Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a 2017-től bevezetendő munkáltatói adómentes béren kívüli juttatásra(albérlet, szállás), az idei évben (2016) milyen adózási feltételeknek kell megfelelni? Illetve adható-e támogatás albérletre/szálláshelyre? Ha igen, milyen adózással? Válaszukat előre is köszönöm.
Egyre több munkahely, munkakör megkívánja a foglalkoztatottak házon kívüli, munkaidőn túli elérhetőségét, akár otthoni munkavégzését, amelynek legkorszerűbb módja az interneten keresztül történő kommunikáció. Milyen adózási következményekkel jár, ha a cég költségtérítést fizet, vagy a saját költségének terhére biztosít internet-hozzáférést, számítógép-használatot?
Tisztelt Szakértő! Egy kisvállalkozás hűségpontot adna a partnereinek bizonyos összegű vásárlás után, amiből ha összegyűjtenek egy meghatározott mennyiséget, ajándékot kapnak. Az ajándékok részben olyan eszközök lennének, amit a cég egyébként nem forgalmaz. Az értékük 50-100 ezer forintig terjedne. Kérdésem a következő: ez adható-e valamilyen formában adómentesen, ha nem, akkor mennyi adót kell utána fizetni? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Állásfoglalást szeretnék kérni az alábbi üggyel kapcsolatban. Egy ügyfelünk szeretne a munkavállalójának béren kívüli juttatásként munkáltatói egészségprogram-szolgáltatást rendelni egy biztosítónál. A biztosító üzletkötői, ügyintézői szerint ez egy adó- és járulékmentes szolgáltatás munkavállalói és munkáltatói részről egyaránt. Törvényileg kérek szépen egy megerősítést, mert sajnos ezt sehol sem találtam. Előre is köszönöm.
A labdarúgó világbajnokság selejtező mérkőzéseinek kezdetével hamarosan újra a fociról beszél a fél ország, most lesz igazán érdemes kihasználni az adómentes sportbelépő-juttatást a sikerre áhítozó szurkolótábornak. Nézzük, hogyan!
Tisztelt Szakértő! Közhasznú felsőoktatási intézményként nyári egyetemet szerveztünk. A jelentkezés során a jelentkezési lapon két opció közül lehetett választani. A résztvevő saját maga fizeti a részvételi díjat, vagy egyetemünknél pályázik hozzá ösztöndíjra. Utóbbi azt jelentette, hogy nem jött létre hallgatói jogviszony, és nem kötöttünk ösztöndíj-szerződést, hanem az ittlétével kapcsolatban felmerült költségek egy részét (pl: szállásköltség, utazás) egyetemünk a résztvevő helyett fizette (kb. 40 ezer forint/fő). A nem fizető személyek helyett az intézmény által kifizetett költségek után terheli-e a szervező intézményt adófizetési kötelezettség, ha igen, milyen jogcímen, és milyen mértékben? Amennyiben a felmerült költségeknek csak egy részét térítette a többi résztvevő, adómentesnek tekinthető-e a nyári egyetem során általuk igénybe vett szolgáltatás? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel B.Gy.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy adómentes lakástámogatás esetén ki van-e kötve, hogy meddig kell a dolgozónak állományban állni a támogatás folyósítása után? Köszönettel: Jancsó Katalin
Kérdéseink az alábbiak: 1. Nemzeti parkba szóló belépőjegy elszámolható-e az szja törvény 1. sz. melléklet 8.28. b.) pontja szerint kulturális szolgáltatásként? 2. Külföldön igénybe vett kulturális szolgáltatások esetében is értelmezhető-e a fenti adómentes juttatás?
Társaságunk szerződéses személyszállítással foglalkozik. Több buszvezetőnk azzal a kéréssel fordult a cégvezetés felé, hogy a vezetéshez szükséges szemüveg árát térítsük meg számukra. Kérdésünk: társaságunk kifizetheti-e adó- és járulékmentesen ezen szemüvegek árát dolgozóinknak? Szükséges-e hogy a számla a társaság nevére szóljon? Üdvözlettel: Ecker Dániel
Így vehet ki milliókat adómentesen a bt.-ből című cikkhez kapcsolódóan az alábbi kérdéssel fordulok a tisztelt szakértőhöz: A lakószoba definíciójában "az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete" kifejezés került. A helyiség szó használatából azt a következtetést lehet levonni, hogy például egy 9 négyzetméteres fürdőszoba vagy konyha is lakószobának minősül, hiszen az is helyiség? Nyilvánvaló számomra, hogy nem ez volt a jogalkotó szándéka, de véleményem szerint, ha szó szerint vesszük a törvény szövegét, ez olvasható ki belőle. Jó lenne, ha meg tudnák cáfolni ezen meglátásomat, mert akkor szinte senki sem kaphatná meg ezen térítést. Válaszukat várva. Üdvözlettel: Szauter Rozália
Tisztelt Szakértő! Az "Így vehet ki milliókat adómentesen a bt.-ből" cikkükben leírtak alapján kérdezem, hogy a munkáltatói lakáscélú támogatás nyújtható-e a társaság tagjának (esetünkben kft. tagi jogviszonyos ügyvezetőjének), vagy csak a társasággal munkaviszonyban álló magánszemély veheti igénybe?
Augusztus 1-jétől új rendelkezés határozza meg az szja-törvényben a sportrendezvény fogalmát. Sokba kerülhet a cégnek, ha nem figyel, és továbbra is adómentesnek véli a saját maga által szervezett strandlabda-, grundfoci- sakk-, vagy más hasonló háziversennyel tarkított rendezvény résztvevői számára biztosított ingyenes fogyasztást és egyéb szolgáltatást. Ám, ha jól értjük, akár egy negyedosztályú rangadóra ingyen belépővel családostul, barátostul verbuvált szurkolótábor továbbra is korlátlanul ingyenesen fogyaszthat csapolt sört, falatozhat sült kolbászt, ropogtathat szotyolát stb. adómentesen, sőt a stadion VIP páholyának vendégei a felszolgált svédasztal-finomságokban is ingyen dúskálhatnak a cég számlájára, adómentesen.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. teke sportágban edzőtermet bérel, ahol meghatározott időpontokban edzéseken vehetnek részt a dolgozói. Véleményem szerint ez a bérleti díj a cég érdekében felmerült ráfordítás és a magánszemélyeknél adómentes juttatás az szja-törvény 1. számú melléklet 8.7. pontja alapján. A sportoláshoz pólokat szeretne vásárolni a cég, amelyeken a cég logója és neve is szerepelne. Ebben a sportfelszerelésben indulni szeretnének az amatőr játékosok (dolgozók, hozzátartozóik, cégen kívüli magánszemélyekkel együtt ) helyi bajnokságban a cég nevének használatával. Ebben az esetben a részükre biztosított sportruházat tekinthető-e magánszemélynek adott adómentes juttatásnak, vagy csak adófizetési kötelezettség mellett adható ruházat? A ruházat vásárlásakor felszámított előzetes áfa véleményem szerint nem igényelhető vissza a kft.-nél. Munkámhoz nyújtott segítségüket megköszönöm. Tisztelettel: Borsosné Pál Ildikó
Tisztelettel kérem Önöket, segítsenek az alábbi kérdések megoldásában. Egy társas vállalkozás felnőttképzés keretében szervezett képzést és vizsgáztatást, amit szerződés alapján, az oktatásra jogosult el is végzett. A számlát az áfatörvény 85. §-ára hivatkozással áfa nélkül állította ki. (Ez idáig – szerintem – rendben van.) Kiderült, hogy az oktatást szervező cég nem csak a saját dolgozóinak rendelte meg a szolgáltatást, hanem másik két cég alkalmazottainak is. Ennek összegét továbbszámlázták, mint közvetített szolgáltatást, áfamentesen. Kérdésem: helyesen járt-e el a társaság, amikor a számláját a továbbszámlázott összegről áfamentesen állította ki? Az oktatást szervező cég a saját dolgozóinak – mivel a munkavégzéshez szükséges volt a képzés és a vizsga – adómentesen biztosította a szolgáltatást. Kérdésem: van-e szja-fizetési kötelezettsége a képzést szervezőnek? Tekintettel arra, hogy "idegen" dolgozókkal is kapcsolatos a kifizetett számla? Továbbá: a "közvetített szolgáltatás" címen továbbszámlázott képzés után a számlát befogadónak kell-e fizetnie szja-t ? Ő is a saját dolgozóinak a továbbképzése érdekében járt el. Segítségüket köszönöm. Tisztelettel: Tóth Jánosné
Egyik cégünk ingatlanokat forgalmaz. Nagy értékű ingatlan esetében, amikor az az értékesítést megelőzően viszonylag hosszú ideig van a cég birtokában, a terveik szerint munkavállalót alkalmaznának napi néhány órában, aki az ingatlant rendben tartaná (füvet nyírna stb.). Az így alkalmazni kívánt munkavállaló állandó lakóhelye az ingatlanoz képest az ország másik végében van. Ha az ingatlanban is lakna, akkor az minősülhetne-e szolgálati lakásnak, és 2017 január 1. után adómentes lenne-e ez a szálláshelyjuttatás? És mi a a helyzet 2016-ban? Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték