Ha nincs magyar jogszabály, a gazdálkodó szervezetek kötelesek az uniós bértranszparencia-irányelv előírásait alkalmazni? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Biztosnak tűnik, hogy a 2026. június 7-ei határidőig nem lép hatályba a bértranszparenciáról szóló uniós irányelvet a hazai jogrendbe átültető törvény. A EY és Trenkwalder közös közleményben arra ösztönzi a hazai cégeket, hogy ettől függetlenül kezdjék el mielőbb alkalmazni a bértranszparencia-alapelveket.
2026. június 7-étől Magyarországon is kötelező megfelelni a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós jogszabályi követelményeknek: a munkabér nem lehet többé a vállalat, a munkáltató belső ügye. A 2023/970 EU-irányelv alapjaiban rajzolja újra a bérezési gyakorlatot, a HR-folyamatokat és a jogi kockázatokat. Az online rendezvényünkről készült videófelvételen szakértő előadónk jogi és HR-szempontból bemutatja, mire kell a gyakorlatban felkészülni, hol bukhat el egy szervezet, ha alábecsüli a bértranszparencia hatását.
Nyakunkon a határidő! Az (EU) 2023/970 irányelv (Bértranszparencia Irányelv) hazai jogba történő átültetését 2026. június 7-éig kell végrehajtani. A határidő közeledtével egyre sürgetőbbé válik a felkészülés, miközben a magyar implementáció részletei még nem ismertek. Sok vállalat már megkezdte az előkészületeket, azonban a folyamat során gyakran több kérdés merül fel, mint amennyi válasz születik.
Tavaly tovább csökkent a férfiak és a nők közötti bérkülönbség aránya: a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 649 700 forint volt, ami 13,4 százalékkal marad el a férfiak 750 200 forintos értékétől. Ez az arány érezhető csökkenést jelent a 2024-ben tapasztalt 14,4 százalékos mértéktől – derül ki a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató társaságnak a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott elemzéséből.
A PwC idei Women in Work indexe szerint tovább lassult a nemek közötti egyenlőség javulásának üteme, ugyanakkor több területen mérséklődtek a különbségek. Magyarország ismét javított korábbi pozíciójához képest, de a hazai piac jócskán elmarad az izlandi 85 százalékos női foglalkoztatási rátától, olvasható a PwC közleményében.
Hamarosan élesedik az EU bértranszparencia-irányelve, azonban a cégek 75 százaléka, a munkavállalóknak pedig az 51 százaléka még nem támogatná, hogy a bérek mindenki számára nyilvánosak legyenek. A cégek mindössze 10 százaléka van tisztában az új szabályozás valódi tartalmával – derül ki a Profession.hu és a PwC Magyarország átfogó kutatásából. A bérátláthatóság és a tájékoztatási kötelezettség nem azt jelenti, hogy közzé kell tenni név szerint a béreket.
2026. június 7-étől Magyarországon is kötelező megfelelni a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós jogszabályi követelményeknek: a munkabér nem lehet többé a vállalat, a munkáltató belső ügye. A 2023/970 EU-irányelv alapjaiban rajzolja újra a bérezési gyakorlatot, a HR-folyamatokat és a jogi kockázatokat. Online rendezvényünkön szakértő előadónk jogi és HR-szempontból mutatja be, mire kell a gyakorlatban felkészülni, hol bukhat el egy szervezet, ha alábecsüli a bértranszparencia hatását.
Az (EU) 2023/970 irányelv (Bértranszparencia Irányelv) rendelkezéseit 2026. június 7. napjáig kell átültetni a magyar jogszabályokba is. A szabályozás – noha eltérő mértékben – de minden munkáltatót érint, függetlenül a méretétől, illetve az üzletágtól. Az irányelv számos új elvárást támaszt a munkáltatókkal szemben, a toborzási átláthatóságtól kezdve a nemek közötti bérkülönbségek jelentésén át az objektív bérmegállapítási rendszerig. A munkáltatóknak ajánlott elkezdeni a besorolás kialakítását, különös figyelemmel arra, hogy az irányelv megsértése esetén a munkavállalók közvetlenül is hivatkozhatnak az uniós normára.
A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia-kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre.
Bár az uniós bértranszparencia-szabályozás több részlete még kidolgozás alatt áll, a vállalatok nem halogathatják tovább a felkészülést. A sokrétű elvárások és a jelentős szervezeti érintettség miatt a cégeknek számos kihívást jelentő feladattal kell számolniuk a szabályok gyakorlati alkalmazásakor – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az EY közös szakmai eseményén.
A magyarországi munkáltatók jelentős része béremeléssel számol 2026 első félévében, ugyanakkor a tervezett lépések többsége mérsékelt sávban marad, a kiegészítő juttatásoknál pedig inkább a stabilitás dominál. Mindeközben a fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország Fizetési és foglalkoztatási trendek című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.
A bértervezési folyamatok során a cégek mozgásterét egyszerre befolyásolja az infláció alakulása, a munkaerő megtartásának kényszere, valamint a jövő nyáron életbe lépő uniós bértranszparencia irányelv. A helyzetet tovább árnyalja a frissen elfogadott bérmegállapodás, amely 11, illetve 7 százalékos minimálbér-emelést irányoz elő. Hogyan reagálnak minderre a munkáltatók, és mire számíthatnak a dolgozók 2026-ban?
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték