Az MSZP vitatja a gazdasági miniszter által szombaton bejelentett 2011-es költségvetés kiadási oldalának racionalitását, a munkaadói szervezetek pedig a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos részleteket hiányolják a jövő évre tervezett büdzséből. Kérdés, hogy van-e egyáltalán fedezet a 2011-es költségvetési tervben szereplő adócsökkentésre.
Jövőre több mint félmillió forintos adókedvezmény jár háromgyerekes családoknak, átalakulnak a természetbeni juttatások és nem kell tb a tevékenységre jellemző kereset után. Csupán néhány munkavállalókat és gyermeket nevelőket érintő változás, ami jövőre életbe lép.
A szombaton benyújtott adócsomag-tervezet jelentős mértékben megváltoztathatja a kkv-k által alkalmazott béren kívüli juttatások körét. Bár a melegétkezési utalványok, a nyugdíj-előtakarékosság és az üdülési csekk továbbra is a támogatott kategóriába tartozik majd, a kkv-k által második leggyakrabban juttatott ilyen jellegű támogatás, a közlekedési költség hozzájárulás a tervezet szerint nem lesz támogatott. Ez pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag ugyanolyan adó- és járulékvonzata lesz, mint a bérköltségnek.
Jövő hét kedden dönt az Ab, hogy alkotmányellenes-e a végkielégítés után 98 százalékos különadót fizetni.
Az uniós tagországok pénzügyminisztereinek személyes képviselőiből álló adópolitikai munkacsoportot hívott össze kedden Algirdas Semeta adóügyi EU-biztos.
Sorra szivárognak ki a 2011-re tervezett adóváltozások részletei. A látszólag kedvező hírek mögött viszont nem látni a számokat. Összeszámoltuk a tervezett és a már megszavazott változások becsült költségvetési kihatását.
A személyijövedelemadó-rendszer szabályait három évre már most törvénybe iktatják, és jelentős könnyítést kapnak a gyermeket nevelők – tudta meg az index.hu internetes hírportál. Értesüléseik szerint a kormány már döntött erről, miközben az utolsó simításokat végzi az adócsomagon.
Az Alkotmánybíróság előrevette a 98 százalékos különadóról szóló szakszervezeti beadványt. A szakszervezetek abban bíznak, hogy még az október 31-i határidő előtt döntés születik a 98 százalékos különadóról, így visszamenőleg már nem kellene azt befizetni.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal – megőrizve a regionális szerveződés előnyeit és a működőképesség folyamatosságát – háromszintű szervezetként működik október 1-jétől. A Központi Hivatal és a Regionális Főigazgatóságok mellett erős jogosítványokkal bíró megyei igazgatóságok jönnek létre.
A júliusi törvénymódosítás értelmében az adóalap első 500 millió forintjáig alkalmazható a kedvezményes adókulcs, s ehhez nem szükséges a korábbi szigorú feltételrendszert teljesíteni sem. A gyakorlatban hogyan kell majd az adóalapot megosztani és kikre nem vonatkozik az átmeneti szabály?
Számos érdekvédelmi és szakmai szervezet is jelezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések 98 százalékos különadója miatt. Az Adózóna okleveles adószakértője szerint azonban az eddig beérkezett 52 beadvány megalapozatlan. Miről szólnak a beadványok és mi a valós probléma?
Ki jogosult és mennyi fejlesztési adókedvezményre? A szabályozási környezet megfelelő értelmezése és alkalmazása gyakran jelentősen befolyásolhatja nem csak a kedvezmény mértékét, hanem érintheti az adókedvezményre való jogosultságot is. Íme a legjellemzőbb buktatók.
Az szja 1 százalékáról szóló felajánlások legnagyobb részét civil szervezetek kapták. Nekik november 2-áig kell erről értesíteniük az adóhatóságot.
Az adóhatóság legfrisebb bevallási adatai szerint A beérkezett összes társasági adó bevallás feldolgozásához szükséges idő négy év alatt 2007-ről 2010-re közel negyedére csökkent, ezzel párhuzamosan a hibás bevallások aránya 52,3 százalékról 30-ra mérséklődött.
Az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek találta a tevékenységre jellemző kereset alapelveire épülő adóztatást. A jogbizonytalanságot számon kérő beadványokkal szemben a testület elegendőnek találta az elnagyolt számítási elveket.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték