Tisztelt Szakértő! Van egy alapítvány (nem kiemelten közhasznú), mely egy szívbeteg kislány támogatása céljából jött létre. Az adó 1 százalékából összegyűjtöttek 8 millió forintot, melyből lakást szeretnének vásárolni a kislánynak. A kérdés az lenne, hogy mind az alapítvány, mind pedig a kislány oldaláról milyen adófizetési kötelezettségek merülnek fel? Szja-t, ehót kell-e fizetni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Áfa alanyi adómentes, vállalkozói személyi jövedelemadózás (tételes bevétel-költségelszámolás) szerint adózó egyéni vállakozó vagyok. Kérem, segítsenek az alábbi esettel kapcssolatban a megfelelő adózási eljárás megtalálásában. Ingyenes, nyílt forráskódú szoftvereket teszek közzé az interneten, és szeretném megoldani, hogy akik letöltötték, és használják őket, felajánlhassanak valamekkora összeget, amivel támogatnak engem. A felajánlásért cserébe szolgáltatást vagy terméket nem nyújtok, a szoftvert bárki letöltheti az internetről enélkül is. A felajánlásokat a weboldalam látogatói a PayPal rendszeren keresztül tehetnék meg (ahonnan át tudom utalni a pénzt a vállalkozói bankszámlámra), és elsősorban külföldről számítok támogatásra. Az a kérdés, hogy ilyen esetben hogyan kell adózni? Előre is köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következőkben. Alapítványunk egy adományboltot működtet (ahol az adományként kapott használt árut adjuk el). Ez az alapítvány vállalkozási tevékenysége az alapító okirat szerint. Viszont a vállalkozási tevékenységből származó bevétel 89 százaléka a teljes bevételnek. Ez hathat-e hátrányosan az alapítvány adózási megítélésére? Szabályos-e az alapítvány ilyenfajta működése? Mely gazdálkodási forma lenne a legmegfelelőbb erre a tevékenységre? A vállalkozási bevételből vásárolt adomány tekinthető-e a vállalkozási tevékenység költségének? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó esetében hogyan számolható el az óvodának adott adomány/támogatás?
Méztermelőkkel összefogva egy jótékonysági mézértékesítési programsorozat kidolgozásán dolgozunk: Az eladási ár meghatározott része rászoruló szervezetek támogatására kerül befizetésre. Másik része a költségeket (beszerzés, csomagolás, szállítás) fedezné. Az esetlegesen fennmaradó összegből a program továbbfejlesztését finanszíroznánk (feltételezhetően társasági adófizetés után). A program során az őstermelő méze kerül értékesítésre, de az őstermelő többnyire nem tud ezen jelen lenni. Adózási szempontból milyen formában (vállalkozás/ügynök, bizományos, gazdasági/nonprofit társaság, egyesület/alapítvány) érdemes a programot megvalósítania annak, aki a méz "beszerzésével" és értékesítésével foglalkozik? Kérdéseink háttere: Őstermelő áfafizetésre nem kötelezett. Termékét, ha nem maga értékesíti, akkor egy közbeiktatott félre lesz szükség. Feltételezzük, hogy innentől kezdve áfafizetésre kötelezett lesz a termék. El lehet ezt kerülni és így az áfakört? A bizományi értékesítés egy lehetséges irány? Megoldás lehet arra, hogy egyrészt az áfakörbe ne vonjuk be ezt a karitatív jellegű programot, másrészt, hogy az őstermelő végső soron saját nevével értékesítse közvetítőn keresztül a termékét, és ezzel együtt ne mézkereskedelemről legyen szó? Olyan megoldást/technikát keresünk, amivel az áfa, társasági adó nem viszi el a programban megtermelhető eredmény nagy részét. Melyek a program célját legkevésbé erodáló működési formák adózási szempontból? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bevett egyház által alapított oktatási intézmény, amelynek gazdálkodási formája elsődlegesen közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy, állíthat-e ki támogató részére igazolást arról, hogy adománynak minősül a kifizetett összeg, amennyiben a támogatást tanulmányi verseny költségeinek finanszírozására kapja? Közhasznúsági minősítéssel nem rendelkezik az intézmény. Tao tv. 4. § 1/a értelmében egyházi jogi személynek törvényben meghatározott tevékenysége támogatására adható támogatás, a tanulmányi verseny ennek megfelel? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság, egy vele semmiféle jogviszonyban nem álló magánszemélynek 500 ezer forint juttatást (adományt, támogatást) fizet. Milyen adókötelezettsége keletkezik a társaságnak? Van-e valamilyen kötelezettsége a magánszemélynek? (Mi 16 százalék szja-ra és 27 százalék ehora gondolunk, és a 1508-ason a 1508A-01-01-en jelentenénk, nem számolva magánszemély-kötelezettséggel). Köszönettel!
Gazdálkodó szervezet adományozhat-e egy másik gazdálkodó szervezetnek – tehát nem egyesületnek, nem alapítványnak – pénzt a működésére adó- és járulékmentesen?
Mi az? Áfaalany is meg nem is; van is adókötelezettsége, meg nem is; kell is számlát kibocsátani, meg nem is. Mi sem egyszerűbb: ez a civil szervezet. Nem tudja, mi a teendője, ha értékesít, ha szolgáltat, ha beszerez, ha adományt kap? Bizonytalan? Olvasson.
Közhasznú szervezetnek adott adomány társaságiadó-elszámolásához minden esetben kötelező-e az írásbeli adományozási szerződés, vagy csak a tartós adományozás esetén? A nem tartós adományozás esetében elég-e az igazolás? A taotörvény 7. § (1) z) pontja alapján ez nem világos számomra.
Tisztelt Szakértő! Gyógyszerforgalmazó vállalkozásként kórházak részére a 3/2009 EüM rendelet 9. § alapján gyógyszert adományozunk. A példa kedvéért legyen a termék beszerzési ára 50, piaci ára 100+5% áfa. Helyesen járunk-e el adózásilag és számvitelileg, ha az alábbi gyakorlatot folytatjuk: Az adományozott termékről piaci áron számlát állítunk ki (100+5% áfa), árbevételként és fizetendő áfaként könyveljük, az áfát a NAV részére megfizetjük, a számla végösszegét adomány, engedmény jogcímen -105 értékben csökkentjük (ezt rendkívüli ráfordításként könyveljük), így a számla végösszege 0 lesz. Követelésünk nem képződik, a kórház egyébként sem fizetne a termékért. Kapcsolódó tételként a terméket elábéval szemben könyvelve kivezetjük a készletből (50). A társasági adó alapját a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeggel megemeljük. (105). Amennyiben a módszerünk nem helyes: Kell-e számlát kiállítani, és milyen tartalommal? Amennyiben nem nulla értékű a számla, elengedett követelésként vezetjük ki az összegét (növeljük-e ez esetben a taoalapot)? Milyen módon vezetjük ki a készletet, jár-e ez adóalap-korrekcióval együtt?
Itt az advent, jön a karácsony, sokan gondolnak adományozásra. Olvasónkat az érdekli, hogy mi a helyzet, ha gazdasági társaság szervez adománygyűjtő akciót, milyen adózási tudnivalókat kell figyelembe vennie. A kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszol.
Ügyvédi iroda tartós adományozási szerződés keretében támogat egy közhasznú alapítványt. A társaságiadó-bevallásban mely sorokban kell feltüntetni az adományt, és hogyan lehet az utána járó kedvezményt érvényesíteni?
Hogyan lehet tárgyi (szoftveres) adományt könyvelni – például, ha a Google Adwords adott a nonprofit szervezet részére egy 10 ezer dolláros havi keretet –, amelyet minden hónapban bizonyos mértékben felhasznál a szervezet. Ennek a könyvelése hogyan történik, mivel fizetési kötelezettség nem jár utána, tehát adományként kapjuk? Erről a felhasznált keretről minden hónapban pontos kimutatást kapunk számla formájában. Milyen főkönyvi számokra, és hogyan kell könyvelni? Ugyanígy a tárgyi eszköz és az egy éven belül felhasználandó eszközök könyvelése hogyan történik, ha adományként vagy jelentős kedvezménnyel kapja azokat a civil szervezet? Továbbá a kapott anyagok és a felhasználásuk könyvelése miként történik?
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben: cégünk segítséget nyújt egy magyarországi szervezetnek, átvállaltuk a segélyadomány Magyarországra történő szállításához kapcsolódó fuvarköltség kifizetését. Tehát kaptunk egy számlát, ami fuvarköltségről szól. Adományra könyvelhetjük ezt a számlát? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték