hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adóperek tanulságai, itt eligazodhat – élen az áfa

  • adozona.hu

A Kúria minden eddiginél átfogóbb dokumentumban részletezi az áfalevonási perekkel kapcsolatos joggyakorlatot, mindez eligazodási alapot adhat a jövőben a vállalkozásoknak az ügyleteik kockázatmentesebb bonyolításához.

Az adókijátszó üzleti partnerek kiszűrése még mindig az adózók alapvető érdeke, ennek érdekében indokolt a vállalkozásoknak saját belső ellenőrzési eljárásokat bevezetniük. A bíróságok ítélkezési gyakorlata a jövőben az adózók javára mozdulhat el – a Deloitte Legal adóperes szakértője rávilágít a dokumentum legfontosabb elemeire.

A Kúria egy évvel ezelőtt állította fel a tíz bíróból és öt külső szakértőből álló joggyakorlat-elemző csoportját az áfa levonhatóságával összefüggő perek gyakorlatának átfogó elemzésére. A joggyakorlat-elemző csoport nyolc év bírósági joggyakorlatát tekintette át, és 279 egyedi ügyben hozott döntést vizsgált meg részletesen. A Kúria a joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményét a honlapján tette közzé.

Az összefoglaló véleményből kiderül, hogy a megvizsgált adóperek 60 százalékát a NAV nyerte, míg az ügyek 40 százalékában a bíróságok részben vagy egészben helyt adtak az adózók jogorvoslati kérelmének. Kiderül továbbá az is, hogy a legtöbb esetben a NAV azért büntette meg az adózókat, mert az ellenőrzés során nem álltak rendelkezésre az áfalevonást megfelelően alátámasztó dokumentumok. Gyakoriságban ezt követték azok az esetek, amikor a NAV a számlakibocsátónál végzett ellenőrzés alapján tagadta meg a számlabefogadó adózó áfájának levonását, tipikusan azért, mert a számlakibocsátó nem rendelkezett bejelentett alkalmazottakkal vagy a számlázott ügylet teljesítéséhez szükséges eszközökkel.

Csupán az összes ügy kis százalékát tették ki azok az esetek, amikor a NAV ténylegesen az adózó adókijátszásban való részvételére alapozta az adólevonási jog megtagadását.

„Hatékony jogorvoslatot jelent az adózók számára a NAV-határozatokkal szembeni bírósági felülvizsgálat, ugyanakkor változatlan az az adóhatósági és bírósági jogértelmezés, hogy elsősorban az adózóknak kell kiszűrniük maguk közül az adókijátszó üzleti partnereket” összegezte a Kúria áfaperek elemzésére létrehozott munkacsoportjának jelentését dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal adóperes szakértője. 

A Kúria elemzéséből kiderül, hogy a bíróságok szerint nem kell a NAV-nak bizonyítania az adózók gondatlanságát vagy rosszhiszeműségét azokban az esetekben, amikor a számlázott ügylet nem valós. Így például nem lehet a kellő körültekintés hiányára hivatkozni olyan esetben, amikor a számlabefogadó a számlán szereplő terméket vagy szolgáltatást valójában nem is vásárolta meg. Ellenben azokban az esetekben, amikor a számlázott ügylet valós, és az ügyletet igazolhatóan a számlát kiállító fél teljesítette, az áfalevonás csak akkor tagadható meg, ha a NAV bizonyítja, hogy a számlát befogadó adózó adókijátszásban vett részt, vagy ilyenre rálátása lehetett.

E két, egymástól jól elhatárolható esetkörrel szemben a bíróságok számára nehézséget jelent azoknak az ügyeknek az elbírálása, amikor a számlázott ügylet teljesült ugyan, de nem igazolható, hogy azt a számlát kiállító adóalany teljesítette. Ilyen eset állhat fenn például, ha a számlabefogadó által megrendelt munka elkészült, de nem az számlázza ki, aki a munkát elvégezte, vagy a termék vásárlásáról a számlát nem a valós eladó állítja ki.  A bíróságok elé vitt ügyek több mint fele ilyen esetről szól. A többségi bírósági álláspont szerint ilyen helyzetben a NAV-nak nem szükséges bizonyítania, hogy a szabálytalanságról a számlabefogadó tudott vagy tudnia kellett volna, azaz ilyen esetekben a jóhiszemű számlabefogadó is megbüntethető.

Sok bíró azonban másképpen látja, és nem tekinti jogszerűnek a jóhiszemű adózók megbüntetését. A Kúria összefoglaló véleményéből kiderül, hogy ezekben az esetekben azonban rugalmas a bíróságok álláspontja, így elképzelhető és kívánatos, hogy az ítélkezés a jövőben az adózók javára mozduljon el.

A Kúria honlapján közzétett összefoglaló vélemény az első olyan dokumentum, amiből részletesen megismerhetők azok az objektív körülmények, amelyek alapján a bíróságok jogszerűnek vagy jogszerűtlennek minősítik az áfalevonási jog megtagadását. Az összefoglaló vélemény ezért a jövőben eligazodási alapot adhat az adózóknak az adókockázataik csökkentéséhez, különös tekintettel arra a már törvénybe foglalt követelményre, hogy az adózók maguk kötelesek kiszűrni az adókijátszó üzleti partnereiket, e célból az adózóknak saját belső ellenőrzési eljárásokat kell bevezetniük” – mutatott rá dr. Harcos Mihály.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan szerzésének időpontja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink