149 találat a(z) bérelt ingatlan cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk bérelt ingatlanon végzett beruházást, amit tárgyi eszközként vett nyilvántartásba. Időközben a bérbeadó rendkívüli felmondással élt (2016 márciusa) és 72 órán belül a bérleményt el kellett hagynunk. Azóta is jogi vitában állunk és várhatóan perre kerül a sor. A kérdésem az, hogyan számoljuk el helyesen a gazdasági eseményt, amit eddig még nem tettünk meg, és most, az évzáráskor akarunk könyvelni. Helyes az, hogy szimplán terven felüli értékcsökkenést számolunk el és egyéb ráfordításként könyveljük a felmondást követően fennmaradó könyv szerinti értéket, majd ezzel egyidejűleg ki is vezetjük a könyvelésből, ugyanúgy mintha selejtezés történt volna? A társasági adó kiszámításánál be tudom állítani adóalap-növelő és -csökkentő tételként is? Köszönöm előre is.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bérelt ingatlanon energetikai felújítást (külső hőszigetelés, nyílászárócsere) végeztünk 2012-ben, amelyet bérelt ingatlanon végzett beruházások között vettünk nyilvántartásba önálló eszközként. A tao tv. 7. § (1) zs) pontja szerinti kedvezményt nem vettük rá igénybe. 2016-ban ugyanezen ingatlanon átalakítást és bővítést végeztünk. Bár ugyanarról az ingatlanról van szó, ezt a beruházást ismét önálló tárgyi eszközként vettük nyilvántartásba, és igénybe kívánjuk venni a tao tv. 7. § (1) zs) pont szerinti kedvezményt. Helyes ez így? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A bérelt, illetve vagyonkezelésbe vett területen a bérlő és a vagyonkezelő által létesített, felépített kőépület esetében az épületre vonatkozó 2 százalékos kulccsal, vagy – mint idegen ingatlanon (bérelt, vagyonkezelt területen) végzett beruházásként – 6 százalékos kulccsal kell-e az adótörvény szerinti értékcsökkenést megállapítani? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban szeretném a véleményét, tanácsát kérni. Cégünk napelemparkot építtetne egy telken, amely nem a mi tulajdonunkban van, hanem egy magánszemélytől béreljük. A földhivatal nyilvántartásában a telek és a park nem elválasztható, így a magánszemély nevén lenne mind a telek, mind a napelempark nyilvántartva, viszont a könyvelés szerint a napelemet cégünknél aktiváljuk, könyveljük és tartjuk nyilván. Szeretném kérdezni, hogy a fent leírtak – hogy a könyvelés az ingatlan-nyilvántartással nem egyező Ý jelentenek-e adójogi vagy egyéb kockázatot? Illetve helyesen járok el, ha a napelemparkot, mint bérelt ingatlanon végzett beruházást a 12. Ingatlan és kapcsolódó vagyoni értékű jogok soron tartom nyilván, és az adótörvény szerint 6 százalék amortizációval számolom? Köszönöm szépen hozzáértő válaszát. Tisztelettel, Bakonyi Eszter

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély lakóház, udvar megnevezésű ingatlanra 259 négyzetméter tárolót épített. A tárolóra megkapta a használatbavételi engedélyt, felrajzolták a földhivatali nyilvántartásba. Ezen tárolót bérbeadta a saját kft.-jének. A bérbeadást követően térkövezni szeretné a tárolót, illetve annak bejáróját. A térkőről és az elvégzett munkáról a cég nevére kiállított számla ellenértékének áfatartalma levonható-e? Megköszönve válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egyszemélyes kft., áfakörös, a tulajdonos családi házában a teraszt átalakítva irodát alakít ki, amit a tulajdonostól bérel. A ház az ingatlan-nyilvántartásban lakóingatlanként szerepel, a használatba vételi engedélyben X négyzetméter alapterület plusz Y négyzetméter fedett terasz van feltüntetve. A terasz külön bejárattal rendelkezik. Az áfatörvény 124. §-a tiltja a lakóingatlan építéséhez szükséges termékek és szolgáltatások áfájának a levonását (kivételektől eltekintve), de az értelmező rendelkezésekben a lakóingatlan fogalmából kiveszi a rendeltetésszerű használathoz nem szükséges helyiségeket. Áfatörvény értelmező rendelkezések: "12. lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület;" Véleményem szerint a terasz nem szükséges a rendeltetésszerű használathoz, ezért a 124. § tiltó rendelkezése ide nem vonatkozik, az iroda építése kapcsán felhasznált termékek és szolgáltatások áfája levonható. Ezzel kapcsolatban várom szíves tanácsukat. Köszönettel: OC Kft.

Cikk

Katás egyéni vállalkozó szépségszalont szeretne bérelni. A szalonban többen dolgoznák, szintén bérlőként. A szalon tulajdonosa a katás egyéni vállalkozóval köt bérleti szerződést, aki – a tulajdonos kérésére – további albérletbe adná a helyiségeket. Ha az egyéni vállalkozó magánszemélyként köt szerződést a szalon tulajdonosával, és magánszemélyként adószámot vált ki bérbeadásra, akkor végezheti-e a bérbeadási tevékenységet, vagy az a katás tevékenységével összeegyeztethetetlen? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., bérelt egy ingatlant, kialakította üzletnek, körülbelül 900 ezer forintot költött rá 2014-ben. Sajnos nem jött be az üzlet, és felmondták a határozott idejű szerződést, még idő előtt. Ezért nem kapták vissza a kauciót sem. Ennek kivezetését az egyéb ráfordítások között kell kimutatni? A felújítás költségeit összességében kimutattuk a tárgyi eszközök között, évi 6 százalék értékcsökkenés lett elszámolva. Ezt most selejtezni kell? Kivezetjük a bruttó értéket és az eddig elszámolt értékcsökkenést? Ez terven felüli értékcsökkenés lesz? Ezzel meg kell növelni majd a társaságiadó-alapot?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cégem egy társasháztól bérel egy helyiséget, ennek költségét a társasház felé kell megfizetni, de erről semmilyen bizonylatot nem állít ki. A közös képviselet helyesen jár el? Elegendő bizonylat, hogy egy megállapodás van a társasház osztatlan közös tulajdonú területén kialakított helyiség kizárólagos használatáról és ennek a díjáról, amit átutalással egyenlítünk ki?

Kérdés

Tisztel Szakértő! Áfalevonási jog tárgyi eszköz ingyenes használata esetén című cikkhez kapcsolódva szeretnék kérdést feltenni. Egyéni vállalkozás üzletet bérelt, a szerződése szerint 5 évre. A bérelt ingatlanon karbantartási és elkülönülten felújítási munkákat is végzett a saját tevékenységének megfelelően. Az előzetesen felszámított áfa levonásba került, a felújítás nem volt építésiengedély-köteles. A felmerült felújítási költségeket nem számolta el a felmerülés évében, azt aktiválta. A vállalkozás nem hozta a várt eredményt, ezért az egyéni vállalkozó a tevékenységét megszüntette, az ingatlant, üzlethelyiséget visszaadta a bérbeadónak, ingyenesen, mert nem volt hajlandó fizetni érte. A NAV ezt ingyenes átadásnak nevezve adóhiányt állapított meg áfa vonatkozásában. Kérdésem, hogy az EU Bíróság ítélete az ingyenes visszaadás miatt nem értelmezhető-e erre az esetre is? Válaszukat köszönve, dblaszlo

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Nonprofit szervezet (társadalmi szervezet) irodát bérel, és azon jelentősebb összegű felújítást végzett. Az a kérdés, hogy kötelező-e, mint a vállalkozásoknál, bérelt ingatlanon végzett beruházásként elszámolni, és értékcsökkenést alkalmazni? (Nyilván az 6 % tao szerinti érték itt nem lehet kötelező, hiszen a társaság az irodát a szervezet cél szerinti tevékenységéhez használja.) Ráadásul a feladat támogatásból valósult meg, ezért felmerülhet a halasztott bevételként történő támogatás-elszámolás is. A kérdés az lenne, hogy mindezektől nem lehetne-e – mivel nonprofit szervezetről van szó – az irodára történt ráfordításokat, mint közhasznú tevékenység költségét elszámolni, mivel a fenti dolgok (amortizáltatás, bevétel-elhatárolás) ebben az esetben közgazdaságilag (és nem utolsó sorban megbízható és valós kép szempontjából) nehezen értelmezhetőek. Köszönettel és üdvözlettel: Löffler Andrés

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa, mint magánember bérbeadná a saját lakását olyan feltételekkel, hogy két évig nem számláz a kft. felé bérleti díjat. A kft. ennek fejében felújítja az ingatlant. Ezt a költséget elszámolhatja-e a kft., az áfát visszaigényelheti-e? A magánszemély ilyen esetben a személyi jövedelemadót hogyan fizeti meg? Segítségét köszönöm. Ildi

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó helyiséget bérel egy társasháztól. Az egyéni vállalkozó különböző munkálatokat végzett a bérleményen, megegyezésük alapján ennek értékében nem kell a társasháznak bérleti díjat fizetnie. Helyes-e az a meglátásom, hogy ebben az esetben is minden hónapban ki kell a társasháznak a bérlő részére állítani a bérleti díjról a számlát, abból a levont szja-t a vállalkozónak be kell vallania, meg kell fizetnie, emellett az egyéni vállalkozó is ugyanilyen összegben (bruttó bérleti díj összegében) havonta számlát állít ki a társasház részére bérelt ingatlanon végzett beruházás címén? Köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

KIVA - Bérelt ingatlanon végzett beruházás

Lucz Zoltánné

adószakértő

Egyszerűsített foglalkoztatás

Lucz Zoltánné

adószakértő

Pénzforgalmi áfa alkalmazásakor a levonhatóság időbeli korlátja

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink