169 találat a(z) anyagköltség cimkére
Nonprofit kft. iparűzési adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném kérni a tájékoztatását, hogy ha egy nonprofit kft. közhasznú és vállalkozási tevékenységet is végez, akkor ebben az esetben valamennyi árbevétellel számolni kell az iparűzési adó meghatározásánál vagy csak a vállalkozási tevékenység árbevételével? Az anyagköltség, amennyiben nem bontható meg külön-külön közhasznú és vállalkozási költségre, akkor arányosítással lehet számolni?
Iparűzési adó: így vehető figyelembe az anyagköltség
Cikk
Hogyan befolyásolja a gépjárműszerviz anyagköltsége az iparűzési adót? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.
Gépjármű szervizanyagköltsége
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A kérdésem egy gépjármű szervizszámlájával kapcsolatos. A szervizszámla tartalmaz 200 egység szolgáltatást és 50 egység alkatrészt. Hogyan számoljuk el a költségek között iparűzési adó szempontjából? Helyes az, ha megbontjuk szolgáltatásra és anyagra, vagy az anyag a szolgáltatás járulékos eleme? Köszönöm.
Helyi adó – anyagköltség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fogorvos iparűzési adóalapját csökkentettük anyagköltségként a fogtechnikai számlákkal. A fogtechnikai számlákon többek között szerepelt: korona, műfog, kapocs, frézelés, fémerősítés... A fogtechnikus által kiállított számlában szereplő tételek igénybevett szolgáltatások vagy anyagköltség a fogorvosnál? Az adóhatóság álláspontja szerint, "ha az implantátum a gyártótól kerül megrendelésre, és nem személyre szabottan a betegre van elkészíttetve, akkor a fogorvosi kezelés keretében illeszti be azt a fogorvos a beteg szájába, és anyagköltségként csökkentő tételként figyelembe vehető. Az említett fogorvosnál a fogtechnikai tevékenység, mint igénybe vett szolgáltatás épül be a fogorvos által vállalt komplex fogászati ellátásba, és nem csökkenthető az iparűzési adó alapja, hivatkozva a Sztv. 47. és 51. §-aira, melyek szerint a fogorvos a fogtechnikus komplex szolgáltatását vette igénybe, melynek része a szolgáltatásnyújtás során felhasznált anyagok értéke is, és ezt a megrendelőnél, fogorvosnál nem lehet anyagfelhasználásként elszámolni.” Köszönjük.
Új lakás építése kivitelező által, magánszemély telkén 2016.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016 január 1-jétől az új lakás értékesítése 5 százalékos áfamértékkel lehetséges. Amennyiben kivitelező, a magánszemély megrendelésére, a magánszemély telkén lakást (150 négyzetmétert nem haladja meg) vagy lakóházat (300 négyzetmétert nem haladja meg ) épít, szerkezetkész, félkész, befejezett (kulcsrakész) állapotban. Az áfatörvény 10. § d pontja szerinti megítélését a készültségi fok nem befolyásolja. Azonban ha a lakóingatlan megfelel az áfatörvény 3. számú melléklete I. rész 50-51. pontjaiban foglaltaknak, az ügyletre 5 százalékos adómérték vonatkozik. Pontosan mire kell figyelni, hogyan kell eldöntenie a kivitelezőnek hogy az 5 százalékos áfamérték csak az építőipari kivitelezési szolgáltatásra vonatkozik, vagy az általa vásárolt és szerződés szerint továbbszámlázott anyagra is? Mi dönti el, hogy az anyagot 27 százalékos áfával kell továbbszámlázni, vagy esetleg az is 5 százalékos áfás. Egyértelmű, hogy az új lakás értékesítését a vásárlónak 5 százalékos áfamértékkel kell számlázni. Azonban a kivitelezővel kötött szerződés alapján a megrendelő telkén épített új lakás és lakóház esetében nem egyértelmű, hogy az anyag és a munkadíj is 5 százalékos áfamértékkel számlázandó, vagy akkor jár el helyesen, ha a munkadíjat 5 százalékos áfával, az anyagot pedig 27 százalékos áfával számlázza? Kérem, egyértelmű választ sziveskedjen megfogalmazni. Köszönettel.
Anyagköltség vagy elábé?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vendéglátóegység beszerzéskor a süteményeket árunak minősítette, és elábéra könyvelte, mivel ezen termékeket csak beszerezte, és továbbértékesítette. Helyesen jár-e el a cég, akkor is, ha felszolgálási díj társul a süteményhez, tehát nem elvitelre vásárolják a terméket? Illetve, ha például egy tortát egyben vásárol meg, de a pultba már felszeletelve rakja ki, és úgy árusítja, abban az esetben is elábéra könyvelhetők és árunak minősíthetők a termékek? Ugyanez a kérdés a beszerzett gyümölcslevek, ásványvizek tekintetében is. Beszerzéskor kartonszámra vásárolja ezeket a cég, de felszolgáláskor csak pár decilitert fogyaszt egy vendég. Tehát nem egy az egyben lesz továbbértékesítve az üdítőital, hanem felbontásra kerül a csomagolása, és csak bizonyos mennyiséget fogyaszt el belőle egy vevő. Ettől még árunak minősíthető a termék vagy nem? Anyagköltségek közé kellene könyvelni ezen termékeket vagy elábéra? Válaszát előre is köszönöm, Üdvözlettel, Lívia
Anyag vagy áru?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Informatikai cég (a leendő vevő igényei szerint) számítástechnikai alkatrészeket vásárol, majd ebből komplett számítógép-konfigurációt állít össze, amelyet a vevőnek elad. Ebben az esetben a megvásárolt alkatrészek anyagként vagy elábéként kezelendők? Köszönöm.
Szövetkezet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy van-e bármilyen korlátja, ha egy szövetkezet elvállal egy generál kivitelezési munkát? Vannak-e költségelszámolási korlátai, számolhat el anyagköltséget? Szerződhet és dolgozhat-e alvállalkozóval? Van-e bármilyen akadálya ennek, és ha igen, akkor mi? Mihamarabbi válaszát előre megköszönve, üdvözlettel: Király Anita
Ültetvénytelepítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk birsalmaültetvényt kíván létrehozni. Az ültetvény kialakítási beruházásaként kell könyvelni a termőre fordulásig felmerült minden költséget (vegyszert, munkálatokat, bért, anyagokat, felhasznált gázolajat, használt eszközök értékcsökkenését)? Az évente jelentkező haszonbérleti költséget is, a haszonbérlet csak az ültetvény földterületére vonatkozik?
Munkáltatói kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsönt szeretnék igényelni a munkáltatómtól. Az szja-törvény 72. § (4) f pont rögzíti, hogy kamatmentesen adható a hitel, ha nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét a lakás. A 12/2001-es törvény 3 §-a meghatározza a méltányolható lakás szobáinak a számát az együtt költözők számának függvényében, azonban ugyanezen paragrafus hivatkozik e törvény mellékletében meghatározott építési átlagköltségekre is. Jól értem, hogy nem csak az együtt költözők számából következő szobák számát, hanem a szobák számából következő építési átlagköltségeket is figyelembe kell venni az adómentességhez? Továbbá 1 gyermeket vállalhatok előre (úgy mint a csoknál), ha már 1 van, hogy nagyobb lakás építéséhez tudjam az adó- és kamatkedvezményt igénybe venni? Amennyiben igen, mi ennek a menete, illetve mi a teljesítési határidő? Válaszát köszönöm!
Helyi iparűzési adónál a K+F tevékenység anyagköltsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez K+F tevékenységet. A társaság a K+F költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-ának (1) bekezdése értelmében adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja az Szt. 78. §-ának (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapját csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a Htv. 52. § 25. pontja a taotörvény 4. §-ának 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. A fentiek alapján a K+F-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer mint anyagköltség, másodszor mint a K+F közvetlen költségének része? Várom szíves válaszát!
Tenyészállat anyagköltsége a helyi adóban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Állattenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó, illetve gazdasági társaság helyiadóalap számításánál figyelembe vehető anyagköltség meghatározásához szeretnék szakmai tanácsot kérni. Az 1990. évi C. törvény 52. § (37) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg az anyagköltséget: „37.208 anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak – a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a 36. pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette”. Fentiek alapján csökkenteni kell a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési értékével a helyiadóalap számításánál figyelembe vehető anyagköltség értékét. Amennyiben a vállalkozó/társaság a gazdaságában született szaporulat egy részét tenyészetbe állítja önköltségi áron, akkor a helyi adóhoz az önköltségi árban lecsapódó anyagköltséget „adóalap-növelő” tételként ki kell venni az anyagköltségből? Várom szíves válaszát!
Mezőgazdaságban használt fóliasátor értékcsökkenési leírása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozó fóliasátrának és üvegházának értékcsökkenését milyen leírási kulccsal számolhatjuk? Önálló támrendszernek minősülő mezőgazdasági építménynek számít? Ha a fóliát cserélni kell, akkor a fóliasátor értékét növelni kell, vagy elszámolható egyszerű anyagköltségként a vásárolt fólia? Ugyanez a kérdés üvegház esetén. Ha kitört üveget kell cserélni, akkor egyszerű karbantartásról van szó, és nem felújításról, ugye? Nagyon köszönöm válaszát!
Alapítvány – étkeztetés adókötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Közhasznúnak nem minősülő alapítvány, amelynek (többek között) a gyermekek táboroztatása, kulturális és sportprogramok szervezése, lebonyolítása tartozik a közérdekű célja közé, és ennek kapcsán térítésmentes étkezést is biztosít a gyermekek számára, a beszerzett élelmiszereket hogyan tudja elszámolni, illetve keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Köszönettel.
Gumiabroncs
Kérdés
Kft. tehergépkocsi esetén a vásárolt gumiabroncs anyagköltségként (511) vagy karbantartási anyagként (523) való elszámolása a célszerű?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
