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2016-ban 3 millió forintért vásárolt ingatlanát 2018-ban 8 millió forintért értékesítette. Az ingatlanon saját erőből végzett jelentős felújítási munkálatokat, melyekről semmilyen számlával (anyagról sem) rendelkezik. Csak az illetékről és az ügyvédi díjról van számlája. Kérdésem, hogy ebben az esetben lehetőség van-e úgy elszámolni a bevételt, hogy az árbevétel 25%-át tekintjük jövedelemnek. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyfelem pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyert el 2018 novemberében, 5 millió forint értékben. A támogatást gyakornokok foglalkoztatására és munkahely kialakítására, eszközvásárlásra kapta. Már 2018-ban két embert foglalkoztatott, és az eszközt is megvásárolta. A problémám az, hogy a bér és a járulékai már 600 ezer forintra rúgnak 2018-ban, de még semmi pénzt nem utaltak a kft. részére. Nem tudom, hogyan könyveljek, mert költség felmerült, bevételt hogyan írjak elő így, hogy a mérlegfordulónapig semmit nem kaptunk? A kontírozásra vagyok kíváncsi. Válaszukat köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték