Milyen feltételekkel lehetne bevezetni az ingatlandót? Cikk
Szakértőnk azt járja körbe, az Alkotmánybíróság döntése után milyen módon lehetne ingatlanadót bevezetni Magyarországon, s melyek a nélkülözendő elemek.
Szakértőnk azt járja körbe, az Alkotmánybíróság döntése után milyen módon lehetne ingatlanadót bevezetni Magyarországon, s melyek a nélkülözendő elemek.
Aligha van olyan paragrafusa a vagyonadóról szóló törvénynek, amelyet meg nem támadtak az Alkotmánybíróságnál(Ab). Ez a megállapítás az ingatlanadóra vonatkozó részre igaz, mert – tudomásom szerint – jelenleg senki nem támadja a légi jármű, a vízi jármű és a nagy értékű személygépkocsira vonatkozó fejezeteket.A kérdés, hogy mit és hogyan töröl majd az AB. A döntés kiszámíthatatlan.
„A luxusadót megszüntető alkotmánybírósági határozatban szereplő ajánlást szinte szolgain alkalmazva pontosan úgy vezettük be a vagyonadót, ahogyan az Alkotmánybíróság javasolta” – mondta az MTV vasárnapi Szólás szabadságában Bajnai Gordon miniszterelnök. Miután szakértők is többen nyilatkoztak hasonló tartalommal, ezért megvizsgáltuk, hogy hogyan is döntött az Alkotmánybíróság luxusadó ügyben.
Egyes sajtóértesülések szerint elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság (AB) átengedi a vagyonadót, miután a bírák döntő többsége jelenleg úgy véli: az új közteher nem sérti az alaptörvényt. Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője úgy véli a törvény ingatlanadóra vonatkozó részének eltörlése előre borítékolható. Alábbi írás arra tesz kísérletet, hogy elemezze az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványokat az eddigi alkotmánybírósági döntések alapján.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 118/A. § (5) bekezdése és 125. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 124. § (2) bekezdése, illetőleg 124/A. § (1) bekezdése alkotmányellenessé...
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 4. § a) pontja, 12. § (1) bekezdése, 18. §-a, 24. §-a, 25. §-a és 26. §-a alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság Nagykálló Város Képviselő-testületének a helyi adó...
Alkotmányellenesnek véli az offshore cégek adózására vonatkozó amnesztiaszabályt Antal Gábor ügyvéd, adótanácsadó, ezért az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványában a rendelkezés megsemmisítését kéri - számol be a pénteki Világgazdaság.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Balogh Elemér alkotmánybíró különvéleményével - meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. § (1) bekezdése "- a magánszemély járuléktartozása kivételével -" szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. § (1) bekezdése az alábbi szöveggel marad hat...
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló - az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének, 8. §-ának, 54. §-ának és 70/A. § (3) bekezdésének sérelmére alapított - indítvány...
Alkotmányellenes az ombudsman szerint a vagyonadó; Szabó Máté a többi között a törvénynek az adóalap számítására, bevallására, illetve a nagycsaládosokra vonatkozó szabályait támadta meg az Alkotmánybíróság előtt - közölte az Országgyűlési Biztos Hivatala.
Alkotmányos normakontrollt kért a múlt héten a családi pótlék jövő hónaptól érvényes, némileg a családi adózás felé mozduló szabályairól a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete.
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a magánszemély nem tudja meghatározni az ingatlana forgalmi értékét, s erre nem is kötelezhető. Ezt - mint a törvényben is szerepel - egyértelműen az adóhatóságnak kell megállapítania. Csakhogy az APEH így is szankcionálhat, ha.a tulajdonos nem nyilatkozik a forgalmi értékről. Ráadásul a vagyonadótörvény alapján az adóellenőröknek szabad bejárásuk lehet a magánlakásokba. Bár ez utóbbit cáfolta az APEH, Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény felülvizsgálatáért. Az ő véleményét, érveit olvashatják.
Alkotmánybírósághoz fordult közös beadványban a győri és a veszprémi polgármester, a testülettől az iparűzési adóra vonatkozó feladat- és hatásköröket módosító törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kérik - jelentette be Debreczenyi János, Veszprém fideszes polgármestere.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az szja-törvény módosításában szereplő úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál. De nem ő az egyetlen, Angyal József az Adózóna okleveles adószakértője már két héttel ezelőtt az Alkotmánybírósághoz fordult és az elfogadott évközi szja-módosítás alkotmányossági vizsgálatát kérte.
Az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult a vagyonosodási viszgálatok szabályozásának felülvizsgálata érdekében. Szerzőnk cikkéből azonban megtudhatja, nem a jogszabályokkal, hanem azok értelmezésével van baj. Kinek, mikor, mit kell bizonyítania és hol követ el hibát adóhatóság és adózó?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől