174 találat a(z) bíróság cimkére

Cikk

„Munkaidőnek” kell tekinteni a munkavállaló otthoni készenléti idejét, ha rövid időn belül köteles reagálni munkáltatója hívásaira, és meg kell jelennie a munkavégzés helyén – mondta ki az Európai Unió Bírósága a C-518/15. számú ügyben hozott ítéletében. A hatályos magyar munka törvénykönyve mindössze annyit tartalmaz, hogy a készenlétet teljesítő munkavállaló haladéktalanul köteles rendelkezésre állni a munkáltató utasítása esetén. Azt már nem határozza meg, hogy közelebbről ez milyen időtartamot jelent.

Cikk

Az Európai Bíróság kedden két konkrét kereset kapcsán elmarasztalta a termőföldre szerzett haszonélvezeti jog megszüntetéséről szóló 2013-as magyar törvényt. A jogi testület szerint ellentétes az uniós joggal azon személyek haszonélvezeti jogának a megvonása, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak.

Cikk

Jogellenes volt felmondásuk, ezért együttesen több mint 20 millió forint perköltséget és távolléti díjat kell megfizetnie annak a 117 dolgozónak, aki 2016 júniusában rendkívüli felmondással távozott a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-től – döntött ma jogerősen a Zalaegerszegi Törvényszék.

Kérdés

Kedves Dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm válaszát. A kialakult "patthelyzetre" vártam volna megoldást, de nem sikerült. Mivel a NAV az alperes, így állásfoglalást kérni nem célszerű tőlük. Mivel sok céggel állnak szemben, gondoltam már más cég is került ilyen helyzetbe és tudnak javasolni megoldást. Hogyha a NAV ellenőrzés miatt saját tőkét teljesen elvesztett cég perel ezek szerint semmi esélye nincs megélni a per végét, mert mire a bíróság döntene, már meg is kell szűnnie ezek szerint, mert mást nem tehet. Ezt Ön jogosnak tartja? Picit úgy érzem, a NAV-val szemben lehetetlen pert indítani és nagy a tehetetlenség, pedig a hatóság is tévedhet és hozhat jogtalan határozatot. Reméltem tud javaslatot tenni, hogyan tud a cég a per végéig életben maradni a jelenlegi magyar jogszabályok alapján. Köszönöm.

Kérdés

Egy zrt. a NAV korábbi évek áfaellenőrzés keretében meghozott adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát kérte és egyben a végrehajtás felfüggesztését is. Így az adófolyószámláján nincs hátralék csak a folyó évi adótartozások, de az elsőfokú jogerős határozat felkönyvelése miatt a saját tőkéje negatív lett. Mivel a per folyik, de tartós a saját tőke vesztése, megszűnni nem szeretne a per végéig, így elhatározta, hogy átalakul bt.-vé. De az átalakuláskor a létrejövő bt. saját tőke elemei csak pozitív értéket mutathatnak. Közben a bírósági ítélet szerint új bizonyítási eljárást kell lefolytatni a bizonyítékok hiánya miatt. A társaság mit tehet? Hogyan tud átalakulni bt.-vé? A per kimenetele még kérdéses és az is meddig fog elhúzódni. Álláspontjuk szerint a NAV megállapításai jogtalanok, de csak úgy tudja a pert véghezvinni, megnyerni, ha közben nem szűnik meg, pedig ha nem tud átalakulni, akkor meg kell szűnnie.

Kérdés

A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma immár 8 éve nem képes peren kivüli eljárásban bizonyítottnak tekinteni, hogy a saját házam házasság előtti eladásából fedeztem a bt. részére egy házat, azzal a szándékkal, hogy abban családorvosi rendelőt nyitunk majd az orvos nejemmel. Feleségem egy angliai tanulmányutunkról nem tért haza, kültagként egyedül maradtam a cégben, és a végelszámolást és felszámolást is én folytattam le. Minden tartozást kifizettem (nem volt sok). A NAV-nak lejelentettem, hogy az engedményezések következtében (amit a felszámoló is támogatott) teljes tulajdoni hányadot szereztem a cégben, amiben egyedül maradtam. A felszámoló és ügyvédje ellen már két éve eljárás folyik, mert a vagyonátadást hátráltatják. 32 millió forint károm keletkezett a lassú eljárás és a mühibák következtében, a bíróság csak ámul és bámul, több bírónk volt már, de érdemben egyik sem hallgatott még meg!

Cikk

Ma kezdődik és augusztus 20-áig tart a nyári ítélkezési szünet az ország bíróságain. A törvénykezési szünet alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben a munkavállaló versenyjogot is érintő jogsértést követ el (pl. üzleti titok megsértése), akkor a munkaügyi bíróság vagy a törvényszék illetékes (pl. kártérítés, vagy akár sérelemdíj esetén)? Változik-e ez, ha már a munkaviszonya megszűnése után követi el a jogsértést a volt munkavállaló? Illetve ebből a szempontból számít-e, hogy ez a munkaviszony alatt vagy után derült ki a munkaviszony alatti kötelezettségszegés? Köszönettel.

Cikk

Négyszáznégy millió euró (több mint 125 milliárd forint) visszafizetésére ítélte jogerősen a bíróság csütörtökön Bernard Tapie francia üzletembert, volt minisztert abban a botrányos kártérítési ügyben, amelynek a hullámai Christine Lagarde-ig, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatójáig elértek.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kisvállakozói kedvezmény

Szipszer Tamás

adószakértő

Üzletrész ajándékozása

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink