Tisztelt Szakértő! Mint ismert, a vonatkozó jogszabály megváltozása miatt az élethosszig tartó befektetési egységekhez kötött életbiztosítások rendszeres biztosítási díjának adómentessége 2018. 01. 01-jétől megszűnik. Ha a cég volt eddig a szerződő fél, a kedvezményezett pedig az egyik munkavállalónk, akkor milyen költségekkel jár a cég szempontjából, ha a szerződő felet megváltoztatjuk és az is a munkavállaló lesz Válaszát előre is köszönjük!
„Nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és a) a kibocsátott sorsjegyek száma az 5 000 darabot vagy összes értéke az 500 000 forintot nem haladja meg és b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.” Kérdésem arra irányulna, mi változik, ha bármelyik értékhatárt átlépi a tombolával kapcsolatos tevékenység? Nemcsak bejelentés, hanem engedélyköteles szerencsejáték lesz? Vagy az adómentessége szűnik meg, és a 1,19-szerese után szja-t és ehót kell fizetni?
Tisztelt Szakértő! Most olvastam, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnál a minimálbér 130 százaléka lehet adómentes. Kérdésem, hogy mikortól, és hogy a szakképzetleneknél is, vagy csak a szakképzetteknél? Mennyi az az összeg, amelyet adómentesen ki lehet fizetni?
A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik. Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint pl. az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-jétől bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?
Egy rendezvényszervező céget egy társadalmi szervezet megbíz egy konferencia lebonyolításával. A részvételi díjon felül a társadalmi szervezet megbízza a rendezvényszervező céget a konferencián résztvevő személyek/cégek tagdíjának beszedésével is. A tagdíj az áfatörvény 85. § (1) alapján tárgyi adómentes tevékenység. A rendezvényszervező cég megteheti-e, hogy a tagdíjat a megbízó nevében beszedi adómentesen és közvetített szolgáltatásként adómentesen tovább adja? Előfordulhat-e, hogy a tagdíj a részvételi díj, mint főszolgáltatás nyújtásával azonos adómértéket vesz fel? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi adóalany angol vevő részére értékesít árut. Mindketten rendelkeznek közösségi adószámmal. Az angol vevő kérése, hogy a belföldi eladó az árut közvetlenül Kínába (vagy Hong-Kong-ba), tehát 3. országba szállítsa, tehát az ő vevője részére. A szállítási idő és költség optimalizálása érdekében ésszerű megoldás lenne, azonban az alábbi problémát veti fel: A belföldi adóalanynál ez exportnak minősül (nem közösségi értékesítés), az adómentes számlázás feltétele a Közösség területéről történő kiléptetés, mely tényt a vámhatóságnak kell igazolni. Az angol vevő viszont a saját értékesítési számlájával szeretné beléptetni Kínába az ő vevője felé, ami értelemszerűen eltér a belföldi eladó számlájától. Tehát az áru mellé nem lehetne számlát csatolni. Kérdésem, hogy kivitelezhető-e fenti ügylet az áfatörvénynek megfelelően? Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Cégünk Angliából venne igénybe szolgáltatást. Le akartuk ellenőrizni a céget, de nincs közösségi adószáma, így abban a rendszerben nem tudjuk. Az egyik kérdésünk az lenne, hogy le tudjuk-e ellenőrizni valamilyen adatbázisban, hogy élő cégről van-e szó, ha nincs közösségi adószáma, de egy adószámot írt? A másik kérdés az, hogy akkor simán adómentes szolgáltatást veszünk igénybe közösségi adószámok nélkül? Ezt a mi áfabevallásunkban kell szerepeltetni? Ha igen, akkor melyik sorban? Köszönjük szépen a segítséget!
Tisztelt Adózóna! A szja törvény 2017. 06. 20-án úgy változott, hogy bármely gépkocsivezető kaphat adómentesen napidíjat. Jól értelmezzük tehát, hogy ezt bármely vállalkozás – vagyis nem csupán fuvarcégek – saját gépkocsi vezetője megkaphatja adómentesen, aki egy adott vállalkozás saját előállítású termékeit szállítja például sütőipari termékeket, vegyi anyagokat stb? Ebben az esetben maximum mennyi lehet az adómentes napidíj?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk több alkalommal vásárol színházjegyet darabonként 4-5 ezer forint értékben. Ezen jegyekből az alkalmazottaknak, hozzátartozójuknak, illetve üzleti partnereknek juttatnak. Az 50 ezer forint/fő mentes határt nem éri el a juttatás. Kérdésem, hogy ezen juttatási forma megfelel-e a mentességhez (értem ezt azon, hogy a jegyek száma az év során több mint a dolgozói-tagi létszám), a jegyek átadásának bizonylatolása hogyan történjen, illetve ha az üzleti partnernek ajándékba adják, akkor ott is érvényesül-e az 50 ezer forint mentesség? Szíves válaszukat megköszönve!
Külföldi tulajdonú, Magyarországon székhellyel rendelkező vállalatnál az ügyvezető nem kap munkabért, nincs munkaviszonyban. A külföldi vállalattól Magyarországon kiküldetésben végzi az ügyvezetői teendőket. A könyvvizsgáló javaslatára – mivel 183 napot meghaladja Magyarországon a munkavégzés ideje – a NAV felé az szja-t átutalta a cég. Kérdésünk az lenne, hogy az elutalt szja-nak – egyéb meghatározott juttatásként – adóvonzata keletkezik-e Magyarországon? További (Önök által kért) információ: Az ügyvezető Angliából jött Magyarországra kiküldetésbe. Az ügyvezető indiai állampolgárságú. A létérdek központja Magyarországon van, itt dolgozik, 183. napot meghaladóan Magyarországon tartózkodik. Angliából Magyarországra költözésének költségeit a vállalat kifizette, ezt adómentesen megteheti-e?
Külföldön kiküldetésben dolgozó részére együttesen fizethető-e adómentesen a napidíj és a szállás (reggeli étkezéssel) együtt?
Egy külföldi cégcsoporthoz tartozó, nem fuvarozási tevékenységet folytató vállalkozás a külföldi kiküldetés idejére a munkavállalóknak járó napidíjat az anyavállalat erre vonatkozó szabályzata alapján svéd koronában határozza meg. A napidíj teljes összegét az utazást megelőző munkanapon előlegként, forintban utalja át a munkavállalóknak, az átutalás napjára közzétett HUF/SEK MNB-árfolyamon átszámítva. Az adómentes és adóköteles rész meghatározásához az átutalt napidíjat az átutalás napján érvényes HUF/EUR MNB-árfolyamon számítja át euróra. Az adómentes rész forintra történő visszaszámítása az előző hó 15-ei MNB-árfolyamon történik, és ezt vonja le a ténylegesen kifizetett forintösszegből. Az adóköteles rész után levonandó adók és járulékok meghatározása a hó végén történik, így azon munkavállalók esetén, akik jelentősebb összegű napidíjat kaptak a hónap folyamán, jelentősebb összegű levonás keletkezik. Ezt kiküszöbölendő felmerült, hogy a napidíjnak csak például a 70 százalékát utalják át előlegként a munkavállalóknak, a fennmaradó összeget pedig a számfejtést követően a nettó bérrel kapják meg. Kérdésem, hogy ez esetben mely napi árfolyamon kell a még ki nem fizetett napidíj forintösszegét meghatározni? Lehet-e ez a vállalkozó döntése, és lehetséges-e a fizetett előleggel összhangban az annak átszámításához használt árfolyamokat alkalmazni?
Az áfatörvény szerint nem közszolgáltatónak minősülő gazdasági társaság a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. számú törvény 1. § (5) bekezdés k) pontja szerinti a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet alapján minősített továbbképzéseket folytat. Kérdés, hogy ezen szolgáltatás nyújtása az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bekezdés i) pontja alapján adómentes-e, különös tekintettel arra, hogy ezen oktatás a felnőttképzési tv. 1. § (2) bekezdés értelmében nem minősül felnőttképzési tevékenységnek.
Finanszírozható-e a munkavállaló cafetériakerete terhére családtag biztosítási díja, és ha igen, kinek, milyen feltételekkel lehet nyújtani (adómentes lesz-e)? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Társult erdőgazdálkodók vagyunk, fakitermelésből lesz bevételünk, amit a tulajdonosok között felosztunk. Kérdésként merült fel, hogy az így keletkezett bevétel osztalékként adózik vagy adómentesen kifizethető-e, tekintve, hogy több mint 5 évre alakultunk. Változik-e a kifizetés adójogi megítélése abban az esetben, ha a tulajdonosok a fakitermelés jogát fenntartották maguknak vagy nem? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték