Cégünknek van saját ingatlana és bérelünk egyet, melynek felújítását magunkra vállaltuk. Kérdésem, hogy a saját és bérelt ingatlant hogyan újíthatjuk EU-s számlákkal (építőanyag). Cégünk az áfamentességet választotta ingatlannal kapcsolatban. Belföldi számláknál az áfát nem igényelhetjük vissza. Külföldi nettó számláknál ki kell-e fizetni a magyar áfát? A beszerzés többnyire Szlovákiából történik. Köszönettel: Szilvi
Társaság iroda céljára lakást bérel egy magánszemélytől, amelyet felújít. A beszerelt eszközöket a bérleti idő lejártakor nem viszi magával. Mi lesz az eszközök sorsa, levonható-e az áfatartalmuk, terheli-e adófizetési kötelezettség a bérbeadáskorinál értékesebb lakást visszakapó tulajdonost – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Ügyfelem (kft.) egy évre lakást bérel magánszemélytől, iroda céljára. A kft. első lépésként fürdőszobai berendezéseket vásárolt: mosdót, WC-t, csapot, lecserélte a régi, hasonló felszereléseket. Nyilvánvaló, hogy az egyéves használat (bérlés) után nem viszi magával a beszerelt eszközöket, és az is nyilvánvaló, hogy a tulajdonos felé nem számlázza ki azok költségeit a bérleti idő lejárta végén. Kérdésem: van-e olyan lehetőség, hogy levonható legyen az említett berencezések áfája? Mi lesz ezen eszközök sorsa a bérleti szerződés felmondása után? A költözéssel kivezeti a könyveiből, de a lakástulajdonos számára (aki egy minőségibb lakást kap vissza) jelent ez valamilyen kötelezettséget? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK
Cégünk ingatlant bérelt, melyen értéknövelő felújítást végeztünk a bérleti időszak alatt, melynek ráfordításait aktiváltuk (122/161), illetve megkezdtük az értékcsökkenés elszámolását évi 6%-on. 2017 decemberében ezt az ingatlant megvásároltuk. Ennek értékcsökkenése évi 2% lesz. Kérdésem: 1. A megvásárolt ingatlant üzembe helyezem 2017 decemberében és megkezdem az értékcsökkenés elszámolását (2%), de mit kell csinálnom az ugyanezen épület csak más leltárszámon nyilvántartott bruttó és értékcsökkenés elszámolásával? Úgy gondolom, egy épületet csak egy leltárszámon tartunk nyilván. Ha esetleg rá kell aktiválnom a nettó értéket, akkor milyen főkönyvi számmal vezetem ki a bérelt ingatlan bruttó értékét és az elszámolt értékcsökkenést? 2. Vagy a meglévő bérelt épületre kell aktiválnom a decemberi megvásárlást, és ettől az időponttól kell az értékcsökkenés %-ot is megváltoztatnom 2%-ra?
Tisztelt Szakértő! Legyen kedves az alábbiakban segíteni: egy kft. magánszemélyből lakóingatlant bérel, amit irodaként használ. A kft. vásárol az ingatlanba ajtókat, irodabútorokat. Ebben az esetben a beszerzések áfája levonható a kft. részéről? (A kft. adószámos magánszemélytől bérli az ingatlant, aki nem áfás.) Köszönöm a segítségét.
A bérleti díj lejárta után a kft. szeretné a magánszemély tulajdonos számára továbbszámlázni a többéves felújításra költött összeget. Ez a számla ingatlanértékesítésnek minősül-e az áfában? A cég nem választotta az ingatlanértékesítésre az adókötelessé tételt, így lehetséges, hogy áfamentes számlát kell kiállítania? Köszönöm ha válaszolnak. CsK
Ahhoz, hogy eldönthessük: karbantartás, beruházás vagy felújítás történt-e az adott épületen, gépen vagy járművön, meg kell vizsgálni az elvégzett munka célját, rendeltetését. Példákkal illusztráljuk a különböző eseteket, például a bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás elszámolását.
Tisztelt Szakértő ! Általános áfaszabályok szerint adózó kft. munkásszállás céljára 15 szobából álló üdülőingatlant vett bérbe. A befogadott számla 27% áfát tartalmaz. A 27% áfa visszaigényelhető a bérleti díj után? A dolgozók egy jelképes összeget fizetnek a munkáltatónak. A számlát 18 vagy 27% áfatartalommal kell kiállítanunk? Köszönettel: Hné
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy független magánszemélytől – havi bérleti díj fejében – ingatlant bérel, iroda céljából, de az ingatlan lakóépületként van az ingatlannyilvántartásban bejegyezve. Kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényes-e a bérelt ingatlanon végzett átalakítások, beruházások áfalevonhatóságának tiltása? Szabad-e áfát levonnunk a közüzemi díjakra, ha a szolgáltatásokat ügyfelemre íratják át, és nem a magánszemély fogja azok díját kiszámlázni? Mennyiben változik a helyzet, ha a magánszemély tulajdonos kezdeményezi az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan irodának átminősítését?
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem szépen az alábbi témában: Betéti társaság telephelyet bérel magánszemélytől, melyet bővíteni szükséges. A beruházást idegen kivitelezésben fogja elvégeztetni, mely építési hatósági engedély-köteles. Helyes-e az alábbi gondolatmenet? Bérlő megvásárolja és a kivitelező rendelkezésére bocsájtja a szükséges anyagokat, áfájukat levonásba helyezheti. A kivitelező elvégzi a munkát, fordított áfás számlát nyújt be a szolgáltatásról, az áfát az ingatlan bérbevevő bt. köteles megfizetni, azt levonásba nem helyezheti. Majd az összes költséget aktiválni kell, az ingatlanok között kerül kimutatásra. Értékcsökkenés és adóalap-csökkentő kedvezmény (Tao törvény 7. §) érvényesíthető. Kérdésem: Ki lesz az építtető, aki az építési engedélyt megkéri? Várom megtisztelő válaszát! Papp-Lóránt Gizella
Édesanyám kozmetikus, eddig együtt dolgoztunk. Szeretnénk különválni. Elképzelésünk: előre meghatározott napon én dolgozom, másik napon ő. Az eszközök és az üzlet használatért bérleti díjat fizetnék neki. Innentől a bevételt és a költséget külön kezelnénk. Meg lehet-e oldani oly módon, hogy NAV ne minősítse rejtett munkaviszonynak? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A "http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_19_Berelt_ingatlanon_vegzett_felujit_kub#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice" helyen feltett kérdések kapcsán lenne szükségem még pár kiegészítésre: - a számviteli törvény szerinti értékcsökkenésnél Önök is írták, hogy figyelembe kell venni az eszköz élettartamát - az eredeti, nem saját tulajdonban lévő épület ezen adatait a tulajdonostól tudhatjuk meg véleményem szerint, és amennyiben rendelkezésre állnak, akkor a felújítás értékcsökkenését ehhez hozzá kell igazítanunk? Tehát kalkuláljunk egy százalékot, amellyel a felújítás a könyveinkben akkor "fut ki", amikor az eredeti épület a tulajdonosnál? Vagy mehet az écs a megfelelő 2-3-6%-kal? - a másik kérdésem a tao törvény szerinti écs-vel kapcsolatos: amennyiben a 2. sz. melléklet I. pontját tekintjük, akkor az épületekre vonatkozólag nincs megkötés, hogy saját vagy idegen tulajdonról van szó. Ha a beruházás épület és nem építmény, akkor is a 6%-ot szükséges alkalmazni? Nagyon szépen köszönöm ismét a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Bérelt ingatlanon végzett beruházással kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni. Adott egy kft., amely magánszemélytől bérel határozatlan időre ingatlant. Ezen az ingatlanon nagy értékű beruházást hajtana végre, szolgáltatási kör bővítése céljából. Jól értelmezem-e a lehetőségeket, hogy amikor a bérleti szerződés megszűnik, mi lesz a végrehajtott beruházás értékével, levonásba helyezett áfájával, valamint a bérbeadónak keletkezik-e jövedelemadó fizetési kötelezettsége? Amire jutottam lehetőségek: 1. Könyv szerinti érték + áfa, kiszámlázza a bérbeadónak. 2. Térítés nélkül átadja. Ebben az esetben az áfafizetésnél ingatlan esetén a 240 hónapot figyelembe véve állapítjuk meg az áfát, vagy a könyv szerint érték áfáját kell fizetendőbe tenni? Valamint itt a bérbeadónak a könyv szerinti érték + áfa értéken egyéb jövedelme keletkezik, ami után szjafizetése lesz? 3. Terven felüli értékcsökkenésként kivezeti a kft. Ingatlan esetében értelmezhető-e a terven felüli értékcsökkenés? Ebben az esetben a bérbeadó magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Köszönettel: Fazekasné
Szeretném megkérdezni, hogy a bérelt ingatlanon végzett felújítás társasági adóalap-kedvezményként elszámolható-e a társasági adó törvény 7. § 1. bek zs) pontja alapján, mely szerint: az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel Ördög Éva
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték