Tisztelt Szakértő! Befektetési céllal vásárolt kis lakásomat szeretném bérbeadni magánszemély részére. A bérbeadást nem teszem áfakötelessé, ezért nem váltottam ki adószámot. Kérdésem lenne, hogy ebben az esetben telephelyként be kell-e jelentenem a lakás címét, ha igen, milyen nyomtatványon? Sajnos én nem találtam megfelelő nyomtatványt. Köszönöttel: Szabó Attila
Tisztelt Szakértő! A nagykereskedelmi cég (nem végfelhasználó) nem kockázatos termékeket vásárol, nem első adóköteles termékértékesítés keretében, belföldi vállalkozástól. A termékeket a vállalkozás saját tulajdonú útdíjköteles gépjárművel (3,5 tonna össztömeget meghaladó) szállítja a nagykereskedelmi cég telephelyére. A szállított termékek bruttó tömege esetenként meghaladja a 2500 kilogrammot, és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot. Kérdés: ez a termék vásárlás ekáerbejelentés- és ekáerszám-köteles-e, ha nem haladja meg, és ha meghaladja az értékhatárokat? Bejelentési kötelezettség esetén az eladónak vagy a vevő nagykereskedelmi cégnek kell azt teljesítenie? 2. A termék leszállítása után a belföldi vállalkozás (nem végfelhasználó) is vásárol termékeket a nagykereskedelmi cégtől. Szintén nem első adóköteles termékértékesítés, és nem kockázatos termékekről van szó, és ugyanazzal a saját tulajdonú útdíjköteles gépjárművel (3,5 tonna össztömeget meghaladó) visszfuvar keretében szállítja el a saját telephelyére az árut. A nem kockázatos termékek együttes tömege ebben az esetben is meghaladhatja a 2500 kilogrammot, és az adó nélküli értéke az 5 millió forintot. Kérdés: a visszfuvar során a szállítmány ekáerbejelentés- és ekáerszámköteles-e, ha nem haladja meg, és ha meghaladja az értékhatárokat? A bejelentési kötelezettséget a belföldi vállalkozásnak vagy a nagykereskedelmi cégnek kell teljesítenie? Köszönettel: Adózóna előfizető
Egy társaság ügyvezetője készpénzben vette át egy gépjármű vételárát. A vételár meghaladta az 1,5 millió forintot. Milyen bejelentési kötelezettségei vannak a társasságnak, hogy elkerülje a bírságot?
Tisztelt Szakértő! Cégünk szlovák állampolgárt kíván alkalmazni, aki nem rendelkezik A1-es igazolással, és nem is szeretne azt igényelni. Mint munkáltató igényeltünk a foglalkoztatásához taj számot, de elutasították a kérelmünket, azzal az indokkal, hogy a magánszemély másik EGT-államban is rendelkezik – ez bizonyára Szlovákia – kereső tevékenység alapján fennálló biztosítási jogviszonnyal. A1-es igazolást továbbra sem hajlandó kérni az érintett, egyéb nehézségekre (hazautazás stb.) hivatkozik. Körülbelül 2 héttel ezelőtt kapott cégünk egy értesítést, amelyben megállapítanak a leendő munkavállaló részére taj számot, de jelzik, hogy az érvénytelen, és egészségügyi szolgáltatás igénybevételére nem jogosít. Azonban felszólítanak, hogy a T1041-es nyomtatványon haladéktalanul jelentsük be a munkaviszonyt, és a bejelentést igazoljuk. Mivel továbbra is alkalmazni szeretnénk a munkavállalót, kérdésünk, hogy a fent leírtak alapján milyen járulékot vonjunk tőle, illetve fizessünk utánna, azt melyik állam felé rendezzük, illetve az szja-levonás és elszámolás hogyan történik? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Tisztelt Adózóna! Kft.-ben egy tag van. A tag apja az ügyvezető. Ha az ügyvezető vagy a felesége (aki a tag édesanyja is egyúttal) egyéni vállalkozóként számláz a kft.-nek, akkor ők kapcsoltnak minősülnek, és azt be kell jelenteni a NAV felé? Köszönettel, Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! Egyik könyvelt cégünk külföldi bedolgozással szeretne foglalkoztatni munkavállalókat, nem teljes foglalkoztatásban, az Amerikai Egyesült Államokban. Kérdésünk az lenne, hogy milyen bejelentési kötelezettségek terhelik a belföldi cégünket ezzel kapcsolatosan, milyen igazolvánnyal/engedéllyel kell ehhez rendelkezni, illetve amennyiben nem számlaképes a partner, milyen teendők vannak ezzel kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi cég spanyol gyakornokot fogad be. Milyen kötelezettségei vannak a cégnek? Szükséges-e neki taj vagy adószám igénylése? Valamilyen bejelentési kötelezettség van-e? A cég nem ad neki semmilyen juttatást. Köszönöm válaszukat. Tisztelettel: Bartos János
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., melynek tagjai magánszemélyek. A bt. jegyzett tőkéje 1 millió forint (beltag 50 ezer forint, kültag 950 ezer forint). Két hónappal ezelőtt egy független (azaz nem családtag) magánszemély kültagként belépett a gazdasági társasába 10 millió forinttal. Így a bt. jegyzett tőkéje 11 millió forintra emelkedett. Most, szeptemberben az új tag névértéken, azaz 50 ezer forintért megvásárolta a beltag üzletrészét. A bt. eszközértékének több mint 75 százalékát teszi ki egy ingatlan értéke. Kérdéseim: mi lesz a 4 százalékos illeték alapja, amit az új tagnak fizetnie kell? Rövid időn belül a kültag személyében is változás fog bekövetkezni. Ha ő is névértéken, azaz 950 ezer forintért adja el az üzletrészét, akkor mi lesz az illetékkiszabás alapja? Jól tudom, hogy a NAV felé a VVBA nyomtatványon kell a cégbírósági végzéstől számított 30 napon belül a bejelentést megtenni? Esetleg van még bármilyen nemű bejelentési kötelezettségem az üzletrész-átruházással kapcsolatban? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Cégünk nagykereskedelemmel foglalkozik (egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m.n.s.), azonban interneten és személyesen az üzlethelyiségünkben magánvásárlókat is kiszolgálunk (csomagküldő, internetes kiskereskedelem). Ennek feltétele, hogy a vásárló a vásárlást megelőzően regisztráljon névvel, lakcímmel (weboldalunkon vagy személyesen is megteheti üzletünkben), amely adatokat a jogszabályoknak megfelelően rögzítünk és tárolunk. Erről az ügyfeleket tájékoztatjuk, illetve, hogy nálunk csak "áfás számlára" lehet vásárolni. Amennyiben ezeket a feltételeket valaki nem fogadja el, sajnos nem tudjuk kiszogálni. A számlázáshoz számlázó szoftvert (Kulcs-Soft) használunk. A fentiekről az adóhatóságot tájékoztattuk (PTGREG plusz nyilatkozat a fentiek szerint). Szeptember 30-a után továbbra is alkalmazható a fenti metódus vagy szükséges pénztárgépet beszereznünk? Havonta 4-5 magánvásárlás történik mindössze, tehát a törvényi lehetőségek keretein belül szeretnénk továbbra is pénztárgép használata nélkül működni. Válaszukat előre is köszönöm!
Azt szeretném kérdezni, hogy egy egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó naponta maximum hány órát dolgozhat? Különösen az érdekelne, hogy akinek van egy heti 40 órás főállása, mellette dolgozhat-e egyszerűsített munkavállalással még 8 órát? Mivel a bejelentések nem órára szolgálnak, csak az adott napra jelentjük be a munkavállalót, és a napi keretösszeg van megadva, ezért nem világos számomra, hogy van-e maximálva náluk a napi munkavégzés? Köszönöm a választ!
Közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a bejelentési kötelezettségüket elmulasztó személyek legfrissebb listáját.
Magyarországi cég külföldi tulajdonosa személyesen közreműködik a kft.-ben, juttatást ezért nem kap. EU-tagállamban biztosított. Az adóhatóság már többször kérte, hogy ezen nem járulékköteles tevékenységet jelentsem a '08-as bevallásban, de a bevallás taj szám nélkül nem elküldhető, viszont az egészségbiztosító nem ad ki taj számot, ha a magánszemély másik tagállamban biztosított. Érdeklődöm, hogy van-e esetleg olyan jogszabály, ami ezen magánszemélyeket mentesíti a jelentési kötelezettség alól, vagy lehetővé teszi a taj szám igénylését, csak a hivatalok figyelmét kerüli ez el?
Tisztelt Szakértő! Vázolom az ügyletet, amelynek megoldásában kérem segítségüket. „A” cég vett „B” cégben 2001-ben 60% részesedést, majd 2013-ban megvette „B” cég további 10%-os üzletrészét, majd 2016-ban megszerezte a 100%-os részesedést és a 30% megvásárlását bejelentette a NAV felé (bejelentett részesedésként, 16T201T) Kérdések: 1. "A" cég bejelenthette volna-e a 2013-ban szerzett 10%-os részesedését (azaz bejelentett részesedésnek minősülhetne-e), hiszen a 2001-ben vásárolt 60%-kal együtt meghaladja a 30%-os törvényi minimumot? 2. „A” cégnél a 2016-ban "B" cégben megszerzett 30%-os részesedés bejelentettnek minősül-e? Kérem, válaszukat jogszabályhelyekre való hivatkozással küldjék meg. Köszönettel: Szekeres Zsolt
Bt.-nk a 2016. 06. 30-ai közbenső mérleg alapján 2016. 09. 30-ával átalakul kft.-vé. Szeretném megkérni Önöket, hogy legyenek szívesek tételesen felsorolni, milyen időpontokban, milyen bejelentési, változás-bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási, egyszerűsített éves beszámoló beküldési, társaságiadó- és helyiadó-bevallási, KSH, egészségbiztosítási, illetve nyugdijbiztosítási igazgatóság felé történő bejelentési, bejelentkezési stb. kötelezettségeink lesznek a bt., illetve a kft. esetében. Nem szeretnénk semmi kötelezettségünket elmulasztani. Előre is köszönöm a segítséget.
Egy kft. mindkét tagja ügyvezető. Az egyik tag ki akar lépni a cégből, lehet egyszemélyes kft. a cég? Mit kell tenni, hogy egyszemélyes kft.-vé alakuljon át, gondolok itt a számvíteli teendőkre is, a NAV fele kell-e valamit jelenteni, beadni, kell-e könyvizsgáló? A cégnek minimális az eredménytartaléka, tartozása nincs. Gyors vállaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték