Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetőjének édesanyja a mai napon elhunyt. Az ügyvezető jelenleg munkaviszonyban áll a cégben. A temetés költségeit szeretné a cég fizetni. Ebben az esetben a költséget adómentesen számolhatja-e el a cég? Ha igen, milyen formában tudja majd elszámolni? Köszönettel!
Sportegyesületeink esetében minden évben a beszámoló készítésekor az étkezésre fordított költségeket kiemelten vizsgáljuk, miután eddigi ismereteink szerint a kiadási főösszeg/bevételi főösszeg (kettő közül a kisebb) 10 százaléka feletti rész után szja- és ehofizetési kötelezettség keletkezik. Most olvastam egy cikküket, amely 2012. 07. 23-án jelent meg (Milyen juttatás lehet adómentes a versenysportolóknak?), és ezt a témakört járta körbe. Ebben az írták, hogy: "Az a szolgáltatás is adómentes, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség az edzőtáborok keretében az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló résztvevőjének". Ezek szerint, amikor a megyei kettőben futballozó vidéki kis csapat (minden játékosa amatőr) a meccs végén kap egy tál ételt és italt, az adómentes volna? Miután a versenyeztetéssel összefüggésben kapják, jogviszonyban kizárólag amatőr sportolóként állnak az egyesülettel... A cikkben lejjebb viszont Önök is említik az általunk alkalmazott szabályt. Ezek után kérdés, hogy adómentes-e, avagy sem, a fenti meccs utáni étkezés és ital...?
Tisztelt Szakértő! Jól értem, ha a munkaválalló például naponta 2 órát dolgozik, és arra kap naponta 11 880 forint összeget (szakképzett, 5940 forint x 2), az a vállalkozónál adómentes juttatás (nem kell adóalapot növelni) teljes mértékben vállalkozónál figyelembe vehető költség (például egyéni vállalkozónál)?
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét abban, ha a munkavállalóink (mindenki) színházi előadáson vesz részt, a dolgozóknak juttatott színházjegy adómentes, de a hozzá kapcsolódó személyszállító autóbusz költsége után kell-e 16 százalék szja-t, 27 százalék ehót fizetni? Köszönöm a segítségét.
Szíves állásfoglalásukat kérjük az ügyben, hogy azoknak a munkatársaknak, akiknek munkaköri feladatuk más cégekkel való tárgyalásokon való részvétel, amivel gyakran együtt jár az ipari üzemben való felmérések, állapotvizsgálatok végzése, adható-e adómentesen munkaruházati termék? A munkatársak igénye, hogy ne a saját öltönyüket piszkítsák össze, esetleg szakadjon el, indokolt. Hivatkozással arra, hogy adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék – az szja-törvény 1. számú mellékletének 9.2. alpontja szerint..., továbbá olyan öltözet és tartozékai, amelyek a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvás céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetve a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következne be – kérdésünk, hogy fenti munkakörökben adómentesen biztosíthatunk-e megfelelő öltönyt, nadrágot, pulóvert? Mielőbbi válaszukat várva.
A fenti címmel feltett kérdésemre adott válaszát kérem felülvizsgálni, a 15/2014. évi NGM rendelet, 6. § (1) pontja alapján szíveskedjen újra értelmezni, hátha mégis adható a támogatás. Várom válaszukat: Tisztelettel: Dornfeldné Ili
Tisztelt Szakértő! Cégünk jelentős exportforgalmat bonyolít, ami miatt szükségessé vált, hogy a munkavállalóink külföldre utazzanak az üzleti partnereinkhez tárgyalásra, megrendelések lebonyolítására és egyéb hivatalos ügyekben. Kérdésem, hogy helyes-e az az eljárás, amely szerint a munkavállalók 1 napra 30 eurót kapnak, ebből 15 euró bizonylat nélkül elszámolható adómentesen napidíjként, 15 euróval pedig a cég nevére kiállított számlákkal (szálloda, utazás...stb.) elszámolnak?
Tisztelt Adószakértő! Egy kft. alkalmazottjának nyújtott adómentes támogatást lakáshitel-törlesztés címén. Kérdésem az lenne, hogy a 08-as bevallásban ezt fel kell-e tüntetni, valamint találtam egy 15k37-es adatlapot, ami szintén ebben a témában érintett.
Tisztelt Szakértő! Több válaszukat is elolvastam, de arra vonatkozólag nem kaptam egyértelmű választ, hogy mi van abban az esetben, ha aapidíjként a kiküldött tag 15 eurót vagy annál kevesebbet kap? Ebben az esetben is csak a 30 százalék adómentes juttatás, és az ezen felüli rész adóköteles, vagy így belefér a maximálisan adható adómentes értékhatárba? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 1.) Kérdésem az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatban, hogy a támogatott ingatlanban tartózkodási helyként történő bejelentkezés esetén van-e kötelezettségvállalás arra, hogy meddig kell tartózkodni a támogatott ingatlanban? 2.) Eladható (kiadható)-e az ingatlan, ha munkáltatói kölcsönt kapott rá a tulajdonos(esetleg van-e időbeli korlát)? 3.) Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmazottnak a házastársától megvett ingatlan-tulajdonrész megvásárlását támogatja a munkáltató úgy, hogy az eladó házastárs már kapott munkáltatói támogatást az érintett ingatlanra? Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Sinka Júlia! Az alábbi URL-en megjelent és kulturális szolgáltatások adózását kimerítően tartalmazó szakértésélvel összefüggésben további pontosítást szeretnék kérni Öntől. http://adozona.hu/kerdesek/2015_9_27_Kulturalis_szolgaltatas_adozasa_loe A válaszából jól következtetem, hogy adott munkavállaló 50 ezer forintos adómentes határába előadásonként 1 darab (pl. színház esetén) színházjegy számítható be? Tehát nem elfogadható az a gyakorlat, hogy a munkavállaló által cafetériakeret (szabályzat van) terhére benyújtott számlában ugyanazon előadásra 4 darab színházjegy ellenértéke (a sajátján kívül a házastársának és két gyermekének) szerepel, s mind a 4 darab jegy árát a munkavállalónak fizetik ki? A hivatkozott szakértés szerint a munkáltató/kifizető a munkavállaló 1 darab színházjegyén kívül a munkavállaló hozzátartozóinak is teljesíthet kulturális juttatás címén adómentes juttatást. Ebben az esetben a kifizetőnek a juttatást az egyes hozzátartozóknak, azok nevére, címére (adatainak, hozzátartozói minőségének nyilvántartása mellett) kell nyújtani? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm: Katalin
A 437/2015. kormányrendelet 5. §-a és az szja-törvény 7. § g) pontja, illetve az szja-törvény 3. számú melléklet II.3. pontja alapján úgy gondolom, hogy a 6 órát meghaladó kiküldetés esetén ezen személyeknek fizetett 3000 forint napidíjátalány adómentes juttatásnak minősül. Ezt nem kell az 1,19 százalékos alapra 15 százalékos szja-val és 27 százalékos ehoval terhelni akkor, ha "a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad". Ilyen juttatásnak minősül-e az egyébként minden munkavállaló részére a cafetéria rendszerében önként választhatóan adott Erzsébet-kártya (utalvány), illetve a SZÉP-kártya vendéglátás "zsebébe" történő juttatás? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló lakásvásárláshoz kereskedelmi banktól hitelt kért, amelyhez kapcsolódóan a munkáltatója – a jogszabályban előírt feltételek megfelelése és a munkavállaló nyilatkozata alapján – egyösszegben a munkavállaló banki hiteltörlesztő számlájára támogatást nyújtott. Ezt a támogatást a következő évben is potenciálisan megkaphatja a munkavállaló a tárgyévi törlesztés összegéig, figyelembe véve az adható támogatás korlátait. Kérdésem az, hogy milyen igazolás szükséges a munkáltató, munkavállaló részére ahhoz, hogy ez a lakástámogatás mindkét fél részéről adómentes legyen? Amennyiben a munkáltató a munkavállaló által a K&H-ban nyitott úgynevezett "Teszt" számlára utalja az évi lakásvásárlási támogatást – innen emeli le a bank a munkavállaló havi törlesztési kötelezettségét –, úgy szintén az a kérdés, hogy milyen igazolásokat kell kérni, illetve mivel bizonyítható a munkáltató és a munkavállaló adómentessége? Köszönöm a segítségét.
Milyen adófizetési kötelezettség terheli a külföldi kiküldetésben lévő munkavállaló részére kötött utasbiztosítást – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.
Gazdálkodó szervezet adományozhat-e egy másik gazdálkodó szervezetnek – tehát nem egyesületnek, nem alapítványnak – pénzt a működésére adó- és járulékmentesen?
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték