Tisztelt Szakértő! Hogyan kell elszámolni a cég könyveiben azt a számlát, amelynek a teljesítését nem fogadta el, de a választott bíróság annak megfizetésére kötelezte? Visszaigényelhető-e a számla áfatartalma? Esetleg a számla bruttó összege nem vállalkozási célú költség, így társaságiadóalap-növelő tétel? Kérem, írja meg a cég a számlát a könyveiben szerepeltetheti-e, milyen adókötelezettségekkel járhat? Köszönettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Törvényességi felügyeleti eljárás keretében a bíróság az ügyész indítványára az egyesület megszűnésének megállapítása iránt indított pert. Az egyesület elnöke a bíróságon nyilatkozott, hogy az egyesület 3 éve nem működik, vagyona és tartozása nincsen. 2015.09.24-én kelt ítélet szerint a bíróság az egyesületet megszüntette, amely 2015.10.29-én jogerőre emelkedett. Kérdésem az lenne, hogy van-e valami teendőm ezzel kapcsolatosan (végelszámolás, felszámolás stb.) vagy ezzel lezárult minden. Próbáltam a 1529-es bevallást benyújtani, de hibának hozta a bevallási időszak végét (2015.10.29.) Hogyan kellene ezt helyesen benyújtanom, ebben kérném a segítségüket. Üdvözlettel: Szűcsné
Péntektől kötelező az elektronikus kapcsolattartás az újonnan induló polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási bírósági peres ügyekben a jogi képviselővel eljáró felek, a gazdálkodó szervezetek, a közigazgatási szervek és a bíróságok számára – olvasható az Országos Bírósági Hivatal (OBH) honlapján.
A Kúria minden eddiginél átfogóbb dokumentumban részletezi az áfalevonási perekkel kapcsolatos joggyakorlatot, mindez eligazodási alapot adhat a jövőben a vállalkozásoknak az ügyleteik kockázatmentesebb bonyolításához.
A kényszertörlés a leggyakoribb oka a vállalkozások megszűnésének. Tavaly – különböző eljárások alkalmazásával – összesen 53 ezer vállalkozást töröltek a céglistáról, 49 százalékukat – szám szerint 25 960 céget – kényszertörléssel tüntették el a piacról. A cégbíróságok 2012. augusztustól alkalmazzák, és folyamatosan nyilvánosságra is hozzák döntéseiket. Az adatok összesítése szerint azóta összesen 81 956 céget kényszertörléssel vezettek ki az üzleti világból – tájékoztat a feketelista.hu.
Az FHB Jelzálogbank nem ért egyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 100 millió forintos bírságot megállapító határozatával, ezért élni kíván a bírósági felülvizsgálat lehetőségével - közölte a bank a BÉT honlapján pénteken.
A Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolási eljárásában a felszámoló beterjesztette a bíróságnak azokat a hitelezői igényeket, amelyek esetében bírósági határozat alapján történhet meg a kárrendezés; a bíróság soron kívül jár el és megkezdte az igények elbírálását – tájékoztatta a Fővárosi Törvényszék szerdán az MTI-t.
A NAV-val vagy a munkaügyi felügyelettel találhatja szemben magát, ha a munkáltató nem kellő gondossággal jár el, de az is előfordulhat, hogy a munkaügyi bíróságon köt ki. Épp ezért összefoglaltuk a munkaügyi felügyelet figyelmét leginkább érdeklő hat leggyakoribb jogsértést.
Nem vonhatta volna le az általános forgalmi adót az adózó – határozott az adóhivatal, amit jogszerűnek ítélt a bíróság is. Az adózó a Kúriához fordult.
Az Európai Unió Bírósága szerint nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az "Erzsébet étkezési utalvány" rendszer egyes elemei.
Egyre nehezebb dolga van annak, aki győztesen szeretné elhagyni a tárgyalótermet az adóhivatal ellen indított perben. Korábban a keresetek hetven százalékát megnyerte a hatóság, tavaly viszont száz ügyből 78-ban az ügyfél ellen ítélt a bíróság. Az adófizetők 2015-ben is tízmilliárdok miatt perelték be a hivatalt – írta a Magyar Idők.
Rekordot döntöttek a bíróságok idén a cégtörlésben. A bejegyzett cégek 35-40 százaléka nem működik – közölte a feketelista.hu.
Képzőművészeti alkotások eladását jelölte meg ingatlanjai vásárlása forrásaként az adózó. Bizonyítékait az elsőfokú bíróság nem fogadta el, ezt követően a Kúria vizsgálta az ügyet.
Új eljárásra kötelezte az adóhatóságot a Kúria, mert egy peres ügyben az egyéni vállalkozói adóalap megállapítása során a bíróság a közigazgatási határozat jogszerűségét olyan adatokra és jogcímre alapozta, amelyek nem szerepeltek a keresettel támadott határozatban.
Több mint kétmilliárd forintos adócsalási ügyben hozott jogerős ítéletet szerdán a Szegedi Ítélőtábla. Az informatikai cikkekkel kereskedő cégeket ténylegesen irányító vádlottak egyikét öt és fél, a másikat négy év börtönre ítélte.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték