Gépkocsi ingyenes átadásával kapcsolatos kérdésre adott szakértői válasz (https://adozona.hu/kerdesek/2019_10_21_ingyenes_atadas_maganszemelynek_kjc) alapján még mindig nem tudom eldönteni, hogy ajándék vagy jövedelem-e az ilyen juttatás? Mennyi az adóalap, ha jövedelem, ha ajándék? Ajándékozhat-e kifizető? Ha ajándéknak nevezzük, akkor csak illetékköteles, és megúszhatók az adók, járulékok (szja, szocho….stb)?
Tisztelt Adózóna! Egy építőipari gépekkel kereskedő cég nagyobb értékű áru értékesítésekor (például betonkeverő) ajándékba ad a vásárlás mellé gumikábelt. Kérdésem, hogy az építőipari cég a kábelvásárlás áfatartalmát levonásba helyezheti-e, illetve jól gondolom-e, hogy vállalkozási tevékenységű költségnek minősül, és nem keletkezik egyéb adókötelezettség az ajándékba adott gumikábel miatt. Köszönettel.
Társaságunk VIP partnertalálkozót szervez 2020. év elejére. A tervek szerint a résztvevő partnereink (kb. 300 fő) között (beszállítók és viszonteladók) ajándékok lesznek kisorsolva. Előreláthatóan nagy összegű 3 darab ajándék, ami nem saját áru, illetve szolgáltatás. A sorsjegyet érkezéskor kapják meg a partnerek, ellenszolgáltatás (fizetés) nélkül. Az ajándékok után a 1,18 százalékkal megemelt összeg után a 15 százalék szja-t társaságunk bevallja és megfizeti. Kérdésem: a sorsolást be kell-e jelentenünk SZF02 nyomtatványon a sorsolást megelőző 10 napon belül?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem rendezvényszervezéssel foglalkozik. Egyik rendezvényre (ami nem saját céges rendezvény volt, hanem tevékenysége során végzett rendezvényszervezéshez kapcsolódik) a nagy melegre való tekintettel kézi ventilátort vásárolt (2000 Ft/db) és osztogatott a vendégeknek (valószínűleg a megrendelő kérésére). Nem reklám célból, mert nincs rajta cégük neve vagy logója, kizárólag a vendégek kényelmi célját szolgálta. Ezeket nem kérték vissza a vendégektől, ezeket ajándékba adták. Ennek beszerzését a tevékenység végzéséhez szükséges anyag költségbe könyveljük. Kérdésem: merül-e fel ezzel kapcsolatban valamilyen adófizetési kötelezettség.
Tisztelt Szakértő! Egyenes ági örökség esetén két testvér 50-50 százalékban örököl. Ha az egyik lemond a másik javára (elajándékozza), akkor kell-e a másiknak illetéket fizetni az ajándékba kapott rész után? Van-e különbség illetékfizetés tekintetében, ha a megörökölt ingatlan 50 százalékát később esetleg az egyik testvér megvásárolja a másiktól? Azt olvastam, hogy egyenes ági rokonok közötti adásvétel illetékmentes.
Egy magánszemély ingatlan tulajdonhoz jutott ajándékozási szerződés révén 2014. június 19-ei dátummal, ahol a megajándékozott 50 százalék tulajdont szerzett az ingaltanban. Az ingatlant ajándékozó halála után az örökjösök megtámadták ezt az ajándékozási szerződést. Az eset bíróságon zárult le, ahol egyezséget kötöttek a felek 2019 áprilisában, melynek értelmében az 50 százalék tulajdoni hányad módosult 105/300-ad tulajdoni hányadra. Az ingatlan eladásra került 2019. július 4-én. Melyik dátum és tulajdoni hányad mérvadó a szja megállapításánál?
T. Szakértő! Cégünk vezetői tréninget tart. Nem akkreditált a képzés. A tréning 3 napos, szállással, étkezéssel jár együtt, a résztvevők kapnak még ajándéktárgyakat (toll, jegyzetfüzet, hímzett póló logózva). Helyes-e az alábbi eljárásunk: 1.) a képzést, a szállást, az étkezést a résztvevő felé külön, tételesen – a számlán feltüntetve soronként – kiszámlázzuk. Így szerintünk a közvetített szolgáltatás (étkezés, szállás) áfa értéke levonható, a résztvevőt küldő cég fizeti meg az étkezés után az adókat. 2.) Ha az összes szolgáltatást csak egy összegben "vezetői tréning"-ként számlázzuk ki, nem részletezve külön a szállást, étkezést, akkor véleményem szerint nekünk, a szervezőknek kell megfizetni az étkezés és szállás utáni adókat a természetbeni juttatás szabályai szerint. 3.) Mivel az étkezés és szállás díja változó, elfogadható-e, ha egy kalkulált átalány étkezés és szállás költséget tüntetünk fel külön, külön a résztvevő felé. (Például: egyik étkezés 20 egység, a másik 35, de étkezés címén mi 30 egységet számlázunk mindenkinek egységesen. 4.) az ajándéktárgyak és a képzés ideje alatt 1 esti szórakoztató előadás áfa összege levonható-e, illetve a képzést szervezőnél keletkezik-e egyéb adókötelezettség. 5.) az oktatók és saját dolgozók szállás költsége véleményünk szerint elszámolható és áfa összege levonható. Az étkezési költségük adóköteles ez esetben? Munkavégzés miatt tartózkodnak a résztvevőkkel, a tréningek egésznaposak. Köszönöm előre is a segítséget. Orosz Ágnes
Tisztelt Szakértő! Autóalkatrész-kereskedelemmel foglalkozó cég vagyunk. Az egyik beszállítótól nagyon nagy mennyiségben vásárolunk, és a vásárlások után bizonyos termékeket kapunk ajándékba. Van, hogy mozijegyeket, van, hogy nagyobb értékű eszközöket, kerékpárt, játékokat. Ezek fel vannak külön tüntetve a számlán, utána, mint kedvezményt levonják a termék árát a számlából. Vagyis a számlán ezeknek az értéke nulla forint. Van-e nekünk ezekkel a termékekkel kapcsolatosan valamiféle nyilvántartási, adózási kötelezettségünk? Hogyan könyveljük ezeket a tételeket? Ha esetleg ezeket a nulla forintért kapott eszközöket odaadjuk az alkalmazottaknak, van-e valamilyen adófizetési kötelezettségünk? Segítségüket előre is köszönjük! Glück Attiláné
Tisztelt Szakértó! Vállalatunk az 5 éve nálunk dolgozókat emlékplakettel díjazza. Az eseményen lesz vendéglátás – cégen belüli grillezés. A plakett értéke nem éri el a törvényi maximumot. Érdeklődnék, hogy a plakettek az szja-törvény 70. § (4) bekezdésére vagy a (6) a) vagy b) pontjára vonatkozhatnak? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás vezetéstechnikai tréningre szeretné vinni azon alkalmazottait, akik a céges autókat vezetik áruszállítás és szervíztevékenység ellátása végett. Felmerült, hogy egy nagyobb csomagajánlat rendelése esetén maradnának szabad helyek, amelyekre olyan szerződéses partnereket hívnának meg, akik disztribútorként szállítják szintén a vállalkozás áruit. A partnereknek a részvétel ingyenes lenne, az egész tréninget a cég fizeti. Kérdésem, hogy a szerződéses partnerek ingyenes részvétele a cég által fizetett tréningen ajándéknak minősül-e és keletkeztet-e bármilyen adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettséget bármely félnél? A tréning nem csapatépítő jellegű, a vállalkozás a partnerek esetében is az áruinak védelmében költ az oktatásra. Válaszát előre is köszönöm!
A kft. 1990-ben alakult 2,8 millió forint jegyzett tőkével. A társaság törzstőkéje jelenleg 40 millió forint, a 20 millió forintos tőkeemelésre 2016-ban került sor. Három tulajdonos. Édesapa alapítás óta tag, édesanya üzletrészét 2017-ben szerezte ajándékozással, édesapától (házastárs). A tagok értékesíteni kívánják a céget, a vételár meghaladja az üzletrészek névértékét. Az szja-törvény 67. §-a alapján szükséges az árfolyamnyereség után adózni. Az édesapa az üzletrészének névértéke és az eladási érték közötti különbözet után adózik? Van-e jelentősége annak, hogy a társaságban törzstőkeemelés történt, és ugyan a legutolsó alkalommal nem az eredménytartalék, illetve saját tőke terhére, de korábban elképzelhető, hogy igen?Az édesanya esetén jól értelmezzük az szja-törvény fenti sorait, hogy ha az édesapa korábban adózott jövedelemből emelte a törzstőkét, akkor itt is csak és kizárólag a névérték és az eladási érték közötti jövedelmet kell figyelembe venni? Ha korábban eredménytartalék vagy saját tőke terhére történt a törzstőkeemelés, akkor viszont nulla az igazolt érték, és a teljes eladási ár után adóznia kell? Ha eladást megelőzően az egyik tulajdonos a másikra ajándékozza az üzletrészét (házastársak, illetve egyenes ági rokonok), akkor is a névérték és az eladási ár közötti különbözet után kell csak adóznia az eladónak, ha és amennyiben a törzstőkeemelés nem eredménytartalékból volt korábban? Ha eredménytartalékból, ebben az esetben ez az összeg növeli az üzletrészét értékesítő magánszemély adóköteles bevételét?
Egy társaság tulajdonosváltás következtében az ügyvezető részére – munkája elismeréséül – ajándékba adja a szolgálati személygépkocsiját, illetve egy terepjáró tehergépkocsit. Az ügyvezető nem rendelkezik a társaságban tulajdonrésszel, munkaviszonyban álló munkavállaló. A munkavállaló terheit a munkáltató átvállalja. Van-e ebben az esetben illetékfizetési kötelezettség, ha van, az hány százalékos? Illetve, ha nincs illeték, akkor úgy adózik, mintha bérként kapta volna? Ebben az esetben hogyan kerül kivezetésre a könyvelésből? A tehergépkocsi után áfafizetési kötelezettség is keletkezik, mivel vásárláskor visszaigényelték utána az áfát. Ebben az esetben a piaci érték vagy a nyilvántartási érték után kell megfizetni az áfát? Válaszukat előre is köszönöm.
A Kúria sajtótitkársága tájékoztatót közölt a Kúria Kfv.V.35.249/2018/9. számú ügyben hozott ítéletéről. Előzmény: az elsőfokú bíróság közigazgatási perben az ajándékozás útján vagyont szerző felperes terhére ajándékozási illetékfizetésről rendelkező határozatok jogszerűségéről döntött.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: ha a cég rendezvény keretein belül az év dolgozójának tárgyi ajándékot ad, akkor milyen munkáltatói valamint munkavállalói terhekkel kell számolnia? Az ajándék értéke a minimálbér 25 százalékát jelentősen meghaladja. Kell-e átadás-átvételi elismervényt készíteni? Segítségüket megköszönve.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy ha a munkáltató a munkavállaló részére nyugdíjba vonulására tekintettel 2018-ban ajándékot ad, 53 ezer forint értékben, akkor az milyen adózási kötelezettségeket jelent a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak? Van adómentes rész, vagy a teljes összeg adóköteles lesz? Kinél jelentkezik adófizetési kötelezettség, és mi lesz az adóalap? Milyen mértékű szja-t és ehót kell fizetni? Válaszukat előre is köszönöm! Szabó Gáborné
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték