493 találat a(z) adómentes cimkére
Kiva és a pénztár mentesített értéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kivaalanynál a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része adóalap-korrekciós tétel. Ezt úgy értelmezem, hogy amennyiben az adott cég pénztárának 2017. évi nyitó és záró egyenlege egyaránt 1 millió forint alatti (s az 1 milliót tekinti mentesített értéknek), akkor a kiva alapját ilyen jogcímen nem fogja módosítani az egyenleg változása miatt. (Nincs szükség ilyen okból adóalap-korrekcióra akkor, ha például a nyitó 200 ezer, a záró 600 ezer.) Kérek megerősítést, hogy jól gondolom-e. Válaszát előre is köszönöm.
Üzletpolitikai célból adott reklámcélú ajándék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Következő kérdéssel kapcsolatban kérném állásfoglalását. Egyik ügyfelem mélygarázst üzemeltet. Decemberben kettő napig – üzletpolitikai célból – egy 3500 forint értékű, a cég logóját tartalmazó logikai játékot kapott mindenki, aki a garázs szolgáltatását igénybe vette. Ezt az ajándékot a garázsból való távozáskor, fizetés után adták oda a vendégeknek a cég dolgozói. Kérdésem az lenne, hogy a néhány nappal előre, a garázs több falán kihelyezett tájékoztató nyilvános meghirdetésnek minősül-e? Ezek alapján alkalmazhatjuk-e az szja-törvény 1. melléklet 8.14/a szakaszát, mely adómentesnek minősíti az ilyen jellegű, magánszemélyeknek juttatott reklámcélú ajándékot? Várom mielőbbi szíves válaszát. Tisztelettel és köszönettel: Havasi Györgyi
Adómentes a nyugdíjasoknak juttatott Erzsébet-utalvány
Cikk
Adómentes az állam által a nyugellátásban részesülőknek jutatott Erzsébet-utalvány – foglalta össze az erre vonatkozó jogszabályokat közleményében a NAV.
Minden, amit a céges ajándék adózásáról tudni kell
Cikk
Év végén különösen, de bármilyen ünnepi alkalommal okoz fejtörést a sikeres cégek vezetésének, hogyan kedveskedjenek munkatársaiknak, ügyfeleiknek lehetőleg adómentes, vagy kedvezményes adózású ajándékokkal. Ismertetjük az idevágó legfontosabb szabályokat.
Ingatlan áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretnénk a segítségüket kérni. Egy kft. épített értékesítési céllal egy ingatlant. Az áfát levonták és visszakapták. 2007-ben kapták meg az ingatlanra a használatbavételi engedélyt. Az ingatlant sajnos nem tudták értékesíteni, ezért úgy döntöttek, hogy bérbe adják 2009-től. A könyvelésben készletként tartjuk nyilván az ingatlant, folyamatosan hírdetik és úgy néz ki, hogy most lenne rá vevő. 2014. január 1-jétől a kft. alanyi adómentességet választott. Azóta akkor adott le áfabevallást, amikor telket értékesített. Azt szeretnénk megkérdezni, hogyan tudja eladni az ingatlant? Áfás számlát kell kiállítania? Az alanyi mentesség választása miatt kellett volna-e arányosítás miatt áfát fizetni? Tárgyi eszköznek át kellett volna-e minősíteni az ingatlant, mivel nem tudta értékesíteni vagy jó helyen van a készleten? Köszönjük a segítségüket! Várjuk válaszukat!
Lízingtartozás elengedése magánszemély részére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély több év fizetésképtelenség után most megállapodást kötött egy lízingcéggel, hogy egy korábbi nagy összegű lízing tartozásának egy részét (tőke, kamat) részletekben kifizeti, a másik részét viszont a lízingcég így elengedi (késedelmi kamat és árfolyamveszteség). Kérdésem, hogy erre a lízingcég által elengedett követelésre alkalmazni lehet-e a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. mellékletének 7.21. a. pontját. és így adómentes-e? Ha nem adómentes, akkor meg kell-e fizetni utána az szja mellett az ehót? Köszönöm.
Reklámadómentes összeg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném az alábbi tájékoztató értelmezésében. "Az új szabályok szerint mentes az adó alól a reklámközzétevő adóalany adóköteles tevékenységéből származó adóévi nettó árbevételéből 100 millió forint [Ratv. 5. § (3) bekezdés]. A mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban vehető igénybe [Ratv. 5. § (4) bekezdés]. Ez alapján a három egymást követő adóévben az adórendszeren belüli és adórendszeren kívüli de minimis támogatások együttes összege – általános esetben – nem haladhatja meg a 200 ezer eurót. Ezt a három adóévre vonatkozó korlátot nem adózónként, hanem egy és ugyanazon vállalkozásonként kell számításba venni a rendelet értelmében." Hogyan lehet mentes 100 millió forint, ha a 200 ezer euró el sem éri ezt az összeget? Konkrét példán keresztül is kérném a segítségét: A reklámadó alapja 120 millió forint, a vállalkozás ez évben kapott 30 millió forint de minimis támogatást. Alkalmazhatunk-e, és mennyi adómentességet ebben az esetben? Köszönöm a segítséget.
Külföldi kiküldetés napidíj
Kérdés
Igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. A külföldi kiküldetésre tekintettel kapott bevételből, napidíjból levonható a bevétel 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. A kérdésem az lenne, hogy helyes-e az az eljárás, ha a munkáltató a mentes adórész számításánal az adott napra járó alapbért is beszámítja? A kiküldetési napokra lebontva az alapbért, meghatározza az adott napra járó bért. Külföldi kiküldetés napi díjaként ad 15 eurót. Az alapbérből és a 15 euróból számolja az adott napi bevételt és annak a 30%-át nézi, ezért így a 15 eurót adómentesen adja teljes összegben? Vagy az a helyes, ha a 15 euró 30%-át veszi adómentes résznek, mivel a kiküldetési napidíj, mint költségtérítés az alapbéren felül jár a munkavállalónak?
Biztosítási díj adómentességének megszűnése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mint ismert, a vonatkozó jogszabály megváltozása miatt az élethosszig tartó befektetési egységekhez kötött életbiztosítások rendszeres biztosítási díjának adómentessége 2018. 01. 01-jétől megszűnik. Ha a cég volt eddig a szerződő fél, a kedvezményezett pedig az egyik munkavállalónk, akkor milyen költségekkel jár a cég szempontjából, ha a szerződő felet megváltoztatjuk és az is a munkavállaló lesz Válaszát előre is köszönjük!
Tombola
Kérdés
„Nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és a) a kibocsátott sorsjegyek száma az 5 000 darabot vagy összes értéke az 500 000 forintot nem haladja meg és b) a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja.” Kérdésem arra irányulna, mi változik, ha bármelyik értékhatárt átlépi a tombolával kapcsolatos tevékenység? Nemcsak bejelentés, hanem engedélyköteles szerencsejáték lesz? Vagy az adómentessége szűnik meg, és a 1,19-szerese után szja-t és ehót kell fizetni?
Egyszerűsitett foglalkozás bére
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Most olvastam, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnál a minimálbér 130 százaléka lehet adómentes. Kérdésem, hogy mikortól, és hogy a szakképzetleneknél is, vagy csak a szakképzetteknél? Mennyi az az összeg, amelyet adómentesen ki lehet fizetni?
Alapítvány építményadó-mentessége 2.
Kérdés
A kérdésre Szipszer Tamástól kapott válaszhoz http://adozona.hu/kerdesek/2017₁1_2_Alapitvany_epitmenyado_mentessege_exf az alábbi kiegészítő kérdéseket tennénk. A kérdés a hivatkozott jogszabályhely konkrét helyzetre való alkalmazására irányult. Nevezetesen, hogy egy alapítvány székhelyére teljesül-e a szóban forgó feltétel, ha ott kizárólag az alapítvány központi ügyintézése és döntéshozatala zajlik. Ez a „tevékenység” így ebben a formában önállóan nyilván nem szerepel az alapítvány alapító okiratában az alaptevékenységek között. Az alaptevékenységek között szereplő tevékenységek (mint pl. az oktatás) egy másik, szintén saját tulajdonában álló ingatlanában (oktatási telephelyén) történik. További kérdés, hogy a szóban forgó 3. § (3) bekezdésbe az „alaptevékenysége” mellé 2017. 01. 01-jétől bekerült „főtevékenysége” szóval mi volt a célja a jogalkotónak? Talán az, hogy ez évtől nem az összes alapcél szerinti tevékenysége kifejtésének helyszínére, hanem csak a főtevékenysége kifejtésének helyszínére legyen érvényes az adómentesség? Jogszabály nem kötelezi az alapítványt főtevékenység maghatározására, az alapító okirata sem tartalmaz ilyent, csak tevékenységeket és azokat sem TEÁOR szerint. Ezzel szemben a NAV adatbejelentő lapon TEÁOR szerint kell megjelölni egy főtevékenységet és további tevékenységeit. Hogyan hat ez a 3. § (3) alkalmazására?
Rendezvényszervező cégen keresztüli tagdíj
Kérdés
Egy rendezvényszervező céget egy társadalmi szervezet megbíz egy konferencia lebonyolításával. A részvételi díjon felül a társadalmi szervezet megbízza a rendezvényszervező céget a konferencián résztvevő személyek/cégek tagdíjának beszedésével is. A tagdíj az áfatörvény 85. § (1) alapján tárgyi adómentes tevékenység. A rendezvényszervező cég megteheti-e, hogy a tagdíjat a megbízó nevében beszedi adómentesen és közvetített szolgáltatásként adómentesen tovább adja? Előfordulhat-e, hogy a tagdíj a részvételi díj, mint főszolgáltatás nyújtásával azonos adómértéket vesz fel? Válaszukat előre is köszönöm.
Export adómentességének feltétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi adóalany angol vevő részére értékesít árut. Mindketten rendelkeznek közösségi adószámmal. Az angol vevő kérése, hogy a belföldi eladó az árut közvetlenül Kínába (vagy Hong-Kong-ba), tehát 3. országba szállítsa, tehát az ő vevője részére. A szállítási idő és költség optimalizálása érdekében ésszerű megoldás lenne, azonban az alábbi problémát veti fel: A belföldi adóalanynál ez exportnak minősül (nem közösségi értékesítés), az adómentes számlázás feltétele a Közösség területéről történő kiléptetés, mely tényt a vámhatóságnak kell igazolni. Az angol vevő viszont a saját értékesítési számlájával szeretné beléptetni Kínába az ő vevője felé, ami értelemszerűen eltér a belföldi eladó számlájától. Tehát az áru mellé nem lehetne számlát csatolni. Kérdésem, hogy kivitelezhető-e fenti ügylet az áfatörvénynek megfelelően? Köszönöm a segítségüket.
Vásárlás Angliából, nincs uniós adószáma az eladónak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk Angliából venne igénybe szolgáltatást. Le akartuk ellenőrizni a céget, de nincs közösségi adószáma, így abban a rendszerben nem tudjuk. Az egyik kérdésünk az lenne, hogy le tudjuk-e ellenőrizni valamilyen adatbázisban, hogy élő cégről van-e szó, ha nincs közösségi adószáma, de egy adószámot írt? A másik kérdés az, hogy akkor simán adómentes szolgáltatást veszünk igénybe közösségi adószámok nélkül? Ezt a mi áfabevallásunkban kell szerepeltetni? Ha igen, akkor melyik sorban? Köszönjük szépen a segítséget!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
