Tisztelt Szakértő! Bevett egyházhoz tartozó egyházközségünk pénzadományokat kíván gyűjteni a kárpátaljai magyarok számára. A kérdésem az, hogy kiállíthatunk-e adókedvezményre jogosító igazolást társaságnak, illetve magánszemélynek a befizetett adományokról? Az összegyűlt pénzadomány továbbutalásakor keletkezik-e bevallási, befizetési, bejelentési kötelezettségünk?
Tisztelt szakértő! Most alakuló alapítvánnyal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni a következő kérdések megválaszolásában: Amennyiben márciusban bejegyzik az alapítványt, kérheti-e 2016-ra az 1% felajánlásokat? Amíg nem közhasznú alapítvány, kell-e igazolást küldenie az adományozóknak a befizetésekről? Magánszemély tárgyi eszközt adományoz az alapítványnak, milyen összegen kell nyilvántartásba venni az eszközt? Az eszközt tárgyi eszközként kell kezelni, értékcsökkenést kell elszámolni rá? Adományozó fizethet készpénzben adományt az alapítványnak? Amennyiben igen, erről elég egy pénztárbizonylat kiállítása? Segítségüket előre is köszönöm
Közhasznú szervezetnek adományoztam 1 konyhaszekrényt, melynek az áfáját korábban visszaigényeltem. A kivezetés T.86, K:16 nettó ért, Számlázás az átadásról: T:311, K:96, Bruttó ért. Adomány: T:86, K311 bruttó ért?
Tisztelt Szakértő! A közelmúltban átvettem egy közalapítvány könyvelését, amelynek bevett gyakorlata (volt), hogy rendezvényekhez kapcsolódóan, abban közreműködő magánszemélyeket támogat. Mindez egy átvételi elismervény aláírásával történt. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben ez a juttatás nem számla ellenében történik, akkor jól gondolom-e azt, hogy az ilyesfajta juttatás mindenképpen adóköteles? (A törvényben említett kivételeket ismerjük: szociálisan rászoruló, ösztöndíj, diák/sportrendezvény.) Nem tudom, hogy mi a bevett gyakorlat közalapítványoknál, de meglátásom szerint a rendezvényen fellépőket csak számla ellenében honorálhatnák adómentesen, hiába van szó közalapítványról és hiába fut az adott támogatás adomány néven. Kérem ebben, vagy ennek ellenkezőjében megerősíteni szíveskedjen, hogy a hibára a figyelmet fel tudjam hívni. Kérem, legyen szíves megválaszolni, hogy a nem adómentesen adott juttatásnak milyen adóvonzata keletkezik a juttató és az adományozott részéről. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Minek minősül, ha a vállalkozás esenként pénzzel vagy élelmiszerrel támogat rászoruló embereket, akiknek nem származik jövedelme a vállalkozástól? Lehet-e adománynak könyvelni? Vagy csekély értékű ajándék, ha nem éri el a törvény szerint megengedett mértéket?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-m szeretne adományt fizetni 2 munkavállalója részére az önkéntes nyugdíjpénztárba, Kérdésem: van-e éves szinten az adománynak felső határa, tudomásul véve, hogy csak 150 000 forint adójóváírás érvényesíthető év végén, és egyéb jövedelem a munkavállalónak? Ez adható egy összegben is, vagy havi részletekben? Minden munkavállalóra kell-e ezt érvényesíteni, vagy lehet csak a 2 főre? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Egy korábban közhasznú alapítvány októberben (!) aláírt és kézhez kapott bírósági végzés szerint május 31-ével elvesztette közhasznú jogállását. Az eltelt időben az alapítvány sok (száznál több) nyugdíjasnak nyújtott pénzbeli és nem pénzbeli segélyt, amely így utólag - szerintünk - adókötelessé válik. Kérdéseim az adózásra (bevallás, adófizetés) vonatkoznak. 1. Tekintettel arra, hogy a segélyek korábban adómentesek voltak, így az alapítvány nem rendelkezik a segélyezettek adózásához szükséges valamennyi adattal. Utólag szükség van-e valamennyi adat beszerzésére (anyja neve, adóazonosító stb.)? Vannak a segélyezettek között olyanok is, akik valószínűleg nem is rendelkeznek adóazonosítóval. 2. A pénzbeli segélyek kifizetésénél nem történt meg az adóelőleg megállapítása és levonása. Ezt utólag hogyan lehet rendezni? Például felbruttósítva az összegeket, és ehhez új kuratóriumi döntést kérve? 3. A nem pénzbeli segélyek (például ingyenes gyógyszerjuttatás) esetén megoldható-e, hogy a közterheket teljes egészében az alapítvány fizesse? Ha igen, akkor azt hogyan teheti (adók alapja, mértéke, járulékok). A juttatásban részesülők azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak. 4. Amennyiben az alapítvány a nem pénzbeli segélyeket adományból juttatta, annak adóalap meghatározásakor lehet-e az adományozó által megadott értékkel számolni, vagy piaci értéket kell kalkulálni?
Tisztelt Szakértő! Alakult nemrég egy egyesület, amelynek bevétele jelenleg az alapítók alapszabályban meghatározott tagdíjából áll mindössze. Mivel a közhasznúságot csak két év múlva kérhetjük, így nem teljesen világos számomra, hogy adományokat milyen feltételekkel fogadhatunk el. Igazolást még nem állíthatunk ki az adományozó részére, mert nem vagyunk közhasznúak. Ebben az esetben nem adómentes az adomány összege? Átvételkor pedig milyen bizonylatot kell adnunk a befizetőnek? Köszönettel: Papp Renáta
Egyre kedveltebb a társas vállalkozások körében a filmalkotás támogatásához kapcsolódó adókedvezmény: míg 2012-ben mindössze 3 milliárd forint adókedvezményt vettek igénybe ezen a jogcímen az adóhatóság tájékoztatása szerint, addig 2013-ban ez az összeg már 10 milliárd forintra nőtt. Cikkünkben összefoglaltuk, milyen adókedvezmények illetik meg a filmelőállítást támogatókat, és hogyan kell figyelembe venni a támogatás összegét az azt nyújtó, illetve a támogatott adóalapjánál.
Konkrét kérdéssel fordulok Önökhöz. Civil szervezetként több rendezvényt is szervezünk, amelyen úgynevezett támogatói, illetve adományjegyeket értékesítünk. Kérdésem a következő: helytálló-e a civil szervezet ilyen formában történő támogatása, valamint ilyen esetben 2015. január 1-jétől kötelezettek vagyunk-e az online pénztárgép használatára? Válaszukat előre is köszönöm!
Az idei évből még több mint egy teljes negyedév van hátra, de nem árt már most készülni az év számviteli zárására, és picit előre dolgozni. Érdemes körülnézni a raktárban és feltérképezni a felesleges eszközöket, eladhatatlan árut. Az alábbiakban ez utóbbival kapcsolatban adunk tippeket.
Tisztelt Szakértő! Telefonszámlában a tárgyban szereplő tétel szerepel minimális összegel áfamentesen. Melyik számlára könyvelhető?
Tisztelt Szakértő! Annyit szeretnék kérdezni, hogy egy szimpla egyesületnél (nincs közhasznúsági fokozat) a tagdíjakról és adományokról elég egy átvételi elismervényt kiállítani a magánszemély felé, vagy mindenképpen kell bevételi pénztárbizonylat? Köszönettel.
Közhasznú egyesület könyvelésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A 350/2011. (XII. 30.) kormányrendelet 4. § (5) pontja szabályozza az önkéntes munka értékét, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes munka egy órára jutó értékének számításánál a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér százhatvanad részét kell figyelembe venni. A 2005. évi LXXXVIII. törvény definiálja a közérdekű önkéntes munka fogalmát. Amennyiben egy közhasznú egyesület nem regisztrált fogadó szervezet, de igen sok az önkéntesek által teljesített óra, elszámolhatja-e adományként bevételként és egyben költségként is az általuk teljesített órák értékét? Az egyesület kettős könyvvitelt vezet. Ez tulajdonképpen az egyesület részére történő ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás. Amennyiben igen, az érték meghatározásánál alkalmazhatom a fenti módszert? A költséget hová könyvelem? Személyi jellegű, vagy egyéb költség lehet? Előre is köszönöm a választ.
A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap minden évben összeállítja azoknak a listáját - Giving List -, akik a legtöbbet áldozták személyes vagyonukból jótékonysági célokra. A listára azok kerülnek fel, akik az előző évben legalább egymillió fontot (375 millió forintot) fordítottak nemes ügyek támogatására.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték