Gyakoribb a halasztott fizetés, de kevesebb a behajthatatlan követelés

Megosztás Tetszik

A tavalyi visszaesés után idén újra nőtt a halasztott fizetés aránya Magyarországon a vállalatok közötti kereskedelemben. Kelet-Európában a magyar vállalatok hajlandóak leginkább hitelre értékesíteni (65,5 százalék) – derül ki az Atradius piacvezető hitelbiztosító felméréséből, amelyben több mint 600 vállalat válaszait vizsgálták az elemzők.

A Fizetési Szokások Barométere szerint egyre több vevő kéri a halasztott fizetés lehetőségét a szállítóktól. A felmérés szerint a teljes kintlévőség egyharmadánál (29,7 százalék) késnek a vevők a fizetéssel. Ez az arány jelentős csökkenést mutat a tavalyihoz képest, és a legalacsonyabb a régióban. Ezt azt jelenti, hogy Kelet-Európában Magyarországon történik a legritkábban késedelmes fizetés – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.  

A piacvezető hitelbiztosító felmérése szerint a magyar válaszadók a belföldi kereskedelem 75,2 százalékban, a külföldi értékesítés 57,8 százalékában tapasztalták a számlák késedelmes kifizetését. Kelet-Európában ez az arány a belföldi forgalomban 88,5 százalék, a nemzetközi forgalomban pedig 78,9 százalék. A lejárt számlák nagyobbik része (35,6 százalék) szintén belföldi értékesítésekből származott, és a külföldi partnerek esetében csak kisebb arányban (23,7 százalék) fordult elő késedelmes fizetés.

Az Atradius tanulmánya szerint javult a számlák átlagos kiegyenlítésének ideje, vagyis a DSO (Days Sales Outstanding). Ez tavaly 53 nap volt, míg az idén 37 nap. 2017-ben az ország DSO-ja és a regionális DSO (61 nap) közötti különbség több mint három hétre nőtt. Vagyis amíg a régióban a tavalyihoz képest alig változott a számlák „forgási sebessége”, Magyarországon egyre hamarabb fizetik ki a számlákat a vevők. Ez a legnagyobb mértékű csökkenés Kelet-Európában, ami tükrözheti azt, hogy a hazai vállalatok hatékonyabban hajtják be a nagyobb értékű számláikat – véli Vanek Balázs. 

A magyarországi válaszadók belföldi ügyfelei átlagosan 14 nappal késtek a kifizetésekkel, ez tavaly 11 nap volt. Ezzel ellentétben a külföldi ügyfelek átlagosan 7 napot késtek a számla határidejéhez képest (2016-ban: 14 nap).

Az Atradius kutatása szerint a régióban a magyar vállalatokat sújtják leginkább a vevőik likviditási problémái, és a tőkehiány (belföldön: 75,7 százalék; külföldön: 52,8 százalék). A fizetési késedelmek másik oka az volt, hogy a vevők a halasztott fizetéses számlákat egyfajta finanszírozási formaként használták (belföldön: 11,2 százalék; külföldön: 24,5 százalék). Ennek nyomán minden tizedik vállalat maga is késve fizetett a saját szállítóinak.

A Fizetési Szokások Barométere szerint Kelet-Európában Szlovákia után Magyarországon volt a második legalacsonyabb a behajthatatlan követelések aránya. Szlovákiában a számlák 0,3 százalékát, Magyarországon 0,6 százalékát nem rendezték. Ez tavalyhoz képest enyhe, 0,8 százalékos csökkenést jelent.

A korábbi felmérésekben megfigyeltekhez hasonlóan itthon a behajthatatlan követelések szinte teljes egészében a hazai leírásokból álltak. Az ilyen követelések legnagyobb része a mezőgazdaságból, építőiparból, élelmiszeriparból és a szolgáltatási ágazatból származott – mondta az országigazgató.

A követelések főként azért voltak behajthatatlanok, mert az ügyfél csődbe ment (64,4 százalék), nem találták meg (33,9 százalék), illetve a behajtás sikertelen volt (15,3 százalék). 

Vanek Balázs elmondta, a magyar válaszadóknak csak 6 százaléka számít arra, hogy a következő 12 hónapban romlik majd ügyfeleik fizetési magatartása. A kelet-európai átlag ebben 26 százalék.  A gépipari és közlekedési ágazatban a magyarországi válaszadók által ügyfeleik számára kínált kifizetési határidők hosszabbak voltak (37 nap és 43 nap), mint az országban megfigyelt átlagos fizetési határidők (31 nap).  Az Atradius felmérése szerint ugyanakkor az elektronikai, papír és üzleti szolgáltatási ágazatok B2B ügyfelei sokkal rövidebb fizetési határidőt kaptak (mindegyik ágazatban 25 napot) a fizetési kötelezettségeik teljesítésére.

A kutatás adatai azt mutatják, továbbra is az építőiparban fordul elő a leggyakrabban, hogy a vevők késve egyenlítik ki a számlájukat. A magyarországi válaszadók többsége (77 százalék) szerint az építőipari ügyfelek leginkább a likviditási problémák miatt tudtak csak később fizetni.