Már négy hónapja, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elrendelte a 2010. évi XC. törvény 2013. december 30-áig hatályban volt 10. §-ának a 98 százalékos különadóra vonatkozó alkalmazási tilalmát, ám a jogászok vitáin kívül, gyakorlatilag semmi nem történt a kárvallottak ügyében. A NAV halogatja az önellenőrzésekkel kapcsolatos határozatok meghozatalát.
Ügyfelem szeretné visszakérni a NAV-tól a 1153-as szja-bevallásában bevallott végkielégítése után befizetett 98 százalékos különadót, amelyet az Alkotmánybíróság is jogtalannak ítélt. Mi a teendő pontosan? Kérem, hogy részletesen írják le, mit kell tennem.
Május 30-án megjelent Magyar Közlönyben az Alkotmánybíróság május 27-ei döntése arról, hogy alaptörvény-ellenes az Mt. azon rendelkezése, miszerint a kismamát csak akkor illeti meg felmondási védelem, ha állapotáról még a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatót. Ezt az előírást az Ab megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.217/2013/9. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
[1] 1. Az indítványozó a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.217/2013/9. számú, 2013. november 25-én kézbesített ítélete ellen nyújtott be az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt...
Az Alkotmánybíróság teljes ülése az alapvető jogok biztosának jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítványa alapján - dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla és dr. Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolásával - meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) bekezdése "a felmondás közlését megelőzően" szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti.
A munka törvénykönyvéről szóló...
Az Alkotmánybíróság tanácsa folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjának "az ügyvédi iroda" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést elutasítja.
[1] A Győri Ítélőtábla 2013. október 7-én kelt, Fpkf....
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.V.35.588/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé.
[2] A panasz alapjául szolgáló ügy tényállása szerint az indítvány...
Az Alkotmánybíróság tanácsa folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés alapján meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 37. § (1) bekezdésének "ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 11.M.909/201...
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.V.35.562/2012/7. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 28.K.32.556/2010/16. számú ítélete, valamint a Kúria Kfv.V.35.558/2012/7. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 28.K.33.497/2009/22. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat visszautasítja.
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi ...
Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte, és megsemmisítette a Munka törvénykönyvének azt a rendelkezését, amely szerint a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta az alábbi
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 44/A. § alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 44/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására több indítvány érkezett. Az Alkotmánybíróság az indítványokat egyes...
Mennyit ér a gyermek az államnak, ha házastársak nevelik, és mennyit, ha élettársak? Az Alkotmánybíróság minap hozott határozata szerint alaptörvény-ellenes a családi pótlék összegében a megkülönböztetés. Az élettársak hátrányt szenvednek más juttatásoknál is.
A családok közötti megkülönböztetés megszüntetéséről szükséges törvénymódosításról címmel törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Szabó Tímea független képviselő.
Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után ugyanannyi családi pótlék jár akkori is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek. Ennek biztosítása azonban hiányzik a családtámogatási törvény családi pótlékról szóló szabályaiból, ezért az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy az alaptörvény-ellenességet előidézett hiányosságot december 31-ig orvosolja.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) fővárosi képviselőcsoportja a Fővárosi Kormányhivatalhoz fordul, kérve a Fővárosi Közgyűlésben hozott összes szerdai döntés érvénytelenítését.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték