A kormány a koronavírus-járvánnyal összefüggésben döntött a beszámolók és adóbevallások elhalasztásáról, a kártyás vásárlás lehetőségének szélesítéséről, áfakönnyítésről és a SZÉP-kártyára adható összegek emeléséről is – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön online sajtótájékoztatón.
Tisztelt Szakértő! Könyvelői körökben terjed, hogy a 2019. évi beszámoló leadási határidejét is meghosszabbítják. Van ilyen rendelkezés, vagy csak álmodozunk? Válaszát előre is köszönöm: Egri Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány, amely 3 éve nem működik, a megszűnés mellett döntött. A bíróság a megszűnésről már küldött végzést, tehát hogy lehetséges és helybenhagyja. A kérdésem, hogy ilyen esetben kell-e két beszámolót beadni mint a cégeknél? Végelszámolás előtti időszakra és végelszámolás lezárásakor? Ugyanúgy kell-e vagyonfelosztási javaslat, vagy más irat szükséges? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Bt.-ből kft.-vé alakulás 2019.09.01-én kezdődött. 2019.08.31. időponttal elkészült az átalakulási vagyonmérleg, vagyonleltár-tervezet. A bt.-t 2020.01.30-án törölték, illetve ekkor került bejegyzésre a kft. Közben volt egy évforduló. Helyesen gondolom-e, hogy a 2019.12.31-i beszámolót, bevallásokat ugyanúgy el kell készíteni, mintha mi sem történt volna, egy teljes évet zárunk, és a végleges vagyonmérleg, vagyonleltár, záró bevallások időszaka 2020.01.01.-2020.01.30.? Segítségüket köszönöm. Némethné
Színház különféle támogatásokat kap.Önkormányzattól mint alapítótól működési támogatást. Nemzeti Kulturális alaptól és Emberi erőforrások Minisztériumától célzott támogatást. Az Önkormányzati támogatással a beszámoló során kell elszámolni. Van az Önkormányzati támogatásnak állami támogatás része, mellyel tárgyévet követően kell elszámolni mérlegkészítés utáni időpontban. A többi támogatással tárgyévet követően kell elszámolni, melynek dátuma a mérlegkészítés utánra esik. A támogatásokat minden esetben pénzügyileg rendezik tárgyévben teljes összegben. Tekintettel arra, hogy a mérlegkészítéskor biztosan tudható, hogy a támogatásokkal el tud a Színház számolni, kimutatásra kerül tárgyévben az egyéb bevételek között a támogatás az aktív időbeli elhatárolások között, illetve az Önkormányzati támogatás, mellyel a beszámolóban kell elszámolni közvetlenül a bevételekre kerül könyvelésre. Ki kell-e mutatni az egyéb kötelezettségek között a tárgyévben a kapott támogatásokat? Ha igen akkor mikor vezethető ki a kötelezettségek közül, az elszámolás napján, vagy csak akkor, ha az elszámolást elfogadja a Támogató. Köszönettel: Féba Bt.
Színház előlegként kapott 2019. évre az Emberi Erőforrások Minisztériumától költségek és ráfordítások ellentételezésére vissza nem fizetendő támogatást (ez lépett a taós felajánlások helyébe). A támogatással 2020. március 20-áig kell elszámolni. A mérleget az alapító 2020. március 16-áig kéri megküldeni, könyvvizsgálattal, fb-jóváhagyással együtt. A könyvelés az alábbiak szerint történik: támogatás folyósítása 2019-ben – 38 bank – 47 rövid lejáratú egyéb kötelezettség, év végén 39 aktív időbeli elhatárolás – 96 egyéb bevétel. Dokumentum az elhatároláshoz az igazgató nyilatkozata, hogy teljesítette a színház a feltételeket (nagy valószínűséggel a támogató el fogja fogadni az elszámolást). Kérdésünk: megfelel-e ez az eljárás a számviteli törvény előírásainak, a megbízható valós beszámoló kritériumainak?
Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne, hogy ha egy cégnek most beküldtük a 2018. évi beszámolóját, és egyszer már passziváltatva lett – módosítva lett, majd újra beküldve –, de a kiegészítő mellékleten az előző könyvelő neve szerepel rajta. Aki emiatt rendőrséggel fenyeget, ezért szeretnénk CSAK a kiegészítő mellékletben ezt kijavítani, azt hogy tehetnénk meg? Tavaly még lehetett beadni írásos nyilatkozatot erről... Nagyon fontos lenne! Köszönjük :)
Tisztelt Szakértő! Szeretném a tanácsát kérni abban, hogy mi a helyes. Nem állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény (egy szakközépiskola) a számviteli törvény 9. § szerinti egyszerűsített éves beszámolót készít, vagy a számviteli törvény szerint egyes egyéb szervezetnek minősül, és ezért a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti beszámolót készíti? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni ha 2018. évi beszámolóban jelentős összegű hibát találtam, akkor hogyan tudom ezt javítani. Háromoszlopos beszámolót kell készítenem, és újra be kell adnom a 2018. évi beszámolót, vagy a 2019-es beszámolóban kell feltüntetnem a különbözeteket? Előre is köszönöm válaszát!
Osztalékelőleg kifizetésére került sor 2020. január 20-án. Melyik évről szóló beszámolóban elfogadott osztalékkal szemben kell ezt elszámolni, a 2019. vagy a 2020. évivel? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi (addig mikrovállalkozás) cég tulajdonjogát 2018 áprilisában egy külföldi vállalat (egyértelműen középvállalkozás) 100 százalékban megvásárolta. A 2019. évi beszámoló összeállításának előkészületei közben sajnálattal vettük tudomásul, hogy nagy valószínűséggel rosszul értelmeztük a kkv-törvény szabályait, és úgy tekintettük, hogy a belföldi cég 2019. 01. 01-jétől innovációs járulék fizetésére kötelezett, és így járulékelőlegek is befizetésre kerültek. Kérem adjon választ! - Az innovációsjárulék-szabályok felülvizsgálata alapján jól értjük-e most, hogy a 2019. évi innovációsjárulék-kötelezettség megállapításához a 2016. és a 2017. évi elkészült beszámolók adatait kellett volna vizsgálnunk, és mivel ezek esetében még a külföldi cég kapcsolódó adatai fel sem merülnek, így 2019. évre a cégnek nem lett volna szükséges innovációs járulékot fizetnie? - Jól értelmezzük-e azt, hogy a 2020-as kötelezettség fennállásának megállapításához a 2017-es és 2018-as beszámolókat szükséges vizsgálnunk, és mivel csak a 2018-as beszámoló esetében szükséges hozzáadnunk a külföldi tulajdonos vállalat mutatószámait a belföldihez, így a kétéves szabály miatt még 2020-ra sem tekinthető a belföldi cég járulékfizetésére kötelezettnek, majd csak 2021-től kezdődően? -A 2019. évben bevallott és megfizetett előlegekkel kapcsolatban hogyan lenne szükséges eljárnunk? Járható-e az az út, hogy az éves elszámolásban nulla tényleges adókötelezettséget vallunk be? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Megjelent a PM-tájékoztató a 2019. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről. A tájékoztató 6.oldalán található a számlák év végi kezelésének leírása. A tájékoztató 2 pont "A" szakasza vonatkozik az önkormányzati intézményekre, a 2. pont "B" szakasza vonatkozik a helyi önkormányzatra, nemzetiségi önkormányzatra, társulásra és intézményeire? Az önkormányzatnál és az intézményeknél van olyan év végi számla, amelyhez kapcsolódóan a szerződés megkötése 2019. évi, teljesítés 2019. év, fizetési határidő 2020. Van olyan szerződés, amely több évet érint, és van olyan is, amely teljesítésben és fizetésben is lezárul 2019. 06. 30-áig. Mi dönti el hogy a költségvetési évben esedékes, vagy költségvetési évet követően esedékes kötelezettség lesz-e az önkormányzatnál illetve az intézményeknél? Válaszukat előre is köszönöm! Krisztiánné
Tisztelt Szakértők! Osztalékelőleg kifizetésére került sor 2020. január 20-án. Ezen összeg melyik évről szóló beszámolóban elfogadott osztalékkal szemben kerül elszámolásra? A 2019. évivel vagy a 2020 évivel? Tisztelettel: Arany Tamás
Tisztelt Szakértő! Kivás cég egyszerűsített végelszámolását bejelentettük január elején. Készítjük a 2019.12.31-ei, tevékenységet lezáró beszámolót. A kiva alatti (2019.12.31-ig) eredménytartalék: +2000 eFt. Osztalékot a kft. nem kapott, 90 eFt a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke. A 2019-es év -1500 eFt adózott eredménnyel zár. 1. 1910 eFt lekötött tartalékot kell kimutatnunk a 19.12.31-ei tevékenységet lezáró beszámolóban? 2. Amennyiben 150 napon belül sikerül a végelszámolást lezárni, akkor az 1910 eFt-os lekötött tartalékot, mint fel nem használt fejlesztési tartalékot kell 9 százalékkal leadózni? 3. A kekötött tartalék ilyenkor feloldásra kerül, és visszamegy az eredménytartalékba? Azaz már összeadódik az összes eredmény, és akár mínusz is lehet? 4. A 2019. év mínusz 1500 eFt-os eredménye majd a vagyon tagok felé történő kiadásánál fog mutatkozni, és csökkenteni fogja annak szja- és szochoalapját? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel: Hné Zsuzsi
Tisztelt Szakértő! A törvényhely alkalmazható-e a 2019. évi beszámoló elkészítésénél? Ha igen milyen feltételekkel? Két cikk jelent meg a honlapon a számviteli törvény 2020 január 1-jei változásával, a nettó árbevétel elhatárolásával kapcsolatban. Kérdésem – ahogy a címben is jeleztem – ehhez a témához és a magyarázatához kapcsolódik. Számviteli törvény 72. § 2-(4a) * Az értékesítés nettó árbevételét: a) növeli az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összege meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban – az e bekezdés, a (2)-(4) bekezdés és a 73. § alapján – elszámolt árbevételt, b) csökkenti az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban – az e bekezdés, a (2)–(4) bekezdés és a 73. § alapján – elszámolt árbevétel meghaladja a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összegét. 177. § (77) * E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 3. § (4) bekezdés 11-13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját a 2020. január 1-je előtt megkötött szerződésekre nem kötelező alkalmazni. c) (78) * Ha a vállalkozó a 2020. január 1-je előtt megkötött szerződésekre alkalmazza az e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 3. § (4) bekezdés 11–13. pontját, 28. § (3a) bekezdését, 32. § (8) bekezdését, 44. § (7) bekezdését, 62. § (2) bekezdését, 72. § (4a) bekezdését, 98. § b) pontját, úgy az érintett szerződésekre, az e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvénnyel hatályon kívül helyezett 62. § (3) bekezdését nem alkalmazhatja. Válaszukat előre is köszönöm!
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték