Három újabb beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a Stabilitás Pénztárszövetség, amelyben a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérik - közölte a szövetség a honlapján szerdán.
Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A bíróság indoklása nem megalapozott - hangsúlyozta Angyal József okleveles adószakértő, aki a kormány új különadóra vonatkozó törvényjavaslatát is vitatja. Hack Péter alkotmányjogász azonban egyetért az Ab döntésével.
Az Alkotmánybíróság előrevette a 98 százalékos különadóról szóló szakszervezeti beadványt. A szakszervezetek abban bíznak, hogy még az október 31-i határidő előtt döntés születik a 98 százalékos különadóról, így visszamenőleg már nem kellene azt befizetni.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló - az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére és 70/A. § (1) és (3) bekezdésére alapított - indítványt elutasítja.
...
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 25. §-a és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
1. Az indítványozó a társad...
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 82. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó szerint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 82. § (2) bekezdése (az Áfatv. 3. számú mellékletben felsorolt te...
A tevékenységre jellemző kereset a kockázatot az adóalanyokra hárítja. Félreértések, következmények, módosítások.
Az Alkotmánybíróság egyhangú határozatával elutasította az ombudsman beadványát a vagyonosodási vizsgálatok alkotmány-ellenességének megállapítására. Kommentár.
A szuperbruttó megszüntetése kapcsán brutális adócsökkentés híre terjedt a médiában. A kivezetést többen úgy értelmezték, hogy megszűnik az adóalap kiegészítés, de a kulcsok és a sávhatár változatlan maradnak. Valóban ez történt volna, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a kiegészítő adóalapra vonatkozó jogszabályrészeket. De nem így történt. Mit jelentene a szuperbruttó kivezetése a gyakorlatban?
Mi vár az ingatalandóra és mire érdemes odafigyelni az Ab indoklásában? Vámos-Nagy Szabolcs kommentálta a döntést.
Szakértőnk azt járja körbe, az Alkotmánybíróság döntése után milyen módon lehetne ingatlanadót bevezetni Magyarországon, s melyek a nélkülözendő elemek.
Aligha van olyan paragrafusa a vagyonadóról szóló törvénynek, amelyet meg nem támadtak az Alkotmánybíróságnál(Ab). Ez a megállapítás az ingatlanadóra vonatkozó részre igaz, mert – tudomásom szerint – jelenleg senki nem támadja a légi jármű, a vízi jármű és a nagy értékű személygépkocsira vonatkozó fejezeteket.A kérdés, hogy mit és hogyan töröl majd az AB. A döntés kiszámíthatatlan.
„A luxusadót megszüntető alkotmánybírósági határozatban szereplő ajánlást szinte szolgain alkalmazva pontosan úgy vezettük be a vagyonadót, ahogyan az Alkotmánybíróság javasolta” – mondta az MTV vasárnapi Szólás szabadságában Bajnai Gordon miniszterelnök. Miután szakértők is többen nyilatkoztak hasonló tartalommal, ezért megvizsgáltuk, hogy hogyan is döntött az Alkotmánybíróság luxusadó ügyben.
Egyes sajtóértesülések szerint elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság (AB) átengedi a vagyonadót, miután a bírák döntő többsége jelenleg úgy véli: az új közteher nem sérti az alaptörvényt. Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője úgy véli a törvény ingatlanadóra vonatkozó részének eltörlése előre borítékolható. Alábbi írás arra tesz kísérletet, hogy elemezze az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványokat az eddigi alkotmánybírósági döntések alapján.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 118/A. § (5) bekezdése és 125. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 124. § (2) bekezdése, illetőleg 124/A. § (1) bekezdése alkotmányellenessé...
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel