A NAV ismét nyilvánosságra hozta azon adózók adatait, akik (amelyek) tekintetében jogerős és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek.
Az ingatlannal rendelkező kft.-nek két magánszemély tagja van, részesedésük 50-50%. Az egyik magánszemély tag eladja az üzletrészét a másik magánszemélynek, illetve annak közeli hozzátartozójának. Milyen bejelentési kötelezettsége van, és milyen határidővel a magánszemélyeknek, illetve az ingatlannal rendelkező kft.-nek a NAV felé? Az ingatlan forgalmi értékét hogyan kell meghatározni? Köszönöm válaszukat.
Kell-e online pénztárgépet használni vagy nyugtaadás helyett számlaadást választva a PTGSZLAA nyomtatványon a NAV felé jelenteni a tételes átalányadózást választó fizetővendéglátást (ÖVTJ 552006 üdülési, egyéb átmeneti-szálláshelyadás m.n.s.) végző magánszemélynek? Hiszen a tételes átalányadózás lényege, hogy a mértéke nem függ a bevétel mértékétől.
Számos kérdés merül fel nap mint nap azzal kapcsolatban, hogy kinek, mikor és hogyan kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie például, ha ellátás nélküli munkanélküli, külföldön dolgozik vagy fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. ügyvezető tagjának szeretné visszafizetni – a korábban a cégbe befizetett – tagi kölcsön összegét. Ha ez több mint egymillió forint készpénzben, kell-e jelenteni az adóhivatal felé? Köszönettel, Királyné Anikó
Már feltettem ezt a kérdést, de valószínűleg nem voltam egyértelmű. Azt szeretném tudni, hogy ha egyszemélyes kft.-ben a társasági szerződésben az van meghatározva, hogy az ügyvezetői feladatokat az ügyvezető munkaviszonyban látja el, hogyan kell számfejtenem. Az ügyvezetőnek nincsen máshol sem munkaviszonya, sem tagi jogviszonya. A következőképpen kell-e eljárni. A saját kft.-jébe alkalmazottként bejelenteni, és a járulékokat a munkabér (bruttó 180 000 Ft) után megfizetni, és ez alapján válik biztosítottá. Így a fizetendő járulék kevesebb, mintha tagi jövedelemként fizetné meg a garantált bérminimum utáni járulékokat. Jól van ez így? A másik kérdésem, hogy nem kell-e ugyanebbe a kft.-be egy másik jogviszonnyal is bejelenteni mint heti 36 órás munkaviszony melletti tagot, ahol nem vesz ki jövedelmet, és így járulékot sem kell fizetnie, mert már az alkalmazotti státusza után biztosított. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. ingatlant (üzlethelyiséget) bérel egy magánszemélytől, abban az esetben a kft.-nek van bármiféle bejelentési, adózási kötelezettsége a bérbevétellel kapcsolatban az adóhatóság felé? Köszönöm válaszát!
Egy rendezvényre fotókiállítást szervezünk egy amerikai fotóművész képeiből. A művész személyesen vesz részt a kiállításon és az instrukciói alapján történik a kiállítás berendezése. Nem tud vállalkozásként számlát kiállítani, magánszemélyként veszi fel a díjazást. Megbízási szerződést kötnénk vele. Milyen bejelentési, adó- és járulék-levonási kötelezettségünk van ezzel kapcsolatban? Az USA-val fennálló kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján a szabad foglalkozás kifejtéséből származó jövedelem az USA-ban adóztatható, ha nem tölt 183 napnál többet Magyarországon. Ez alapján adót nem kell levonni, ha illetőségét igazolja. Mi a helyzet a járulékokkal? A díjazás a magyar szabályok szerint biztosítási kötelezettség alá esne (a megbízási dij meghaladja a minimálbér 30%-át). Ha kell járulékot fizetni, milyen azonosítók, adatok alapján kell ezt teljesíteni?
Múlt hétvégén több szakmai fórumon komoly, de legfőképp indokolatlan kedélyhullámokat gerjesztett az az utolsó pillanatos információ, miszerint legkésőbb hétfőn (2017. január 16-án) be kell jelenteni azt a személyt, vállalkozást, aki, amely székhelyet biztosít, szolgáltat egy vállalkozás számára, akár üzletszerűen végzi, akár szívességi használat, illetve bérlet formájában. Cikkünkben levezetjük, miért nem kell pánikolniuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek például valamelyik tag nagymamájának lakcímére vannak bejegyezve.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogyan történik egy alapítvány végelszámolása? A meglévő vagyonával mi történik? Megszűnés előtt célszerű-e alaptevékenység szerinti költségekre felhasználni a pénzösszegeket? Az alapítói vagyont vissza kell-e fizetni? Mindezeken felül milyen kérdések merülhetnek még fel végelszámoláskor, illetve milyen feladatok, bevallások, bejelentési kötelezettségek vannak, és hova? Kérem, hogy gyakorlatiasan szíveskedjenek a választ megadni, ne csak a jogszabályokra vonatkozó hivatkozással. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk svájci egyetemistát foglalkoztatna, akinek 4 éves a képzése, és 6 hónap gyakorlat kellene neki. Január végétől július végéig foglalkoztatnánk. Milyen teendőink vannak? Megtehetjük, hogy díjazásban nem részesítjük, viszont a szállását fizetjük? Hogyan kell bejelentenünk, illetve milyen szerződést kell kötnünk vele? Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! 2016. évben induló vállalkozás nem jelentkezett be 2016-ban a környezetvédelmi termékdíj bevallásra. Ebben az esetben, ha 2017-ben szeretne bejelentkezni 2016-ra, akkor ezt a 2016-os vagy már a 2017-es nyomtatványom kell megtennie?
Családi házat építtető magánszemély más magánszemélyeket is megbízhat egyes feladatok ellátásával. A hatóságok – a munkaügyi hatóság és az adóhatóság – megítélése szerint ugyan a családi ház építése nem adóköteles gazdasági tevékenység, mégis az építtető vagy az építést végző magánszemély kifizetőnek és munkáltatónak minősül, és be kell jelentenie a ház körül munkát végző magánszemélyeket.
Tisztelt Szakértő! Magyar építőipari kft. egy német társasággal, konzorcium keretében elvállalt egy építőipari munkát Németországban. A munka elvégzését saját magyar munkavállalókkal oldanák meg, külföldi kiküldetésben. A felmerült anyag-, illetve igénybe vett szolgáltatás költsége a konzorciumé. Segítségüket kérném, hogy mi a teendője a magyar vállalkozásnak? (Németországban regisztrálni kell, adószámot igényelni, a tevékenységet bejelenteni stb.) Tájékoztatásukat köszönjük. Négy Szakág Kft.
Tisztelt Szakértő! Másodállású egyéni vállalkozó 2014 novemberében kezdte a vállalkozását. A könyvelője sem 2014-re, sem 2015-re nem adott be szja-bevallást. A kezdetektől fogva keletkezett költségszámlák a könyvelőnél voltak. A nyugtatömböket a könyvelő nem kérte el, csupán a bevételeket kiírta belőle. Ennek semmilyen nyoma nincs. 2016 júniusában lakástűz volt, ahol az egész ház leégett, sajnos a nyugtatömbökkel együtt. Erről hivatalos igazolás van a Katasztrófavédelmi Hivataltól. A költségszámlák megvannak, mivel azok a könyvelőnél voltak. Most utólag kellene a 2014. és a 2015. évet újból lekönyvelni, mivel a korábbi könyvelő semmilyen könyvelést nem végzett. Kérdésem, hogy mi a teendő a bevételt igazoló bizonylatok megsemmisülése miatt? Sajnos, ahogy utólag kiderült, a Katasztrófavédelmi Hivataltól kapott igazolást sem küldte be a könyvelő az adóhatóságnak. 1.) Becsüljük meg a bevételt a költségszámlákhoz képes? 2.) A NAV-nak jelezzük a problémát, és majd a hivatal becsül? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték