590 találat a(z) adómentes cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk mint közszolgáltató bérelt ingatlan (pincehelyiség) bérbeadását tervezi elsősorban tánciskolák számára. Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdésének m) pontja nem tekinti adómentesnek a sportolást szolgáló ingatlan bérbeadását, ugyanakkor a 86. § (1) bekezdésének l) pontja alapján a 88. § (1) bekezdése szerinti választási jog gyakorlása hiányában az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása adómentesnek tekinthető. Az ilyen jellegű ingatlan bérbeadása tehát adómentes vagy adóköteles szolgáltatás? Mi lenne akkor, ha nem mint közszolgáltató adnánk bérbe az ingatlant?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk nyeremény játékot szervez, melyen a termékeinket megvásárlók vehetnek részt. Termékeink csomagolásában véletlenszerűen elrejtünk 101 db összeget és a hozzájuk tartozó hitelesítő kódot. A nyeremény tehát pénzösszeg. A termékeken figyelemfelkeltő matricával jelezzük az akciót és a weboldalt, ahol a játék részletes leírása megtalálható. A fogyasztó a megvásárolt termék kibontása után látja, hogy a csomagolása nyert vagy sem. Ha nyert, akkor a nyerő csomagolást egy kísérőlevéllel együtt (melyen a fogyasztó adatai szerepelnek) postai úton eljuttatja társaságunkhoz. Ezt követően felvesszük a kapcsolatot a nyertesekkel, és eljuttatjuk hozzájuk a nyereményeket. Sorsolás tehát nem lesz, minden csomagolás nyer, amelyben megtalálható az összeg és a hitelesítő kód. Az akciót interneten széles körben hirdetjük. Állásfoglalásukat kérjük, hogy a fent írt feltételekkel megfelelünk-e az adómentesség feltételeinek? Amennyiben nem, akkor milyen adóterhei, bevallási kötelezettségei vannak társaságunknak a nyereményjátékkal kapcsolatban?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk 2012-ben munkavállalójának a méltányolható lakásigénynek megfelelve adómentes lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtott hitelintézeten keresztül. A megvásárolt lakás 50-50 százalékban férj-feleség tulajdona. A lakáscélú munkáltatói kölcsönben adóstársként a feleség lett megjelölve. A feleség munkáltatója cafeteria elemként lakáscélú hitel törlesztéséhez adna támogatást. Betörleszthet-e a feleség a cégünk által adott lakáscélú munkáltatói kölcsönbe adómentesen? Válaszát előre is köszönöm!

Cikk

A vállalkozások 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel-törlesztését, lakásvásárlását, -építését, -bővítését, -korszerűsítését vagy akadálymentesítését. Az akár havi 83 ezer forintos juttatás cafeteria elemként is választható – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. Melyek az államtitkár által vázolt adómentes jutattás 2018-as feltételei? Cikkünkből részletesen megtudhatja.

Kérdés

Szeretném megkérdezni, hogy 2018-ban a minimálbér alapján egyszerüsitett foglalkoztatásban napi 8 órára mennyi bért lehet kifizetni, hogy az adómentes legyen?

Cikk

A vállalkozások 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakás vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését vagy akadálymentesítését. Az akár havi 83 ezer forintos juttatás cafeteria elemként is választható – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Érdeklődni szeretnék, hogy az EU elfogadta-e az áfamentesség határának a 12 millió Ft-ot vagy maradt 8 millió Ft? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kivaalanynál a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része adóalap-korrekciós tétel. Ezt úgy értelmezem, hogy amennyiben az adott cég pénztárának 2017. évi nyitó és záró egyenlege egyaránt 1 millió forint alatti (s az 1 milliót tekinti mentesített értéknek), akkor a kiva alapját ilyen jogcímen nem fogja módosítani az egyenleg változása miatt. (Nincs szükség ilyen okból adóalap-korrekcióra akkor, ha például a nyitó 200 ezer, a záró 600 ezer.) Kérek megerősítést, hogy jól gondolom-e. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Következő kérdéssel kapcsolatban kérném állásfoglalását. Egyik ügyfelem mélygarázst üzemeltet. Decemberben kettő napig – üzletpolitikai célból – egy 3500 forint értékű, a cég logóját tartalmazó logikai játékot kapott mindenki, aki a garázs szolgáltatását igénybe vette. Ezt az ajándékot a garázsból való távozáskor, fizetés után adták oda a vendégeknek a cég dolgozói. Kérdésem az lenne, hogy a néhány nappal előre, a garázs több falán kihelyezett tájékoztató nyilvános meghirdetésnek minősül-e? Ezek alapján alkalmazhatjuk-e az szja-törvény 1. melléklet 8.14/a szakaszát, mely adómentesnek minősíti az ilyen jellegű, magánszemélyeknek juttatott reklámcélú ajándékot? Várom mielőbbi szíves válaszát. Tisztelettel és köszönettel: Havasi Györgyi

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretnénk a segítségüket kérni. Egy kft. épített értékesítési céllal egy ingatlant. Az áfát levonták és visszakapták. 2007-ben kapták meg az ingatlanra a használatbavételi engedélyt. Az ingatlant sajnos nem tudták értékesíteni, ezért úgy döntöttek, hogy bérbe adják 2009-től. A könyvelésben készletként tartjuk nyilván az ingatlant, folyamatosan hírdetik és úgy néz ki, hogy most lenne rá vevő. 2014. január 1-jétől a kft. alanyi adómentességet választott. Azóta akkor adott le áfabevallást, amikor telket értékesített. Azt szeretnénk megkérdezni, hogyan tudja eladni az ingatlant? Áfás számlát kell kiállítania? Az alanyi mentesség választása miatt kellett volna-e arányosítás miatt áfát fizetni? Tárgyi eszköznek át kellett volna-e minősíteni az ingatlant, mivel nem tudta értékesíteni vagy jó helyen van a készleten? Köszönjük a segítségüket! Várjuk válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély több év fizetésképtelenség után most megállapodást kötött egy lízingcéggel, hogy egy korábbi nagy összegű lízing tartozásának egy részét (tőke, kamat) részletekben kifizeti, a másik részét viszont a lízingcég így elengedi (késedelmi kamat és árfolyamveszteség). Kérdésem, hogy erre a lízingcég által elengedett követelésre alkalmazni lehet-e a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. mellékletének 7.21. a. pontját. és így adómentes-e? Ha nem adómentes, akkor meg kell-e fizetni utána az szja mellett az ehót? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném az alábbi tájékoztató értelmezésében. "Az új szabályok szerint mentes az adó alól a reklámközzétevő adóalany adóköteles tevékenységéből származó adóévi nettó árbevételéből 100 millió forint [Ratv. 5. § (3) bekezdés]. A mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban vehető igénybe [Ratv. 5. § (4) bekezdés]. Ez alapján a három egymást követő adóévben az adórendszeren belüli és adórendszeren kívüli de minimis támogatások együttes összege – általános esetben – nem haladhatja meg a 200 ezer eurót. Ezt a három adóévre vonatkozó korlátot nem adózónként, hanem egy és ugyanazon vállalkozásonként kell számításba venni a rendelet értelmében." Hogyan lehet mentes 100 millió forint, ha a 200 ezer euró el sem éri ezt az összeget? Konkrét példán keresztül is kérném a segítségét: A reklámadó alapja 120 millió forint, a vállalkozás ez évben kapott 30 millió forint de minimis támogatást. Alkalmazhatunk-e, és mennyi adómentességet ebben az esetben? Köszönöm a segítséget.

Kérdés

Igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. A külföldi kiküldetésre tekintettel kapott bevételből, napidíjból levonható a bevétel 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. A kérdésem az lenne, hogy helyes-e az az eljárás, ha a munkáltató a mentes adórész számításánal az adott napra járó alapbért is beszámítja? A kiküldetési napokra lebontva az alapbért, meghatározza az adott napra járó bért. Külföldi kiküldetés napi díjaként ad 15 eurót. Az alapbérből és a 15 euróból számolja az adott napi bevételt és annak a 30%-át nézi, ezért így a 15 eurót adómentesen adja teljes összegben? Vagy az a helyes, ha a 15 euró 30%-át veszi adómentes résznek, mivel a kiküldetési napidíj, mint költségtérítés az alapbéren felül jár a munkavállalónak?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nem üzletszerű családi bizalmi vagyonkezelés (BVK)

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Tagi kölcsönnel rendelkező kft. végelszámolása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink