Tisztelt Tanácsadó! Szeretném megkérdezni, hogy ha áfa szempontjából nézzük, a lakó és nem lakó épületnek vett bérelt ingatlant, akkor az áfa levonható-e vagy sem? Esetleg van-e rá megoldás, ha magánszemélytől bérel a vállalkozás irodát, ami lakóingatlannak minősül, és felújításra kerül az iroda, az áfát hogyan lehetne mégis levonásba helyezni? Nagyon szépen köszönöm előre is a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemélytől bérelt ingatlant felújítja, mely felújítást megelőzően úgy egyezett meg a bérbeadóval, hogy a felújítási költséget "lelakja", azaz addig nem fizet bérleti díjat. Ez körülbelül 10 éves időtartamot jelent. Kérdések: 1) Hogyan kell könyvelni a felújítási költséget? Aktiválni kell, mint bérelt ingatlanon végzett beruházást, vagy csak a bérbeadóval szembeni követelésre (36-os számlaosztály) kell könyvelni? 2) Ebben az esetben ki kell-e számlázni a felújítást a bérbeadó felé, vagy csak a szerződés alapján követelésként nyilvántartani? 3) Ha számlázni kell, akkor áfásan kell-e kiállítani a számlát, tekintve, hogy a kft. fordított áfás számlát kap a kivitelezőtől, de a fizetendő áfát nem helyezi levonásba, mivel az ingatlan a földhivatalnál "kivett lakóház, udvar, gazdasági épület" elnevezéssel szerepel?
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy lakást bérel, amit irodaként használ (lakáscélra nem használjuk). Megérett a felújításra és a kérdés az lenne, hogy a beruházásra fordított összeg áfatartalmát vissza lehet-e igényelni? Levonható-e a beruházás áfája, és ha igen, akkor az áfatörvény mely paragrafusa alapján? Köszönöm!
Bérelt ingatlanon végzett, nem aktivált beruházást az év végi egyenlegével a társasági adóalap meghatározásánál csökkentő tényezőként figyelembe vehetem-e?
Tisztelt Szakértő! Adóalany kft. – áfás tevékenységet végez – iroda céljára lakást bérel. A bérbeadó a bérleti díjról – jogszerűen – áfás számlát állít ki (a lakás-bérbeadásra az áfa hatálya alá kerülést választotta.) Kérdésem, hogy a lakásbérlet és közüzem áfáját a bérbevevő visszaigényelheti-e? Mi a helyzet akkor, ha a bérleti díj és a közüzemi költségeket külön számlázzák? Ebben az esetben a közüzemi díjak áfatartalma visszaigényelhető a bérbevevőnél? A bérlő a lakás felújítása során az ahhoz kapcsolódó számlák előzetes áfáját nem igényelte vissza. Helyesen járt el? Köszönöm a segítségüket.
Visszaigényelhető-e a bérelt ingatlanon végzett felújítás költségeinek áfája? Milyen adókövetkezményei vannak annak, ha bérleti idő lejárta után bérbeadó nem fizet a felújításért? Több adótörvény szabályait foglaltuk össze.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a szíves szakértői véleményét. A székhelyünk használatára bérleti szerződést kötöttünk, valamint ugyanazzal a céggel külön szerződést kötöttünk a közüzemi díjak átszámlázásáról. A bérleti díj és a közüzemi díjak természetesen külön számlán kerülnek számlázásra és a közüzemi számlákon a villany és gáz fogyasztás mennyiségi egysége és mennyisége is feltüntetésre kerül. Állítólag a helyi adó ellenőrzése során ezeket a számlákat nem fogadják el , mint anyagköltséget. Kérem a szíves álláspontjukat, hogy ezek a tételek könyvelhetőek-e 51-es számlára és levonhatóak-e az iparűzési adó alapjából. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem a szíves szakértői véleményét. Bérelt ingatlanon felújítást végeztünk. A szerződés nem tért ki rá, hogy mi történik vele a bérleti jogviszony megszűnése után. Most a bérbeadó felmondta a szerződést és nem tart igényt az általunk elvégzett fejlesztésekre, egyáltalán nem hajlandó téríteni a ráfordításainkból. A nyilvántartási értéket selejtezésként vagy terven felüli értékcsökkenésként kell kivezetni? Amennyiben terven felüli értékcsökkenés, akkor az adóalapot meg kell növelnem, mint ha saját döntésem alapján történne a kivezetés, pedig erre, számunkra nagy veszteséggel járó külső körülmény miatt kerül sor. Válaszát előre is köszönöm.
Egy vállalkozás irodát bérel, amelyet felújítana. Megteheti-e, hogy a bérleti díj fejében újítja fel az ingatlant (addig nem fizet bérleti díjat, amíg a felújítás költsége el nem fogy)? Milyen járulék-, illetve adóvonzata van ennek? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Tisztelt Cím! A következőkre vonatkozóan kérném szakértői válaszukat. Egy társaság 2013-ban munkavállalóinak és azok hozzátartozóinak, nyugdíjas volt alkalmazottainak belföldön adószámos magánszemélytől bérelt családi házban június közepétől augusztus közepéig üdülési lehetőséget biztosít. A napokban meghatározott turnusokra a dolgozók jelentkeznek, hogy ki mehet, azt a szakszervezeti bizottság dönti el. A társaságnál cafetéria szabályzat nincs, természetben juttatásokra nincs választási lehetőség meghatározott összeg keretében. A dolgozók minimális térítési díjat fizetnek az üdülésért. Kérdés: az így biztosított üdülési szolgáltatás felmerült költsége az szja. tv. értelmében a juttató és a juttatásban részesülő között fennálló jogviszonynak megfelelően az összevont adóalap részeként válik adókötelessé (a dolgozó leadózza, a társaság megfizeti utána a járulékokat) vagy a társaság kedvezményes adókulccsal természetbeni juttatásként leadózza, vagy a társaság nem kedvezményes adókulccsal természetbeni juttatásként adózza le?
Magánszemély 2005-ben bérbeadta a családi bt.-nek a tulajdonát képező ingatlant, amelyen 15 millió forintos beruházást végzett a bt., amiből 12 millió forint vissza nem térítendő támogatás. Jelenleg 6 százalékos értékcsökkenési elszámolással 6 millió forinton áll. Kérdésem, hogy milyen feltételekkel kerülhet vissza a magánszemély tulajdonába az ingatlan? Hogyan érinti ez a áfát, ha 2,5 millió forint visszaigényelhető volt?
Tisztelt Szakértők! Egy kft. bérel egy ingatlant, melyen jelentős összegű beruházást végzett. Fornetti üzletet nyitott, melyhez a belső átalakításokat a Fornetti végezte el, és számlázta le. Mi ezt a cég könyvelésében bérelt ingatlanon végzett beruházásként kezeltük, és 6 százalékos értékcsökkenést számoltunk el. Most, két év elteltével a Fornetti leszerelne, és elvinne néhány dolgot, melynek értékét visszafizetné. Ennek bizonylatolását szeretném megtudni. Szerintem mi az állományból csak úgy tudjuk kivezetni, ha értékesítjük, tehát mi adunk számlát a visszavitt dolgokról, és 96-ra könyvelnénk, mint értékesített tárgyi eszköz. A másik fél viszont visszáru számlát szeretne kiállítani. Ez szabályos lenne? Ha igen, akkor mivel szemben könyvelem? Hogy tudom a vagyoni értékű jog egy részét kivezetni? Köszönettel
Kft-nk bérel egy ingatlant másfél éve székhely/ iroda/bemutatóterem célból. az egyik helység csempéjének felújítási költsége kb.80.000 forint. A radiátorszelepek is cserére szorulnak kb 50-60 ezer forintt lenne a költség. A kft-nk lekönyvelheti-e költségként? A bérbeadó nem vállalja ezeket a felújítási költségeket.
Egy EVA-s Kft. egyik tulajdonosának ingatlanában volt a székhelye, és itt bérelt ingatlanon végzett beruházásként nyilvántartásba vett felújítást végzett, még az EVA-s időszal előtt, így az Áfát levonták.. A tulajdonos bérleti díjat nem kért. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át, az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Más költség itt nem merült fel, csak az értékcsökkenési leírás. Most a Kft. végleg "kivonul" a helységből, így a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak.Kérdéseim: 1.) Ha a társasági szerződésben nem szerepel mint telephely az ingatlan, attól elszámolható e rá az écs, vagy be kellett volna jelenteni a NAV felé mint társasági szerződésben nem szereplő telephely? Ha igen, akkor ezt utólag is megtehetjük?2.) Az átadás ingatlanértékesítésnek számít az Áfa-törvény értelmében, tehát ha nem jelentkeztünk be áfa hatálya alá, akkor mentes, és az eredetileg levont áfa 120 hónapból még hátralévő részét kell befizetni( a beszerzés 2008 előtt történt)? Mivel az EVA-s cég is áfa alannyá válik tárgyieszköz értékesítés jogcímén, ezt mikor és milyen bevallásban kell szerepeltetnie?3.) Ha az ingatlanon végzett beruházást nem értékesítjük, hanem a jegyzett tőke csökkentésével történő tőkekivonás fejében adjuk át a tulajdonosnak, akkor milyen áfa és adóvonzata lesz az ügyletnek?
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték