Tisztelt Szakértő! Egy cég egy nagykereskedéstől árut vásárol heti rendszerességgel. A készpénzfizetéses számlák átlépték az 1,5 millió forintos határt. Kell jelentenem ezt a NAV felé, vagy minden vásárlás külön számít? És mi van akkor, ha átlépi a 2 millió forintos értékhatárt? Köszönettel.
Egy vietnami állampolgárról beszélünk, akinek van tanulmányi ittlétre tartózkodási engedélye, van egészségügyi szolgáltatásra jogosultságról igazolása (taj szám), van adóazonosító jele. Kérdés, hogy ezzel a magánszeméllyel köthet-e egy magyar vállalkozás megbízási szerződést? Ha igen a válasz, akkor milyen bejelentési kötelezettségeink vannak a hatóságok felé? Nagyon köszönöm előre is a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Cégünk több partnerrel is kapcsolatban áll, akik fordított számlázás alapján cégünk helyett állítják ki a számlát. Ebben az esetben cégünket terheli-e számlázóprogram-bejelentési kötelezettség a partnereink által használt számlázó programok tekintetében? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2016. január 1-jétől a munkáltatónak, kifizetőnek be kell jelentenie a biztosított végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Mindez azt jelenti generálisan, hogy aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, azzal kapcsolatban kötelezően be kell jelenteni a fenti adatokat még akkor is, ha az adott munkaköre és a korábban megszerzett végzettsége(i) között nem áll fenn tartalmi kapcsolat? Például (egy életszerűtlennek tűnő, de nem feltétlenül elrugaszkodott esetben): adott egy fizikusi diplomával (és csak azzal) rendelkező biztosított, akit londíner (FEOR: 9234) munkakörben kívánnak munkajogviszonyban foglalkoztatni. Be kell jelenteni a hivatkozott adatokat fizikusi végzettségére tekintettel? Vagy! Adott szintén a példabeli fizikus, akit tehergépjármű-vezetőként kívánnak alkalmazni (FEOR: 8417). A jogszabály által előírt vezetői engedéllyel rendelkezik A kérdés ugyanaz. Vagy! Adott egy bolti eladó (FEOR: 5113), akinek ehhez a munkakörhöz megvan a jogszabály által előírt végzettsége, azonban emellett fizikusi diplomával is rendelkezik. Kérdés: a bolti eladói végzettséget igazoló bizonyítvány adatain túl a fizikusi oklevelének adatait is meg kell adni? "Sejteni vélem" a jogalkotó szándékát, azonban a normaszöveg alapján eléggé homályos előttem az új előírás gyakorlati alkalmazása. Várom megtisztelő válaszát a fentiekkel kapcsolatban. Tisztelettel: Papp István
Tisztelt Szakértő! Normál adózás (áfa) hatálya alá tartozó, autójavítással foglalkozó társaság alkalmanként személygépkocsit vásárol magánszemélytől. Ezen felújítást, karbantartást végez, majd továbbértékesíti, szintén magánszemély részére. Alkalmazhatja ezekben az esetekben a különbözet szerinti adózást? Külön bejelentési kötelezettség terheli ez esetben a NAV felé a kft.-t? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2014-ben alapítottak egy egyszemélyes kft.-t. Eddig nem kerestek könyvelőt. A cég könyvelő és bejelentkezések nélkül nullásan működött. Hogy kezdjek neki a rendbe rakásának? Milyen nyomtatványokon tudok 2016-ban bejelentkezni a NAV felé? Elmaradt bevallásokat, mérlegeket hogyan lehet szabályszerűen pótolni? Kérdésem összetett, több témakört érintő, kérem, mégis segítsenek választ kapni. Tisztelettel.
Kft. munkaviszonyos ügyvezetője lakásvásárlásához a pénzintézetben megkötötte a megállapodást a hitel törlesztéséhez. Hogyan kell könyvelni a havi törlesztőrészleteket, hol kell ezt jelenteni a NAV felé?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély napokban váltja ki az őstermelői igazolványát. Szeretném megkérdezni, hogy ezzel kapcsolatban mikor, milyen nyomtatványokat kell benyújtani, milyen bejelentéseket kell megtenni? Az adóhatóságokon kívül (NAV, önkormányzat) kell-e még valahová bármilyen papírt beadni? Szja-, járulék-, áfafizetési kötelezettségeit átolvastam, most az induláshoz szeretnék segítséget kérni, hogy semmilyen bejelentést ne mulasszak el. Köszönöm a segítséget! Vágner Emília
Amennyiben: 1. NEM tag ügyvezető 0 forint megbízási díjért, megbízási szerződés keretében látja el a kft. ügyvezetését, be kell-e jelenteni a XXT1041 jelű nyomtatványon? 2. TAG ügyvezető más társaságnál heti 36 órát elérő jogviszony mellett a minimálbért el nem érő megbízási díj ellenében látja el az ügyvezetést. Be kell-e jelenteni az XXT1041 jelű nyomtatványon? 3. EU-tagállamban igazoltan biztosított ügyvezetőt be kell-e jelenteni az XXT1041 jelű nyomtatványon, ha minimálbért meghaladó a megbízási jogviszonyára tekintettel kifizetett összeg? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a régi dolgozókat újra kell jelenteni amiatt, hogy a "munkavállalók bejelentésébe négy új adat került 2016-tól" a szakképesítésükre vonatkozóan? Vagy csak az újonnan belépőkre vonatkozik a kötelezettség? Köszönettel: Deméné
Tisztelt Szakértő! 1. Magánszemély belföldi ingatlan bérbeadása kapcsán, ha a bérlő külföldi természetes személy, akkor szükség van-e közösségi adószám kiváltására? Elméletileg nem kellene bejelenteni az adóhatóságnak, és adószámot kérni hozzá, mivel adómentes körbe tartozó tevékenység, de olvastam azt is, hogy a következő is feltétele ennek: "nem létesít kereskedelmi kapcsolatot az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal. (Kereskedelmi kapcsolat e tekintetben: a termékbeszerzés és értékesítés valamint a szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel.)" 2. Bizonylatot milyen formában kell adni? Létezik ehhez valamilyen formanyomtatvány? 3. Hol, és hogyan kell jelezni, hogy tételes költségelszámolást szeretnék választani, nem a 90 százalékos módszert? 4. A bizonylatadáson és a költségszámlák gyűjtésén kívül annyi adminisztratív kötelezettségem van, hogy negyedévente befizetem az általam számolt adóelőleget, illetve hogy az éves bevallásban szerepeltetem önálló tevékenységből származó jövedelemként a bevétel és költség különbségét? Nagyon köszönöm: E.
Tisztelt Szakértő! Belföldön bejegyzett gazdasági társaságban 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik egy Hollandiában bejegyzett gazdasági társaság, amely jelentős összegű kölcsönt adott a belföldi cégnek. Most a holland társaság lemond erről a kölcsönről a belföldi cég javára. Számviteli elszámolása: a kedvezményezett társaságnál a Szt. 86. § (3) h) alapján rendkívüli bevétel lesz, amely így része lesz a társasági adó alapjának. Kérdésem, hogy vonatkozik-e a belföldi cég ezen vagyonszerzésére az illetéktörvény? Ha vonatkozik, akkor az Itv. 17. § (1) n) pontja szerinti mentesség is vonatkozik rá? További kérdés, hogy amennyiben vonatkozik rá az illetékmentesség, akkor is be kell jelenteni a kölcsön elengedését az adóhatóságnak? Várom szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cégünk külföldi munkavállalót (szlovák) szeretne foglalkoztatni részmunkaidőben. A munkavállaló Szlovákiában biztosított, erről az A1 igazolás kérése folyamatban van. A külföldi dolgozónak Magyarországon bejelentett lakcíme nincs, életvitelszerűen nem tartózkodik hazánkban, továbbra is Szlovákiában lesz biztosított. A kérdésem az lenne, hogy milyen bejelentési kötelezettségünk van, valamint szja és tb tekintetében mit kell vonnunk a külföldi dolgozótól, van-e szocho-, szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségünk? Válaszát előre is köszönöm!
1. A Társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C § (3b) bekezdése rögzíti, „….. Ha az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértékét a várható fizetendő adó alapján a 10 százalékos társasági adókulcs alapján határozza meg és a támogatás adóévében a pozitív adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, az adózó köteles a támogatás legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül a (3a) bekezdésben meghatározott módon kiegészítő sportfejlesztési támogatásra fordítani”. Egy gazdasági társaság a fenti törvényhelyet megsértve a támogatás adóévét követő 98. napon (2015. 03. 31. helyett 2015. 04. 08-án) utalta át a kiegészítő sportfejlesztési támogatás azon kiegészítő részét, melyre az adókulcs 19 százalékos mértéke miatt volt kötelezett. Ugyanakkor viszont a 22/C § (3d) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének az utalás napjával, azaz 2015. 04. 08-án eleget tett. A taotörvény 22/C (3a) részében, csak a 90 napos pótlólagos befizetést írja elő a törvény, itt a 90 nap túllépésénél nem beszél jogvesztésről, csak a (3d) pontnál, a bejelentés elmulasztásánál. Kérdésünk az alábbi: a gazdasági társaság a fentiek alapján, a 2014. évben a támogatott részére kifizetett látványcsapatsport-támogatás összegével a 2014. évi zárásnál, mint adókedvezménnyel számolhat-e? (A kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésénél csúszott 8 napot, azonban a bejelentési kötelezettségének 03. 31-ét követő 8. napon, azaz 04. 08-án eleget tett!)
Az alkalmi munkavállalás olyan különleges munkaviszony, amely alapján az alkalmi munkavállaló nem lesz biztosított és a munka törvénykönyve szabályai is csak részben érvényesek rá. Összefoglaltuk a fontosabb szabályokat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték