adozona.hu
Egyszerűbb és gyorsabb lehet a céges adóbevallás
//adozona.hu/archive/201112_egyseges_eus_tarsasagiadoalap_osszhang
Egyszerűbb és gyorsabb lehet a céges adóbevallás
A cégek nyerhetnek a választható egységes uniós társaságiadó-alapon. Úgy tűnik, Magyarországnak nem érdeke az adóztatás átláthatósága.
Újabb állomásához érkezett az uniós társaságiadó-alap ügye: az Európai Bizottság (EB) múlt szerdán előterjesztett javaslata szerint a két vagy több uniós tagállamban üzleti tevékenységet folytató cégek adójuk lerovásakor egységes, konszolidált adóalapot (common consolidated corporate tax base, CCCTB) is választhatnának. Jelenleg ahány ház, annyi szokás, azaz a 27 tagállamban 27-féle társaságiadó-alap van.
Ha egy cég több tagállamban is folytat üzleti tevékenységet, mindegyik ország adórendszerét ismernie kell, annak összes kedvezményével és elszámolási rendszerével együtt. Hiszen nem egyformák az amortizációs kulcsok, eltérőek a beruházási és a kutatási-fejlesztési, illetve a foglalkoztatási bónuszok. Márpedig ezek beható ismerete nélkül aligha lehet pontosan adózni vagy hatékonyan gazdálkodni. Az EU több országában működő vállalatok számára nem kevés költséget okoz, hogy a tagállamonként eltérő adóalapok miatt mindenütt helyi adótanácsadókat, adószakértőket kell fizetniük.
Az is többletteher, hogy az egyik tagállamban elért nyereség nem csökkenthető a másikban elszenvedett veszteséggel. Ezen is változtatna az EB legfrissebb javaslata, amely szerint az egységes társaságiadó-alapot választó cégek összeszámíthatnák az egyes tagállamokban produkált pluszokat és mínuszokat, s csak ezek egyenlege lenne az adóalapjuk. Adóbevallást sem kellene a működésükkel érintett államok minden adóhivatalába megküldeniük, hanem csak egyetlen országéba, amely aztán meghatározott rendszer szerint szétosztaná az adót az illetékes tagállamok között.
Az EU malmai lassan őrölnek; a tényleges adóterhelést könnyen átláthatóvá tevő adóalap-harmonizáció ügye például már egy évtizede terítéken van. A lassú döntés a tagállamok közti adóversennyel magyarázható, és azzal is, hogy adóügyekben egységes szavazást ír elő az alapszerződés, amit az uniós országok eltérő érdekei miatt szinte lehetetlen elérni. Egy korábbi adó- és vámügyi biztos, Frits Bolkestein például még kötelező formában képzelte el az egységes uniós társaságiadó-alap alkalmazását. Erre azonban nem volt vevő néhány tagállam, elsősorban Írország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovákia. Ezért Kovács László biztossága idején már csak a határon átnyúló tevékenységet folytató cégeket kötelezték volna az egységes adóalapra, míg a kizárólag belföldön működők választhattak volna a nemzeti és a harmonizált alap között. Az EB ezúttal tovább ment az engedményekben, hiszen a mostani javaslat szerint minden, több tagállamban működő cég számára szabad lenne a választás.
A teljes cikket a HVG legújabb számában olvashatja.