Tisztelt Szakértő! Az alábbiak eldöntésében kérném segítségét: Hentes vállalkozó félsertést vásárol. A megvásárolt "anyagot" szétbontja, és úgy értékesíti (comb, lapocka, oldalas stb...). Anyagköltségként vagy áruként szükséges könyvelni a beszerzést? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy vállalkozás külföldről ömlesztve konténerben behoz fakérget, majd azt itthon a telephelyén méret szerint átválogatja, egyes részeit ledarálja majd meghatározott méretű zsákokba rakva értékesíti, a beszerzett fakéreg eladott áru beszerzési értéke vagy pedig anyagköltség. A szállítási költség elszámolásánál van jelentősége, mert elábé esetén az áru beszerzési értékét képezi, anyagköltségnél viszont szállításként kellene könyvelni, ha jól tudom. Ennek a helyi adó elszámolásánál van jelentősége, mert a szállítási költség a beszerzési ár felét teszi ki. Természetesen egy beszerzett konténer fakéregből meg lehet határozni, hogy pontosan mennyi zsák fakéreg lett. Köszönettel várom válaszát.
Üdvözlöm! Kérdésem kivitelezéssel kapcsolatos, számlázási tájékoztatást szeretnék kérni. Festő, villanyszerelő katás egyéni vállalkozó a munkadíjon felül a munkavégzéshez szükséges anyagot és annak kiszállítását milyen formában, milyen megnevezéssel és milyen övtj számmal tudja kiszámlázni? Az övtj szám szükséges a számlára? A számla mellé szükséges csatolni az anyagokról szóló saját nevére kiállított számlát, vagy mivel szerződésben vállalt költségről van szó, az nem szükséges, és nem is kérhető? Szíves válaszát nagyon köszönöm
Tisztelt Cím ! Adott építőipari cég (ipari csarnokok betonozását végzi) csak betonozással foglalkozik. Milyen módon lehetne például, úgy számlázni, hogy a beton összege külön tételként szerepeljen a munkadíj mellett. Eddig ezek a a munkák FAD-os tételként kerültek kiszámlázásra egy összegben, tehát nem lett külön tételként feltüntetve az anyagköltség és a munkadíj. Ezek után hogyan kell számlázni az anyagköltséget és a munkadíjat ? Mind a kettő FAD-os ként kerülhet kiszámlázásra vagy például az anyagköltség áfá-san? Milyen tevékenységi körrel kell kibővíteni a cég tevékenységét? Kell-e hozzá például az ügyvetetőnek vagy az alkalmazottjának kereskedelmi végzettséggel rendelkezn ? Pénztárgép-köteles-e például a beton mint anyagköltség továbbszámlázása? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Tisztelt Szakértő! 1. Abban szeretném kérni a segítségét, hogy ha egy kft. alvállalkozókkal társasházat építtet úgy, hogy az anyagköltségek egy részét saját maga vásárolja meg, akkor az iparűzésiadó-bevallásban évenként ezek a tételek hogyan fognak szerepelni? A vevők előlegeket fizetnek, majd átadáskor kerül kiállításra a végszámla, akár évek múlva. 2. Év végén ezeket a költségeket (alvállalkozók, anyagköltség, hitel kamat stb.) hogyan kell kimutatni az eredménykimutatásban, milyen év végi, illetve év eleji rendező tételek kapcsolódnak hozzájuk? Az ingatlan elkészülésekor melyek a könyvelés helyes tételei a költségek átvezetésére? 3. Külföldi számlákon gyakran forintban és euróban is szerepel az összeg. Ilyenkor milyen devizában kell könyvelni az adott gazdasági eseményt? Segítségét előre is köszönöm!
Építőipari cég alvállalkozójától kaptuk az alábbi fordított áfás számlát: üvegkorlátok gyártása anyag részszámla. Új építésű házakról van szó, de nem csak szolgáltatást lehet fordított áfásan számlázni? Anyagköltséget is? Összefoglalva a kérdésem: fordított áfásan teljesített szolgáltatás tartalmazhat-e anyagköltséget, vagy az anyagköltséget 27 százaléks áfával kellene kiszámlázni?
T. Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következőben. Egy kft. telket vásárolt azért, hogy rá kétlakásos társasházat építsen eladási céllal. Az építkezés elkezdődött 2018-ban, lakások el is készültek, és még 2018-ban értékesítésre is kerültek magánszemélyeknek. A lakók még 2018-ban be is költöztek. Az engedélyek még nincsenek meg. A telek 261-en van. A vevőktől kapott bevételek előlegként lettek könyvelve. Az anyagköltség és az igénybe vett szolgáltatások T 51 és T 52-re könyvelve. Év végén az 51 és 52 átkerült az 581-re majd a késztermékre a 251-re. A kft.-nek 2018-ban más tevékenysége nincs, igy az iparűzési bevallásban az anyagköltség nem kerül levonásra. Kérdésem arra irányul, hogy 2019-ben, amikor az előlegből valódi árbevétel lesz, hogyan lehetne levonni a 2018-ban ezekre a lakásokra ráfordított anyagköltségek összegét? 2019-ben? Milyen könyvelési tétellel lehetne kimutatni a korábbi évek anyagköltségét? Az ipa-ban a telek az egyértelmű, de a korábbi év anyagköltsége? Nagyon szépen köszönöm a segítséget
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem megválaszolásában szeretném szíves segítségét. Magyarországon belföldi telephellyel és közösségi adószámmal rendelkező vállalkozás, ezen a telephelyen autójavítást végez közösségi adószámmal rendelkező (román) vállalkozás felé. Külön tünteti föl a számlán az anyagköltséget (áfamentes), valamint a szolgáltatást. A munkavégzés Magyarországon történik. A számlázóprogram a szolgáltatásra felszámítja a 27% áfát. Kérdésem az, helyes-e így a számla kibocsátása, hogy az anyag áfamentesen, a szolgáltatás áfásan kerül feltüntetésre. Segítségét megköszönve, további sikeres munkát kívánok!
Tisztelt Szakértő! Naplófőkönyvet vezető lakásszövetkezet 2017. évben öt lépcsőházban ablakokat szeretett volna cseréltetni. Két lépcsőházban a vállalkozó kicserélte az ablakokat. A másik hármat nem vállalja, ezért a többi ablakot a szövetkezet helyiségében tárolják. A számlát 2017. évben a munkadíjjal és az ablakokkal együtt adta ki. Nem lehet szétbontani az ablakok értékére. A könyvelésben mint fejújítás az egész költségként lett elszámolva. Ezt az egyszeres könyvelés megengedi. Kérdésem: a megmaradt három lépcsőház ablakai helyesen lettek-e elszámolva felújítási költségként, vagy azokat készletre kellett volna venni (mérleg – készletrovat)? Ha az utóbbi lett volna a helyes, akkor hogyan javítsam? Válaszát nagyon szépen köszönöm! Reményik Anikó
Egy termelői csoport kft. formában működik. Tagjaitól hűtött nyers tejet vásárol fel és eladja felvásárlónak. A hűtött tejet eladott áruk beszerzési értékeként könyvelik [2000. évi C. tv. 78. § (5)] . A sávos levonás miatt a kft. jelentős iparűzési adó fizetésére kötelezett. A kft. mint termelői csoport a korábbi években támogatásra volt jogosult, de 2017 óta nem pályázhat támogatásra, így nincs fedezet a megnövekedett iparűzési adóra. Helyesen gondolom-e, ha a "tőgymeleg" hűtetlen tejet vásárolja fel a kft., és lehűti a tejet, akkor anyagköltségnek minősül, és nem ELÁBÉ-nak, így 100 százalékban levonható a felvásárolt tej? Véleményem szerint az iparűzési adót csökkenthetnénk, ha a tagoktól "tőgymeleg" tejet vásárolna fel a kft. A hűtést a kft. végezné a tagoktól bérelt tejhűtő berendezéssel. Így nem változatlan formában értékesíti az általa felvásárolt tejet, az akkor nem ELÁBÉ-nak, hanem anyag költségnek minősül. Az anyagköltség 100 százalékban levonható az iparűzési adó alapjából. Köszönettel: Hushegyi Lászlóné
Tisztelt Szerkesztő! Kérdésem, hogy az iparűzési adó levezetésénél, ha van befejezetlen termelés, és lekönyveltük az anyagot mint költséget, azzal az anyagköltséggel kell-e csökkenteni a bevallásban kitöltendő anyagköltség sort, mivel ennek a bevétele csak a jövő évben realizálódik? A befejezetlen munkát pedig úgy könyveljük mint T 26-K 58 -as. Építőipari tevékenységet végez a cég. Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! A gumiabroncs témához kapcsolódva szeretnék kérdés feltenni: ha a téli gumi használathoz új felniket vásárolunk a személyautóra, azt is lehet anyagköltségnek venni, vagy értékhatártól függően beruházásként könyvelni? Az utóbbi esetben rá kell-e aktiválnom a személyautóra? Köszönettel Falvainé.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. kiemelt informatikai pályázat keretében – digitális szakadék csökkentése célcsoportok számára –, mint képző intézmény köteles a képzésben résztvevőknek eszközöket (tablet) biztosítani. A jelentkezők felé semmilyen költség nem hárítható át. A kérdés az, hogy a képzéshez szükséges eszközök (jelen esetben a tabletek) elszámolhatók-e képzés részét képező anyagköltségként, vagy pedig egyéb személyi juttatásnak minősülnek és mint ilyen adófizetési kötelezettség terheli? A tabletek a hallgatóknál maradnak a képzést követően. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Fém felületek kezelésével foglalkozó társaság a galvanizáló kádat (annak karbantartása után) újratöltötte elektrolit folyadékkal, ehhez nagy mennyiségben vásárolt oxidot, melyet teljes egészében beletöltött. Az így keletkezett elektrolit folyadékkal kb. öt évig (a következő nagy tisztításig) tudják a felületkezelést végezni. Az elektrolit folyadék állapotát folyamatosan ellenőrzik, ha szükséges a pH-szint beállításához kis mennyiségben szintén töltenek oxidot, illetve egyéb anyagot, amelyet azonnal anyagköltségként számolnak el. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. Kérdés: hogyan kell a kád újratöltéséhez felhasznált anyagot elszámolni? Azonnali felhasználást (anyagköltséget) jelent, amikor beletöltik a kádba, vagy készletre kell venni, és a számított felületre tapadás alapján kell a felhasználást anyagköltségként elszámolni, illetve van-e lehetőség ezt az anyagköltséget aktív időbeli elhatárolásként elszámolni?
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasággal foglalkozó kft. 2 éve 1 db John & Deere 8400 T típusú használt traktort vásárolt 10 millió Ft+áfa értékben. A traktor sajátossága, hogy nem gumikerekek, hanem a lánctalphoz hasonló gumihevederek vannak rajta, ezek a vásárláskor is láthatóan kopottak voltak, számoltunk is vele, hogy cserélni kell. A csere megtörtént, amelynek az anyagköltsége 6.750.000 Ft+áfa, ez 2 db heveder és 2 db meghajtó tárcsának az ára, külön javítási munkadíj nem lesz, saját dolgozóink fogják a cserét megcsinálni. A gép teljesítménye, élettartama ezzel a javítással nem nőtt. Az lenne a kérdésünk, hogy ezen javítás elszámolható egyösszegű, tárgyévi karbantartási költségnek, vagy a gép értékét növelő felújításnak kell kezelni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték