Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte, és megsemmisítette a Munka törvénykönyvének azt a rendelkezését, amely szerint a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta az alábbi
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 44/A. § alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 44/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására több indítvány érkezett. Az Alkotmánybíróság az indítványokat egyes...
Mennyit ér a gyermek az államnak, ha házastársak nevelik, és mennyit, ha élettársak? Az Alkotmánybíróság minap hozott határozata szerint alaptörvény-ellenes a családi pótlék összegében a megkülönböztetés. Az élettársak hátrányt szenvednek más juttatásoknál is.
A családok közötti megkülönböztetés megszüntetéséről szükséges törvénymódosításról címmel törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Szabó Tímea független képviselő.
Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után ugyanannyi családi pótlék jár akkori is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek. Ennek biztosítása azonban hiányzik a családtámogatási törvény családi pótlékról szóló szabályaiból, ezért az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy az alaptörvény-ellenességet előidézett hiányosságot december 31-ig orvosolja.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) fővárosi képviselőcsoportja a Fővárosi Kormányhivatalhoz fordul, kérve a Fővárosi Közgyűlésben hozott összes szerdai döntés érvénytelenítését.
Mitévő legyen az, aki nem törődik bele, hogy 98 százalékos adót vontak tőle, és szeretné a pénzét visszakapni azok után, hogy az Alkotmánybíróság megtiltotta e szabály alkalmazását. Mutatjuk a megoldást.
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Kúria Mfv.I.10.373/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
[1] 1. Egy felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: indítványozó) 2013. augusztus 29-én alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Kúria...
Az Alkotmánybíróság tegnapi határozata szerint alaptörvény-ellenes a közalkalmazott nők jubileumi jutalmazásának feltételeit előíró jogszabály, ezért megtiltotta alkalmazását.
Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában – a kormánynak a devizahitel-szerződésekkel összefüggő indítványára – értelmezte az Alaptörvénynek azokat a szabályait, amelyek a szerződések jogi megítélését, illetve törvényi úton való módosítását befolyásolhatják. A testület megállapította, hogy jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen – a szerződéskötés körülményeinek előre nem látott, jelentős megváltozása esetén – módosíthatja. Az Alkotmánybíróság a határozatát nyilvános ülésen hirdette ki.
Az Alkotmánybíróság (Ab) ma délelőtt nyilvános határozathirdetésen ismerteti a kormány devizahiteles indítványával kapcsolatos döntését.
Nem ígérkezik egyszerűnek visszaszerezniük az érintetteknek a közszféra végkielégítéseire kivetett 98 százalékos büntetőadót, bár azt minden fórum jogsértőnek mondta ki – olvasható a legfrissebb HVG-ben.
Az Alkotmánybíróság 2014. március 3-án meghozott határozatában megállapította: sérti az Alaptörvény IX. cikkében foglalt szólás- és sajtószabadságot, hogy az új Ptk. a közügyek vitatásakor a közéleti szereplők szélesebb körű bírálhatóságát „méltányolható közérdek” igazolásához köti.
Az Alkotmánybíróság mai határozata szerint nemzetközi szerződésbe ütközik a - tavaly december 31-étől már nem hatályos - 98 százalékos különadó.
Az alkotmánybírák esetében eltörölnék a poszt betöltéséhez eddig megengedett 70 éves nyugdíjkorhatárt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték