Tisztelt Szakértő! Legyen kedves az alábbiakban segíteni: egy kft. magánszemélyből lakóingatlant bérel, amit irodaként használ. A kft. vásárol az ingatlanba ajtókat, irodabútorokat. Ebben az esetben a beszerzések áfája levonható a kft. részéről? (A kft. adószámos magánszemélytől bérli az ingatlant, aki nem áfás.) Köszönöm a segítségét.
A bérleti díj lejárta után a kft. szeretné a magánszemély tulajdonos számára továbbszámlázni a többéves felújításra költött összeget. Ez a számla ingatlanértékesítésnek minősül-e az áfában? A cég nem választotta az ingatlanértékesítésre az adókötelessé tételt, így lehetséges, hogy áfamentes számlát kell kiállítania? Köszönöm ha válaszolnak. CsK
Ahhoz, hogy eldönthessük: karbantartás, beruházás vagy felújítás történt-e az adott épületen, gépen vagy járművön, meg kell vizsgálni az elvégzett munka célját, rendeltetését. Példákkal illusztráljuk a különböző eseteket, például a bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás elszámolását.
Tisztelt Szakértő ! Általános áfaszabályok szerint adózó kft. munkásszállás céljára 15 szobából álló üdülőingatlant vett bérbe. A befogadott számla 27% áfát tartalmaz. A 27% áfa visszaigényelhető a bérleti díj után? A dolgozók egy jelképes összeget fizetnek a munkáltatónak. A számlát 18 vagy 27% áfatartalommal kell kiállítanunk? Köszönettel: Hné
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy független magánszemélytől – havi bérleti díj fejében – ingatlant bérel, iroda céljából, de az ingatlan lakóépületként van az ingatlannyilvántartásban bejegyezve. Kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényes-e a bérelt ingatlanon végzett átalakítások, beruházások áfalevonhatóságának tiltása? Szabad-e áfát levonnunk a közüzemi díjakra, ha a szolgáltatásokat ügyfelemre íratják át, és nem a magánszemély fogja azok díját kiszámlázni? Mennyiben változik a helyzet, ha a magánszemély tulajdonos kezdeményezi az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan irodának átminősítését?
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem szépen az alábbi témában: Betéti társaság telephelyet bérel magánszemélytől, melyet bővíteni szükséges. A beruházást idegen kivitelezésben fogja elvégeztetni, mely építési hatósági engedély-köteles. Helyes-e az alábbi gondolatmenet? Bérlő megvásárolja és a kivitelező rendelkezésére bocsájtja a szükséges anyagokat, áfájukat levonásba helyezheti. A kivitelező elvégzi a munkát, fordított áfás számlát nyújt be a szolgáltatásról, az áfát az ingatlan bérbevevő bt. köteles megfizetni, azt levonásba nem helyezheti. Majd az összes költséget aktiválni kell, az ingatlanok között kerül kimutatásra. Értékcsökkenés és adóalap-csökkentő kedvezmény (Tao törvény 7. §) érvényesíthető. Kérdésem: Ki lesz az építtető, aki az építési engedélyt megkéri? Várom megtisztelő válaszát! Papp-Lóránt Gizella
Édesanyám kozmetikus, eddig együtt dolgoztunk. Szeretnénk különválni. Elképzelésünk: előre meghatározott napon én dolgozom, másik napon ő. Az eszközök és az üzlet használatért bérleti díjat fizetnék neki. Innentől a bevételt és a költséget külön kezelnénk. Meg lehet-e oldani oly módon, hogy NAV ne minősítse rejtett munkaviszonynak? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A "http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_19_Berelt_ingatlanon_vegzett_felujit_kub#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice" helyen feltett kérdések kapcsán lenne szükségem még pár kiegészítésre: - a számviteli törvény szerinti értékcsökkenésnél Önök is írták, hogy figyelembe kell venni az eszköz élettartamát - az eredeti, nem saját tulajdonban lévő épület ezen adatait a tulajdonostól tudhatjuk meg véleményem szerint, és amennyiben rendelkezésre állnak, akkor a felújítás értékcsökkenését ehhez hozzá kell igazítanunk? Tehát kalkuláljunk egy százalékot, amellyel a felújítás a könyveinkben akkor "fut ki", amikor az eredeti épület a tulajdonosnál? Vagy mehet az écs a megfelelő 2-3-6%-kal? - a másik kérdésem a tao törvény szerinti écs-vel kapcsolatos: amennyiben a 2. sz. melléklet I. pontját tekintjük, akkor az épületekre vonatkozólag nincs megkötés, hogy saját vagy idegen tulajdonról van szó. Ha a beruházás épület és nem építmény, akkor is a 6%-ot szükséges alkalmazni? Nagyon szépen köszönöm ismét a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Bérelt ingatlanon végzett beruházással kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni. Adott egy kft., amely magánszemélytől bérel határozatlan időre ingatlant. Ezen az ingatlanon nagy értékű beruházást hajtana végre, szolgáltatási kör bővítése céljából. Jól értelmezem-e a lehetőségeket, hogy amikor a bérleti szerződés megszűnik, mi lesz a végrehajtott beruházás értékével, levonásba helyezett áfájával, valamint a bérbeadónak keletkezik-e jövedelemadó fizetési kötelezettsége? Amire jutottam lehetőségek: 1. Könyv szerinti érték + áfa, kiszámlázza a bérbeadónak. 2. Térítés nélkül átadja. Ebben az esetben az áfafizetésnél ingatlan esetén a 240 hónapot figyelembe véve állapítjuk meg az áfát, vagy a könyv szerint érték áfáját kell fizetendőbe tenni? Valamint itt a bérbeadónak a könyv szerinti érték + áfa értéken egyéb jövedelme keletkezik, ami után szjafizetése lesz? 3. Terven felüli értékcsökkenésként kivezeti a kft. Ingatlan esetében értelmezhető-e a terven felüli értékcsökkenés? Ebben az esetben a bérbeadó magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Köszönettel: Fazekasné
Szeretném megkérdezni, hogy a bérelt ingatlanon végzett felújítás társasági adóalap-kedvezményként elszámolható-e a társasági adó törvény 7. § 1. bek zs) pontja alapján, mely szerint: az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel Ördög Éva
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés megválaszolásában kérném a segítségét. Bérelt ingatlanon (épület) végzett beruházás esetén milyen értékcsökkenési leírási kulccsal kell számolnunk. 1) Tao-törvény szerint 6%? 2) Számviteli törvény szerint? Alkalmazható a tao-törvény szerinti 6%? Mi befolyásolja az értékcsökkenési leírási kulcsot? A bérleti szerződés időtartamán kívül alkalmazkodni kell a bérelt ingatlan tényleges értékcsökkenési leírásához is? Amennyiben határozatlan idejű a bérleti szerződés, mi változik? A tulajdonostól milyen információk beszerzésére van szükség az ingatlan tárgyieszköz-nyilvántartásából, amennyiben figyelembe kell venni a tulajdonosnál nyilvántartottakat? Segítségüket köszönöm előre is.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. bérelt ingatlanon végzett beruházást, amit aktivált is. A bérbeadóval – amely egy másik kft. – megegyeztek, hogy a bérleti díjba beszámítják a beruházás érkékét. A bérbeadó kiszámlázza minden hónapban a bérleti díjat. A bérbevevő ugyanolyan összegben állít ki számlát minden hónapban, vagy egyösszegben ki kell állítania a beruházásról a számlát, és azt havonta egyenlítik ki a bérleti díjakkal kompenzálva? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk ideiglenes jelleggel bérel ingatlant és a beköltözéskor felújítást, átalakítást végzett, amit tárgyi eszközként vett nyilvántartásba. A kérdésem az, hogy ebben az esetben milyen leírási kulccsal kell az értékcsökkenést elszámolni, tekintve, hogy a bérbeadási szerződés határozott időre szól (2016. október-2017. július) és az eszközök sorsáról a szerződés nem rendelkezik, azok általunk nem elvihetőek (újonnan felépített falak, padlóburkolás, villanyszerelés stb.). Mindenképpen tovább fogunk költözni a jelenlegi helyről, bár elképzelhető, hogy 1-3 hónappal tovább maradunk, mint ami a jelenlegi megállapodás. A kérdés, hogy helyesen számoljuk-e el az értékcsökkenést, ha a teljes bekerülési értéket nullára leírjuk a határozott idejű bérleti időszak végéig. Ezt követően térítés nélküli átadásként kell kivezetnünk az eszközöket és felmerül áfafizetési kötelezettség részünkről? Vagy áfa nem merül fel, mert a könyv szerinti érték nulla lesz? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Cégünk bérelt ingatlanon végzett beruházást, amit tárgyi eszközként vett nyilvántartásba. Időközben a bérbeadó rendkívüli felmondással élt (2016 márciusa) és 72 órán belül a bérleményt el kellett hagynunk. Azóta is jogi vitában állunk és várhatóan perre kerül a sor. A kérdésem az, hogyan számoljuk el helyesen a gazdasági eseményt, amit eddig még nem tettünk meg, és most, az évzáráskor akarunk könyvelni. Helyes az, hogy szimplán terven felüli értékcsökkenést számolunk el és egyéb ráfordításként könyveljük a felmondást követően fennmaradó könyv szerinti értéket, majd ezzel egyidejűleg ki is vezetjük a könyvelésből, ugyanúgy mintha selejtezés történt volna? A társasági adó kiszámításánál be tudom állítani adóalap-növelő és -csökkentő tételként is? Köszönöm előre is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték