Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    152 találat a(z) bérelt ingatlan cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Nonprofit szervezet (társadalmi szervezet) irodát bérel, és azon jelentősebb összegű felújítást végzett. Az a kérdés, hogy kötelező-e, mint a vállalkozásoknál, bérelt ingatlanon végzett beruházásként elszámolni, és értékcsökkenést alkalmazni? (Nyilván az 6 % tao szerinti érték itt nem lehet kötelező, hiszen a társaság az irodát a szervezet cél szerinti tevékenységéhez használja.) Ráadásul a feladat támogatásból valósult meg, ezért felmerülhet a halasztott bevételként történő támogatás-elszámolás is. A kérdés az lenne, hogy mindezektől nem lehetne-e – mivel nonprofit szervezetről van szó – az irodára történt ráfordításokat, mint közhasznú tevékenység költségét elszámolni, mivel a fenti dolgok (amortizáltatás, bevétel-elhatárolás) ebben az esetben közgazdaságilag (és nem utolsó sorban megbízható és valós kép szempontjából) nehezen értelmezhetőek. Köszönettel és üdvözlettel: Löffler Andrés

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa, mint magánember bérbeadná a saját lakását olyan feltételekkel, hogy két évig nem számláz a kft. felé bérleti díjat. A kft. ennek fejében felújítja az ingatlant. Ezt a költséget elszámolhatja-e a kft., az áfát visszaigényelheti-e? A magánszemély ilyen esetben a személyi jövedelemadót hogyan fizeti meg? Segítségét köszönöm. Ildi

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó helyiséget bérel egy társasháztól. Az egyéni vállalkozó különböző munkálatokat végzett a bérleményen, megegyezésük alapján ennek értékében nem kell a társasháznak bérleti díjat fizetnie. Helyes-e az a meglátásom, hogy ebben az esetben is minden hónapban ki kell a társasháznak a bérlő részére állítani a bérleti díjról a számlát, abból a levont szja-t a vállalkozónak be kell vallania, meg kell fizetnie, emellett az egyéni vállalkozó is ugyanilyen összegben (bruttó bérleti díj összegében) havonta számlát állít ki a társasház részére bérelt ingatlanon végzett beruházás címén? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Tanácsadó! Szeretném megkérdezni, hogy ha áfa szempontjából nézzük, a lakó és nem lakó épületnek vett bérelt ingatlant, akkor az áfa levonható-e vagy sem? Esetleg van-e rá megoldás, ha magánszemélytől bérel a vállalkozás irodát, ami lakóingatlannak minősül, és felújításra kerül az iroda, az áfát hogyan lehetne mégis levonásba helyezni? Nagyon szépen köszönöm előre is a segítséget!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemélytől bérelt ingatlant felújítja, mely felújítást megelőzően úgy egyezett meg a bérbeadóval, hogy a felújítási költséget "lelakja", azaz addig nem fizet bérleti díjat. Ez körülbelül 10 éves időtartamot jelent. Kérdések: 1) Hogyan kell könyvelni a felújítási költséget? Aktiválni kell, mint bérelt ingatlanon végzett beruházást, vagy csak a bérbeadóval szembeni követelésre (36-os számlaosztály) kell könyvelni? 2) Ebben az esetben ki kell-e számlázni a felújítást a bérbeadó felé, vagy csak a szerződés alapján követelésként nyilvántartani? 3) Ha számlázni kell, akkor áfásan kell-e kiállítani a számlát, tekintve, hogy a kft. fordított áfás számlát kap a kivitelezőtől, de a fizetendő áfát nem helyezi levonásba, mivel az ingatlan a földhivatalnál "kivett lakóház, udvar, gazdasági épület" elnevezéssel szerepel?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk egy lakást bérel, amit irodaként használ (lakáscélra nem használjuk). Megérett a felújításra és a kérdés az lenne, hogy a beruházásra fordított összeg áfatartalmát vissza lehet-e igényelni? Levonható-e a beruházás áfája, és ha igen, akkor az áfatörvény mely paragrafusa alapján? Köszönöm!

    Kérdés

    Bérelt ingatlanon végzett, nem aktivált beruházást az év végi egyenlegével a társasági adóalap meghatározásánál csökkentő tényezőként figyelembe vehetem-e?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adóalany kft. – áfás tevékenységet végez – iroda céljára lakást bérel. A bérbeadó a bérleti díjról – jogszerűen – áfás számlát állít ki (a lakás-bérbeadásra az áfa hatálya alá kerülést választotta.) Kérdésem, hogy a lakásbérlet és közüzem áfáját a bérbevevő visszaigényelheti-e? Mi a helyzet akkor, ha a bérleti díj és a közüzemi költségeket külön számlázzák? Ebben az esetben a közüzemi díjak áfatartalma visszaigényelhető a bérbevevőnél? A bérlő a lakás felújítása során az ahhoz kapcsolódó számlák előzetes áfáját nem igényelte vissza. Helyesen járt el? Köszönöm a segítségüket.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a szíves szakértői véleményét. A székhelyünk használatára bérleti szerződést kötöttünk, valamint ugyanazzal a céggel külön szerződést kötöttünk a közüzemi díjak átszámlázásáról. A bérleti díj és a közüzemi díjak természetesen külön számlán kerülnek számlázásra és a közüzemi számlákon a villany és gáz fogyasztás mennyiségi egysége és mennyisége is feltüntetésre kerül. Állítólag a helyi adó ellenőrzése során ezeket a számlákat nem fogadják el , mint anyagköltséget. Kérem a szíves álláspontjukat, hogy ezek a tételek könyvelhetőek-e 51-es számlára és levonhatóak-e az iparűzési adó alapjából. Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem a szíves szakértői véleményét. Bérelt ingatlanon felújítást végeztünk. A szerződés nem tért ki rá, hogy mi történik vele a bérleti jogviszony megszűnése után. Most a bérbeadó felmondta a szerződést és nem tart igényt az általunk elvégzett fejlesztésekre, egyáltalán nem hajlandó téríteni a ráfordításainkból. A nyilvántartási értéket selejtezésként vagy terven felüli értékcsökkenésként kell kivezetni? Amennyiben terven felüli értékcsökkenés, akkor az adóalapot meg kell növelnem, mint ha saját döntésem alapján történne a kivezetés, pedig erre, számunkra nagy veszteséggel járó külső körülmény miatt kerül sor. Válaszát előre is köszönöm.

    Cikk

    Egy vállalkozás irodát bérel, amelyet felújítana. Megteheti-e, hogy a bérleti díj fejében újítja fel az ingatlant (addig nem fizet bérleti díjat, amíg a felújítás költsége el nem fogy)? Milyen járulék-, illetve adóvonzata van ennek? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Cím! A következőkre vonatkozóan kérném szakértői válaszukat. Egy társaság 2013-ban munkavállalóinak és azok hozzátartozóinak, nyugdíjas volt alkalmazottainak belföldön adószámos magánszemélytől bérelt családi házban június közepétől augusztus közepéig üdülési lehetőséget biztosít. A napokban meghatározott turnusokra a dolgozók jelentkeznek, hogy ki mehet, azt a szakszervezeti bizottság dönti el. A társaságnál cafetéria szabályzat nincs, természetben juttatásokra nincs választási lehetőség meghatározott összeg keretében. A dolgozók minimális térítési díjat fizetnek az üdülésért. Kérdés: az így biztosított üdülési szolgáltatás felmerült költsége az szja. tv. értelmében a juttató és a juttatásban részesülő között fennálló jogviszonynak megfelelően az összevont adóalap részeként válik adókötelessé (a dolgozó leadózza, a társaság megfizeti utána a járulékokat) vagy a társaság kedvezményes adókulccsal természetbeni juttatásként leadózza, vagy a társaság nem kedvezményes adókulccsal természetbeni juttatásként adózza le?

    Kérdés

    Magánszemély 2005-ben bérbeadta a családi bt.-nek a tulajdonát képező ingatlant, amelyen 15 millió forintos beruházást végzett a bt., amiből 12 millió forint vissza nem térítendő támogatás. Jelenleg 6 százalékos értékcsökkenési elszámolással 6 millió forinton áll. Kérdésem, hogy milyen feltételekkel kerülhet vissza a magánszemély tulajdonába az ingatlan? Hogyan érinti ez a áfát, ha 2,5 millió forint visszaigényelhető volt?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Egy kft. bérel egy ingatlant, melyen jelentős összegű beruházást végzett. Fornetti üzletet nyitott, melyhez a belső átalakításokat a Fornetti végezte el, és számlázta le. Mi ezt a cég könyvelésében bérelt ingatlanon végzett beruházásként kezeltük, és 6 százalékos értékcsökkenést számoltunk el. Most, két év elteltével a Fornetti leszerelne, és elvinne néhány dolgot, melynek értékét visszafizetné. Ennek bizonylatolását szeretném megtudni. Szerintem mi az állományból csak úgy tudjuk kivezetni, ha értékesítjük, tehát mi adunk számlát a visszavitt dolgokról, és 96-ra könyvelnénk, mint értékesített tárgyi eszköz. A másik fél viszont visszáru számlát szeretne kiállítani. Ez szabályos lenne? Ha igen, akkor mivel szemben könyvelem? Hogy tudom a vagyoni értékű jog egy részét kivezetni? Köszönettel

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Egyéni vállalkozó szja-bevallásának legkorábbi időpontja

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Ingatlan-bérbeadás, a felújítás lelakása

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Ajándékba kapott ingó dolog értékesítése

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 augusztus
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 31 1 2
    3 4 5 6 7 8 9
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30
    31 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media