50 millió forintot emeltek le csalók egy zalai férfi számláiról Cikk
Több mint 50 millió forintot emeltek le csalók hétfőn egy zalai férfi számláiról – közölte a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság ma a police.hu oldalon.
Több mint 50 millió forintot emeltek le csalók hétfőn egy zalai férfi számláiról – közölte a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság ma a police.hu oldalon.
Sajtóhírek szerint a svájci modell szolgálhat mintaként a magyarországi vagyonadóztatás rendszerének kialakításához, ami nem meglepő, mivel Svájc Európa egyik leghosszabb ideje működő, és legkidolgozottabb vagyonadórendszerét üzemelteti. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan épül fel a svájci rendszer, és az adaptálásához milyen előzetes lépésekre lenne szükség.
Telefonbeszélgetés során magát banki alkalmazottnak kiadva mintegy 47 millió forintot emelt le egy sértett bankszámlájáról egy váci csaló, a fiatal férfit letartóztatták – közölte a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség 11 személy ellen emelt vádat, akik online csalásokhoz bankszámlaszámokat biztosítottak, és mintegy 55 millió forintot moshattak tisztára – közölte Kövecs Máté, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség helyettes sajtószóvivője.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy magyar magánszemélynek kell-e szochót fizetnie az ausztriai bankszámláján keletkező árfolyamnyereség után. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Érkezik a Revolut magyarországi fióktelepe, az ügyfelek magyar bankszámlát kapnak. Ezzel egyidőben díjmódosításokat is bejelentett a cég: a jövőben kedvezőbb feltételekkel történhet a devizaváltás hétvégén. Emellett azonban megemelik a forintátutalások díját. De mit eredményezhet ez egy átlagos ügyfélnek: mennyit kell fizetni a bankolásért a jövőben a Revolutnál és egy sima bankszámlánál? – írja a Bankmonitor.hu.
Az újonnan indult társas vállalkozások számára is elérhetővé váltak a BinX számlacsomagjai, tehát nem kell más szolgáltatónál számlát vezetni ahhoz, hogy egy cég a neobank ügyfele legyen – hívja fel a figyelmet Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A cég tulajdonosa a részére járó osztalékot egy olyan bankszámlára kéri utalni, amely más nevén van. A kérelmet írásban terjeszti elő a kifizető felé. Kell-e a kérelmet indokolnia az osztalékban részesülőnek? Milyen kockázatot rejt ez a kérés a kifizető és a jogosult számára? Vannak-e adóvonzatok? Mennyiben térnek el a válaszok akkor, ha az osztalékban részesülő magánszemély vagy cég; ha belföldi vagy külföldi a jogosult? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Februártól már standard díjat vonhatnak az alapszámla után, amennyiben érvényben marad a jelenlegi szabályozás, mely szerint nem kell számlavezetési díjat fizetni az alap banki számlák után, mindaddig, amíg az infláció tartósan, három egymást követő hónapban 4 százalék alá nem csökken. Novemberben 3,8 százalékos volt az áremelkedés éves összehasonlításban, a KSH közlése szerint. Az MNB várakozásai alapján a decemberi és januári érték is 4 százalék alatt lesz – mutat rá írásában a Bankmonitor.
Ugyan a bankok önkéntes moratóriuma 2026 júniusáig befagyasztotta a lakossági számlák díjait, a jövő év második felében várhatóan 4,6 százalékos emelés jöhet – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Véleménye szerint közben rengeteg ügyfél drágább számlacsomagban ragadt, így most is érdemes átnézni a januárban érkező díjértesítőket. Az alapszámla minimálbérhez kötött, maximális havi díja is emelkedik jövőre.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől