326 találat a(z) ajándék cimkére
Partner lojalitás program – pontgyűjtés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem szíves állásfoglalását. Partnereink számára szervezünk lojalitás programot, melynek elsődleges célja, hogy növeljük az értékesítést, másodsorban, hogy hosszú távon elkötelezzük partner vállalkozásainkat. A program egy pontgyűjtő program, a pontgyűjtésre 3 hónapon keresztül van lehetőség, a pontbeváltás folyamatos, és még a 3 hónapos pontgyűjtési időszakon túl is egy rövid ideig van rá lehetőség. A pontokat bizonyos mennyiségű (kg) áru megrendelése után írjuk jóvá egy elektronikus rendszerben, amelybe a partner tud regisztrálni, gyűjteni a pontokat, nyomon követni a pontok állását, és az elektronikus felületen keresztül tudja beváltani is. A pontokért cserébe ajándéktárgyakat lehet választani különböző értékben. Vannak egyedi ajándéktárgyak és ajándékcsomagok is. Az ajándékok egy része logózott, más részük azonban nem. Partnereink között vannak társaságok és egyéni vállalkozók is. Az ajándéktárgyakat tehát vállalkozásoknak adjuk, és nem magánszemélyeknek. Milyen adókötelezettségek merülnek fel ezzel a programmal kapcsolatban? Válaszát előre is köszönjük.
Mi a teendő az ünnepek után, ha valami nem stimmel az ajándékkal?
Cikk
A legjobb szívvel adott karácsonyi ajándékkal is előfordulhat, hogy nem tetszik, nem jó a mérete, hibás vagy nem működik. A fogyasztóvédelmi szabályok ismerete az ünnepek után is elkerülhetővé teszi a felesleges bosszúságokat – írja honlapján az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Céges ajándék: a juttatás körülményei is befolyásolják az adót
Cikk
Adózási és adminisztrációs szempontból egyáltalán nem mindegy, minek nevezi, és milyen körülmények között szervezi a cég az üzleti partnerek, a dolgozók és azok gyermekeinek megajándékozását. Néhány dilemmára és az szja-törvény jövő évi változásaira is felhívjuk a figyelmet.
Pontgyűjtő akció keretében adott ajándék
Kérdés
Elektronikai alkatrész-kereskedelmi cég vásárlóinak (kis- és nagyker is) bizonyos vásárlási érték (pontrendszerben számolva) elérése esetén különböző termékeket adna ingyenesen. Van-e ennek szja-, tao-, illetve áfavonzata, ha a beszerzéseket terhelő áfát nem helyezzük levonásba? Lehet-e az ajándék harmadik félnél felhasználható vásárlási utalvány vagy Mol üzemanyagkártya? Mennyiben számít az adott termék fogyasztói ára? Válaszukat köszönöm.
Étel mellé adott ajándék üdítő adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy vendéglátóegység ételkiszállítással is foglalkozik, és a forgalom ösztönzése érdekében a kiszállított étel mellé ajándék üdítőt ad, azt adózás szempontjából hogyan kell kezelni? Reprezentációnak számít, adózni kell utána? Köszönöm szépen!
Értékpapír ajándékozása
Kérdés
Egy kft. a 27 milliós értékpapírját nyilvántartási értéken elajándékozza a tulajdonos ügyvezetőnek. Az értékpapír piaci értéke 250 millió forint. Az értékpapír nyilvántartási értékének kivezetése T 86 K 37 Értékpapír 27 millió. Ez tao-alapnövelő tétel lesz. Az ajándékozás kapcsán illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Kinek kell ezt befizetni, hogyan kell bevallani és van-e valamilyen egyéb fizetési kötelezettsége akár a kft.-nek, akár a magánszemélynek? És ha igen, milyen mértékű és milyen adónemben?
Ajándékozási illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítséget kérni: egy magyar székhelyű kft. végleges pénzeszközt kapott ajándékba a külföldi székhelyű anyavállalatától 2015-ben és 2016-ban. Ebben az esetben kell-e ajándékozási illetéket fizetni az ajándékba kapott összeg után vagy illetékmentes az összeg az Illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja alapján? Van-e esetleg a társaságnak bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé? Illetve, ha van bejelentési kötelezetttség, azt utólag lehet-e pótolni? Segítségét előre is köszönöm!
Harmadik országban beszerzett és átadott ajándék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi cég bevétele harmadik országok felé számlázott jutalék. A török üzleti partnerek részére 40 darab laptoptáskát vásároltak Törökországban 1150 dollár értékben, amelyet ott át is adtak üzleti ajándékként. Belföldi cégként keletkezik-e adófizetési kötelezettsége, amelyet a 08-as bevalláson jelenteni kell, illetve áfafizetési, -bevallási kötelezettség keletkezik-e Magyarországon? Milyen bizonylatolási mód megfelelő az ajándékátadás bizonyítására? Köszönettel: Reményi Győzőné
Ingyenes termékátadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szervezetünk a sport szakterületen tevékenykedő közhasznú egyesület. Hagyományosan, immár egy évtizede megrendezünk minden évben egy sport témájú rendezvénysorozatot. A tavalyi rendezvénysorozat jó lebonyolításárért többek között vásárlási utalvány átadásával díjaztunk önkormányzatokat is. A díjazás a szervezet közhasznú céljaival egybevág (jutalmazza az önkormányzatnak a területen kifejtett munkáját, további támogató magatartását ösztönzi). A díjazást követően kételyeink támadtak az adójogi szempontból történő minősítést illetően (nem tekinthető az áfatörvény 259. § 9/A pontja szerinti közcélú adománynak). Álláspontunk szerint ez a jutalmazás nem tekinthető promóciós célú ajándéknak. Ezzel kapcsolatosan azt olvastuk, hogy előfordulhat, hogy az adóhatóság a kapott „ajándékot” ingyenes termékátadásnak tekinti és emiatt az ajándékozó céget társasági adó fizetési kötelezettség terheli. Az áfastátuszt illetően álláspontunk, hogy a vásárlási utalványokat ajándékozási célzattal vásároltuk, az áfát ezért nem vontuk és nem vonhattuk le, így az átadáskor sem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Véleményünk szerint a társasági adó esetében ingyenes termékátadás esete áll fenn, ugyanakkor a közhasznú szervezetként társasági adó fizetésére csak akkor lennénk kötelezettek, amennyiben a vállalkozási tevékenységünk mértéke az összes bevétel 15 százalékát elérné. Ezért esetünkben sem áfa, sem tao megfizetése nem indokolt. Kérjük álláspontunk felülvizsgálatát és véleményüket az ügyben.
A kisorsolt ajándék adózása
Cikk
Hogyan adóznak az étterem vendégei között kisorsolt ajándékok mind áfa, mind szja, eho szempontjából? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Juttatás adózása, könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy étterem ünnepnapokon ajándékokat – például könyvet sorsol ki a vendégek között, amelyeket más cégektől szerez be, vagy a saját termékeire, éttermi fogyasztásra beváltható ajándékutalványt juttat, vagy koncertjegyet ad a saját rendezvénytermében szervezett programokra. A kérdés, hogyan adóznak ezek a juttatások mind áfa (beszerzés, átadás, térítés nélküli átadás), mind szja, eho szempontjából? Illetve számviteli elszámolás tekintetében melyik számlacsoportban, hogyan kell elszámolni az egyes eseményeket? Köszönettel.
Egyéni vállalkozó által adott ajándék
Kérdés
Egyéni vállalkozó ajándékba adja gyermekének a telephelyét. A telephely mint földterület nem volt a vállalkozásnak tulajdona, viszont támogatás útján több ingatlant is felépítettek rá, mezőgazdasági ingatlanokat. Ügyvéd előtt az ingatlan helyrajzi számra hivatkozva került ajándékba adásra. A földhivatal által ezen a helyrajzi számon több épület áll, mint említettem támogatások során épültek fel, amik viszont már az egyéni vállalkozásban nyilván vannak tartva mint tárgyi eszközök. Hogyan kell ezen épületek értékét meghatározni, mivel az ajándékozási szerződésben az egész egy összegben szerepel. Kell-e róla számlát kiállítani vagy elég az ajándékozási szerződés? Hogyan adózik az ajándékba adott ingatlan az egyéni vállalkozásban?
Ösztönzésként adott utalvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk termékeinek forgalmazásáért a partnercégeknél lévő ügyintézőknek – forgalom alapján számolt bónuszpontok alapján – negyedévente Edenred utalványt adott. Ezt ajándékként számoltuk el, és befizettük az üzleti ajándék utáni adókat. Kérdésem, hogy Ön szerint ez így helyes eljárás-e, illetve, hogy 2019-től (a jelenlegi információk alapján) ez az ösztönzési program maradhat-e? Válaszát előre is köszönöm!
Promóció adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi gazdasági társaság ügyfelei részére értékesítési ösztönző program keretében a lenti promóciókat hirdeti. Kérdésünk, hogy milyen adóvonzatokkal kell számolnunk? 1.) Minden partnerük, aki minimum 80-120-200 db xy terméket előrendel, egy előre meghatározott ajándékcsomag egyikét kapja. A csomagokban különböző márkázott termékek vannak, például: fejlámpa, póló, esernyő, pulóver, mellény, bőrönd stb. 2.) Azon partnerük, aki a legtöbb meghatározott terméket tárolja be egy meghatározott időszak alatt egy Smart LED tv-t vagy egy laptopot kap ajándékba (ezek a cég által nem márkázottak). 3.) Azon 10 partnerük, akik az egyes márkákban a legtöbb terméket vásárolják, illetve a legnagyobb mennyiségi növekedést érik el egy előző meghatározott időszakhoz képest, 3nap/2éjszakás programmal díjazzák egy előre meghatározott helyen, időben, 4 csillagos hotelben teljes ellátással és sok programmal. 4.) Kérdésünk még, hogy a promóció keretén belül átadott termékek beszerzésekor az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető-e? 5.) A fent felsorolt promóciók valamelyike beletartozik-e az ajándéksorsolás vagy a szerencsejáték kategóriájába? Köszönettel várom válaszukat.
Ajándékba adott ingatlan áfabeli megítélése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Korlátolt felelősségű társaságunk ajándékozási szerződés alapján egy ingatlant ajándékozott (ingyenesen) egy város önkormányzatának. Az ingatlan megnevezése a tulajdoni lapon: kivett közút. A területen eddig semmilyen útépítési munkálat nem történt, még mezőgazdasági művelés alatt áll. Az ingatlan beszerzési értéke ismert, mintegy 1,5 millió forint. Társaságunkat az ingatlan beszerzésekor adólevonási jog illette meg, ezért megítélésünk szerint az ügylet az áfatörvény 11. §-a alapján (ingyenessége ellenére) ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül. Úgy gondoljuk, hogy az ügylet tárgya az áfatörvény 86. § (1) bekezdés k) pontjában írt beépítetlen ingatlan, amely nem minősül építési teleknek. Társaságunk élt az áfatörvény 88. §-ában írt lehetőséggel, és az ezen k) pont alá tartozó termékértékesítéseit adókötelessé tette. Az önkormányzat adószáma alapján (2-es áfajel) mindkét fél megfelel az áfatörvény 142. § (3) bekezdésben írt feltételeknek, vagyis az ügylet a fordított adózás szabályai alá tartozik. Fellelhetőek azonban az interneten ezzel ellentétes vélemények is. Kérdésünk: egyenes, vagy fordított adózás alá tartozik az ügylet. Milyen bizonylatot kell kiállítanunk az ügyletről? Köszönettel: Ecker Dániel
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
